Szeretnék hozzászólni. Remélem nem rúgnak ki érte. Én magam megijedtem hogy tényleg eláraszt minket huszonakárhánymillió román. Aztán egyik ismerősöm felhívta a figyelmemet hogy például olyan hiányszakmákban mint a cipész jól jöhetnek a bevándorlók. Legalább nemcsak mi dolgozunk az idegen hatalmaknak hanem nekünk is dolgoznak még olcsóbban a felebarátaink.
Én még csak tisztában lennék. De vajjon Te tudod-e, minek örvendezel? Megengedték a nemzetnek, hogy saját hazája helyett a birodalmi kertek alján talkozzék egymással. Egyiket román pórázon sétáltaják a másikat a koaláén.
Szerinted ez normális dolog.
Ennyire nem lehetünk megalázva, hogy már egy véletlen ereményért is megnyaljuk a kegyelmes urak kezét! Az EU másféle unió, mint a magyar-erdélyi egyesülés.
sajnálom, hogy te másképp érted, amit az (59)-ben írtam. Ha visszamész, láthatod, az "ezek a történészek" kifejezésem az idézett könyv három történész szerzôjére vonatkozik. Közülük az 1848-cal foglalkozó rész szerzôjérôl, Gergely Jenôrôl joggal feltételezheti egy olvasó (mint pl. jómagam), hogy "különösen" tudja mit értettek "Unió"-n éppen az ô általa tárgyalt korban.
Veled szemben én nem vagyok történész. Gergely Jenô nekem "Gergely Jenô, történész" és nem Jenci. De azért ôt, egy történelmi munka történész szerzôjét (a munkásságának részletes ismerete nélkül is) hitelesnek tarthatom ebben az uniós témában. Feltételezem róla, hogy nem kóklerként írta meg a harmadik részt abban a történelmi munkában.
Különösen sajnálom, hogy te történészként (még ha esetleg nem is a szakterületed) beleszólás nélkül végignézted, hogy egyesek - hogyan ferdítik el a márciusi 12. pont követelését és - próbálják úgy beállítani ezt a mostani EU-bôvítést, mint a márciusi ifjak követelésének teljesülését. Megjegyzem, e topic iker-topicjában is ugyanezt tették. Ez közönséges történelmi hamisítás, amely ellen - érvekkel, idézetekkel - fel kell lépni. Én megtettem.
Nos en sem azt mondtam, hogy feltetel volt, csupan csak megjegyeztem, hogy a negyedmillios bevandorlobol, te a 30e nyugdijast kifogasolod ... szerintem meg nem rossz arany, a 3 millio jelenlegi magyar nyugdijashoz viszonyitva 22 millio nem nyugdijast jelentene ... Nekem tetszene az a 25 millios Mo, amibol csak 3 millio a nyugdijas ... es neked?
A nyugdijasok donto tobbsege a valosagban is atkoltozott, es athozta 50-60 eves eddigi eletet euroban!!! Ha csak 15 millio forinttal szamolunk es megszorzod 25e-el megkapod, hogy mennyi penz toket hoztak at ...
Én bizony ellenőriztem. Pont azért, mert kiemeld, hogy Gergely Jenő aztán pontosan tudja, mit is értettek a 12. pont alatt a márciusi ifjak. és azért, mert én balga feltételeztem, hogy azért emeled annyira ki, mert összekered Gergely Andrással, aki valóban a reformkor, 1848-49 és némileg járulékosan még a következő néhány évtized kutatója, tehát valóban a korszak szaktörténésze, úgy is, mint politikatörténész és eszmetörténész. Mert a szerző, Gergely Jenő, amint azt próbáltam érzékeltetni, pályáját a 20. század eleji keresztényszocializmus kutatásával kezdte, aztán a 20. századi politikai katolicizmus tanulmányozásával folytatta (Giesswein Sándorról és Barankovics Istvánról írt példának okáért), végül úgy általában kikötött a 20. századi egyháztörténetnél. De szaktanulmányt (nem pedig valami összefoglalót, mint pl. az erdélyi görög katolikus egyház) 1890 előtti témában nem írt, és nem foglalkozot az 1848-as forradalommal sem. Így aztán azt mondani, hogy ő aztán különösen tudja, miről is szólt az a 12. pont nem egyéb, mint alaptalan nagyképűség. Én meg csak azért voltam hülye, mert még azt hittem, hogy hallottál valaha néhány olyan nevet is, akik szaktörténészként is 1848-cal foglalkoznak. Na ezért bocsánatot is kérek tőled.;)
ui. Láttam mit művelt sörivó, nem tudom ennek mi köze is van ahhoz, hogy Gergely Jenő nem 1848 szaktörténésze, viszont ha egyéb állításaiddal akartam volna vitatkozni, akkor azt teszem. De nem állt és áll szándékomban.
Nem kevertem össze a Gergely vezetéknevű, két történész keresztnevét.
Az általam többször idézett művet Gergely JENÔ írta Kristó Gyulával és Barta Jánossal. A kötet - itt van elôttem - 4. oldalán az is szerepel, hogy Gergely JENÔ az utolsó, vagyis a harmadik részt (375-609. oldal) írta.
Nos, a 375. oldal ezzel indul: "A ferenci abszolutizmus 1795-1830"
a 609. oldal (és a könyv - a függeléket nem számítva) meg a Magyar Köztársaság elsô évtizedének(1990-2000) összegzésével fejezôdik be.
A fentiekbôl következôen, az 1848-as 12 pontban szereplô Unióról is Gergely JENÔ írta azt, amit én többször is idéztem.
Wolff, a beírásod elôtt nem ellenôrizted az állításodat. Sajnálom, de hiba volt részedrôl. Nem én égtem a keresznevek összekeverésével.
U.i.: Ha végigolvastad volna, miket művelt itt és az iker-topicban sörivó nick, akkor nem nevezted volna "élvezkedés"-nek azt, hogy többször is az orra alá dörgöltem a csúfos buktáját.
"- ismerik (Gergely Jenő különösen), hogy mit értettek "Unió"-n a márciusi ifjak." Miért? Ez valami 20. század eleji keresztényszocialista eszme volt? Esetleg Giesswein Sándor volt márciusi ifjú? Netán Gömbös Gyula? Vagy van ennek valami köze a 20. századi egyháztörténethez: A Demokrata Néppárthoz és Barankovicshoz? Bár tudtommal Gergely Jenci és Gergely András nincsenek különösebben rosszban, azért nem hiszem, hogy bármelyik is örülne, ha a másik keresztnevén szólítanád meg. És összekeverni őket is égés, ha már mások égésén élvezkedsz.
Ekkora buktát, mint a tiéd, ritkán látni. Sokáig elszórakoztatja az olvasókat az ilyesmi.
Többször követelted a Bakos-féle szótárból való idézetet, de elôzôleg nem nézted meg. Megkaptad az idézetet, rögtön kiderült, hogy óriási öngólt lôttél a követelésével.
Ekkora pofáraesést, mint a tiéd, sörivó... (:–)))))))))
1.) Meg sem nézted, mit ír a Bakos-féle szótár, de követeled, hogy idézzem.
Na, ha ez kell neked, most megkapod.
Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára (Akadémiai Kiadó, 1989) című könyve az “unió” címszó alatt öt jelentést ismertet. Mit tesz Isten, ezek közül az egyik pontosan az, amit eltagadni akarsz:
“unió - (tört) Magyarország és Erdély egyesülése 1848-ban” A (tört) rövidítés a szótárban “történettudomány”-t jelöl.
2.) Magyarország és Erdély egyesülését a két országyűlés külön-külön mondta ki és az uralkodó külön-külön szentesítette azokat. “Erdély 69 helyet kapott a magyar országgyűlésben. Létrejött ismét az egységes magyar állam...” (Kristó-Barta-Gergely: Magyarország története elôidôktôl 2000-ig)
sörivó, sörivó, te egy igazi “örökégô” vagy. (:–)))))))))
Értesz magyarul? Nagyon nagy különbség van két állam uniója között és a megszállás között!
Állitásaidat,véleményedet figyelembe véve Németország nem megszállta Ausztriát (bekebelezve) hanem uniót kötött vele.
Fiam ez tömény marhaság !!! Olvasd el legalább a Bakos féle idegenszavak szótárában az „Unió" szócikket mielött egy ilyen kifejezést tartalmazó topikba belebüfizel!
Nem nevezhetnek el utcát Kossuth Lajosról Marosvásárhelyen – így döntött egy román bírónő. Az ítélet indoklása szerint Kossuth – aki a '48-as forradalomban előbb pénzügyminiszter, majd a honvédelmi bizottmány elnöke volt – negyvenezer erdélyi román megöléséért és háromszáz parasztház felgyújtásáért felel. A névadás ezért sérti a román nemzeti önérzetet. A bírónőt az alperesek beperelték.
