Az Európa Unió szinte valamennyi országában az ultra-nacionalista elemek radikalizálják a politikai közbeszédet. A hátterében a kevesebb társadalmi védettséget nyújtó, a versenyképességre koncentráló poszt-indusztriális kapitalizmusba való átmenet veszteseinek elégedetlensége áll - véli hétfői elemzésében a Le Figaro című francia napilap.
A szélsőjobboldal a zárt társadalom előhírnöke; szerinte le kell állítani az országok nyitási folyamatait. Harmadik tápláló elem pedig az európai társadalmak demokratikus fáradtsága: a szélsőjobb a politikai képviselet vélt vagy valós bűneit mindig is elítélte, ezért a társadalom politikától való elfordulását is kitűnően tudja politikailag kihasználni. Ebben van az ereje, és ezért veszít belőle, amikor maga is bekerül a hatalomba - mutatott rá a politológus.
Bal- és jobboldal különböző stratégiákkal próbálja a szélsőségesek előretörését elfojtani: van ahol, betiltják a nyíltan nacionalista pártokat (Belgium), van ahol a választási rendszerrel szorítják ki őket a hatalomból (Nagy-Britannia, Franciaország) és van ahol azt remélik, hogy a hatalomba bekerülve megszelídül a szélsőjobb (Ausztria, Olaszország, Lengyelország, Szlovákia) - hangsúlyozza a Le Figaro.
A nacionalizmus a valamennyi társadalmat más-más szinten érintő politikai, kulturális, szociális és gazdasági válság kifejeződése - mondta a lapnak Pascal Perrineau politológus.
A legtöbb európai országban a szociális hálóval rendelkező ipari kapitalizmusból a versenyképességre koncentráló poszt-indusztriális kapitalizmusba való átmenet zajlik, amely egyre inkább védtelenül hagyja a munkásrétegeket. A nacionalista pártok ez utóbbiaknak ajánlják azt, amit a skandináv politológusok a "gondviselő állam sovinizmusának" neveznek.
Az ötven éve tabunak számító idegengyűlölet és a rasszizmus kifejezései újra előkerülnek. A Brit Nemzeti Párt a fehér britek kultúráját és a nők szüzességét fenyegető parazita bűnözőként bélyegzi meg a bevándorlókat. A szlovák nacionalisták a cigányok sterilizálását, a Román Nemzeti Egységpárt pedig azok felszámolását vetette fel.
Hollandiában az iszlám cunamijáról van szó, míg a magyar szélsőségesek egy olyan listával álltak a nyilvánosság elé, amelyen politikai szereplőket zsidóként jelöltek meg - emlékeztet a konzervatív lap. (Az őszi Kossuth téri tüntetéseken magyar politikusok zsidó származását plakátokra írták és a felszólalók az általuk zsidónak tartott politikusok neveit olvasták fel.)
Annak ellenére, hogy a legtöbb európai országban a szélsőjobboldali pártok nincsenek bent a parlamentben, üzeneteik egyre nagyobb teret nyernek, hozzájárulva a politikai közbeszéd radikalizálódásához - írja elemzésében a Le Figaro.
