Felkorbácsolta az indulatokat a Paris Saint-Germain- Hapoel Tel-Aviv futballmérkőzés utáni incidens, amelyben egy civil ruhás rendőr halálos lövéseket adott le. Az áldozat egy szélsőjobbos drukker, aki az izraeli csapat rajongójára támadt.
"Én azt hallottam, hogy ez a Sárközi régi muzsikus cigány "
"Nagy-Bócsa, roppant puszta, Pest-Solt vármegyében, Vadkert, Kis-Bócsa, Orgovány, Bugacz, Szank és Taszlár puszták közt. Határa 24,000 hold, mellynek harmada siványhomok, a többi része is homokos legelő, itt-ott egyes nyárfa a homoktorlásokon, kevés szántó és kaszálló föld. Birják Sárközy örökösök, Hajós, Zsigray, Bereczky urak, és több Besenyei örökösök."
"csak hogy lásd mennyire szánalmas pl ez az "életterézés" ami alapján te is nácizol az idióta hörgőkurussal egyetemben:"
Igen, szanalmas hogy KIHAGYTAD (es a cikk) a lenyeget, hogy mi is a baj Orban uj magyar gazdasagi eletter megteremtesesevel (dedosoknak nemeteknek a lengyel teruletek kellettek magyaroknak meg erdely ugye).
Maga Orban es Kover....Reklamaljatok nala.
DR. KÖVÉR LÁSZLÓ (FIDESZ) 1992.08.31
"Az MDF-vezetés pedig szorgalmasan nyilatkozik. Kimondva, azzal nincs bajuk, hogy Csurka István írásán átsüt az antiszemitizmus, a demokratikus pepecselés iránti mély megvetés, a kizárólagos hatalomra törés, az állami erőszakszervezetek politikai megfontolásból történő alkalmazásának szándéka, a politikai ellenfelek ellenségnek bélyegzése, azok kizárása a nemzetből, akik az ország érdekeit másként látják szolgálandónak. Nem azzal a fajelméleti kirekesztéssel van bajuk, amelynek konkrét tárgyát egyelőre még Csurka sem nevezi néven, csak sejtetni engedi. Nem azzal, hogy felmentést ad a másokat bőrszínük, származásuk miatt rugdosó köztörvényes bűnözőknek. Nem azzal, hogy a "kulturális bűnözés" fogalmának bevezetésétől már csak egy lépés az orwelli gondolat-rendőrség felállításának követelése. Nem azzal van bajuk, hogy az új magyar élettér megteremtésére tett - homályosnak tetsző - célzásait nagyon is világosan értik Csurka úr szerb és román kollégái, a karadzsicsok, funárok. Nem, nekik - önöknek - csak azzal volt bajuk - őszinte tisztelet a kivételnek -, hogy úgymond az írás időzítése nem volt megfelelő, vagy hogy nem kellett volna a miniszterelnök úr betegsége kapcsán az utódlás kérdését feszegetni. Ez az egyetlen, amely tételét Csurka úr visszavonta. Ennyi. A többi rendben van. "
És azt is elárulhatnád, hova tűntek a miép szavazói, mert a legutóbbi szavazáson a másik náci párttal szövetségben is csak 1,5 százalékot kaptak. Pedig azt lehet tudni, hogy a szélsőségesek a legaktívabb szavazók, tehát biztos szavaztak a többiek is, de vajon kire és miért arra és korábban miért nem arra?
Persze, hogy tetszik neked, azért mondja... Ezek ugyanis nem allűrök, ahogy írod, hanem egy tudatos stratégia részei, hogy összenövessze, ami összetartozik. Abból meg, hogy jó a memóriám, nem kell messzemenő következtetéseket levonni...
Természetesen szarvasmarha erre már nem válaszolt, mert ezekre így együtt már nehéz lenne rámondani, hogy szimpla véletlen...
Psyché, azaz Lónyay Erzsébet 1795 január 27-ikén, Nagylónyán született. Apja Lónyay János, egyik leggazdagabb birtokos nemese a hajdani Partiumnak; grófi, sõt volhiniai és moldaviai fejedelmi címet viselt, de rangjait csupán a hagyományra hivatkozva hordta, várispán és hetman õseire visszatekintve; a Habsburg uralkodók, Erdély bekebelezése után, e familiának csak nemességét ismerték el. A Lónyay család késõbb lett gróf, majd egyik ága herceg.
Psyché anyja egy cigánylány fattya, Nyíri Borcsa, kit az egyik Mailáth gróf saját gyermekének tekintett és örökbe fogadott, így lett belõle Mailáth Borbála grófnõ; cigány részrõl állítólag Szindel cigánykirály leszármazottja, királykisasszony.
"Esterházy János Gyorben, 1675. szeptember 8-án kelt oklevele. Thaly K. i. m. 570–571. p.] Gróf Esterházy Ferenc (1670–1740), Fejér vármegye főispánja, Csesznek örökös főkapitánya, Esterházy János fia (aki nem azonos a fent említett azonos nevű tárnokmesterrel) még további négy oklevelet adott ki a cseszneki cigányok ügyében. [ Gyor, 1697. szeptember 10. – Thaly K. i. m. 571–572. p.; Szent-Ábrahám, 1698. május 10. – Thaly K. i. m. 572–573. p.; Csesznek vára, 1711. szeptember 28. – Thaly K. i. m. 573–574. p.; Csesznek vára, 1723. április 20. – Thaly K. i. m. 577. p.] Az oklevelekből megtudjuk, hogy Veöreös Mihály vajda már Esterházy Dánielt is szolgálta, s 1698-ban azért kért Esterházy Ferenctől új oltalomlevelet, mivel a korábbiak "eltéveledtek az háborúságos és zűrzavar-üdőkben". [ Thaly K. i. m. 572. p.] Veöreös Mihály vajdasága alá 1698-ban fiai: Veöreös Mihóka, Veöreös Ferenc, Veöreös János, valamint Kovács Márton, Sipos Ferenc, Horváth Ferenc, Sárközy Mihók, Sárközy János és Váczy Marczi tartoztak – legalábbis akiket az oklevél név szerint megemlít....."
A grófi cím eredetileg hivatalt jelentett, később a király által adományozott rangként volt ismeretes, a tulajdonképpeni társadalmi státusz egyfajta kiemelő jelzőjeként.
A gróf (latinul comes, franciául comte, angolul earl, ha angol nemes, különben count, olaszul conte, németül Graf) az 5. században a király által kinevezett hivatalnokot jelentette. A grófnak jogában állt törvény elé idézni a területén élőket, és ítélkezhetett felettük. A Frank Birodalomban a király hatalmával együtt nőtt a grófi hatalom is: alá tartozott a közrend felügyelete, a befolyó jövedelmeket kezelhette, háborúban seregeket vezethetett, stb. Nagy Károly grófságokra osztotta országát, melyek élén álltak a - kezdeti időkben még nem öröklődő című és leváltható - grófok. A grófok által felügyelt területek – vagy azok egy része – gyakran a család tulajdonába vándoroltak, és a hűbéri területekkel egybeforrva alakultak ki a hatalmas grófi birtokok.
Magyarországon I. István megyerendszere a frank grófságok mintáján alapult. A comitatus élén a megyésispán vagy várispán állt (comes comitatus vagy comes parochie). A latin comitatus terminus egyaránt jelentett várispánságot és vármegyét. Sem a várispánság, sem a megyésinpánság nem volt öröklődő tisztség. A nyugati grófi címnek megfelelő méltóság, cím Magyarországon csak a XV. században jelent meg a örökös főispáni (lat. perpetuus comes) tisztség adományozásával. Így az első igazi "gróf" Hunyadi János volt.
A korai újkortól kegyelemlevél által a Habsburg-házi királyoktól már öröklődő grófi címhez (comes) lehetett jutni. A grófok a főúri rendhez tartoztak, 1608 után az országgyűlési felsőtáblát adó réteghez, ám a később megszüntetett és újra felállított felsőházi tagsághoz már a grófi cím nem volt elegendő. A címeket nemritkán (királyhű) politikai érdemekért adta az uralkodó, 1623 óta, (iktári Bethlen István grófi rangra emelésétől) pedig a címhez nem járt automatikusan birtok vagy más hozzátétel.
A grófi címeket 1947-ben Magyarországon törvény törölte el, hivatalos használatuk (igazolványokban, okmányokban, stb.) pedig sok más köztársasághoz hasonlóan tilos. Magánéletben a címek használata (történelmi családok) újból terjed.
Valaki olyannal beszélgettem aki nagyon vágja a régi családneveket, meg a ki-kicsoda műfajt, tőle hallottam... Egyébként a grófi cím nem zárja ki ezt én magam imsertem egy báró .....-ot aki biztosan tudom, hogy "nemesi" cigány származású volt, ő aját maga is elmondta és azt is, hogy ősei gazdag emberek voltak (nem sátras szegény sorsú cigányok...) Így lehet akár gróf is...cigány származású, meg zsidó is, hiszen a XVIII. század körül símán beházasodtak a az elszegényedett nemesi családokba a gazdag de nemesi címmel nem rendelkezők... Mindenesetre fa..a gyerek lehet az biztos !
Kedves Mikulás ! Nekem lécci ne hozzál gyurcsány-csomagot,mert nagyi már most is fázik,a nővérem fősulija tandíj nélkül is horror-drága,a kórházban majdnem elpatkoltam,anya gyóccere meg kiválthatatlanul sokk pénzbe kerül.
Ez volt az évekkel ezelőtti, halállal végződött eset, amiről beszéltem. Lehet, hogy minősített a tartalma a videónak és be kell regisztrálni, de érdemes. Szal ilyen amikor a tömeg ráindul valakire...Tegye fel a kezét, aki nem lőne...
