Felemás demokrata győzelem
Király András
2006. november 8., szerda 7:16
A képviselőházi választás a várt demokrata tarolást hozta, a szenátusban viszont sikertelen volt a roham. A demokraták volt alelnökjelöltjük, Joe Lieberman miatt bukhatják el a többséget. Lieberman függetlenként indulva nyert demokrata kihívója ellen. A kormányzóválasztásokon viszont az elnökválasztást eldönteni képes államokban diadalmaskodtak a demokraták.
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat
A demokraták a várakozásoknak megfelelően megszerezték az amerikai képviselőházban a többséget, derült ki a keddi időközi választás szavazatainak összesítése során. A nem végleges adatok szerint a Demokrata Párt 24 képviselői hellyel szerezhet többet, mint az előző ciklusban, a többség megszerzéséhez pedig 15 képviselői helyre lett volna szükségük.
A választás eredményei
Képviselőház:
Republikánus: 178 (-23)
Demokrata 217 (+24)
Független:0 (-1)
Szenátus:
Republikánus 50 (-5)
Demokrata 48 (+3)
Független 2 (+2)
A nem végleges, magyar idő szerint hajnali 7-es összesítés szerint a 435 tagú képviselőházban 217 demokrata és 178 republikánus jutott mandátumhoz, 40 körzet eredményei még nem voltak ismertek. A keddi választáson az Egyesült Államok történetében először egy muzulmán vallású képviselőt is választottak. A demokrata színekben induló Keith Ellison Minnesotában győzött Alan Fine, a republikánusok zsidó származású jelöltje ellen.
Nem Bush, hanem a korruptság
Az előzetes jóslatok mindegyike a demokraták képviselőházi győzelméről szólt. A várható győzelem legfőbb okának a közvélemény-kutatások az iraki háború negatív megítélését vélték. Az előzetes felmérésekre rácáfolva a szavazáskor felvett vizsgálatok eredményei szerint azonban nem Irak, hanem a kormányzati korrupció befolyásolta leginkább a szavazókat.
Vagyis a választás kimenetelében nem Bush, hanem a távozó Kongresszus negatív megítélése játszotta a döntő szerepet, a republikánusok bukását az elmúlt 12 év - a republikánusok 1994 óta irányítják a Kongresszust - korrupciós ügyei, többek közt Tom DeLay képviselőházi elnök és Jakc Abramoff lobbista botránya okozta.
A szenátusban nem sikerült
A képviselőházi többség megszerzésével a demokraták megnehezíthetik Bush utolsó két évét. Az elnök ellehetetlenítéséhez azonban a szenátusban is többséget kellett volna szerezniük. Ez a fél 7-es adatok alapján nem sikerült. Ha minden a mostani állás szerint alakul, a demokratáknak csupán 48, a republikánusoknak 50 szenátora lesz, Vermontban és Connecticutban független jelöltek nyertek.
Az utóbbi államban Joe Liberman, az állam eddigi demokrata szenátora nyert függetlenként. Lieberman 2000-es választásokon még Al Gore alelnökjelöltje volt, az iraki háborút támogató nézeteivel azonban a demokraták jobboldalára sodródott. Így elbukta a connecticuti demokrata előválasztást - igaz, pártja meg a szenátusi többséget bukta el.
Még ha Lieberman - és a másik független, a szintén inkább liberális Bernie Sanders - a demokraták mellé is áll a szenátusban, a republikánusok az alelnök, a szenátus elnöki posztját is betöltő Dick Cheney szavazatával biztosítani tudják minimális többségüket. És ami ennél is fontosabb, a legnagyobb szenátusi frakcióként valamennyi bizottság elnöki posztja a republikánusokat illeti - azaz a demokraták mégsem állíthatják majd fel az összes vizsgálóbizottságot, amivel Bush kormányzását teljesen ellehetetlenítették volna.
Fontos államokat nyertek
A szenátusi versenyben tehát kiegyenlítették a képviselőház elvesztését a republikánusok. A kortmányzóválasztásokon viszont súlyos, akár a 2008-as elnökválasztást is befolyásoló vereséget szenvedtek. Hiába tartotta meg kaliforniai kormányzói posztját Arnold Schwarzenegger, a republikánusok hat államban elbuktak, köztük olyan, az elnökválasztásokon kulcsfontosságú államokban, mint Colorado, vagy a legutóbbi választásokat Bush javára eldöntő Ohio.
George Pataky visszavonulásával New York is újra a demokraták kezébe került. Sikerült viszont Florida megtartása, Jeb Bush, az elnök öccsének visszavonulása ellenére ismét republikánus kormányzót választottak Floridában, ami a népességmozgásoknak köszönhetően már a negyedik legnépesebb amerikai államként kulcsfontosságú lehet az elnökválasztáson
