A demokráciánk egyik nagy hibája, hogy nem mindenkialkalmas arra, hogy meggondolt döntést hozzon. A szavazások során a nagy számok törvénye szerint sokszor az ilyen butaságok kiegyenlítődhetnek, és mégis nyerhet az okos döntés. Két nagy hülye-tábor között lehet az okos kisebbség a mérleg nyelve.
De van olyan is, amikor a hülyeség nem szóródik egyenletesen, hanem az egyik döntés irányában asszimetrikusan korrelál. Például hazánkban nem szabad népszavazásra bocsátani adókról szóló döntéseket, mert a nép adókat nem nagyon szavazna meg. Az alkotmány alkotói helyesen látták ezt, és korlátozták a demokráciát. Nincs tehát hazánkban teljes demokrácia, mert a nép nem elég érett erre.
Eretnek öltetnek tűnik valamilyen cenzus bevezetése, de ha már úgy sincs teljes demokrácia, miért ne? A legjobb ötletnek egy intelligencia alapú cenzus lenne, mivel ez egy olyan tulajdonság, ami tényleg releváns egy döntés meghozatalakor. Ezt pedig egy IQ teszt méri legjobban. Legalábbis jobb eszközünk nincs. A másik lehetőség lehetne valamiféle politika, közgazdasági teszt kitöltése. De maradjunk az IQ tesztnél. Milyen érvek szólhatnak ellene?
Először is micsoda dolog ez egyáltalán, ez a cenzus? Erre válaszképpen már elhangzott, hogy a demokrácia amúgy is korlátozva van. De van még egy olyan dolog, ami sokkal erősebb érv. Ugyanis demokráciánkban van egy cenzus: egy életkor-cenzus: 18 év alatt nem szavazhatnak a gyerekek.
Ha pedig megvizsgáljuk ennek okait, akkor még erősebb érvhez jutunk. Mert miért is nem szavazhatnak? Az egészen kis gyerekek nem tudnak olvasni és írni, így technikai gondok vannak. Rendben, de mi van a nagyokkal? A nagyobbak azok nyilván azért nem szavazhatnak, mert általában nem gondoljuk őket elég érettnek. A 18 év a felnőttkor határa is, és sok esetben az érettségi is ide kötődik.
Érettségről van szó, amelyet például egy érettségi tanúsít, de mégis, nem az érettségit adták meg kritériumnak, hanem az életkort. Mondván, okos azért lehet egy serdülő, még ha nem is érettségizett. Egy iq teszt azonban elég általános intelligenciát mér. Egy elég alacsony határral ez jó kritérium lehetne.
Persze nem arról van szó hogy csak valami elitet engednénk szavazni: a habár elég alacsony kell hogy legyen, mondjuk 80-as IQ. Az IQ tesztet mondjuk a választási bizottság csinálná a ciklusok között. Mindenkinek joga volna mondjuk fél évente csináltatni egyet,és kötelessége volna mondjuk 4 évente.
A legerősebb ellenérv ez ellen az, hogy egy felnőtt sokszor keres, és azt gondoljuk, hogy aki adózik, annak joga van az adózásba beleszólni. De a 18év alattiak is dogozhatnak páran, és sok 18 év feletti nem dogozott soha. Lehet, hogy az IQ teszt is elég jól lefedné a kereső embereket.
Természetesen tudatában vagyok annak, hogy valószínűtlen, hogy ilyen cenzust elfogadnának valaha is, ugyanis felnőtt emberektől vennének el jogokat. Felnőtt emberektől, akik nem feltétlenül okosabbak 16 éves gyerekeknél, de büszkébbek, hangosabbak, erőszakosabbak. Továbbá más az, ha egy jog soha nem volt megadva, és más az, ha visszaveszik. Egy parlament sem fogja ezt megkockáztatni.
Mégis érdekes volt eljátszani a gondolattal, és tanulságként legalább azt megfogalmazni, hogy ha a gyerekeknek nem adunk jogot, hogy szavazzanak, akkor a felnőttek vegyenek annyi fáradtságot, hogy a politikai problémákról felelősen, éretten, okosan, és nem önzően, szűklátókörűen és gyerekesen döntsenek. Mert szégyen, ha egy felnőtt egy 1 éves gyerek szintjén dnt ezekről a dolgokról, vagy még azt sem éri el.
http://entellektuel.freeblog.hu/archives/2006/11/07/IQ_cenzus/
Legegyszerűbb szűrési mód: a szavazólapokon a jelölt neve mellett nem kell feltüntetni a párt nevét illetve logóját. Így a tudatos szavazók oda szavaznak, ahova akkor is tennék, ha ott lenne, a hülyék meg találomra, azaz 50% eséllyel találják el azt a pártot, amelyikre voksolni akarnak. A mérleg mindjárt billenne az értelmesek felé. Ez is demokrácia-alkotmány-EU ellenes?
Az utóbbi napok fejleményeivel kapcsolatban támadt egy a népszavazásokkal kapcsolatban alkalmazható ötletem:
Minden népszavazásra bocsájtott kérdést többféleképpen is tegyenek fel, választókörzetenként más-más sorrendben. A választóknak így végig kellene olvasni a feltett kérdéseket és egy kicsit el kellene gondolkodni a válaszokon. Azok a szavazatok, ahol a választó egy témában ellentétes értelmű válaszokat adott, érvénytelenek lennének.
ahhoz mit szólnátok, ha mondjuk a képviselő jelölteknek egy sakkversenyen kellene részt venni, és a váűlasztáson csak az vehet részt, aki mondjuk a felső kétharmadban volt?
Nezd, az a gond az elmeleteddel a gyakorlatban, hogy egy kerdesben az dont helyessebben, aki az adott kerdesben bolcsebb. Tehat hiaba inteligensebb es muveltebb az egyik, ha az adott kerdes szempontjabol fontos dolgokban megis a masiknak van jobb meglatasa. De emlithetnem akar a tapasztalatot is. A tapasztalat kompenzalhatja, sot atfordithatja is az IQ-beli es muveltsegbeli elonyt. Ezert nincs ertelme IQ alapjan szurni.
Biztos vagy benne, hogy EZ az OVB. feladata? És ha igen, vajjon elég lesz hozzá 4 év, ami két választás között van? Vagy tartsunk ritkábban választásokat? Esetleg mindig csak akkor, ha az éppen hatalmon lévő "megválasztott" elhalálozik? Sőt! Akkor sem feltétlenül, kell, hiszen van őneki fia, lánya, testvére, avagy kijelölt utóda, aki vállalja az áldozatot és magára veszi az ural....akarom mondani a vezetés terhét? Mi is jut erről nekem eszembe...? Látod ezt teszi a kor...!
” Az iq cenzus az elmebeteg eset kiterjesztett valtozata.” Mínt írtam volt, az elmebetegek cselekvésképtelenségét (természetesen orvosszakértői szakvélemények alapján) jogerős bírósági ítéletnek kell – minden egyedi esetben külön – kimondani! Ez fontos szabály, ami éppen a visszaélések lehetőségét hivatott kizárni. Nem volna ez – aválasztójog esetében – egy kicsit macerás és hosszadalmas?
Mondta, Luegert idézve, amikor nemrég kinevezett államtitkáráról, Erhard Milch-ről kiderült, hogy az apja zsidó. A Gestapo-nyomozást Göring úgy tudta leállítattni, hogy Milch anyjától (apja addigra szerencséjére már meghalt) és egy öreg arisztokratától beszerzett egy nyilatkozatot, hogy Milch nem az apjától, hanem anyjának eme arisztokratával való házasságtöréséből származott. Nos, ekkor mondta Göring Lueger mot-ját.
Szoval alapjog, ami nem veheto el. Csak a gyerekektol, elmebetegektol, eliteltektol. Szoval meg sem az. Na szoval errol ennyit.
Az iq cenzus az elmebeteg eset kiterjesztett valtozata. Tehat nem lehet vele elvi gond.
” mert ugye megkülönböztetés-e az, hogy aki nem teszi le a kresz vizsgát, nem vezethet? vagy hogy mondjuk a muinkahelyek bizonyos diplomát kérnek, vagy az egyetemi felvételi? vagy hogy a férfiak nem mehetnek be a női vécébe? vagy hogy agyerekek nem szavazhatnak?” No ez így túlságosan sommás! Gondolom tisztában vagy azzal, hogy ami az emberi jogokat illeti: vannak un. „szerzett jogok” és vannak „alap jogok” Bocsáss meg az iskolás magyarázatért, de úgy tűnik nem vagy ezzel kapcsolatban teljesen képben. Tehát: az un. alapjogok azok, amelyek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szerint „minden embert születése jogán” megilletnek. A szerzett jogok, valamilyen feltétel teljesüléséhez kötöttek. Az általános és titkos választójog az alapjogok közé tartozik, éppúgy, mint mondjuk pl. a véleménnyilvánítás szabadsága, ezek egy demokratikus berendezkedésű országban, csak törvény útján és meghatározott esetekben korlátozhatóak. Például a nagykorúság elérése előtt a civilizált államok, polgáraikat nem tekintik „teljes jogú” –nak és „cselekvőképesnek”ezért többnyire csak az un. „passzív jogok” (azaz amiket kötelezően meg kell kapniuk), illetik meg őket. Ugyanígy jár el a jog bizonyos elmebetegek esetén is, ám ilyen esetben a cselekvőképtelenséget bíróságnak kell megállapítania! Mindent összevetve tehát: a választójog egy állampolgári alapjog, amely minden nagykorú, cselekvőképes állampolgárt alanyi jogon megillet, fajra, nemre, bőrszínre,etnikai vagy nemzeti hovatartozásra stb. tekintet nélkül, azaz: nyilvánvalóan egy olyan rosszul mérhető és bizonytalan adatra való hivatkozással, mint az intelligencia hányados, NEM korlátozható! Egyébként: a megbízhatatlan mérhetőség miatt (is) ez rengeteg visszaélésre adna lehetőséget! 1935 – ben Hermann Göring kijelentette: „ …azt én mondom meg, hogy ki a zsidó!” Mit gondolsz itt nem akadna azon nyomban valaki, aki kijelentené, vagy legalábbis alkalmazná, miszerint: „…én mondom meg, kinek mennyi az IQ – ja!”
"A tied nem sújt mindenkit egyformán, mert a válogatás szempontja nem egyforma minden ember számára. A 18 éves korhatár viszont mindenki számára pontosan ugyanazt jelenti."
nem, mert a gyereknek épp az ellenkezőjét, mitn a felnőttnek.
ha valaki gyerek korában meghal, akkro ugye azt jelenti neki, hogy soha nem választhatott, míg a felnőttnek nem azt.
ha meg azt nézzük, hogy "hány választáson esik ki", akkor ugye egy gyerekként meghaltnak nem ugyanannyi, mint egy felnőttnek.
ha meg azt nézzük, hogy a felnőtteknek ugyanazt jelenti-e, akkor elképzelhető, hogy valaki a 18. évéig kevesebb, míg más több választáson nem vehetett részt, vagy népszavazáson.
de tudod mit? mi van az elítéltekkel?
"Szerinted az, hogy kire szavazunk, és hogy mire jut pénz, az tök más kérdés? Come on..."
a kire szavazunk sem volt kérdés ebben a topicban. lehet, hogy te nagyon eltévedtél.:)
""semmiféle cenzusnak nem volt abban szerepe"
Dehogynem. A diktatúra idején a munkás-paraszt szülők gyerekeinek kedveztek. Nem konkrétan a választójoggal (hiszen választások sem voltak)"
na látod, tehát cenzusnak nem volt szerepe. elég fárasztó vagy. szerintem ha ilyen kis bugyutaságokban tévedsz, akkro hog yláthatnál át bonyolultabb dolgokat.
"Haha, egy 17. századi felvilágosult a posztmodern kor után... te komolyan hiszel a tiszta ész hatalmában? Ha elmagyarázzák, akkor majd a másik megérti? Hány éves vagy, királyfi?"
szóval akkor tökön szúrtad magad. mert én csak azt mondom, hogy a hülyéket nem lehet meggyőzni, te meg azt mondod, hogy senkit sem. mégis azt mondod, hogy mindenkit meg lehet. akkor most királyfi melyik bugyutaságodhoz ragaszkodsz? jó lenne,ha legalább nemkét ellentétes szélsőséget hangoztatnál egyszerre. elég lesz egy is.
"Örülök, hogy - mellesleg politikai meggyőződésemhez nem is közelítő - gondolatokat tulajdonítasz nekem, mert így azért a végén kibújt a szög a zsákból, miszerint a cenzusoddal a Fideszt akarod megválasztatni"
A tied nem sújt mindenkit egyformán, mert a válogatás szempontja nem egyforma minden ember számára. A 18 éves korhatár viszont mindenki számára pontosan ugyanazt jelenti.
"ami egy tök más kérdés"
Szerinted az, hogy kire szavazunk, és hogy mire jut pénz, az tök más kérdés? Come on...
"semmiféle cenzusnak nem volt abban szerepe"
Dehogynem. A diktatúra idején a munkás-paraszt szülők gyerekeinek kedveztek. Nem konkrétan a választójoggal (hiszen választások sem voltak), hanem más módon próbálták kiemelni őket. Ez csak egy másik fajtája annak az elitizmusnak, amiről itt beszélsz.
"meggyőzésról, hanem manipulálásról beszélsz"
Haha, egy 17. századi felvilágosult a posztmodern kor után... te komolyan hiszel a tiszta ész hatalmában? Ha elmagyarázzák, akkor majd a másik megérti? Hány éves vagy, királyfi?
Örülök, hogy - mellesleg politikai meggyőződésemhez nem is közelítő - gondolatokat tulajdonítasz nekem, mert így azért a végén kibújt a szög a zsákból, miszerint a cenzusoddal a Fideszt akarod megválasztatni, abból a meggyőződésedből kiindulva, hogy értelmes ember csak rájuk szavazhat. Azt hiszem, ez a csacsiság kitűnően illusztrálja azt, amit állítottam, miszerint egy az "okos" semmivel sem jobb, mint a "buta" ember politikai szempontból. Te biztosan nem fogod megérteni, de talán más olvasó biztosan.
Innentől befejeztem, nem vagyunk egy súlycsoportban.
"Az a törvény, ami mindenkit egyformán sújt, nem sérti az egyenlőség elvét."
akkro az enyém se.
"Hanem esetleg azon, hogy nem jut elég pénz a speciális iskolájába, mert a társadalmi hangulat épp nem kedvez a hülyék felemelkedésének."
ami egy tök más kérdés.
"Nem az IQ, hanem egy másfajta cenzus. Bármiféle cenzus kivételezést jelent egy bizonyos réteg számára."
úgy tudom, hogy semmiféle cenzusnak nem volt abban szerepe.
"Úgy látom, szerinted a gyakoriság eltérő a két esetben. Szerintem meg egyenlő, vagy inkább fordított."
lehet, hogy te felcserélted a két szót.:)
"A politikusnak persze nem egyesével kell meggyőznie a választókat és jobban kell értenie más emberek nyelvén, mint neked."
úgy látom, te nem meggyőzésról, hanem manipulálásról beszélsz.
"Az etikai vizsgám nem egy feleletválasztós teszt lenne, hanem egy szigorú átvilágítás arra nézve, hogy mit tett az illető a múltban. "
az ilyen vizsgálóbizottságok eddig is híresen eredményesek és pártsemlegesek voltak.:)
látom haladsz a diktatúra fele: a jelenlegi vizsgálóbizottság megállapítaná, hogy az összes Fideszes erkölcstelen, viszont az összes koalíciós erkölcsös. utána az SZDSZ-re se volna szükség, máris kész az egypártrendszer.
Az a törvény, ami mindenkit egyformán sújt, nem sérti az egyenlőség elvét.
"egyáltalán nem arról szól"
Úgy látom, neked viszont nagyon kifinomult az érveléstechnikád. A "de nem/de igen" típusú érveket az ovisok szokták alkalmazni.
"ez esetben azt hiszem, nem azon szomorkodnék, hogy nem szavazhat"
Hanem esetleg azon, hogy nem jut elég pénz a speciális iskolájába, mert a társadalmi hangulat épp nem kedvez a hülyék felemelkedésének.
"és azt az IQ censzus hozta hatalomra?:)"
Nem az IQ, hanem egy másfajta cenzus. Bármiféle cenzus kivételezést jelent egy bizonyos réteg számára.
"sokszor a hólyéket nemlehet meggyőzni valamiről, és néhányszor az okosakat sem, tehát az okos ember semmivel sem jobb ahülyénél"
Úgy látom, szerinted a gyakoriság eltérő a két esetben. Szerintem meg egyenlő, vagy inkább fordított.
A politikusnak persze nem egyesével kell meggyőznie a választókat és jobban kell értenie más emberek nyelvén, mint neked. Az hogy neked nem sikerült, nem jelenti azt, hogy nekik sem sikerülne (sőt a tapasztalat azt mutatja, hogy mindenki szavaz valahogy).
Az etikai vizsgám nem egy feleletválasztós teszt lenne, hanem egy szigorú átvilágítás arra nézve, hogy mit tett az illető a múltban. Azt bizony nem lehet jól kitölteni.
"A minden ember egyenlő elvet a magyar alkotmány garantálja. Az elvnek a törvényhozásban, és így a választójogban is érvényesülnie kell."
és még sem érvényesül. a gyerekek nem szavazhatnak.
" A szép új világ abszolút idevág, mert bemutatja, mi történik, amikor valamilyen alapon felrúgod az egyenlősdit."
egyáltalán nem arról szól.
"Persze most azt hiszed, nincs semmi baj az általad kitalált világgal ahol az "okos" emberek döntenek, mert most azt hiszed, alfa osztályú lennél az általad kitalált szép kis rendszerben."
speciel azt elég biztosan tudom, hogy nem 80 alatti az IQ-m:)
" Lesz majd esetleg például egy kicsit rosszabbul sikerült gyereked, és hirtelen roppant fogékonnyá válsz majd az átlag alatti intelligenciájú egyének problémáira. "
ez esetben azt hiszem, nem azon szomorkodnék, hogy nem szavazhat.:)
"Vagy fordul a politikai szél, és egy olyan osztály válik kivételezetté (amely kivételezést az általad bevezetett cenzus legitimál), aminek nem vagy tagja. Volt már olyan politikai rendszer Magyarországon is, ahol az értelmiséget büntették."
és azt az IQ censzus hozta hatalomra?:)
""én úgy látom, hogy sok hülye ember nem győzhető meg egy csomó mindenről."
Ha magadat okosnak tartod, márpedig ez kiderült az eddigiekből, akkor az eddig vitát átnézve azt kell észrevenned, hogy az okos embereket sem."
feltéve, hogy ez igaz, akkro az ennél gyengébb előző állítás is igaz, tehát mint ellenérv elbukott.
" Ha ezt megérted, talán felfogod, miért értelmetlen a javaslatod"
viszont még ha feltételezem is az előző állítást, abból ez nem következik.
tanulj egy kis érveléselméletet ember!
ha te csak odáig jutsz el, hogy sokszor a hólyéket nemlehet meggyőzni valamiről, és néhányszor az okosakat sem, tehát az okos ember semmivel sem jobb ahülyénél, akkor szegénységi bizonyítványt álltottál ki magadról.
"A különbség az, hogy nekünk például nem az a foglalkozásunk, hogy például meggyőzzünk téged valamiről (mégis megpróbáljuk órákon át, feleslegesen), nekik viszont ez a dolguk."
nem egészen ez a feladatuk, mint említettem, nincs erre sokidejük a feladataik mellett. nekem volt időm arra, hogy írjak bizonyos témákról 4-5 cikket, és 4-5 emberrel órákon át vitázzak. ennyi ideje egy politikusnak nincs erre. és nem is érdemesneki 4-5 embert győzködnie.
egy politikus kap a Nap-keltében mondjuk 5 perc műsoridőt, és megkérdezik őt 5 témáról. szóval minden egyes kérdésről mondhat kb 3 mondatot. én ennél sokkal többet mondhattam egyes hülye embereknek, és az sem elég.
"Hogy eladjanak programokat, mindenkinek."
ez talán igen, de arra nincs idejük, hogy ezt hathatós meggyőzéssel tegyék.
" Ötleted nem teljesen elvetélt, de nem a választókra kell alkalmazni, hanem a politikusokra."
nézd, én nem elleneztem, hogy a poltikusokra is legyen IQ cenzus, sőt, lehet magasabb is. IS.
"Ki akar olyat? Olyat kell, ami konform az alkotmány és az átlagember elvárásaival.
Biztosíthatlak, hogy az én etikai vizsgámon se Orbán, se Gyurcsány nem menne át."
nézd, itt kétféle lehetőséged van:
1) nagyon egyszerű, az alkotmánnyal való konformitás szempotnjából egyszerű feladat.
például: "van egy mérnük, aki alkalmas egy bizonyos cégben a munkája betöltésére, de a cég vetzetőjéhhez képest más vallású, a cég vezetője emiatt nem veszi fel, helyes ez vagy sem"?
Orbán, Gyircsány,te is, meg én is tudjuk, mi a konfoorm válasz, az ilyen kérdésekben nagy akonszenzus, és hidd el, mindkét politikus tudja ez.
2) problémásabb esetek. például aKároly Gáspár Egyetemről kitiltott homoszexuális gyerek. ebben már megosztott a társadalom, és a konformitás nem egyértelmű. ebben akérdésben Gyurcsány nem bukna meg, szeritnem Orbánnakis van annyi esze, hogy átmenjen, Grespik meg Csurka meg lehet, hogy nem menne át.
de valószínűleg Grespik és Csurka is tudná azt, hogymelyik választ kell beixelni ahhoz, hogy átmenjen.
és akkor lehetne olyan dolgokat mondani, ami még komplexebb, és még kevésbé egyértelműbb.
tehát amint a dolog tényleg éles kezdene lenni, ott már az objektivitása elvész a dolognak.
ilyen az etika ember. nem objektív. az etikában nem objektivitás van, hanem konszenzus. ahhoz meg nem kell sok ész, hogy az ember tudja, mi a társadalmi konszenzus, és ha kell, akkor azt hazudja a teszten. ha pedig lehet azt hazudni, akkor az a teszt nem mér semmit.
az IQ tesztnél az a jó, hogy nem tudod azt hazudni, hogy okos vagy, mert akkor nem tudod, hogy mit kell hazudni. ellenben az etikai tesztben tudhatod, hogy mit kell hazudni, ha nem egyezik az etikád, de okos vagy.
"Pl egy 100 kérdésből álló 4 választási lehetőséggel bíró IQ tesztet véletlenszerűen kitöltve kb 5%-k eséllyel töltöd 80 pont felettire. Ennyire azért nem véletlenszerű az egyetem elvégzése."
de, sőt....
egy egyeteme elvégzését mondjuk modellezzük 30 vizsga letételével. ezen 30 vizsgán neked mondjuk olyan követelménynek kell eleget tenned, ami megfelel az IQ teszt 80-as értékének olyan szempontból, hogy kettes eredményt kell elérned, ami kb ugyanúőgy eléggé alacsony határ. egy vizsgán kb. 5-15 tesztkérdést kell megcsinálnod.
csakhogy:
1) az egyetemen nincs standard teszt
2) nincs standard kiértékelés, szubjektiv a kiértékelés
3) nincs standard minimumkövetelmény
4) előre ismert a tananyag
5) nagyrészt lexikális tudás kell, és nem gondolkodás
6) iszonyatosan sok a csalás
akármennyire is furán hangzik, de mondjuk egy normális egyváltozós függvényanalizis feladat megoldása nem IQ kérdése, hanem be lehet seggelni, mivel egy várható standard feladat.
az egyetemen a kettes szintért gyakorlatilag soha nem kérdeznek intelligenciát igénylő feladatot. bárkit átengedhetnek sajnálatből, szimpátiából, vagy mert szexuálisan vonzó a lány.
Nem. A bolcsesseghez gondolkodas is szukseges a vilag dolgairol. Amikor az ember megtanul dolgokat az csak egy szuk ismeret. A tenyleges bolcsesseget a veluk valo elmelkedes adja. Plusz a tapasztalat is besegit. Nem veletlenul bolcsebb az idosebb. Persze nem minden esetben :)
Amugy itt a forumon is talalni szep szammal intelligens es muvelt embereket abszolut hulyesegeket beszelni. Na ja, a bolcsesseg alapvetoen nem IQ fuggo.
A minden ember egyenlő elvet a magyar alkotmány garantálja. Az elvnek a törvényhozásban, és így a választójogban is érvényesülnie kell. A szép új világ abszolút idevág, mert bemutatja, mi történik, amikor valamilyen alapon felrúgod az egyenlősdit. Persze most azt hiszed, nincs semmi baj az általad kitalált világgal ahol az "okos" emberek döntenek, mert most azt hiszed, alfa osztályú lennél az általad kitalált szép kis rendszerben. Javaslatod ebben az értelemben nemcsak kivitelezhetetlen, hanem immorális is. Ráadásul naiv vagy, ha azt hiszed, az ilyen rendszerekben mindig a nyerő oldalon lehet lenni. Lesz majd esetleg például egy kicsit rosszabbul sikerült gyereked, és hirtelen roppant fogékonnyá válsz majd az átlag alatti intelligenciájú egyének problémáira. Vagy fordul a politikai szél, és egy olyan osztály válik kivételezetté (amely kivételezést az általad bevezetett cenzus legitimál), aminek nem vagy tagja. Volt már olyan politikai rendszer Magyarországon is, ahol az értelmiséget büntették.
"én úgy látom, hogy sok hülye ember nem győzhető meg egy csomó mindenről."
Ha magadat okosnak tartod, márpedig ez kiderült az eddigiekből, akkor az eddig vitát átnézve azt kell észrevenned, hogy az okos embereket sem. Ha ezt megérted, talán felfogod, miért értelmetlen a javaslatod, és talán kicsit bölcsebb leszel, mint most vagy.
" vitáztam velük órákon át, és nem sikerült. hogy sikerülne ez egy poltiikusnak, akinek nincs ennyi ideje egyes emberekre?"
A különbség az, hogy nekünk például nem az a foglalkozásunk, hogy például meggyőzzünk téged valamiről (mégis megpróbáljuk órákon át, feleslegesen), nekik viszont ez a dolguk. Hogy eladjanak programokat, mindenkinek. Közben pedig tartsák szem előtt a magasabb szempontokat, amit minden hátrány nélkül megtehetnének, ha minden vetélytársuk szem előtt tartja. Az én javaslatom az, hogy egy pár ezer fős politikusi gárdát sokkal könnyebb kontrollálni, mint egy egész ország heterogén közösségét. Ötleted nem teljesen elvetélt, de nem a választókra kell alkalmazni, hanem a politikusokra.
"ezt is lehetne. etikai vizsgát nem, mert nincs semleges etikai norma."
Ki akar olyat? Olyat kell, ami konform az alkotmány és az átlagember elvárásaival. Biztosíthatlak, hogy az én etikai vizsgámon se Orbán, se Gyurcsány nem menne át.
Nem azt írtam, hogy jó a módszer, hanem hogy egy egyszeri megmérettetéstől kategóriákkal jobb. Pl egy 100 kérdésből álló 4 választási lehetőséggel bíró IQ tesztet véletlenszerűen kitöltve kb 5%-k eséllyel töltöd 80 pont felettire. Ennyire azért nem véletlenszerű az egyetem elvégzése.
