Nem kell nyilatkozni. És az ügylet semmiképpen - még megtévesztésre hivatkozva sem - lehet érvénytelen a harmadik személlyel szemben, aki jóhiszeműen bízott az ingatlannyilvántartás adataiban.
Namost akkor tulajdonképpen megáll az " utolsó mondat " ! ( miszerint nem adhatom el a házat a feleségem beleegyezése nélkül (( törvényesen))).
idézet:
(2) Bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, az előbbi rendelkezés alá tartozó visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, kivéve, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá. Ha azonban a házastárs az ügyletet a mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében kötötte, a másik házastárs csak akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha az ügylet megkötése ellen az ügyletkötő harmadik személynél előzőleg kifejezetten tiltakozott.
kiemelt idézet :
Ha azonban a házastárs az ügyletet a mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében kötötte, a másik házastárs csak akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha az ügylet megkötése ellen az ügyletkötő harmadik személynél előzőleg kifejezetten tiltakozott.
Ezek alapján természetes, hogy ihatok egy pofa sört a kocsmában - hacsak a feleségem nem tiltakozik írásban az összes környékbeli becsületvesztőben :)
Azért úgy gondolom, hogy a(z) - kötelező ügyvédi közreműködéssel megkötött - ingatlan adásvételi szerződés estén kell nyilatkozni, hogy nem házasságban él-e az ügyfél. Ha nem mond igazat, akkor az sérti a törvényt, és gondolom az ügylet érvénytelen.
Vélelmezik a közös megegyezést - hacsak nem tud a harmadik fél a házastárs kifejezett tiltakozásáról. Gondolj bele, ha nem így lenne, nem vehetnél egy üveg sört a kocsmában a feleséged nélkül. (Ti. az is "olyan vagyonjogi rendelkezés, amely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik".) Végül is a vevőnek - de még a földhivatalnak sem - kell azt tudnia, hogy te nős vagy.
Csjt. 30. § (1) A vagyonközösség fennállása alatt, továbbá a házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik.
Persze nyilván lehet trükközni, de nekem ez azt jelenti, hogy törvényesen nem adhatom el a házat a feleségem beleegyezése nélkül.
Mondjuk logikus, hogy így van, mert ha nagy a harag, akkor mondjuk eladom a házat, a pénzt elásom, aztán hazamegyek, és azt mondom, hogy bocs, elveszett a metrón. Oszt akkor mi volna?
Ha válás lesz, akkor felesleges külön költeni. Ebben az esetben a közös vagyon jelleget elegendő a vagyonmegosztásról szóló megállapodásban rögzíteni. (Az utólsó mondatban foglaltat rosszul tudod, de az itt mindegy.)
Egyébként válás lesz, de a nejem állandóan azzal gyanúsít, hogy annak idején azért intéztem így az ügyet, hogy most kitolhassak vele. Pedig dehogy, most is teljesen tisztességesen szeretném rendezni a dolgot. - Ráadásul ha jól tudom, az Ő beleegyezése nélkül törvényesen el sem adhatom a házat. -
Nincs vagyonszerzési illeték. Azért nincs, mert a vagyonszerzés - a feleségedé is - már az adásvétellel megtörtént, csak az ingatlan-nyilvántartásba nem vezették be. (Ún. nyilvántartáson kívüli szerzés) Az állami bevételek nem sérülnek, hiszen amit te akkor az 1/1 tulajdon után fizettél, pont annyi, mintha ketten fizettetek volna 1/2-1/2 után. (Tulajdonképpen nem is "te" fizetted azt sem, hanem "ti" fizettétek a házassági közös vagyon terhére.)
Jövedelemadó szóba sem jöhet, hiszen nem szerzel bevételt.
Másképpen: itt nem történik vagyonmozgás. Semmit nem adsz oda a feleségednek, ami ne lett volna már eddig is az övé. Pusztán a valós jogi helyzet nyilvántartásba történő bejegyzése történik. Éppen ezért természetesen csak házastársak (és élettársak) között "működik, és ott is csak korlátozottan.
Tehát simán elmegyünk egy ügyvédhez, nyilatkozunk, hogy a ház közös vagyon, kifizetjük az illetéket+ ügyvédet, és a tulajdoni lapon átírják az új helyzetet ?
Nincs valami buktató ? pl. vagyonszerzési illeték a feleségemnek, ill. nekem ha eladom a házat, akkor jövedelemadót kell fizetnem. Ebben az esetben nem ? Mert akkor ez csak férj-feleség viszonylatban működhet, hiszen különben mindenki így csinálná az adásvételt :)
Ha házat nem a különvagyonodból vetted, akkor tényleg nincs jelentősége, ugyanis a házastársak közös vagyona mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt szereztek. Függetlenül az ingatlannyilvántartásban szereplő adattól. Kisebb problémát válás, vagyonmegosztás esetén okozhat a dolog, illetve nagyobbat abban a hipotetikus esetben, ha vannak olyan örökösök, akik csak egyikőtök hagyatékából részesülnek.
Ha az ingatlannyilvántartásban is tökröztetni szeretnétek a valós jogi helyzetet, készíteni kell egy közös nyilatkozatot (tkp házassági vagyonjogi szerződést), amelyben kijelentitek, hogy a szóban forgó ingatlan közös vagyon. Némi költséggel jár az eljárás: 1500 illeték + az ügyvédi tiszteletdíj. Ugyanis a földhivatali eljárásban a jogi képviselő közreműködése kötelező.
Már házas voltam, mikor vettem egy házat, ahol lakunk. A ház az én nevemen van, a feleségem azóta is a szememre veti, mondván, hogy direkt így intéztem, pedig én azt hittem, hogy ennek nincs jelentősége.
A konkrét kérdés : hogyan tudom átiratni a ház felét a feleségem nevére, ez mennyibe kerül, és nincs-e vmi adó vagy más kellemetlen következménye.
Két lehetőség van: szüleiddel sikerül megegyezned és megállapodást köttök, amiben rendezitek, hogy kinek mekkora az eszmei tulajdoni hányada és az mennyit ér, az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni arányokat módosíttatjátok.
Ha ez elől elzárkóznak, marad a bírói út. :(
Az ingatlant nemcsak a fizikai használat, hanem a tulajdonviszonyok szempontjából is meg kell osztani. Pl. társasházasítás útján.
Ha erre valamilyen okból nincs lehetőség (pl. nem létesíthető két külön bejárat, túl kicsi a telekméret, stb.), akkor vagy az apádékkal vásároltatod ki a részed, vagy más családtagodnak adod el. Külsősnek osztatlan eszmei tulajdonközösségbe tartozó lakrészt eladni reménytelen vállalkozás. :P
hát a tulajdonjog elvileg nem illet meg... "az épület osztja a telek sorsát" elv alapján. kivéve afelek megállapodása, törvény ezirányú rendelkezése vagy bírósági határozat.
Hó most nagyon összezavarhattalak, ez sajnos még nekem is kusza, inkább hagyom, mielőtt még valami bajt csinálok. SZVSZ ez a helyzet,de majd egy szakavatott ember válaszol pontosabban.
A telek az apáméké. A ház építési engedélyét afelső szintre én kaptam meg, és a használatbavételit is. Ez volt az utolsó doksi amit láttam. Azóta nem igazán tudom mi van vele. Próbált "kiiratnai" a fenti két papírosról, de az önkormányzat elzavarta, mivel nem volt okuk rá, hogy töröljenek az engedélyekből.. hát ennyi
mindkét fél jogosult a birtkolásra. ezt viszont egyik tag sem gyakorolhatja a többi sérelmére... (ergo jogod van ott lenni, ha viszont apád nem enged be, akkor ő jogsértő)
megoldás lehet a közös tulajdon megszűntetése:
-természetbeni megosztás(egyik lakás tied, másik övé lesz)
Apámmal közösen építettünk egy házat. Az alsó szinten nekik, a felsőn nekem egy-egy lakással. Felvettem a részemre a szocpolt, és egyéb pénzekkel is beleszálltam.
De amint kiadták a használatbavételi engedélyt hirtelen megromlott a kapcsulatunk. Nem mehetek be a házba stb. Ez már vagy 6 éve húzódik és kezdem unni a dolgot.
