"Az 1000 körüli birodalom udvari koncepciója és államszimbolikája korántsem volt tisztán német. Ebben szerepet játszott II. Ottó császár (973–983) befolyásos felesége, Theophanu bizánci hercegnő (955?–991), aki bizánci udvari szokásokat honosított meg. II. Ottó és fiuk, III. Ottó (983–1002), ék alakú formában végződő koronát használt, amely a korábbi bizánci uralmi jelvényt követte.
III. Ottó kiskorúsága alatt régensek hosszabb kormányzata alakult ki, a politikai hatalom megoszlott, neveltetésében is több hatás, görög és német elemek vegyültek. 984-ben Willigis mainzi érsek és a szászok hívták Németországba Theophanu császári özvegyet és Adelheidet, a német nagyanyát. Ők lettek a gyámok. Mindkettő erős, hatalomvágyó egyéniség volt. Theophanu azonban kiszorította Adelheidet, és egyedül kormányzott, míg utóbbi, mint Lothár itáliai király, majd I. Ottó császár özvegye, paviai székhellyel a déli területet kormányozta. Thietmar jellemzése szerint Theophanu, „miközben férfias erővel vigyázott fiára, megőrizte a birodalmat”.
989–990 során Theophanu római hadjáratra vállalkozott a zavaros szentszéki viszonyok miatt, de ott is Adelheiddel vetélkedett. Okleveleket adott ki „Theophanu Isten kegyelméből császárnő”, sőt „Theophanu Isten kegyelméből császár” címet viselve. A hadjárat nem hozott számára nagyobb sikert, majd Németalföldön meghalt. Ekkor a már 60 éves Adelheid visszatért Németországba, de jelentős szerepet már nem játszott, neki is Willigis maradt növekvő befolyású tanácsadója.
III. Ottó 995-ben – 15 esztendősen – átvette az ügyek vitelét, latin és görög írás- és társalgástudással. A császárkoronázás végett 996-ban Rómában tartózkodott, és ekkor ismerte meg Gerbert d’Aurillacot és Prágai Adalbertet, akik Ottó jövőbeni politikai koncepciója kialakulását erősen befolyásolták. Gerbert francia pap volt, aki az igen színvonalas római és katalóniai Vichben (967) mór műveltséget szerzett. Matematikus, természettudós, politikai író lett."
Semmi mást nem kell tenni, mint 190 napévet hozzáadni, és megkapjuk az igazi csillagászati időt!
III. Ottó AD 1002-ben azaz i.sz. 1192-ben halt meg Rómában, több mint 150 évvel a mi Szent Istvánunk után...
Kérdés lehet még, hogy ha Róma már 997-ben királyságként említi Szkítiát, akkor István státusza miként mozgott a fejedelem, herceg vagy netán királyi címek között ebben az időszakban."
Kis kutatási segítség;
Hungáriát leginkább a 15. századi itáiai humanisták becézték Szkítiának...
"a Római Birodalom Pannónia nevű tartományát, immár Szkítia néven emlegeti, pedig ekkor az Árpádok hatalma aligha terjedt ki az egész Kárpát-medencére, túlmutatva az egykori Pannónián"
Még Pannónia egészére sem. Sőt, nézetem szerint még a Dunántúl egészére sem.
Ehhez először az kellett, hogy három királynak a hadereje a Lech folyó síkján kivérezzen, a somogyi-zalai részeket pedig a kapkan legyőzésével tudta csak Vajk bekebelezni. Úgy tűnik ugyanis, Bulcsú országára előbb a kapkan ("Koppány") tette rá a kezét, és az ő legyőzése árán jutott ahhoz hozzá Vajk-István. Ettől még a Vajk nevű szövetségesre tekinthettek úgy, mint "Szkítia királyá"-ra, függetlenül attól, hogy az ő országa csak az akkori kárpát-medencei kisállamok egyike volt.
"ha Róma már 997-ben királyságként említi Szkítiát, akkor István státusza miként mozgott a fejedelem, herceg vagy netán királyi címek között ebben az időszakban"
A fejedelem titulusnak abban a korban mi volt a latin megfelelője? Ha Dursac, Bulcsú, Lél vagy Assur királyként (rex) jelenik meg az egykorú kútfőkben, akkor az szerintem pro veritate accipitur. A régiek, pláne az állami megrendelésre dolgozó történetírók az ilyesfajta rangsorolásra mindig gondosan ügyeltek.
Igazán kedves vagy, de MGH-ból már elegem van. Nem bírtam megállni, ezért jópárat megvettem, annak ellenére, hogy laponként letölthető. Többek között II.Ottóét is (2.1.)
(München 1999, bearbeitet von Theodor Sickel)
Ismerem II. Ottó 325 db!!! oklevelét, ocsmány hamisítás mind, az utolsó szálig!
Ha voltak is jók, azokat a 13. században lecserélték...
A hír igaz, kisebb módosításokkal; Szent István háborúja II. Konrád...
A sokak által sokat idézett mondat;
...a középkori írók általános sajátosságainak egyik jellemző vonása, hogy szíves készséggel kiszínezik mindazt, ami nemzetük dicsőségére szolgálhat, és hallgatással vagy a valóságot leplező odavetéssel siklanak át.....
De mi legyen a 34 hamis pecsétnyomóval? Ki mikor, és miért gyártotta őket?
miszerint "magyar püspökről lévén szó, önkéntelenül rá járt az írójának vagy talán csak másolójának tolla az esztergami névre és botlott, valamint botlott, mikor "Leo"-nak hívja [Sylvester] pápát..."
