II. Szilveszter pápa személye a Hungár naptár segítségével is megmenthető. (Tehát nem kitalált személy)
A HC szerint II. Szilveszter 190 évvel később (csillagászati idő) i.sz. 1189 (AD 999) és i.sz. 1193 (AD 1003) között volt pápa.
Ugyanebben az időben volt pápa III. Kelemen (1187-1191) és III. Celestin is (1191-1198).
Érdekes módon az utóbbi két pápát nem látták a korabeliek Rómában...
A "szaktudósok" feladata lesz eldönteni, hogy lehettek-e párhuzamosan egymás mellett pápák, vagy az egyiket (melyiket?) ellenpápának kell minősíteni...
Milyen bizonyitékok vannak hogy mágiát tanult? Mágiatanulmányaival érdekes összerakni a pápai posztot... Illetve hogy ennek fényében valoszinüleg kicsit máshogy szemlélte a Szent Koronát...
"Cordovában az arab iskolákat látogatta, a trivium és quadrivium minden tudományában tökélesítette magát....(Mondin)
"Kitűnt matematikában és a csillagászatban, gyűjtötte a latin klasszikusoknak a kéziratait, úttörője volt az abakusz és z orgona használatának. Nem csoda, hogy voltak akik varázslónak tartották.... (Hangay 100. old)
Gerbert a korszak univerzális lángelméje az utolsó aki még birtokában volt a klasszikus tudományoknak, az ún. szabad művészeteknek, járatos volt a zenében az orvostudományokban is, kiváló stilisztikai érzékkel rendelkezett, és magával ragadó szónoki képességekkel volt megáldva.
Karrierjét egy legenda szerint az ördöggel kötött szerződésének köszönhette. (Zimmermann 112. old.)
Gerbert 996-ban egy levélben megemlékezik tanárairól;
"A tanítvány győzelme a mester dicsőségére válik. Valamennyiőtöknek hálát adok azért, hogy gondoskodtatok nevelésemről, és különösen atyámnak mondok köszönetet akinek Isten után a legtöbbel tartozom."
Egyéb tanárai;
"Emlékszem arcukra, és ha nevüket netán elfelejtettem is...."
967-ben Gerbert elhagyja monostorát és Katalóniába ment Borellel, Borellhoz...
A katalóniai diák 967-970 között.
Vich püspöke Hatton tanítja szinte mindenre, különösen quadrivium-ra...
Az iskoláról semmit nem tudunk. Ehhez képest a mértékadó tudomány szerint a világ első egyetemén - FEZben - tanult. Ezenkívül Rippol könyvtárában olvasgatott.
Ma már légből kapottnak minősítendő az a tudománytalan nézet, hogy Gerbert járt Córdobában.
Eine vollständige Edition von Papsturkunden existiert erst für den Zeitraum von 896-1046, man muß sich daher in vielen Fällen die Urkunden aus verschiedenen Editionen zusammensuchen. Behelfsmäßig bietet sich ein Blick in Mignes PL an, der die Urkunden der Päpste bietet (so etwa Bd. 214-217 Innozenz III.)
Papsturkunden 896-1046, hg. v. Harald Zimmermann, Bd. 1-2, 2. Auflage, Wien 1988-89, Registerband 1989. Hierzu ist immer auch Hans-Henning Kortüm, Zur päpstlichen Urkundensprache im frühen Mittelalter. Die päpstlichen Privilegien 896-1046, Sigmaringen 1995 (Beiträge zur Geschichte und Quellenkunde des Mittelalters 1)7 heranzuziehen.
Acta pontificum Romanorum inedita, hg. v. Julius von Pflugk-Harttung, Bd. 1-3, Tübingen-Stuttgart 1881-86. ND Graz 1958.
Epistolae Pontificum Romanorum ineditae, hg. v. Simon Löwenfeld, Leipzig 1885 (ND Graz 1959). Diese beiden Bände bieten Papsturkunden, die nach dem Erscheinen der Regesten von Jaffé (s.u.) gefunden wurden.
Zu bisher unbekannten Papsturkunden vgl. auch die Reihen Germania pontificia, Gallia pontificia usw. (s.u.)
Die Urkunden der Päpste sind z.T. schon im Frühmittelalter abschriftlich in Registern der päpstlichen Kanzlei erfasst worden, ab Innozenz III. sind die päpstlichen Register fast vollständig erhalten.
Die Register einiger Päpste sind in den MGH erschienen:
Gregor I. = MGH Epp. 1-2 (Neuedition in CCSL 140 und 140A) Hadrian II. = MGH Epp. 6/2 Johann VIII. MGH Epp. 7 Stephan V. = MGH Epp. 7 Gregor VII. = MGH Epp. sel. 2
220 levélből álló gyűjtemény, amely egyetlen corpusban maradt fenn egy kevéssel halála után írt kéziratban!
Tehát ez is egy kész átverés show!
A ZAKAMÉDIA beavatottjai minden írásukban magyarázatukban azt hazudják a jónépnek mintha Gerbert levelei fennmaradtak volna, miközben ez nem igaz.
Az a bizonyos levélíró, akit áttételesen Gerbertnek kellene gondolnunk szép stílusbn úgy ír mint egy klasszikus szerző, kedvét leli találó kifejezésekben.
A leveleken kívül rendelkezünk egyéni hangvételű bullákkal is. Harald Zimmermann adta ki a MGH keretein belül. (1984-ben)
Fenti két forráscsoporton kívül ritka az olyan tanúsgtétel, amely közvetlenül hasznára van a történésznek... (Pierre Riché)
Gerbert története [legendája] és Johanna pápanő története között csak annyi a különbség,hogy az egyiket örömmel, a másikat becsmérlő szándékkal találták ki.
I. Ottó is kitalált személy? Amúgy tényleg azt hittem, II. Szilveszter léte mondabeli neked, nem az egész idő... Végül is akkoriban szerették kiszínezni a szentek életrajzát. Szent Margit tetűi is gyöngyökké változnak. Szent Margit létezetett?
"Gerbert történetét nem könnyű elkezdeni, mivel nem tudjuk sem azt, hogy hol, sem azt, hogy mikor született. Amikor pedig semmit sem tudunk, szabad tere nyílik a kézeletnek..."
Kezdjük az akadémikus nézettel Pierre Riché könyve nyomán; II. SZILVESZTER AZ EZREDÉV PÁPÁJA (Balassi Kiadó, Bp. 1999.ford. Somorjai Gabi)
"KICSODA GERBERT?
Az első francia pápa, az ezredik év pápája, a mágus pápa.
Aurillacban szüetett Belliac tanyáján egy nyomoruságos kunyhóban."
Ez a gunyhó dacolt az időjárás viszontagságaival, és a XV. század óta a helyi régészeti hivatal vigyáz rá, sőt a turistáknak mint a "pápa házát" mutogatják.
Születésekor háromszor szólt a kakas, ami egészen Rómáig elhallatszott.
Ezután Gerbert apja nyájait őrizte, de idejét jórészt azzal töltötte hogya csillagokat szemlélte. Saint-Géraud monostorának apátja, aki arra jártában találkozott vele az állatok között, kérdőre fogta, és - látván intelligenciáját - sikerült rávennie, hogy belépjen apátságába. Miután Gerbert elhagyta apátságát, Hispániáb ment, ahol elvégezte tanulmányait, és attól fogva kora legnagyobb tudósának tekintették.
" II. SZILVESZTER
Mai sorszám: 140. (999. ápr. 2. – 1003. máj. 12.)
Gerbertet III. Ottó emelte a pápai trónra. Egyszerű francia családból küzdötte fel magát kora legnagyobb tudósává. Vele csak az a baj, hogy tudása korát több évszázaddal megelőzi, és ez nem szerencsés jelzés kitalált személyek vizsgálatakor.
Még Zimmermannban is valódi hiányérzetet kelt, hogy a korabeli pápai történetírás csak hiányos és száraz adatokat közöl az aquitániai pápáról. De szó sincs korabeli pápai történetírásról, mert párszor említettük, hogy 250 évig szünetel az életrajzírás. Különféle később keletkezett hamis irományok szerint a korszak univerzális lángelméje, az utolsó, aki még birtokában volt a klasszikus tudományoknak, stb. stb.
Jellemző, hogy az „1000-ben” kelt István királynak címzett 1664-ben előkerült bulláját a tudomány hamisnak minősíti, azzal együtt, a tartalmát elfogadja…
A változatosság kedvéért a rómaiak 1001 februárjában a pápát és a császárt a város elhagyására kényszerítették. A következő év elején III. Ottó 22 évesen meghalt, és a Crescentiusok megengedték, hogy a pápa visszatérjen és további okleveleket gyártson az utókor örömére.
Szilveszter 42 okleveléből eddig 9 minősült hamisnak."
