A szabad orvosválasztás okán Doktor Bánt választottam orvosomnak.
Meg voltam vele elégedve.
Egy másik orvos ígért azonban mindent, 50%-al kevesebb várakozási időt, keserű pirula nélküli gyógyulást, fájdalom mentes injekciót – azt mondta: „ nem kell félni nem fog fájni” és így tovább.
Így legközelebb Őt választottam.
Történt közben, hogy lett egy kis seb a lábamon, új orvosom kezelgette, nagyobb és fájóbb lett a seb, aztán üszkösödni kezdett.
Sebaj mondta Ő, nem veszélyes meggyógyít hamar.
Én inkább visszamennék Doktor Bánhoz mondtam.
Rossz választás mondta, ezt csak Ő tudja meggyógyítani, egy ideig mégis fájni fog, egy-két évig nem tudok majd focizni, sőt járni sem.
De utána! Magasabbra ugrok majd, nagyobbat tudok majd rúgni, sőt gyorsabb leszek.
Ismét őt választottam.
Most azt mondja sajnos le kell vágni, de nem baj, mert nem kell érte sokat fizetnem, csak pár forintot, csak egy jelképes összeget, de majd olcsón vehetek műlábat.
Doki mondom hazudott, nem ezt ígérte.
Nem mondta mert, akkor nem engem választ, hanem Doktor Bánt aki nem átallott magának egészséges életet ígérni, és gondoskodó ellátást, de én most már megmondom az igazat, egyedül és elsőként és bátran mert ÉN ilyen klassz doki vagyok:
Lárifári levágjuk és punktum!
Most megint lehet választani, azt mondja válasszam Őt , mindenki azt mondja Ö a jó választás.
Értem doki, mondom, de mi ez a nagy zaj odakinn.
Á csak néhány ostoba beteg zajong, de majd megunják és hazamennek, Doktor Bán hangolta ellenem Őket.
Kinéztem: féllábú, félkezű, dagadt szájú, vak, fogatlan tömeg volt, - nem ezt ígérte doki - skandálták.
Á csak a csőcselék !
Ki az orvosom ?
Dr Ocsmány |