Elindult néhány száz ember az Oktogon és a Blaha Lujza tér felé, de nem tudni, hogy hova mennek, a körúton kormányellenes jelszavakat skandálnak, az autókon átugrálnak, a forgalom megbénult.
Azt egyelőre nem tudni, hogy hova tartanak.
Ezt a neten találtam. Gyanítom, hogy ebben az írásban szereplő főnök azonos az előbb idézett könyv szerzőjével.
Titkok pincéje Apám, akinek tanult foglalkozása kazánfűtő volt, 1956. október 15-én lépett be az új munkahelyére. Az V. kerületi Beloiannisz utca (ma Zoltán utca) 6-ban kapott munkát. Ez egy sokemeletes lakóház, hat gőzkazán fűtötte, ezért szükség volt egy segédfűtőre is. Anyámnak pedig munkára volt szüksége, így hát ő lett a segédfűtő. Apám először néhány házzal odább, a Szabadság térhez közeli egyik házban próbálkozott, de nem vették fel. Éppen pártfegyelmije volt folyamatban (járt a szája), ezért a házbizalmi tiltakozására elutasították. Annak a háznak a fűtőjét három héttel később orosz katonák meggyilkolták. A Beloiannisz utca 6-ban azért fogadták el, mert - teljesen véletlenül derült ki - egy régi, pártbeli ismerőse ott lakott, és hajlandó volt kezességet vállalni érte. A házat három utca határolja, az Akadémia utca, a Zoltán utca és a Garibaldi köz. A bejárata a Zoltán utca felől van, de a közre is nyílik egy ki-bejárat (akkor ez az ún. "vicekapu" volt, a segédházmester használta szemétkihordásra, apám is itt hordta ki a salakot). A ház hátulról a Garibaldi utcai házaknak támaszkodik. Előtte szemközt pedig egy szintén hatalmas épület áll, valamikor ez volt a hírhedt pártház. Itt tárgyalt a forradalom első napjaiban Mikojan szovjet külügyér, állítólag maga Hruscsov is ideruccant volna. Ez utóbbit azonban én nem hiszem, a történtek ezt a vélekedést nem támasztják alá. A háznak impozáns, kétszintes kazánháza volt, több nagy széntároló helyiséggel. A hatalmas, vándorrostélyos kazánok folyamatosan zabálták a szenet, naponta több mázsát. Az elvtársak szerették a meleget, és ez járt is nekik. A házban ugyanis zömmel magas rangú ávós, rendőr- és katonatisztek laktak. Néhány nappal (!) október 23-a előtt apám egy furcsa feladatot kapott: ki kellett ürítenie a legbelső tárolót. Ebben legalább ötven köbméter szén volt, de valami rettenetes, porladt szemét, ami az évek során szinte egy tömbbe állt össze - apám szerint kész csoda, hogy nem gyulladt be magától. Úgy kellett szétverni, anyámmal napokig csákányozták. Akkor még kicsi, vézna gyerek lévén, nekem az iskolában könnyű volt beteget jelenteni. Így a talicskázásban magam is részt vehettem, hiszen már kilenc éves voltam. A munka nagyon sürgős volt, de napokig tartott. A főnök, a házban lakó egyik elvtársi nagykutya - szó szerint nagykutya: hatalmas, erős alak - egyre fenyegetőbben sürgette a szüleimet. Ezért a napi munkaidő végeztével sem mehettünk haza. Hajnalig dolgoztunk, azután a kazánok mögötti öltözőfülkében aludtunk egy-két órát. Itt három ember éppen elfért és még vécé és fürdőkád is volt benne. Akkor még nem tudtuk, hogy később majd hónapokig ez lesz az otthonunk. Már a szörnyű küzdelem második napján kibontakozott előttünk a cél: egy vasajtó. Közönséges, öntöttvas légóajtó volt, nagy vasfogantyúkkal. A parancs szerint ezt kellett hozzáférhetővé tennünk. Ám különös módon nem érték be ennyivel, az egész helyiségből ki kellett hordanunk a szenet a külső tárolókba. Ott a mennyezetig tornyozva, deszkákkal torlaszolva állt a rengeteg szén, belül meg a teljesen üres helyiség. Nehogy a ledőlő szén eltorlaszolja az ajtót! - mondták. Apám csendesen őrjöngött, anyám sírva csitítgatta. De már csak hüppögni volt ereje, amikor végül a kiürített helyiséget még fel is kellett sikálnia. Az őrület 23-án hajnalra ért véget. Apám még jól befűtött nekik, megfürödtünk, majd végre hazaengedtek bennünket. Anyám gyorsan nekiállt főzni, hogy a tüntetés előtt még jól megebédeljünk. Finom, tejfölös székelykáposzta volt, ma is emlékszem az ízére. Anyám rizzsel szokta dúsítani, és rengeteg, apróra vágott lapockát főzött bele. Akkor már lehetett ilyesmit is kapni. Már sötétedett, amikor némi alvás után elindultunk. Valahol a Rákóczi úton csatlakoztunk a felvonulókhoz. Érdekes, akkor még alig ismertem a várost, számomra szinte teljesen ismeretlen utakon hömpölygött a tömeg a Hősök tere felé. Az elmúlt napok borzalmai után őszintén megvallva, nagyon jólesett füleimnek a "vesszen Rákosi, vesszen Gerő!" jókívánság. Több helyütt elakadt a tömeg, olyankor az álldogálás közben a hangorkán is vesztegelt kicsit. Egy ilyen szünetben felkiabáltam az egyik erkélyen álló nőknek az addigra már jól begyakorolt rigmust: "Nagy Imrét az élre, Rákosit kötélre!". Azok visítoztak az örömtől: "nézd a kis drágát!" - és az egyikük ledobott nekem egy szál gyönyörű piros szekfűt. Akkor kaptam először hölgytől virágot. Leírhatatlan eufóriában teltek a következő órák. A Sztálin-szobor ledöntése után azonban engem kis híján elsodort a tömeg, ezért apám gyorsan hazavezényelt bennünket. A tér sarkánál már mondogatták az emberek: "lőnek a Rádiónál". Apám megállt rágyújtani. Egy férfi odalépett hozzá: "adj egy cigit, bajtárs!". Amikor amaz is rágyújtott, majd búcsúzóul mintegy tisztelegve odabökött a sapkájának, apám csak ennyit mondott: "vége a Rákosi-rendszernek". Azután olyan furcsán elhallgatott ... Otthon, az utcánkban már tisztán hallottuk a lövéseket. Egész éjszaka azon gondolkodtam, kell-e aznap iskolába mennem, és lesz-e majd, mint minden reggel "a dolgozó népért, a hazáért, Rákosival előőőőőre!". Másnap csak apám ment munkába. Dél felé azonban már haza is jött, rossz hírrel. Huszonötödikén mindhármunknak mennünk kell. A főnök keményen rádörrent: nehogy otthon maradjunk, mert sztrájknak fog minősülni. Engem természetesen nem hagyhattak egyedül odahaza, így azután hajnalban együtt indultunk útnak. A troli már nem járt, ezért gyalog mentünk. Az úton mindenütt fegyveresekkel találkoztunk, akikről nem lehetett tudni, hogy melyik oldalhoz tartoznak. Távolról időnként lövöldözés hallatszott. Iszonyúan félelmetes volt az egész, mint egy háború. A Dunához közeledve olykor már vörös csillagos tankok is eldübörögtek mellettünk, kegyetlenül büdös füstfelhőket okádva. Ilyet addig csak filmen láttam, de a moziban azért annyira nem volt büdös. A kazánházban nagy lótás-futás fogadott bennünket. Az előző napokban kibontott ajtó tárva-nyitva, fény áradt mögüle, ám szigorúan ránk parancsoltak, hogy a közelébe ne merjünk menni. Időnként kivágtatott onnan egy-két elvtárs, elrohantak ellenkező irányba, hogy néhány perc múlva újra az ajtóból robogjanak elő. Engem fenemód érdekelt a mutatvány megfejtése, és egy óvatlan pillanatban, miközben a szüleim a befűtéssel foglalatoskodtak, a titokzatos ajtóhoz lopakodtam. Különösebb veszélyérzet nem volt bennem, hiszen azokat az embereket már ismertem. Inkább a határozott tiltás akart visszatartani. Végül mégiscsak beléptem, és egy lefelé vezető lépcső előtt találtam magam. Rövid gondolkodás után elindultam. Egy fél emeletnyi mélységben a lépcső elkanyarodott, újabb fél emelet után már láttam az alját, amikor lentről lépteket hallottam. Ekkor hirtelen belém villant a tilalom, sarkon fordultam, és ész nélkül felrohantam. Beszaladtam az öltözőbe, bebújtam a szekrénybe. Apámék nem foglalkoztak velem, nyilván azt hitték, játszom. Egy perc múlva azonban hallottam apám döngő, bakancsos lépteit. Kiemelt a szekrényből, és egy szó nélkül rettenetesen elfenekelt. Csak én méltatlankodtam volna: "nem is igaz, hogy vége a Rákosi ...", de apám gyorsan a számra tenyerelt. Valamikor délelőtt jött a főnök, apám szólt neki, hogy elmenne kenyérért. Az szemmel láthatóan ideges lett, hallani sem akart róla. Apám vitába szállt vele, hiszen tényleg nem volt kenyerünk. A főnök azzal replikázott, hogy nekik sincs. "Akkor hozok maguknak is", vágott vissza apám. "Na jó, de nehogy elmenjen nekem tüntetni, mert nem akarok fűtő nélkül maradni!", így a főnök. Azután apám nemsokára el is ment. Halkan köszönt el tőlünk, én ijedten bújtam anyámhoz és éreztem, hogy remeg. Közben a rohangálás folytatódott. A főnök ismét megjelent, de most egy kisebb csapattal, pufajkába öltözve tűntek el odalenn. Egy jó óra múlva kerültek elő újra. A főnök odavetette anyámnak: "a férje visszaért már?", aztán nyomás fölfelé. Anyám utána, én is. Odafönt, a ház előcsarnokában, a kapualjban és a lépcsőházban a lakók csoportokba verődve izgatottan beszélgettek. Amikor meglátták a főnököt, mind feléje fordultak, szinte egyszerre kérdezték: "mi történt?". "Jól elintéztük a rohadtakat!", így a válasz. Anyám, félrelökve az embereket, őrjöngve rohant a kapu felé, én persze utána. Kiszaladtunk az utcára, ott is álltak néhányan. Az egyikük lelkendezve kiáltott anyámnak: "jön a férje!". Tényleg akkor fordult be apám a Nádor utca sarkán, tetőtől talpig kenyérbe öltözve. Anyámmal rohantunk volna elébe, amikor apám mellett elszáguldott egy teherautó, a platón egy csomó ember. A főnök utánunk, engem felkapott, anyámat úgy húzta magával, közben üvöltött: "mindenki befelé!". A teherautó a pártháznál fékezett, az emberek ugráltak le róla. A főnök éppen behajított bennünket a kapun, amikor eldördültek az első lövések. Anyám felsikoltott és rohant vissza. Vagy négyen alig bírták lefogni. Lecipeltek bennünket a kazánházba, útközben hallottuk, hogy a kapualjba is becsapódott néhány lövedék. Akkor már senki sem törődött velünk, mindenki futott a saját hozzátartozói után. Mi is lélekszakadva lihegtünk vissza. Odafönt hatalmas por, üvegtörmelék, malter, pánik; jajgató, vérző emberek látványa fogadott bennünket. A főnök mint egy tébolyodott futkosott fel-alá, "a mieink, a mieink!", kiabálta eszeveszetten. Odakint az utcán halomban hevertek a hullák és a sebesültek. E pillanatban rontott be apám a kapun, szanaszét dobálva a kenyereket. Mint egy vadember, neki a főnöknek: "mocskos, rohadt gyilkos!", ordította. Egymásnak estek, a főnök pisztolyt rántott, úgy fogták le őket. Megint letereltek bennünket a kazánházba. A történteket is megértettük lassan. Azt apám mindjárt elmesélte anyámnak, hogy a Parlament előtt sortüzet zúdítottak a tömegre, és a tüntetők közül rengetegen meghaltak. Elmondta, hogy három helyről, a tetőkről lőttek rájuk. Az már nyilvánvaló volt előttünk, hogy az egyik halálbrigád éppen a főnök vezette osztag volt. Azután a ház előtti összecsapásra is fény derült. A híresztelések szerint a szomszéd pártházban aznap ott volt Mikojan, a szovjet külügyminiszter, aki ott valakikkel tárgyalt, talán a felkelők képviselőivel, talán a felkelésnek ellenálló kommunisták vezetőivel, ezt nem tudom. Azt is mondták, hogy talán Hruscsov maga is ott lett volna. Ez azonban hihetetlennek tűnik, hiszen akkor az a szörnyen amatőr módon megszervezett "segítség" nem következhetett volna be így. A pártház védői ugyanis - az aznapi tüntetéstől tartva - még hajnalban vagy tán még előző nap segítséget kértek, de csak Pécsett találtak megbízható embereket. Onnan indult útnak a teherautónyi ávós. Útközben, a felkelőktől félve letépték a fegyvernemi és rendfokozati jelzéseket, a fegyvereket pedig eldugták. Így értek fel a fővárosba, és valahogy sikerült oda keveredniük. A pártház védői azonban felkelőnek nezték őket, és lőni kezdtek rájuk. Amazok viszonozták a tüzet, mert azt hitték, hogy a felkelők már elfoglalták a pártházat ... Apám lehiggadt egy kicsit, amikor megtudta, hogy a főnök mentette meg az életünket. A "mocskos, rohadt gyilkos" titulust pedig - bölcsen elhallgatva a tüntetésen való részvételét - a pártháznál lezajlott eseményekre, az amúgy is megtörtént félreértésre fogta. Így azután a főnök is nyugton maradt. Igaz, mindjárt munkát is kaptunk tőle megint. Azonnal neki kellett fognunk a nemrég kibontott ajtó visszatemetésének. Az ötven köbméter szenet talicskázhattuk vissza. De legalább csákányozni nem kellett már. Ezután csak néha-néha mentünk haza. Szinte éjjel-nappal dolgoztunk, mert a "bátor emberek" lehordták a kazánházba az egyenruháikat, a könyveiket, a képeiket, a hanglemezeiket - még a kitüntetéseiket is. A kazánházban napokig elviselhetetlen bűz terjengett, az égő ruhák, szőrök, lakk, bakelit szaga még a falakba is beivódott lassan. Az én első igazi könyvtáram viszont innen származott, odahaza addig csak néhány szegényes könyv árválkodott. A kidobott kötetek között igazi értékek is voltak, az orosz klasszikusok műveitől éppúgy megszabadultak a "hősök", mint a példamutató Alekszandr Matroszovtól. A megmentett könyveket el kellett rejtenünk, mert az égetést szigorúan ellenőrizték. Különösen azután, hogy egy köteg Csajkovszkij tulajdonosától apám megkérdezte: "a lemezjátszót nem hozta?". Október utolsó napjaiban ismét kibontatták velünk a vasajtót. Mi már tudtuk, hogy újra történni fog valami. November 3-án éppen otthon aludtunk, 4-e vasárnapra esett, ezért aznap csak apám ment be. Már előző este előkészített mindent, hogy hajnalban csak be kelljen gyújtania. Így azután azt a rettenetes vasárnapot otthon töltöttük. Akinek volt rádiója, az kitette az ablakba, az emberek szótlanul, összetörten álltak az utcán, hallgatták a híreket és az újra meg újra ismétlődő, áradó fájdalmas zenét ... November 5-én hajnalban megint hárman keltünk útnak. Útközben egy sereg emberhez csatlakoztunk, mind ment a munkahelyére - a kijárási tilalom a főnököket nem érdekelte, így a szerencsétlen beosztottakat sem. A Zichy Jenő utcában azután ránklőttek. Először a fejünk fölé eresztettek egy géppuskasorozatot, majd belénk. Érdekes, nem emlékszem rá, hogy fütyültek volna a lövedékek, ahogy egyébként a filmeken szoktak. Csak azt a szörnyű kelepelést hallottam. Mellettem egy embernek szétcsapta a fejét egy lövedék, mind rám fröccsent. Vagy fél órát ültünk egy kapu alatt, mire újra el mertünk indulni. Apám azalatt az öngyújtó fényénél a zsebkendőjével letörölte az arcomról a véres-kocsonyás lét, hogy ne folyjon a számba. Amikor azután megérkeztünk, apám tetőtől-talpig lecsutakolt három váltás vízben, mire anyám már borzongás nélkül tudott rám nézni. Apám egész nap szárította a lódenkabátomat, majd drótkefével eltávolította belöle az agyvelőfoltokat. Ezután karácsonyig csak apám ment haza hetenként egyszer, hogy megnézze, áll-e még a ház. Egy-két nap múlva, egy hajnalban hozták az első embereket. Hátul, a "vicekapun" jöttek be velük, mindig csak sötétben. Némelyik éjszaka többször is. Karácsonyig több tucat ember tűnt el a pince mélyén. Még az első napokban az egyik nem akart lejönni a kazánházba. Lelökték a lépcsőn, ezért csúnyán összetörte magát. Én éppen elöl voltam, apámnak segítettem valamit, így a szemem láttára történt az egész. A szerencsétlen nem bírt fölállni, ezek meg üvöltöttek vele, majd elkezdték rugdosni, végül puskatussal agyonverték. Az utolsó látvány az én holtra rémült arcom lehetett az életében, mert szinte könyörögve éppen rám nézett, amikor egy hatalmas ütéstől kifröccsent az egyik szeme. Végül teljesen darabokra tört a feje. Amazok ügyet sem vetettek rám, mintha ott sem lettem volna. Nyilván nem ismerték az illemszabályt: "nicht vor dem Kind". A holttestet azután lehúzták a lenti pincébe. Apámmal egy lapátra kotortatták az agyat, ami a kazánba került. Anyámra meg ráparancsoltak, hogy takarítsa el a nyomokat. Ahol túl sok vér ömlött ki, ott kefével súroltatták fel. Engem ezután virradatig többé nem engedtek a szüleim előjönni. Karácsony előtt jelentek meg a hatalmas, zöld legyek. Apám légypapírt hozott otthonról, de azok nem ragadtak rá. Borzalmasan szenvedtünk tőlük. Addig csak a svábbogarakkal vívtunk mindennapos közelharcot, most már a levegőből is jött az áldás. Boldogok voltunk, hogy a karácsonyt otthon tölthettük. Valamikor az új évben anyámmal végleg otthon maradtunk. A környékünkön már "konszolidálódott" a helyzet. Apám eleinte csak este evett meleg ételt, de nemsokára már mi vittük neki minden nap az ebédet. Márciusban nem kezdte újra az ország. Április 4-én a "hősök" büszkén feszítettek új uniformisukban. A kitüntetéseiket is visszakapták, sőt, újabbakat is szereztek a régiek mellé - hiszen az újrafelszabadítókkal együtt "megmentették a hazát". Április 15-én véget ért a fűtési szezon. Előtte azért azt az ajtót újra betemette apám. Utána pedig másik munkahelyet keresett. Május 1-én nemcsak a munkát ünnepelte a nép. Apám akkori új munkahelyén parancsba adták a felvonuláson való részvételt. Mi is "ünnepeltünk" hát. Ahol nemrég még Sztálin szobra fölött ült tort a főváros, most Kádár elvtárs ünnepeltette magát. Ott vonult el a lábainál a megalázott ország, amely akkor egyáltalán nem tűnt megalázottnak. Mindenki integetett lelkesen - integettünk hát mi is. A tér sarkánál még mindig éljeneztek az emberek. Apám megállt rágyújtani. Egy férfi odalépett hozzá: "adj egy cigit, elvtárs!". Amikor amaz is rágyújtott, majd búcsúzóul mintegy tisztelegve odabökött a sapkájának, apám csak ennyit mondott: "vége a forradalomnak". Azután olyan furcsán elhallgatott ... És hallgattunk évtizedekig. Apám megtiltotta, hogy a történtekről bárkinek is beszéljek. Odahaza is hallgattunk. Egyetlen alkalmat kivéve soha többé nem beszéltünk arról a pincéről. Kádárnak pedig a nevét sem volt szabad kimondanunk. Évtizedekig úgy emlegettük: "az". Apám nem lépett vissza a pártba. Ő különös módon kommunistaként is mindig hithű katolikus volt, de az "ellenforradalom" után lezárta életének a munkásmozgalomhoz kötődő szakaszát, és mélyen vallásos lett. Egyébként volt még egy titkos megállapodásunk, amihez következetesen tartottuk magunkat. Ha valahol dátum szerint kellett beszélni az '56-os eseményekről, akkor a november 4. előtti időszakot csak úgy mondtuk: "ötvenhat októberében". A november 4. utáni időszakra viszont nyugodt lelkiismerettel mondtuk, hogy "ellenforradalom" - mi tudtuk, miről beszélünk. A szörnyű emlékektől nem bírtam szabadulni. Gyakran jártam arra, és valami mindig húzott abba a pincébe. Jó másfél évtized múlva egy nagyon jó barátomnak - a lényeget természetesen elhallgatva - elmondtam, hogy emlékek kötnek ahhoz a helyhez. Megkértem, kísérjen el - egyedül nem mertem szembenézni a valósággal. Egy üveg borral felszerelkezve vonultunk le a pincébe. Az öreg fütő jó szívvel fogadta a számára ismeretlen fiúkat, de az ismeretlenség különben is csak addig tartott, amíg az üveg ki nem köpte a dugót, az öreg hál'Istennek szerette azt a bort. Elmeséltem neki, hogy gyerekkoromban hosszú ideig "laktam" ott, ő pedig lelkesen kalauzolt végig a birodalmán. Semmi sem változott. A belső tárolóban talán még ugyanaz a szén volt, amivel apám utoljára eltorlaszolta azt az ajtót. Újabb jó néhány év múlva keveredtem oda megint. Már kívülről látszott, hogy éppen hatalmas építkezés zajlik. Most nyugodtan mentem be, és a kutya sem törődött velem. Megdöbbentett a változás. A kazánházat összenyitották a szomszéd ház kazánházával, és az egészet vagy két emelet mélységben felbontották. Azonnal felmértem, hogy mi történik: gőzerővel folyik a nyomok megsemmisítése. Újabb néhány év múlva a feleségemmel jártam arra, neki akadt dolga a volt pártház épületében, ahol akkor már a Kossuth Nyomda üzemelt. Most ott folyt átépítés, nyilván ott is eltüntették az árulkodó nyomokat. Legközelebb a rendszerváltás lázas napjaiban néztem be a pincémbe, látni akartam, mi maradt meg belőle. Nos, éppen egy újabb átépítés zajlott! Rá sem lehetett ismerni, az egész pincét már a lejárat aljánál elfalazták, a maradék cseppnyi helyen sírkamra méretű fülkéket alakítottak ki. Becsöngettem az egykori viceházmesteri lakásba, és nagy örömömre jó egészségben találtam az öregasszonyt. Jól elbeszélgettünk a világ változásáról, még apámra is emlékezett. A csúnya dolgokról persze nem beszéltünk. Apám 1977. október 19-én halt meg. A halála előtt, már súlyos betegen, megenyhült és egyszer még a Kádár nevét is kimondta. Azokról az eseményekről is beszéltünk pár szót. Újra a lelkemre kötötte a titoktartást azzal, hogy a saját és a leendő családom érdekében addig hallgassak, amíg Magyarországon kommunista uralom van. A nap, amikor ezeket a sorokat írom, apám halálának 24-ik évfordulója. Abban még mindig csak reménykedem, hogy a kommunisták nem uralkodnak felettünk többé. Azt azonban már biztosan tudom, hogy gyermekem, akit féltenem kellene, már nem lesz. Ahhoz a felelősséghez én sajnos már túlságosan öreg és beteg vagyok. No meg mit is szólna hozzá az én drága feleségem, ha egyszer csak beállítanék egy gyerekkel?! Akkor most már elmondhatom, apu?!aculeusEgy kis forrás-önkritika: A történteket úgy írtam meg, ahogyan én emlékszem rájuk. Igyekeztem, hogy a visszaemlékezésben ne zavarjon az, amit később hallottam vagy olvastam az eseményekről. Természetesen csaknem fél évszázad elteltével ez már nem problémamentes. Én magam is több ellentmondást tudnék említeni, ami az én elmondásom és mások visszaemlékezése között van. Egyet mindenesetre érdekességként megemlítek. Külön kihangsúlyozom, hogy én magam nem voltam ott a parlamenti sortűznél, ezért annak pontos időpontjára nem emlékezhetem. Ugyancsak nem emlékszem a pártháznál történt lövöldözés időpontjára sem - egyszerűen azért, mert nem volt óránk! Azt sem tudhatom, hogy a két esemény között mennyi idő telt el - hiszen a parlament előtti sortűznél nem voltam ott. Valamiért azonban úgy él bennem, hogy ez az időkülönbség legalább egy óra volt, de nem tudom megmagyarázni, hogy miért emlékszem így. Ugyanakkor olvastam olyan visszaemlékezést is, amely szerint ez a különbség nem lehetett tőbb egy negyedóránál, esetleg a Kossuth téri sortűz még tarthatott, amikor a pártház előtti lövöldözés elkezdődött. Ez azért fontos, mert ha ez így van, akkor az általam "főnök" gyanánt említett illető nem vezethetett személyesen olyan osztagot, amely részt vett a parlamenti vérengzésben. Továbbá apám vagy a kenyerekkel a pufajkája alatt vett részt a tüntetésen, vagy már jóval a vérengzés megkezdése előtt el kellett jönnie a térről. Ezek roppant izgalmas kérdések, és én nem tudom rájuk a választ. Október 25-ét követően ugyanis a történtekről otthon érdemben gyakorlatilag már nem beszéltünk többé. Mint ahogy a később történtekről sem. Az apám halála előtti beszélgetésben sem volt szó a konkrét eseményekről. Anyám pedig szintén élete végéig hallgatott, mint a sír. Az ellentmondások azonban mit sem változtatnak azon, hogy én így emlékszem. A parlamenti vérengzés pedig ettől függetlenül is megtőrtént, mint ahogy lezajlott a pártházi lövöldözés is. A gyilkosok is gyilkoltak, mégpedig történetesen az V. kerületi pártházban is. Egy alkalommal pedig abban a bizonyos kazánházban is, a szemem láttára. Ezek a szikár tények. A többi "oral history". Még egy esetet meg kell említenem, ami a novellából kimaradt. 1957 őszén a magyar tanárnőnk egy alkalommal dolgozatot íratott, amelynek a témája "életem egy izgalmas eseménye" volt. Én valami pillanatnyi hülyeségtől vezérelve a pártház előtti lövöldözés történetét írtam meg. A tanárnő másnap reggel, még az első óra előtt bejött az osztályba, magával hívott a tanáriba, ahol halkan megkérdezte, hogy beszéltem-e valakinek erről. Miután mondtam, hogy nem, megkért arra, hogy tanítás után jelentkezzem nála, és addig mindenről hallgassak. Az utolsó óra után már várt a tanáriban. Elém tette a dolgozatfüzetemet, amelyből már hiányoztak a "bűnös" lapok. Rámparancsolt, hogy most pillanatok alatt üssek össze egy másik "müvet". Amikor készen voltam, elolvasta, adott rá egy ötöst, majd megkért, hogy másnap mindenesetre küldjem be hozzá az apámat. Bizony, ilyen emberek is teremtek akkoriban. Másnap este azután apám újra megkért, hogy most már tényleg legyek oly szíves végleg befogni a kicsi pofámat, ha nem akarom, hogy más fogja be, de mindannyiunkét és mindörökre. Ehhez tartottam is magam. Hát ennyi ...2001. október
Földes László: A második vonalban (Kossuth könyvkiadó 1984) Földes Lászlótól idézett KV ülés 1956 október 25.-én történt. A Parlamenti sortűz előtt. Érdekes, ugye? "Amikor beléptünk, már javában folyt a KV ülése, éppen Donáth Ferenc beszélt. Rettenetesen felizgatott, nem is annyira az amit mondott, hanem a cinikus hangahogyan mondta. Borzasztó volt a légkör, a jelenlevőkön vereséghangulat lett úrrá. Donáth beszéde után megindult a katonai bizottság ellentámadása. Nem emlékszem pontosan, hogy Hazai Jenő vagy Kovács István szólalt-e fel elsőnek. Rendkívül szenvedélyes hangon szálltak vitába Donáth megállapításaival. Donáth és Losonczy Géza többször közbeszólt. Én is szót kértem. Többek között kijelentettem, hogy bizonyos határon túl a politikai engedmények katasztrófához vezetnek.. Az eddigieknél tovább már nem mehetünk. Az ellenforradalmat fegyverrel kell leverni. Az elvtársak pánikba estek, folytattam, pedig nem olyan súlyos a helyzet. A munkáskerületekben rend van, többnyire vidéken is. Nem igaz, hogy a hadsereg átállt volna az ellenforradalmárok oldalára. Az első napot, 24-ét követően újabb katonai egység már nem bomlott fel. Ellenkezőleg: minden parancsot, amelyet egyes objektumok visszafoglalására kaptak, fegyelmezetten végrehajtották. Jelen pillanatban minden fontos létesítmény a kezünkben van, beleértve a fegyverraktárakat is. Ezután arról beszéltem, hogy kikkel harcolunk, kikkel állunk szemben. Elmondtam, hogy a HM pincéjében 600 fogoly van, néhány kivétellel mindannnyiuk25 éven aluli. Hát csak nem adjuk meg magunkat gyerekeknek! Mások is felszólaltak. A KV elvetette az előterjesztett javaslatot, és Donáth javaslatait elutasítva elhatározta, hogy le kell verni az ellenforradalmat. Apró Antal szóvá tette, hogy ellenintézkedésekkel keresztezik a katonai bizottság intézkedéseit. Akkor még nem mondta ki, hogy Nagy Imrére gondol. Mondanivalójának az volt a lényege: "engedjetek bennünket győzni." Meg sem vártuk az ülés végét, visszamentünk a Honvédelmi Minisztériumba. A partizánszövetség Beloiannisz útcai székházából értesítést kaptunk, hogy igen sok régi elvtárs jelentkezett, harcolni akarnak. Átmentem értük, és 80-100 elvtársat átvittem a HM-be. Fel is fegyvereztük őket . .28-ára összehívták a KV-t. Erre már meghívtak bennünket is. Az ülést egyébként kapitulációs ülésnek neveztem el. Az első felszólaló Lukács György volt. Rendkívül drámai hangon beszélt azokról, akiknek magyar vértől véres a kezük és ránk mutogatott
(Civilekre, kék ávóhoz besororozott kiskatonákra.)
A lincselés, nem megy szervezett úton. A lincseléshez kell egy ok. Kell egy valamiért feldühödött, fékeveszett tömeg. Sajnos ezt nehéz törvényes útra terelni éppen egy forradalomban.
Ártatlanok haltak meg. Az igazi bűnösök a forradalo leverését követően éltek mint régen az urak.
Olvasom Földes Lás: a második vonalban című könyvét, és elgondolkozom, mennyire is volt az munkáshatalom????? Ez a gyilkos Afrikába járt vadászni!!!!!!
Idézek a könyvből. Aki elolvassa, gondolkozzon el. Október 23.-án diáktüntetéssel kezdődött a forradalom. Ez az ember 25.-én azt mondja egy PB ülésen, hogy a HM? pincéjében 600 (Hatszáz!!!!) fogoly van kivétel nélkül 25 év alatti.
Ezt 84.-ben dicsekedve írja könyvében.
Hogy kerültek ezek a fogjok oda??????????????
Mi lett a sorsuk????????,
Hányan haltak meg október 25.-én a Parlament előtt???????????
Miért mondja mindenki a jobboldali médiában is, hogy nem tudják, KIK LŐTTEK????
Ez a gyilkos Földes László leírja????
Az a hülye aki ebből nem azt veszi ki, hogy ők lőttek.
Akció reakció. A köztársaság téri lincselést megelőzte a 25.-én leadott sortűz a békés tömegbe!!!!!!!
Ökölbe szorul a kezem, ha valaki nem ellenforradalomról beszél. Hát akkor micsoda? Nehogy a végén kiderüljön hogy mi támadtunk a munkáshatalom ellen Mi, akik kitartottunk a végsőkig. Nehogy bebizonyítsa nekem valaki, hogy mi veszélyeztettük a párt hatalmát, a proletárdiktatúrát, hogy mi akartuk visszaadni a tőkéseknek a gyárakat, a nagybirtokosoknak a földet! ( ) Népfelkelés? No persze. A dolgozó nép fölkel saját állama ellen és fegyverrel meg akarja dönteni. A dolgozó nép saját magától akarja visszafoglalni a Rádiót, a telefonközpontokat, a laktanyákat. Micsoda marhaság!
A Skoda sofőrje bent maradt a kocsiban. Nem tudom, hogy a lövésektől halt e meg vagy a boruláskor. Odakúsztam hozzá, kiforgattam a zsebeit. Hat évvel volt fiatalabb nálam, megnéztem a diákigazolványát, még a nevére is emlékszem Sajnáltam, sajnáltam, de hát háború esetén nincs helye az érzelmeknek. Sajnos a fiú rossz oldalra keveredett. Fegyverrel a kezében megtámadta a munkáshatalmat.
30-án reggel egy teherautóval rendőregyenruhát szállítottam a Köztársaság térre. Az volt a parancs, hogy át kell öltözni, nem szabad szítani az ÁVH - ellenes hangulatot. Ekkor mesélték el a pártházban lévő ismerősök, hogy azokat au ellenforradalmárokat, akiket mi tartóztattunk le, még csütörtökön a Szamuely-laktanyába vitték. És hogy azóta elfogtak olyan fegyvereseket is, akiknél Kopácsi, az áruló rendőrkapitány által aláírt nemzetőr-igazolványok voltak.
Az ÁVH-sok közül többen fegyveresen a Parlament elé akartak vonulni, így akarták volna cselekvésre kényszeríteni a kormányt. ( ) Amikor meghallottuk, hogy föl kell oszlatni az ÁVH-t, nem akartunk hinni a fülünknek! Hát persze, szíven kell szúrni a munkáshatalmat. Megsemmisíteni a legerősebb, a legütőképesebb védelmi szervét! Akkor a többivel már könnyű lesz elbánni Mi ez, ha nem szervezett ellenforradalom?!
( ) Akkor már megérkeztek a hírek a lincselésekről, tudta mindenki, hogy a nyílt utcán megtámadják az ÁVH-sokat. Pánik nem tört ki, az ÁVH-sok fegyelmezettebbnek bizonyultak. Szorongás persze mindenkiben volt, ezt nem szabad tagadni. De hát úgy érezhette az ember, hogy a vezetés minket dob oda áldozatként, miközben az ÁVH mindig is hűségéről, fegyelmezettségéről, a pontos, feltétlen parancsteljesítésről és az elvhűségről volt nevezetes
Kiderült, hogy a sokat próbált elvtársakra Kádár elvtárséknak is szükségük lesz. Az ÁVH-sok közül sokan a szovjet csapatokkal együtt harcoltak az ellenforradalmárok ellen. Egy-két közös akcióban én is részt vettem, a szovjet elvtársak mindig csekistáknak szólítottak bennünket. Aztán megalakult az államellenes bűncselekmények osztálya, ÁVH-sok részvételével ( ) Akkor még a belügy egész területén érvényben volt egy olyan parancs, amely szerint az ellenszegülőkre tüzet lehetett nyitni. Az állományon belül is, rendfokozatra, beosztásra való tekintet nélkül. Aki nem teljesíti a parancsot, annak halál a sorsa! Aztán engem kihelyeztek egy kerületi rendőrségre. A régi ÁVH-s parancsnokom volt ott akkor már a kapitány
H. I. nyugdíjas rendőr százados, 1956-ban ÁVH-s őrmester. In.: Ómolnár Miklós: Tizenkét nap, amely Szabad Tér Kiadó, 1989
Úgy hiszem éltél már amikor a 301-es parcellát feltárták. És úgy gondolom tudod, kik ásták meg azokat a sírokat és kiknek.És remélem az is tudod, kik tárták fel azokat a sírokat. És azzal is tisztában lehetsz, hogy az a csoport akik ezt megtették, azok állítottak egy koporsót a Kossuth téren.Pont.
Két dolog kell, hogy ezt komolyan gondold: naivitás és fekete-fehér szűrős szemüveg.
Naivitás azt hinni ugyanis, hogy a 89-es szellem eredeti formájában megmaradt. Már egy-két éven belül a rendszerváltók egymással vesztek össze.
A fekete-fehér szűrő alatt pedig azt a végletes kategorizálást próbálom megfogalmazni, ahogy a jókat és a rosszakat megkülönbözteted. Ilyen nem létezik.
Ezt a koporsót olyanok állították, akik magukról állítják, hogy 89 és 56 valódi örökösei. Én pedig nem hiszek nekik, bár azt készséggel elhiszem, hogy ők komolyan gondolják és hisznek benne. Talán érthető, amit mondani akarok.
18. Mivel nem ismerlek személyesen csak visszautasíthatom ezeket a mondataidat. Ha személyesen ismernélek még azt is megjegyezném: buta vagy itt a18.pontban.
Mert szerinted aki most erőszakoskodott a tévé/mszp székháznál, az a fidesz szavazótáborát teszi vonzóvá?
Szerintem teljesen igaza van abban, hogy aki most hőzöng, az mind arra biztatja a semlegeseket, hogy a szocik mellé álljanak. Az, hogy te nem vagy semleges, és ezért rád nem így hat, az más kérdés.
(az meg ugye nyilvánvaló, és proligyerek mondandójából is világosan látszik, hogy nem a békés tüntetés résztvevőire gondol/gondolok)
tomcat dolgaira nem kéne hivatkozni. Remélem végre bedarálja a rendőrség, és oda kerül ahová való, a dutyiba. Az egyik legveszélyesebb figura az országban.
Ugyanis valójában valódi demokrácia van, csak tomcat képtelen elfogadni, hogy a többség másképpen gondolkodik. Ilyenkor elnevezi a többséget droidnak, és tojik arra, hogy a "demokrácia" jelentése a nép-uralom, hiába hívja a népet droidnak.
1.Igazad van. Tény. Milyen adatok alapján mondott nemet a Magyar Köztársaság Polgárainak többsége? Kérdés.
2.Pontatlan.Nem minden közvélemény kutató. Feltételezésből állítasz.
3.Teljesen igazad van.
4.Csúsztatsz: egy kormányt mindig le lehet váltani a Parlamentben alkotmányos keretek között.Innen kezdve a következő 3 és fél évben is. Az erőszakot általában a többség nem támogatja. Ez buta adat. 1956-ban sem az erőszakot támogatta az emeberek többsége, hanem a forradalmat. Pont.
5.Komolyan gondolhatjuk, hogy 2-300 ember illegálisan, tehát erőszakkal megbuktathat egy kormányt?
6. Erős szó. És ez a te véleményed. Az enyém, aki a saját szemével látta és látja az eseményeket más.Te csak a 2-300 főt, az erőszakot látod, azt is a monitorodon, én meg a többit is. élőben.
7.Jugoszláviában több világvallás több kultúra élt együtt. Azokat az eseményeket nehéz a miénkkel összehasonlítani. Úgy hiszem éltél már amikor a 301-es parcellát feltárták. És úgy gondolom tudod, kik ásták meg azokat a sírokat és kiknek.És remélem az is tudod, kik tárták fel azokat a sírokat. És azzal is tisztában lehetsz, hogy az a csoport akik ezt megtették, azok állítottak egy koporsót a Kossuth téren.Pont.
8.Megint feltételezel és aztán abból messzire szaladsz. A pénz vagyis a tőke két dolgot nem szeret: a bizonytalanságot és a változást. De a tőke nem nézi a politikai berendezkedést. Piac vagyunk. Ugye nem kell példákat sorolni.A legnagyobb diktatúrák mögött mind pénzügyi befektetők vannak. Te is tudod, hogy a Világbank nem 1989-ben kezdett nálunk. Abban igazad van ha egy folyamat tartós illetve mélyül az nem tesz jót. de akkor vissza az 5. pontra.
9.Így önmagában igaz, de gondolom te is eltudnál képzelni azt ha ezek a külföldiek szerényebb profittal is beérnék, ahogy ezt teszik saját hazájukban?
10. Megint ez az erőszak. Szerintem a szlovákok, románok, ukránok, szerbek már most is mosolyognak. Szerinted van valmi köze ehhez az elmúlt éveknek.Esetleg december 5-éhez?
11.Gyurcsány Ferenc 4 évre meg van választva.Pont. Gyurcsány Ferenc a Magyar Köztársaság mininszterelnöke hazudott, "ami nem különösebben érdekel senkit" Engem érdekel, hogy a Magyar Köztársaság miniszterelnöke hazudott. Nem tudom elfogadni. Valahogy nem. Pedig próbáltam. Ebben azt hiszem nem értünk egyet. Illetve különbözünk.
12.Én nem tudom, hogy hazudott, hiszen nem bukott le.Sejtem, hogy nem lett volna könnyű dolga.Az államkasszába ki láthatott bele? Nem sokan és azok sem a jobboldal szakemberei. Itt azt hiszem a két gazdasági modellről kéne beszélgetnünk. Tehát én nem tudom, hogy Orbán hazudott. Te tudod. Ismered az előző 4 év gazdasági adatait?szerinted 4 év az mire elég? Ismered az Orbán 4 évét? Én tudok pozitív dolgokat mondani az előző 4 évből. Te tudsz 98-02 között?
13.Itt is egyetértek.
14. Igen a média mindig megvágva, megszerkeztve ad le ilyen ügyeket. Sorold fel a honi TV csatornákat és pozícionáld be jobb és baloldal tekintetében.
15.A Bokros csomag jóval jelentősebb mértékű kb.18%-os megszorítást tartalmazott. Én nem emlékszem hasonló tiltakozáshullámra.Tévedés, hogy mindkét oldal elismeri. Mai napig vitatják. Tény, hogy rendbekapta a költségvetést.A negatív mellékhatásait maga Bokros is elismerte, hozzátéve ma már nem így alkotta volna meg. Bod Péter Ákos, Csaba László sem ért veled egyet.
16-17.Ez pontosan így van. A félelem nagy úr.
18. Mivel nem ismerlek személyesen csak visszautasíthatom ezeket a mondataidat. Ha személyesen ismernélek még azt is megjegyezném: buta vagy itt a18.pontban.
Hát ez is van.
Összességében, utálod a politikát, nem jársz választani.és tiszteletben tartod a véleményeket. Nem szeretnélek megbántani, de szavaid, gondolatmeneteid visszaköszönnek az egyik oldalról.
Szeretném azt, hogy ha ilyeneket írsz, akkor legalább tájékozódj. Ezt el lehet várni, hamár pártatlan vagy.
Ja és ne félj.
Üdv,
Béla
ui.: és jelezném, hogy lehetnek gépelési hibák az irományomban, ezért kérném, hogy a felesleges és lényegtelen kritikákat mellőzzük, nem ez a lényeg.
A kisszerű ember sehova sem tartozik, örül, hogy pötyög este valami "nagyot" aztán elmegy szépen lefeküdni. Szerintem iskolapéldája a mai Magyarország KISpolgárának. Aki "mindkét párt felett áll". Véleménye nincs, de mégis van.
Az, hogy Magyarország gazdaságilag BELEÁLLT A FÖLDBE, az ugye már mindenhol köztudott. És akár tetszik, akár nem, van itt egy kormány, aki - immár bevallottan - felelős ezért.
Proligyerek, szerintem a hozzászólásod totálisan elfogult, a látszat ellenére is. Te szépen lenyeled amit adagolnak neked, bár ez ellen hevesen tiltakozol. Lenyeled, hogy az orrodnál fogva vezetnek, veled bármit megtehetnek... illúzió csak - ébredj fel - hogy te mindenen túl látsz, téged nem érint az ami történik... Majd ha többet fizetsz ki az üzletben, majd ha papa és mama nem tud eltartani, nem fizeti a netedet, a telefonodat, akkor majd persze kicsit ideges leszel... Aztán pötyögsz egy-egy kicsit esténként és nyugodtan elalszol. Nem akartalak megbántani, csak ezt hozta ki belőlem az alapvetésed. :)
Ha valóban nem jársz 10 éve szavazni, akkor kár a szóért. Felelősöket nevezel meg. Miközben te nem vállaltál felelősséget. Milyen alapon várnál el az általad meg nem választott politikusoktól felelősséget? Nem legitimáltad sem az ellenzéket sem a kormánypártokat. Mert nem szereted őket. Én speciel úgy gondolom, hogy elmenni, behúzni pár x-et nem nagy fáradság. Jogot szerzel vele. Nem ezt vártam tőletek, vagy ugye megmondtam. Fura módon egy ideje már a nem szavazók vagy csak nehezen szavazók tábora dönti el a választásokat. Szóval, sok igazság lenne mindabban amit leírtál, de így kevés van. Ne várj el másoktól többet, mint amennyit magad is megtennél! Rém egyszerű. Rém bonyolult.
Ha nem tunt volna fel, a tuntetok nem _kimondottan_ a megszoritasok miatt vannak az utcan. Meg nem is azert, hogy lemondassak az egesz kormanyt. Persze nyilvan ilyen "vezenyszavak" is elofordulnak, de azert nem ez a jellemzo. Igen, az MSZP-SZDSZ koalicio nyerte meg a valasztasokat, amit az emberek azert meg lenyeltek volna, hiszen nem ez az elso eset. Sot továbbmegyek. Szerintem meg a megszoritasokkal kapcsolatban se lett volna ilyen ossznepi harag. De azert az mar igencsak durva, _ahogy_ beszel a magyar emberekrol az orszag vezeto politikusa. Gondolom Neked sem esne tul jol, ha lekurvaznak anyukadat/nagymamadat/noveredet/hugodat/nagynenedet. Es annak a sok embernek, aki szereti ezt az orszagot, igenis hasonlo szintu pofont jelentett ez. Ami utan raadasul meg ki is all az emberek ele es cinikusan kozli, hogy matol o a szent, mert bevallotta, hogy 2 even keresztul hazudott?! muhaha. Azert ez kicsit eros. Ami a mediat illeti.. Azt azert Te is belathatod, hogy se a kozszolgalati tevere, se a kereskedelmi tevekre nem jellemzo az elvakult jobboldalisag, sot.. Igazan nem lehet azt mondani, hogy a miniszterelnok lejaratasa erdekeben vagtak meg ugy a szoveget, ahogy. A kulfoldi multik amugyse nagyon tolonganak kis hazankban, leven mar mi is EU-tagok vagyunk, ugyhogy ok is olcsobb munkalehetosegeket keresnek. Arrol mar nem is beszelek, hogy ezeknek az un. "reformoknak" semmilyen hosszutavu hatasa nem latszik. A magyar nep annyit tud, ert es fog fel belole, hogy most nagyon rossz lesz nekunk, es talan 2-3-4 even belul jobb. Ismetlem _talan_. Mindehhez meg hozzajon az is,h. a tisztelt reformtervezok mindenre azt mondjak, h. "namajd az EU-tamogatasokbol"... Amit akkor fognak csunyan megszivni, ha a Magyarorszagra kuldendo EU-bizottsag kideriti, hogy mire is ment az a sok-sok euromillio/milliard. Es remelem azt Te sem feltetelezed, hogy mindent arra koltottek, amire kaptak, mert az olyan naivitas lenne reszedrol, mint amilyen naivnak nezi a CNN a magyarokat, hogy kiakadnak a politikusok hazugsagain (lasd errol a megfelelo index.hu cikket, bocs, de most nem keresem elo). Jaes nezd meg Nixon, Kohl es a tobbi politikus peldajat, akik hazudtak/kozpenzeket koltottek magancelra. Clinton is csak oriasi mazlival uszta meg hires/hirhedt "szopatasat"... Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy tamogatom a zavargasokat es nem itelem el azokat, akik kovel dobaljak a rendoroket, de ettol fuggetlenul a tiltakozas jogaval rendelkezunk es elhetunk. Nem kene ugy csinalni, mintha az utcai tuntetesek csak es kizarolag Magyarorszagra lennenek jellemzok es csak es kizarolag a FIDESZhez lennenek kothetok. Az ertelmes magyar nemzethez meg csak annyit, hogy a szocializmus 40 evenek es a rendszervaltas utani (minden parthoz kotheto) "butantartasnak" koszonhetoen az emberek nem rendelkeznek politikai kulturaval. Es se a FIDESZnek, se az MSZPnek nem erdeke, hogy ezen valtoztasson, mert nyilvan igy lehet legjobban manipulalni az embereket es igy lehet megcsinalni azt is, hogy a kormanyfo egy ilyen hatalmas bukta utan nagykepuen kijelentse, hogy nem mond le. Sehol mashol, ahol "igazi" demokracia van, nem lehetne ezt megcsinalni.
1/ A Magyar Köztársaság Polgárainak többsége az utolsó néhány demokratikus, mindkét fél által korrektnek tartott országos választáson nemet mondott a FIDESZ-KDNP-MDF csapatra.:honnan tudod,hogy mindkét fél,vagy mindenki korrektnek tartja?
2/ A jelenlegi közvélemény-kutatások állása szerint ugyanezen Polgárok többsége az októbeti önkormányzati választáson újra nemet kíván mondani a jobboldalra. Lehet, hogy nem így fog történni, de most minden közvélemény-kutató így látja a helyzetet. Ezek a Polgárok nem támogatják a tüntetéseket, és jelenleg- úgy tűnik- ők vannak többen.:attól függ melyik közvéleménykutató eredményeit nézed!
3/ De, ha a Polgárok októberben mégsem mondanak nemet a a FIDESZ-re, és a jobboldal győz az önkormányzati választásokon, akkor még mindig az a helyzet, hogy a jobboldali győzelem semmiféle jogi kötelezettséget nem jelent a kormány számára. Tehát nem kell lemondania, és nem is tervezi ezt tenni.:most nem azért akarják,hogy lemondjon Gyurcsány Ferenc vagy a kormány,mert ez szemben állna az önkorámnyzati választások eredményével.
11/ Gyurcsány Ferenc és kormánya hazudott az elmúlt esztendőben az ország gazdasági állapotáról, hogy megnyerje a választásokat. Pont. Ezt - szűk körben - bevallotta, ami nem különösebben érdekel senkit, mert a hazugság, az hazugság, és a miniszterelnök arra való, hogy ne hazudjon. Viszont, már meg van választva, legálisan, 4 évre, ami az Alkotmány értelmében nem veszíti érvényét a kiderült hazugság miatt.:a mostani alkotmány kissé elavult már.
12/ Orbán Viktor és csapata szintén hazudott az elmúlt esztendőben, amikor a közterhek csökkentését ígérte, hogy megnyerje a választásokat. Pont. Mint minden politikus, ráadásul egy rendkívül értelmes, gyors eszű ember, pontosan tudja, hogy az ország gyakorlatilag tönkrement, és a megszorítási intézkedések nélkül a Magyar gazdaság összeomlik hónapokon belül, a beígért ezermilliárdokat közgazdaságilag lehetetlen előteremteni. Nem tudni, bevallotta-e ezt valaha valakinek, és ez nem is fontos. Az fontos, hogy Orbán Viktort nem választották meg, így az Alkotmány, és a jobboldali Köztársasági Elnök szerint is legközelebb 4 év múlva próbálkozhat.:Vajon miért omlik össze a magyar gazdaság,ha eddig ugyanez a kormány olyan nagyon jól csinálta a dolgát.Vagy ha eddig nem csinálta jó,mi a garancia, hogy eztán jól fogja csinálni?
15/ Utoljára 10 évvel ezelőtt voltak a gyurcsány csomaghoz hasonló megszorító intézkedések, Bokros csomag néven. Hasonló tiltakozáshullám követte. Ma ezeket az intézkedéseket a jobb- és a baloldal egyaránt elismeri, és Bokros Lajost pártállástól függetlenül, egyöntetűen sikeres gazdaságpolitikát folytató politikusnak tartják, aki stabilizálta, és növekedési pályára állította a gazdaságunkat. Azt ugye érti mindenki, hogy a baloldaliak ezt mondják, de azért az elég érdekes, hogy a jobboldal is, nem?:A Bokros csomagnak nem nagyon maradt meg még írmagja sem.
16/ A nagy tömegeket megmozgató, kormányellenes, utcai politikai rendezvényeket a FIDESZ kezdte el szervezni, és ez most is így van. A taktika visszaütött, ugyanis a rendezvények több beijedt baloldalit, mint jobboldali szavazót mozgósítottak. Politikai elemzők szerint nagyrészt ennek volt köszönhető a FIDESZ 2006-os választási veresége.:ha annyira undorító az utcai politizálás,akkor a többi párt mi a fenének tart nagygyűléseket(pl.Bangó Margittal?)
17/ Az MSZP-SZDSZ a stratégiáját most már tudatosan ehhez igazítja, tehát azzal szereznek újabb, eddig inaktív választókat, hogy a radikalizálódó jobboldallal ijesztgetik az országot, ami igaz ugyan, de mint veszélyforrás messze eltúlzott. Feltételezhető, de nem bizonyított, hogy a jobboldali rendezvényekre a baloldal provokátorokat küld, a másik lejáratása végett.:mit jelent nektek,hogy radikálizálódik a jobboldal?Erre nagyon kiváncsi volnék!Miért szélsőséges az,aki nem akar az árral sodródni??
1/ A Magyar Köztársaság Polgárainak többsége az utolsó néhány demokratikus, mindkét fél által korrektnek tartott országos választáson nemet mondott a FIDESZ-KDNP-MDF csapatra.:honnan tudod,hogy mindkét fél,vagy mindenki korrektnek tartja?
2/ A jelenlegi közvélemény-kutatások állása szerint ugyanezen Polgárok többsége az októbeti önkormányzati választáson újra nemet kíván mondani a jobboldalra. Lehet, hogy nem így fog történni, de most minden közvélemény-kutató így látja a helyzetet. Ezek a Polgárok nem támogatják a tüntetéseket, és jelenleg- úgy tűnik- ők vannak többen.:attól függ melyik közvéleménykutató eredményeit nézed!
3/ De, ha a Polgárok októberben mégsem mondanak nemet a a FIDESZ-re, és a jobboldal győz az önkormányzati választásokon, akkor még mindig az a helyzet, hogy a jobboldali győzelem semmiféle jogi kötelezettséget nem jelent a kormány számára. Tehát nem kell lemondania, és nem is tervezi ezt tenni.:most nem azért akarják,hogy lemondjon Gyurcsány Ferenc vagy a kormány,mert ez szemben állna az önkorámnyzati választások eredményével.
11/ Gyurcsány Ferenc és kormánya hazudott az elmúlt esztendőben az ország gazdasági állapotáról, hogy megnyerje a választásokat. Pont. Ezt - szűk körben - bevallotta, ami nem különösebben érdekel senkit, mert a hazugság, az hazugság, és a miniszterelnök arra való, hogy ne hazudjon. Viszont, már meg van választva, legálisan, 4 évre, ami az Alkotmány értelmében nem veszíti érvényét a kiderült hazugság miatt.:a mostani alkotmány kissé elavult már.
12/ Orbán Viktor és csapata szintén hazudott az elmúlt esztendőben, amikor a közterhek csökkentését ígérte, hogy megnyerje a választásokat. Pont. Mint minden politikus, ráadásul egy rendkívül értelmes, gyors eszű ember, pontosan tudja, hogy az ország gyakorlatilag tönkrement, és a megszorítási intézkedések nélkül a Magyar gazdaság összeomlik hónapokon belül, a beígért ezermilliárdokat közgazdaságilag lehetetlen előteremteni. Nem tudni, bevallotta-e ezt valaha valakinek, és ez nem is fontos. Az fontos, hogy Orbán Viktort nem választották meg, így az Alkotmány, és a jobboldali Köztársasági Elnök szerint is legközelebb 4 év múlva próbálkozhat.:Vajon miért omlik össze a magyar gazdaság,ha eddig ugyanez a kormány olyan nagyon jól csinálta a dolgát.Vagy ha eddig nem csinálta jó,mi a garancia, hogy eztán jól fogja csinálni?
15/ Utoljára 10 évvel ezelőtt voltak a gyurcsány csomaghoz hasonló megszorító intézkedések, Bokros csomag néven. Hasonló tiltakozáshullám követte. Ma ezeket az intézkedéseket a jobb- és a baloldal egyaránt elismeri, és Bokros Lajost pártállástól függetlenül, egyöntetűen sikeres gazdaságpolitikát folytató politikusnak tartják, aki stabilizálta, és növekedési pályára állította a gazdaságunkat. Azt ugye érti mindenki, hogy a baloldaliak ezt mondják, de azért az elég érdekes, hogy a jobboldal is, nem?:A Bokros csomagnak nem nagyon maradt meg még írmagja sem.
16/ A nagy tömegeket megmozgató, kormányellenes, utcai politikai rendezvényeket a FIDESZ kezdte el szervezni, és ez most is így van. A taktika visszaütött, ugyanis a rendezvények több beijedt baloldalit, mint jobboldali szavazót mozgósítottak. Politikai elemzők szerint nagyrészt ennek volt köszönhető a FIDESZ 2006-os választási veresége.:ha annyira undorító az utcai politizálás,akkor a többi párt mi a fenének tart nagygyűléseket(pl.Bangó Margittal?)
17/ Az MSZP-SZDSZ a stratégiáját most már tudatosan ehhez igazítja, tehát azzal szereznek újabb, eddig inaktív választókat, hogy a radikalizálódó jobboldallal ijesztgetik az országot, ami igaz ugyan, de mint veszélyforrás messze eltúlzott. Feltételezhető, de nem bizonyított, hogy a jobboldali rendezvényekre a baloldal provokátorokat küld, a másik lejáratása végett.:mit jelent nektek,hogy radikálizálódik a jobboldal?Erre nagyon kiváncsi volnék!Miért szélsőséges az,aki nem akar az árral sodródni?
Az már régóta tudott tény, h áldemokrácia van, de hogy nem is jogállamban élünk az nekem új, az előzményektől függetlenül. 1 kiút maradt... részletek: http://blog.tomcatpolo.hu/
Azon az őszön fiatal, felfegyverzett fiuk fogták rá a leendő férjemre -aki csak 18 éves volt- a fegyverüket. Csak azért nem sütötték el, mert az emeletről rájuk ordítottak. Így menekült meg. Csak kenyérért volt a boltban.
