Fórumtársaink jelentős része újra meg újra megkérdőjelezi a köztársasági elnök erkölcsi hitelét megválasztásának körülményei miatt. Minden megnyilatkozását hiteletelenné akarják tenni azzal az állításal, hogy megválasztásakor megsértették a választás titkosságát, ő ezt eltűrte, nem lépett vissza, ahogy a jó erkölcs megkívánta volna. Vannak, akik beérik egy kis vakondozással. Érveléssel, bizonyítással senki sem bajlódik, bár mindig a vádló feladata a bizonyítás. Helyettük dolgoztam. Lássuk, mi történt:
1. idézet:
„A Fidesznél kötelező szavazás lesz a köztársaságielnök-választáson; eddig egy képviselő sem kérte felmentését ez alól, mondta Pokorni Zoltán, az ellenzéki párt alelnöke pénteken egy televíziós műsorban.
"Van kötelező szavazás, hasonló a rend, mint az SZDSZ-nél, kérheti valaki a felmentését a kötelező szavazás alól, de eddig még nem tette senki" - mondta Pokorni Zoltán a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában.”
http://index.hu/politika/belfold/fidval0603/
A Fidesz tehát előre bejelentette, hogy kötelező szavazás lesz náluk, minek következtében a frakciótagok tudni fogják egymásról, hogy Sólyomra szavaznak, illetve, hogy nem akar Sólyomra szavazni az, aki felmentést kér.
2. idézet
Lendvai Ildikó azt mondta: a parlamenti képviselőcsoport hétfői frakcióülésén valószínűleg téma lesz a frakciószabályzat módosítása, mert szükség van a képviselők teljes létszámú jelenlétére az Országgyűlésben. A javaslat szerint - mint mondta - bevezetnék a kötelező szavazás intézményét, vagyis ha valaki nem tud egyetérteni egy indítvánnyal vagy törvényjavaslattal, amit a frakció többsége helyesnek gondol, akkor azt jó előre jeleznie kell, hasonlóan ahhoz, ha nem tud részt venni a szavazáson. Az alelnök úgy látja, nem ez lesz az elsőrendű fegyelmező eszköz, hanem a képviselők mögött álló választói akarat, amely szerinte a legerősebb politikai nyomás. (2002-05-01)
http://www.origo.hu/valasztas/20020501kotelezo.html
3. idézet
Újságíró: Könnyen irányítható képviselőcsoportra számít? Az elmúlt években nem volt kötelező szavazás a frakcióban, büszkék is voltak a szabad képviselői mandátumra, mostantól viszont pénzbüntetés vagy súlyosabb retorziók is várnak arra, aki ,kiszavaz" a frakcióból. Ugyanolyan szavazógép lesz az MSZP, mint amilyennek a Fideszt tartották mostanáig?
Lendvai Ildikó: Isten ments! Kormányzati pozícióban vasfegyelemre, de nem vakfegyelemre van szükség. Nem lehet elvárni egyetlen képviselőtől sem, hogy bekötött szemmel vagy mechanikusan szavazzon azért, mert a frakcióvezetés azt úgy akarja. A döntéseket megelőző egyeztetési folyamat jó eszköz a viták lebonyolítására. Nem szeretném az előzetes vitákat fékezni, viszont a szavazáskor már valóban a fegyelem a fontosabb, hogy a többségi akaratot mindenki elfogadja.
Interjú Lendvai Ildikóval, 2002-05-12
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=50341
4, idézet
Ugyanakkor szocalista forrásokból az Index úgy értesült, hogy az MSZP frakcióban többen szigorítanák a fegyelmet. A képviselőcsoportban kötelezővé tennék, hogy a képviselők például támogassák szavazataikkal az interpellációkra adott miniszteri választ és a frakción belül kialakított álláspontot.
2003-10-10
http://index.hu/politika/belfold/mszp1008/
A szavazás titkossága jog és nem kötelezettség. A frakció tagok saját elhatározásukból vetik alá magukat a frakció fegyelemnek. Ha a frakció olyan szabályt hoz, mely lehetővé teszi a kötelező szavazást, de ez a képvielőnek nem felel meg, kiléphet frakcióból, ha nem lép ki, de nem tesz eleget a frakció szabályzatának, kizárhatják a frakcióból, egyik sem érinti azonban képviselői jogait. Aki megsérti a frakció szabályzatot, az egy olyan szabályzatot sért meg, melyet frakciótagságának fenntartásával maga is elfogadott. Ha azt is elfogadta, hogy kötelező szavazás esetén a frakcióvezető ellenőrizheti szavazatát, nem tett egyebet, minthogy lemondott a titkos szavazáshoz való jogáról, s ehhez a lemondáshoz is joga van. Megjegyzem az ellenőrzés tényét sem bizonyított a számomra senki, tehát csak mint feltételezést tárgyalom.
5. idézet
A csütörtök esti Háttér vendége volt Medgyessy Péter korábbi miniszterelnök, Magyarország utazó nagykövete.
”- Olvastam egy kétmondatos véleményt öntől, hogy sajnálja, amiért nem a baloldalnak jutott eszébe Sólyom László jelölése az államfői posztra. Ha ezen a véleményen van, akkor ha nincs frakciófegyelem, akkor akár Sólyom Lászlóra is betette volna az x-et a szavazólapon?
- Ha nincs frakciófegyelem, akkor betettem volna, ezt bevallom, de miután van, ebből következően természetesen nem titkolom azt, hogy kire szavaztam: Szili Katalinra. Azért hadd mondjam el azt, hogy példátlan a magyar újkori demokrácia történetében, hogy egy parlamenti többség nem tud élni a lehetőségeivel. Ez nem jó, ez előrevetít különböző feszültségeket, és nyilvánvaló, ha ez a többség szeretne a választásokon 2006-ban nyerni, akkor nem ismételheti meg ezt a katasztrofális kudarcot – mondta Medgyessy Péter.”
2005-06-09
http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=140168
Medgyessy megsértette volna a szavazás titkosságát? Dehogy! Csak nem élt vele.
Ha a fenit okfejtés nem igaz, akkor az MSZP-frakcióban ugyanúgy megsértették a szavazás titkosságát, mit a Fidesz-frakcióban. Gondolatmenetem szerint azonban az MSZP-nek éppúgy joga bevezetni a kötelező szavazás intézményét, mit a Fidesznek és fordítva – hacsak magasabb szintű jogforrás, pl. házszabály, nem tiltja ezt. Ha tiltja, akkor viszont az Országgyűlés elnökének vagy a házbizottságnak mindkét frakciót el kellett volna tiltani a kötelező szavazás intézményének fenntartásától (az első idézet szerint az SZDSZ-t is, és lehet, hogy az MDF-et is). Ha valaki nem értett egyet a kötelező szavazás intézményével, az kifogásait már jóval korában elmondhatta volna, akár 2002-ben az MSZP kapcsán, akár a KE-választást megelőzően a Fidesz kapcsán, hiszen mindkét párt nyilvánosságra hozta, hogy frakciójukba lehetőség van a kötelező savazás elrendelésére.
A vakondozásról:
Idézet az Alkotmányból:
2) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselők kétharmadának szavazatát elnyeri.
(3) Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, az (1) bekezdésnek megfelelő új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Az a tény, hogy az első és második fordulóban egyaránt a képviselők kétharmadának szavazata szükséges az elnök megválasztásához feltételezi és megengedi, hogy a képviselők a két fordulóban eltérően szavazzanak. Hogy taktikai vagy egyéb megfontolásokból szavaznak-e így vagy úgy, az a képviselők saját elhatározása, semmilyen megkötés nincs. A taktika pedig a politizálás fontos eleme, még akkor is, ha napjainkban szeretnék összemosni a hazudozással.
Következtetés: a köztársasági elnök jelöltnek nincs beleszólása abba, hogy valamely frakció tagjai milyen szabályokat fogadnak el kötelezőnek magukra nézve, ha ezzel az elfogadással nem sértenek semmilyen jogszabályt. A kötelező szavazás intézményének alkalmazása nem tilos, a képviselők ennek elfogadásával önként lemondanak titkos szavazáshoz való jogukról, az eljárás tehát erkölcsileg sem kifogásolható. A Sólyom Lászlót ért vádak tehát nem állják meg a helyüket.
|
