De ha azt mondod, hogy a kistelepülések azon lakosai, akik a helyi iskolában tanulnak, hátrányban vannak azokkal szemben, akik elmennek a városi iskolába, akkor azt nem tudom elfogadni. És ERRŐL beszéltünk, nem magukról a kistelepülésekről!
Erről bizony. Én is erről beszéltem eddig. Te nem tudod elfogadni. Csak úgy. Mert. Váljék egészségedre.
Azt azért megjegyezném, hogy a Jelentés a magyar közoktatásról elolvasható az OKI honlapján. Érdemes megnézni a különféle monitorvizsgálatok eredményeit, nemzetközi összehasonlításokat, miazmás. Persze tudom, az összes táblázatba bele lehet kötni. Csak egy prekoncepció kell hozzá, aztán ha az adatok mást mutatnak, annál rosszabb. (Az adatoknak.) Akkor jöhet a "nem hiszem", a "persze, statisztikával mindent ki lehet mutatni, amit csak akarunk" stb.
"Az isten szerelmére, próbáld már felfogni, hogy a statisztika nem azt mérte, hogy melyik település melyik iskolájából hányan jelentkeztek továbbtanulni, hanem hogy állandó lakhely szerint mennyien!"
Az isten szerelmére, nem kell ez a teatralitás! :-) Nyugi. Senki nem állította az ellenkezőjét.
"A szám arról szólt, hogy a jelentkezők hány százalékát vették fel!"
Igen. És ez min változtat? Ettől függetlenül a vitánk szempontjából értelmetlennek látom a mérést. Azt vizsgálja, hogy a felsőoktatásba jelentkezettek közül hány százalékot vesznek föl településtípusonként. Nem vizsgálja azt, hogy ki honnan, hova jelentkezett. Nem vizsgálja, hogy a kistelepülésekről jelentkezők közül hányan tanultak a helyi, és hányan a városi iskolában. Ez az adat a különféle településtípusok helyzetéről szól, semmit nem mutat a kistelepüléseken folyó pedagógai munka hatékonyságáról és az ott tanulók "lemaradásáról".
Ha azt mondod, hogy ma Magyarországon a kistelepüléseken élők hátrányban vannak a városokban élőkkel szemben, akkor azt gondolkodás nélkül, mindenféle további statisztika és adat nélkül elfogadom (és ez valóban kiolvasható az idézett statisztikából).
De ha azt mondod, hogy a kistelepülések azon lakosai, akik a helyi iskolában tanulnak, hátrányban vannak azokkal szemben, akik elmennek a városi iskolába, akkor azt nem tudom elfogadni. És ERRŐL beszéltünk, nem magukról a kistelepülésekről!
"Azt kérted, mutassak olyan számot, ami arra vonatkozik, hányan akartak különböző településtípusokból gimnáziumba jelentkezni, és ezekből hányat vettek fel. Mutattam, igaz, nem gimnáziumba, hanem felsőoktatásba jelentkezést. Mire te: ja, akkor ebből nem derül ki semmi. Dehogynem. Ezért kérted, hogy mutassak ilyet."
Nem. Félreértettél. Én ezt kértem: "Azt kellene megvizsgálni, hányan akarnak jobb gimnáziumba menni, és azok közül mennyinek sikerül a kis falusi iskolából." Nem maguknak a kistelepüléseknek a hátrányos helyzetéről beszéltünk, hanem arról, hogy fokozza-e ezt a hátrányt az, hogy valaki a helyi iskolába jár, valaki meg a városiba. Így már érthető voltam?
De ez már tényleg az utolsó volt, hiszen ez a topic a bértábláról (kellene, hogy) szól(jon).
Pont ilyen statisztikára gondoltam, ugyanis ebből nem derül ki semmi. :-)
Azt kérted, mutassak olyan számot, ami arra vonatkozik, hányan akartak különböző településtípusokból gimnáziumba jelentkezni, és ezekből hányat vettek fel. Mutattam, igaz, nem gimnáziumba, hanem felsőoktatásba jelentkezést. Mire te: ja, akkor ebből nem derül ki semmi. Dehogynem. Ezért kérted, hogy mutassak ilyet.
Azzal, hogy a tanulók hány %-át vették fel a felsőoktatásba, semmit nem lehet mérni.
Nem. A szám arról szólt, hogy a jelentkezők hány százalékát vették fel!
Arról nem is beszélve, hogy a gimnázium tanulóinak egy jelentős része nem a város iskoláiból, hanem a város környéki kistelepülésekről került be ide. Pedig nekik nem is lett volna szabad, hiszen lemaradtak, a statisztika is megmondja! ;-)
Az isten szerelmére, próbáld már felfogni, hogy a statisztika nem azt mérte, hogy melyik település melyik iskolájából hányan jelentkeztek továbbtanulni, hanem hogy állandó lakhely szerint mennyien! A kistelepülésről bejáró osztálytársaid a statisztikában a kistelepüléseknél szerepeltek. Ők adták azt a bizonyos 19%-ot!
Annyiban igazad van, hogy az ilyen statisztikák semmit sem mondanak a pedagógiai hozzáadott értékről. Csak ezt még országos szinten, nemzetközi standardok mentén sehol sem mérik. (Merthogy pedagógiai hozzáadott értékre még nincsenek is nemzetközi standardok.) De ettől függetlenül nemzetközi összehasonlításban enyhén feltűnő, hogy sok más országban tök mindegy, milyen településen végzed az iskoláidat (egy finn kistelepülésen tanuló diák tök ugyanolyan eredményeket produkál, mint egy fővárosi társa), Magyarországon meg ez nagyobb tömegre megnézve egyáltalán nem így van. Ezt ragozhatjuk így, úgy, meg amúgy, de akkor is ez a helyzet...
>>Másrészt a szülők (sajnos) nagyon sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy mi a jó a gyereknek.
>Rossz hirem, van, ezt az allam nem fogja tudni kompenzalni es ha a szulok nem tudjak, hat az allam bacsi sem fogja naluk jobban tudni.
Így van. És az iskola sem képes kompenzálni. A gyerekek elsősorban nem az iskolák felszereltsége, hanem a családi körülményeik miatt kerülnek hátrányba. A magyar oktatási rendszer pedig nem képes ezt a helyzetet kezelni. Hangsúlyozom: ez NEM a pedagógusok hibája!
>Teny, hogy en eleg ertelmes es gondoskodo szulok gyerekenek szulettem
És ennyi elég is. Ha magántanuló vagy, valószínűleg akkor is "sikeresebb" leszel, mint az, aki nemtörődöm és rossz szülők gyerekeként születik.
>Kocsis Zoltan es David Kornel abbol lesz, aki tehetseges es a tehetsege felfedezesre >kerul es utana sem kallodik el es megfelelo mesterek/edzok keze koze kerul es kurva >kemenyen dolgozik es satobbi satobbi
Ez pontosan így van. És ez megint csak független az iskolától.
>Igazabol nem is ertem ezt az egeszet, azon vitazunk, hogy jobb-e egy gyereknek, ha >rendesen felszerelt iskolaba jar; komolyan, mi vitatnivalo van ezen?!
Nem. A felszerelt iskola nem a jó iskola szinonímája. Jobb ha felszerelt, de attól még nem lesz jó. Rosszabb, ha nincs rendesen felszerelve, de attól még nem lesz rossz. Egyébként nagyon sok helyen jobban felszerelt a falusi iskola, mert az önkormányzat és a szülők sokszor jobban a magukénak érzik, többet segítenek.
Én városi iskolá(k)ban tanítottam. (Általában:) Nem volt TV. Nem volt video. Nem volt írásvetítő. Nem volt fénymásoló. Csúnyák voltak a székek és padok, szűkös volt az egész épület. Nem zavart. Jobb lett volna, ha ezek megvannak, de így sem érte a gyerekeket különösebb hátrány. Pláne azért, mert a tanárok viszont nagyon jók voltak, az osztályok pedig KICSIK, rendesen lehetett tanítani, nevelni. Ja, rendes tornaterem sem volt. Ennek ellenére a diákok nagy része aktívan (sokuk versenyszerűen) sportolt. Azért én is sokat fociztam velük, hátha lesz új Puskásunk. :-)
>>Az meg, hogy "lesz belőle jobb esetben egy kiváló kőműves", elég nagyképű és >>megalapozatlan kijelentés.
>Mert hogy? Ezt egy elkallodott tehetseg metaforajakent hasznaltam, kulonosebb >nagykepuseg nelkul. Szukseg van kivalo komuvesekre is, fontos es hasznos tagjai a >tarsadalomnak...
Ha így gondoltad, akkor rendben.
(Elnézést, Firefoxban nem tudom rendesen szerkeszteni a hozzászólást.)
Pont ilyen statisztikára gondoltam, ugyanis ebből nem derül ki semmi. :-)
Azzal, hogy a tanulók hány %-át vették fel a felsőoktatásba, semmit nem lehet mérni. Ez egy nagyon jól hangzó, nagyon látványos, de semmit nem mutató szám.
Egyébként, ha már itt tartunk, miért is vegyük ki a statisztikából Budapestet? Mert nem illik bele abba a teóriába, hogy minél nagyobb a település, annál nagyobb esélye van a diáknak, hogy "ne maradjon le"? :-)
Mondok egy (talán) jó példát. Én egy "elitgimnáziumba" jártam, ahonnan sokkal nagyobb arányban vették föl az ott tanulókat a felsőoktatásba, mint a város többi intézményéből. Többször meg is csodálhattuk a táblázatot, hogy most éppen harmadikok, most ötödikek, most elsők vagyunk az egész országban. És itt vége a mesének.
Mert mi derül ki ebből? Semmi. Semmi nem derül ki az iskola felszereltségéről (rossz volt). Semmi nem derül ki az ott folyó pedagógia munkáról (fikarcnyival nem volt jobb, mint máshol). Semmi nem derül ki a tanárok képességeiről és alkalmasságáról (ugyanúgy voltak jó és rossz tanárok, mint máshol).
Egyetlenegy dolog derül ki: ebbe a gimnáziumba bizony elég rendesen kiválogatták a jelenkezőket, és csak a legjobbakat vették föl. Így nem volt nagy kunszt azt elérni, hogy sikeresen szerepeljenek a felvételiken. Arról nem is beszélve, hogy a gimnázium tanulóinak egy jelentős része nem a város iskoláiból, hanem a város környéki kistelepülésekről került be ide. Pedig nekik nem is lett volna szabad, hiszen lemaradtak, a statisztika is megmondja! ;-) És arról sem szól a statisztika, hogy a 40(!) fős osztályokból esetleg a sikeres felvételi ellenére, hányan kallódtak el, hányan lettek "sikertelenek" azért, mert nem tudtak rájuk kellőképpen odafigyelni, nem törődtek a tehetségükkel, idő hiányában. Ha mérnénk a tehetséges, de tehetségükhöz mérten "sikertelen" tanulók arányát, gyaníthatóan akkor is valahol a lista élén végezne ez a gimnázium.
A statisztikák sokszor tévednek. Azt kellene megvizsgálni, hányan akarnak jobb gimnáziumba menni, és azok közül mennyinek sikerül a kis falusi iskolából.
A Jelentés a magyar közoktatásról függelékében a 8.15. táblázat szerint a felsőoktatásba -- nem gimnáziumba, olyan statisztikát hirtelen nem találtam -- jelentkezők és a felvettek aránya a következő:
Budapest 29% 100 ezer felett 40% 50–100 ezer 37% 25–50 ezer 33% 10– 25 ezer 34% 5–10 ezer 26% 5 ezer alatt 19%
Egyértelműen a legkisebb települések a legrosszabbak. Az is jól látszik, hogy ha Budapestet nem tekintjük, az eredményesség településnagyság szerint romlik. Ez a folyamat nyilvánvalóan nem a felvételin kezdődik és végződik, hanem sokkal korábban. A lemaradás már az általános iskolában megkezdődik.
Az igazán tehetséges gyerekek általában nem az általános iskolában szedik össze a tudásuk nagy részét, és egy átlagos magyar városi általános iskola semmivel nem jobb tehetséggondozás szempontjából, mint egy falusi.
Már az alapkészségeknél sokkal gyengébbek a falusi iskolák. Nézd meg a különböző méréseket, teljesen egyértelmű a dolog.
Volt az elején egyy hozzászólás, amivel egyet tudok érteni:
Van ebben az országban 850 000 ember, akiknek a teljesítményét semmilyen formában nem mérik, megkapják a havi fizetésüket a bértábla szerint és kész. Senki nem tudja mérni gyakorlatilag, hogy milyen munkát végeznek.
Ez szerintem így nem az igazi... :)
A megoldást persze nem tudom, csak gondolkodjon el mindenki, aki mindenfajta változtatás ellen van, hogy jó-e ez így...
Az állásajánlatokat nem meg nem szabad várni. Utánuk kell menni, elég rendesen.
Két éve egy újpesti általános iskola igazgatójánál nyolcvanöten pályáztak egyetlen állásra. Ugyanakkor egy Balaton-parti faluban huszonhárman. Ezeket saját szememmel láttam, semmi kamu.
Tavaly tudomásom szerint BAZ megyében kiírtak kettő darab pedagógus álláshelyet.
Az a pedagógus, aki ma elveszíti a munkáját, igen kevés eséllyel lesz újra pedagógus. Nem azért, mert lusta, hanem azért, mert egyszerűen nincs állás!
Egyrészt óriási tévedés, hogy minden falusi iskola összevont osztályos. Több olyan kis (1000 alatti) faluban lévő általános iskolát ismerek (a tanárokat és a vezetőket is), ahova 60-70-80 gyerek jár - nyolc osztállyal. Bármelyikbe nyugodt szívvel beíratnám a gyerekemet.
Ezek val.sz. az altalam kivanatosnak tartott rendszerben is fennmaradnanak, de attol meg az osszevont osztalyos iskolakat tarthatom rossznak.
Másrészt a szülők (sajnos) nagyon sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy mi a jó a gyereknek.
Rossz hirem, van, ezt az allam nem fogja tudni kompenzalni es ha a szulok nem tudjak, hat az allam bacsi sem fogja naluk jobban tudni.
Teny, hogy en eleg ertelmes es gondoskodo szulok gyerekenek szulettem, igy nyilvan mas fogalmaim vannak eleve arrol, hogy "szulo", mint mondjuk egy alkeszcsalad gyerekenek. Eleve abbol indulok ki, hogy a szulo foglalkozik a gyerekevel, de talan ez a pozitiv hozzaallas tobbre visz, mint az "aa, ugyse ert hozza". De ez megint off a bertabla szempontjabol.
Egyrészt Kocsis Zoltán és Dávid Kornél nem abból lesz, aki városi iskolába jár, hanem abból, aki tehetséges.
Ilyet persze en sem allitottam. Kocsis Zoltan es David Kornel abbol lesz, aki tehetseges es a tehetsege felfedezesre kerul es utana sem kallodik el es megfelelo mesterek/edzok keze koze kerul es kurva kemenyen dolgozik es satobbi satobbi: a tehetseg felfedezese mindenkeppen valoszinubb, ha lat a gyerek legkesobb az iskolaban zongorat es kosarlabdat, mint ha nem, azt hiszem, ez eleg nyilvanvalo.
Igazabol nem is ertem ezt az egeszet, azon vitazunk, hogy jobb-e egy gyereknek, ha rendesen felszerelt iskolaba jar; komolyan, mi vitatnivalo van ezen?! Az meg, hogy minden tizhazas faluba nem jut rendesen felszerelt iskola, az tenykerdes, lehet rajta szornyulkodni, de felesleges.
Az meg, hogy "lesz belőle jobb esetben egy kiváló kőműves", elég nagyképű és megalapozatlan kijelentés.
Mert hogy? Ezt egy elkallodott tehetseg metaforajakent hasznaltam, kulonosebb nagykepuseg nelkul. Szukseg van kivalo komuvesekre is, fontos es hasznos tagjai a tarsadalomnak, de ha az a kivalo komuves amugy vilagszinvonalu zongorista lehetne, hat inkabb zongorazzon es tamogassuk azokat a folyamatokat, amelyek alapjan erre eselye lesz.
hallottam olyanokat, hogy a képviselőtestület egy kisebb faluban mélyen alulképzett egy pedagógushoz képest, ezért igen nagy örömmel szívatják a pedagógust.
Haaat, az az iskola bizony le fog zulleni, tessenek normalis kepviselotestuletet megvalasztani, erre nem tudok jobbat mondani. Ez nem is kepzettseg kerdese, a szanto-veto kepviselo is lehet joszandeku es ertelmes. Ahol igenytelen ostobak a fenntartok (meg az o valasztoik, khmmm), ott nem lesz jo iskola sehogy se, se bertablaval, se anelkul. :-(
Úgyhogy én inkább amondó lennék, hogy az állam adja oda a bértömeget, és kösse ki, hogy azt másra felhasználni nem lehet.
En ezt siman fejpenznek neveznem, de vegul is nagyjabol ugyanott vagyunk. A bertomeg ilyeten felcimkezese hatareset, ha nagyon el akarjak cseszni, ugyis elcseszik, ha meg jol akarjak csinalni, akkor ne kossuk meg a kezuket feleslegesen, szerintem. De mondjuk ez csak ilyen velemenyvazlat.
Ha meg marad a mai rendszer, az nem ösztönöz, hiszen bármit, bárhogyan csinálsz, csak ugyanannyit kaphatsz, és azt meg is kapod.
Igy van, ezen valtoztatni kell, orommel hallom, hogy ez a terv (ezert nyilt eleve az egesz topic, asszem).
"Kerdezz meg barki jomodubb "falusi" forumozot, hogy a helyi osszevontba jaratja a gyereket vagy pedig hordja minden reggel 300 Ft-os benzinnel a tavoli tagozatosba. Gyozni fog a behordas es nem azert, mert a gazdagek szeretik szivatni a sajat kolykeiket. Na ahhoz, hogy a behordas ne a jomoduak kivaltsaga legyen, kivaloan megfelelne egy onkormanyzati iskolabusz, aminek beinditasa es uzemeltetese is toredeke az onallo iskolaenak."
Stop. Itt már eléggé keverednek a dolgok. Egyrészt óriási tévedés, hogy minden falusi iskola összevont osztályos. Több olyan kis (1000 alatti) faluban lévő általános iskolát ismerek (a tanárokat és a vezetőket is), ahova 60-70-80 gyerek jár - nyolc osztállyal. Bármelyikbe nyugodt szívvel beíratnám a gyerekemet. Másrészt a szülők (sajnos) nagyon sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy mi a jó a gyereknek. És - bár ironikusan írtad - nagyon sok igazság van abban, hogy a gazdagok szeretik szivatni a saját gyerekeiket.
"Persze, nem szamit, csak aztan megszuletik Bivalybasznad-Alson egy Kocsis Zoltan vagy egy David Kornel es lesz belole jobb esetben egy kivalo komuves, mert hogy szerinted 14 eves koraban a jol felszerelt gimnaziumban lat eloszor zongorat/kosarlabdat, de addigra mar baromi keso, szerintem meg fel sem veszik a jol felszerelt gimnaziumba, mert addigra menthetetlenul lemarad."
Ez így, ahogy van, elég nagy butaság. Egyrészt Kocsis Zoltán és Dávid Kornél nem abból lesz, aki városi iskolába jár, hanem abból, aki tehetséges. A tehetséges gyerek pedig ugyanakkora (ha nem nagyobb!) eséllyel kallódik el a városi, nagy iskolában, ahol esetleg nem tudnak rá kellőképpen odafigyelni. Nem hinném egyébként, hogy Dávid Kornél az általános iskolájában látott volna először kosárlabdát, vagy Kocsis Zoltán zongorát, akkor már régen rossz lett volna nekik. A magyar közoktatás jelenleg alkalmatlan a tehetséggondozásra. Nincs pénz, nincsen megfelelően felkészített munkaerő és (ezek miatt is) nincs koncepció. Akkor már inkább járjon a kis Dávid vagy kis Kocsis egy hét-nyolcfős osztályba, ahol oda tudnak rá figyelni. Az meg, hogy "lesz belőle jobb esetben egy kiváló kőműves", elég nagyképű és megalapozatlan kijelentés.
Értem én. De ez magában akkor sem jelent semmit. Egyik munkáltató sem fog hasraesni se a két diplomától, se a pályázatoktól, mert nem tudja, hogy valós tudás áll-e mögöttük. Nagyon kitartónak és nagyon határozottnak kell lenni, hinni önmagadban, ismerni az erősségeidet és a gyengéidet, felkészülni az interjúkra. És megfelelő munkahelyet választani, olyat, ahol tényleg tudod kamatoztatni a képességeidet. Meg kell tanulnod eladni magadat. Ez persze nem könnyű, de megéri.
"Késő. Ha a felső tagozatban lemaradsz, kimaradsz. Márpedig a statisztikák azt mutatják, hogy minél kisebb iskolából, településről jössz, annál kisebb az esélyed arra, hogy elcsípj egy jobb gimnáziumot."
A statisztikák sokszor tévednek. Azt kellene megvizsgálni, hányan akarnak jobb gimnáziumba menni, és azok közül mennyinek sikerül a kis falusi iskolából. Szvsz az egy meglehetősen elitista és alapjában téves szemlélet, hogy egy kis falusi iskola pazarlás a kiművelt emberfők szempontjából. Az iskolák szeretik túlértékelni magukat. Az igazán tehetséges gyerekek általában nem az általános iskolában szedik össze a tudásuk nagy részét, és egy átlagos magyar városi általános iskola semmivel nem jobb tehetséggondozás szempontjából, mint egy falusi. Sőt! Egy kis iskolában sokkal inkább oda tudnak figyelni a tehetséges gyerekre.
Fél éve megyek utánuk... De bizonyára túlságosan válogatós vagyok.
Mi az hogy semmit nem jelent????? Akkor mi a csuda jelent... A pályázatokat pl. egyedül találtam ki, írtam meg, koordináltam, és számoltam el velük. De mind1, nem folytatatom. Úgy látom, nem értitek.
Ugye tudjátok, hogy minőségi bérpótlék most is van. Ami pedig a jelenlegi fizetések közti markáns eltéréseket okozza, az nem is az a három évenkénti ötezer forintos növekmény, hanem sokkal inkább az évekkel ezelőtt kiosztott tanácsosi, főtanácsosi stb. kinevezésekkel járó pótlékok.
Úgyhogy én inkább amondó lennék, hogy az állam adja oda a bértömeget, és kösse ki, hogy azt másra felhasználni nem lehet. Innentől aztán már nincs jó megoldás. Ha az igazgatón múlik, kinek mennyit ad, akkor pofára fog menni. Ha meg marad a mai rendszer, az nem ösztönöz, hiszen bármit, bárhogyan csinálsz, csak ugyanannyit kaphatsz, és azt meg is kapod.
Feleségem pedagógus. az elmondásaiból követeztetek a jelenlegi helyzetre és véleményekre.
Szvsz kisebb "pofon" (kevésbé rossz) a pedagógusnak (s más közszolgának), ha azt látja, hogy a jóval kevésbé teljesítővel egy szinten van a fizetése, mintha azénál még kevesebbet is kapna. A jelenlegi rendszer sem túl jó, de az egyénieskedést és azt azért megakadályozza, hogy a rossz teljesítményt nyújtó kedvenc (seggnyaló, szerető, polgármester retye-rutya, stb.) még többet is kapjon, mint a lelkiismeretes, jó teljesítményt nyújtó "munkaerő".
Lenne amúgy rációí a teljesítméynalapú bérezésben, csak a teljesítmény igen nehezen mérhető, s ha nem Magyarországon lennénk. Bár lehet, másutt se működne objektíven.
Mar csak az a kerdes, hogy bertabla alapjan kapjon-e a tanito fizetest, vagy az iskolaszek (fenntarto+szuloi munkakozosseg, asszem) alkudjon meg a tanitoval
Jó kérdés. Mondanám, hogy ne legyen bértábla, de hallottam olyanokat, hogy a képviselőtestület egy kisebb faluban mélyen alulképzett egy pedagógushoz képest, ezért igen nagy örömmel szívatják a pedagógust. (Ismerek olyan tanárnőt, aki inkább lemondott az iskolaigazgatóságról, és bejött Budapestre egy kerületi pedagógiai szolgáltatóba 16. senkinek.)
Úgyhogy én inkább amondó lennék, hogy az állam adja oda a bértömeget, és kösse ki, hogy azt másra felhasználni nem lehet. Innentől aztán már nincs jó megoldás. Ha az igazgatón múlik, kinek mennyit ad, akkor pofára fog menni. Ha meg marad a mai rendszer, az nem ösztönöz, hiszen bármit, bárhogyan csinálsz, csak ugyanannyit kaphatsz, és azt meg is kapod.
Eddig jó, ezért is érdemes meghagyni az alsó tagozatokat, ahol csak lehet.
Nem banom, also tagozat legyen, velem lehet targyalni. :-) Mar csak az a kerdes, hogy bertabla alapjan kapjon-e a tanito fizetest, vagy az iskolaszek (fenntarto+szuloi munkakozosseg, asszem) alkudjon meg a tanitoval, szerintem termeszetesen az utobbi.
A gyereknek meg NEM jobb bejárni a felszerelt városi iskolába
Kerdezz meg barki jomodubb "falusi" forumozot, hogy a helyi osszevontba jaratja a gyereket vagy pedig hordja minden reggel 300 Ft-os benzinnel a tavoli tagozatosba. Gyozni fog a behordas es nem azert, mert a gazdagek szeretik szivatni a sajat kolykeiket. Na ahhoz, hogy a behordas ne a jomoduak kivaltsaga legyen, kivaloan megfelelne egy onkormanyzati iskolabusz, aminek beinditasa es uzemeltetese is toredeke az onallo iskolaenak.
neki az a legjobb, ha sok szeretetet és nyugalmat kap,
Ebben igazad van, de ennek koze nincs az iskolahoz es a bertablahoz, ez sima mellebeszeles.
És baromira nem számít, hogy van-e pianínó, video meg tornaterem.
Persze, nem szamit, csak aztan megszuletik Bivalybasznad-Alson egy Kocsis Zoltan vagy egy David Kornel es lesz belole jobb esetben egy kivalo komuves, mert hogy szerinted 14 eves koraban a jol felszerelt gimnaziumban lat eloszor zongorat/kosarlabdat, de addigra mar baromi keso, szerintem meg fel sem veszik a jol felszerelt gimnaziumba, mert addigra menthetetlenul lemarad.
De megint kezdunk messze kanyarodni a bertablatol.
A gyereknek meg NEM jobb bejárni a felszerelt városi iskolába, neki az a legjobb, ha sok szeretetet és nyugalmat kap, és minél közelebb van az otthonához (különösen kisebb korban fontos ez).
Eddig jó, ezért is érdemes meghagyni az alsó tagozatokat, ahol csak lehet.
Aztán 14 évesen már mehet a jól felszerelt városi gimnáziumba.
Késő. Ha a felső tagozatban lemaradsz, kimaradsz. Márpedig a statisztikák azt mutatják, hogy minél kisebb iskolából, településről jössz, annál kisebb az esélyed arra, hogy elcsípj egy jobb gimnáziumot. Ez pazarlás a (leendő) kiművelt emberfőkkel. Nyersanyagszegény ország vagyunk, legalább agyban legyünk jók.
