"...Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza"... A Thermopülai csatában a perzsák megsemmisítő vereséget mértek ugyan Leonidas seregeire, az erkölcsi győzelem mégis a görögöké volt... Ebből a témából csinált képregényt Frank Miller, a SIN CITY írója és ebből a képregényből csinálnak most végre filmet, mely jövőre remélhetőleg moziba is kerül... Minden bizonnyal újabb korszakalkotó film születik...
Nekem tetszett a film. A képregényszerű kidolgozás, a végletesen negatív és pozitív jellemek ( ami a külsőben is megjelent ), a látványos csatajelenetek és a brutalitás bejött nézőként.
Nekem nagyon tetszett a film! Rendkívül jók voltak a trükkök, jók a színészek, a zenéket is eltalálták.. Kicsit elrugaszkodott volt számomra az az óriás, már misztikus, de elnézhetjük nekik :-) A mozi és az eredeti nyelv is megadta a kellő hantulatot (szinkronnal biztos nem volna ilyen jó)! Összességében nekem tetszett.
Ha valaki tudna abban segíteni, hogy mi a címe a film végén a stáblista alatt futó zenének, azt nagyon megköszönném. Annyit már tudok, hogy Azam Ali énekli, csak a címe kéne....
Tegnap megnéztem a filmet, én csalódtam egy kicsit, bár azért tetszett a film, csak a kritikákat olvasva jobbat vártam. Frank Miller adaptációk közül a Sin City sokkal jobban tetszett, történelmi filmek közül meg a Trója (és a Gladiátor) volt jobb szvsz. Abban valahogy izgalmasabbak voltak a csaták, és jobban koreografáltak, itt egy idő után unalmas volt, ahogy 2 dimenziós nézetben kaszabolták a spártaiak a tök béna lúzernek ábrázolt perzsákat. Néha kicsit olyan érzésem volt, mintha egy számítógépes játékot látnék, ahol a főhősöknek újabb és újabb ellenségfajtákat kell legyőzniük, de mindegyikkel elég könnyen megbírkóznak.
1-remélem megjelenik majd egy rajongói változat, amiben kivágják a képregénnyel semmi kapcsolatot nem mutató részeket, mert zavartak a rendező baromságai. kb 40 perccel nyugodtan meg lehet vágni az anyagot.
2-hiába mondják, hogy a film leginkább fantasy, a tájékozatlan tömegekben az fog lejönni, hogy a spártaiak pucéron harcoltak, az athéniak "lelkes amatőrök" voltak, a szerencsétlen ephorok meg undorító kapzsi mutánsok, stb... na mindegy...
3-nem kell mellédumálni, már '98-ban, amikor a képregény készült, az usa rosszban volt iránnal, miller eleve "művészi rosszindulattal" ábrázolta a perzsákat is, no meg xerxeszt különösen. engem különösebben nem zavar, de az irániakat megértem.
4-a perzsák első támadása miatt fogom megvenni dvd-n. hadászati szemmel nézve ez olyan hiteles ábrázolása a test-test elleni küzdelemnek, mint a gyűrűkura3-ban a rohani lovasroham annak a műfajnak.
Nem tudom eldönteni, hogy egy, a Pentagon által szponzorált propagandával, vagy csak egy profitorientált tömény hollywoodi hülyeséggel van-e dolgunk. Néha úgy éreztem, hogy talán paródia az egész. Sok áthallás volt a Gyűrűk Urával, Ázsia játszotta Mordor szerepét, a perzsa hordák pedig az orkokét (esetleg a haradiakét). Nem tudom, hogy David Wenham (Faramir) szerepeltetése is ilyen utalásnak tekinthető-e. A csatajelenetek jók voltak, a spártaiak tényleg kigyúrt profik voltak (kivéve David Wenhamet, akit olykor-olykor dublőr helyettesített), a nőiket pedig tényleg jó nők játszották. :-)
Tegnap este megnéztem a filmet. Csak szuperlativuszokban tudok beszélni róla. Hónapok óta vártam a filmet, és én pontosan azt kaptam, amit vártam, azaz még annál is többet. Sejtettem, hogy nem történelmi dokumentumfilmet készítettek, így nem is háborított fel a sok helyen hibádzó történelmi hűség. Viszont az érzékeket ostromló látványvilág, a zene, az egész movie feeling-je... hát... szombaton megyek, és újra megnézem :-))))
tetszett a film vegulis, de nem akarok belemenni az elemzesebe, csak annyit mondok, hogy a szelsojobbosoknak (de talan meg jonehany fideszes erzelmunek se) kéne megneznie....lázito hatasa lehet...persze ez nem negativ kritikaja a filmnek, csak ugy mellekesen jegyzem meg.
Tegnap megvettem a képregényt. A Hálózsák lehozta már az első 3 fejzezetet, így a könyv "csak" kettővel több annál, így kicsit szívtam a fogam az 5600 Ft-ért. A könyv egyébként igényes kivitelű, keményfedél, jó papír. De összességében kicsit "one-shot", 30-45 perc alatt abszolválja az ember.
A történelmi hűség valóban ne keresendő, közel sem volt akkora különbség a görögök és perzsák között akkoriban, sok mindent leboltoltak egymás között, a perzsa seregben voltak görög zsoldoshadosztályok.
Pár éve minden filmes portálon megfordult a hír, hogy film készül Steven Pressfield híres regényéből, a A tűz kapui-ból, ami szintén a thermopülai témát dolgozza fel és George Clooney lesz Xerxész, de azóta semmi hír, valószínűleg törölték a projektet.
Pressfilednek van egy másik regénye, A háború hullámai, ami a peloponészoszi háború utolsó időszakáról szól, Alkibiadész athéni hadvezér alakjával a középpontban (aki soha egyetlen csatát nem vesztett el, de az athéniak elüldözték, így a spártaikakhoz állt). Ebben a könyvben van még megdöbbentően plasztikus csatajelenetek, ezt nagyon el bírnám egy hasonló filmes feldolgozásban képzelni.
Kedves Zann, hálás vagyok! Valóban Azam Ali dala fut a végén a stáblista alatt. Nagyon jó zenéi vannak, belehallgattam, kicsit Dead Can Dance-es stílus. A csajnak szuper hangja van, bírom. :) Most már csak a nóta címét kell valahogy kiderítenem.
300 (2007). az előzetesek földhöz vágták a világot. a mézesmadzagon a sin city-vel zajos sikert elért frank miller és a remekül sikerült dawn of the dead remake-kel büszkélkedő zack snyder neve díszelgett. a festményszerű látvány és a beígért ultraerőszak kitágította az érzékszerveket. a történet senkit se érdekelt.
maximum csak ilyen alapműveleti szinten: 300 spártai 1.000.000 perzsa ellen. valójában "csak" 700.000-en voltak a perzsák, de a közel 2500 évvel ezelőtt megesett thermopülai ütközetről hosszú századokon át ódákat zengtek az ősök, s néhány ezer év múlva a tökös kockásairól híres frank millert is megihlették, aki sárgás-barnás-és-természetesen-vöröses képregénnyel áldozott a legenda oltárán (a mozibemutatóval egyidőben magyarul is megjelenik).
ebből a rajzhalomból készített zack snyder hajszálpontos adaptációt, amelyre a bemutatás hétvégéjén 70 millió dollárnyi értékben váltottak jegyet a tengerentúlon, s már nálunk is kígyóznak a képzeletbeli sorok a pénztárak előtt. aztán 2-3 éven belül teljesen elfelejtjük, hogy valaha is létezett ez a film.
az évek, mit évek: eonok során annyira letisztultak a fenti legendás ütközetről szóló mesék, hogy pont nem a szélsőséges egyszerűségre törekvő, nem csak színeiben fekete-fehér világgal dolgozó frank millernek kellett volna hozzányúlnia. nem, nem kívánom degradálni a képregényt: észbontó stílusgyakorlat, az ember szívesen lapozgatja jobbra-balra elmerülve szemet gyönyörködtető képeiben, de kb. ennyi.
ugyanez igaz a filmre is: agyzsibasztó látványosság, az első képkockától az utolsóig bekeretezhető, falra kiaksztható vizuális fieszta, de a háttérben nincs semmi; csak az egyre távolodó halálhörgés.
a 300 eszméletlen nagy vérontást rendez, hús és fém feszül egymásnak kb. a 25. perctől kezdve az utolsóig, s csak 1-2 perce szakítja meg egy-egy tudosítás otthonról: ezzel némi lecsupaszított történelmi alapot kívánnak teremteni az überbunyónak, de talán pont ezek a legszerencsétlenebb jelenetek: egy királyné, aki testét adja a támogatásért, egy áruló, aki marékszám hordozza magával az ellenség fejével díszített pénzérméket, s egy tanács, amely úgy hajlik el pillanatok alatt, mintha csak egy teniszmeccset nézne.
és hogy mi a helyzet a csatatéren? gyönyörű férfitestek vonaglanak, rajzfilmszerűen permeteződik a vér, zengenek a tyler bates által komponált indusztriális dallamok, s mindehhez olyan arctalan katonák asszisztálnak, akik önként rohannak bele a spártaiak dárdáiba. a néző pedig zsibbad és zsibbad a greenscreen-orgia előtt: néha rettenetesne eltátja a száját - felváltva ásítva, vagy éppenséggel egy újabb harci monstrum feltűnését jutalmazva. igen, a képkockák között ott van valahol egy nagyszerű film, amely történetmeséléshez is értő kezekben valódi filmeseménnyé nőhette volna ki magát, de én csak egy kétórás csatát kaptam, amelytől könnybe lábadt a szemem, de egy másodpercig sem izgatott.
Időről-időre előveszi Hollywood a műfajt és a legújabb feldolgozás ezúttal kegyetlen nagyot alázott: a Trója és a Gladiátor vinnyogva szűköl a sarokban.
Ezt nevezik pestiesen szólva a hype erejének - netszerte többen kerestek a 300-ra és annak előzetesére, mint Pamela Anderson melleire. Valamit nagyon jól csinált a Warner Bros. stúdió. Pedig a műfajban nem feltétlenül van benne a biztos siker, mégis így a premier után pár nappal a 300 mozis teljesítménye mindenkit elkápráztatott.
Hiába volt Brad Pitt a Trójában, hiába rendezte Wolfgang Petersen, hiába került 175 millió dollárba, a 46 milliós első hétvégét követően mégis bukott Amerikában - a gyártó szerencséjére a világ többi részén tejeltek a nézők, hogy lássák a trójai háborúkat. Ridley Scott Gladiátorja ellenben csekély 103 milliós költségvetésével nem volt akkora durranásnak tervezve, 34 millió dolláros első hétvégéje után még könnyedén lekörözte a Tróját, és bár világszerte Brad Pitt győzedelmeskedett, a 12 Oscar-jelölés és az 5 aranyszobor minden bizonnyal gyógyír volt a készítőknek.
A 3-4 évenkénti ciklus újabb premierhez érkezett, melynek jeles képviselője a 300. A filmet csekély 60 nap alatt vették fel és remekül tudtak spórolni a forgatáson. Kanadában, zöld és kék háttér előtt (mikor melyik passzolt a látványvilághoz), műteremben vették fel a film jó részét, hogy a jeleneteket számítógépes utómunkákkal egészítsék ki egészen sajátos látványvilágúra. A 300 esetében is olyan full CGI-világot kell elképzelni, mint a Sky kapitány és a holnap világa című scifiben, azzal a különbséggel, hogy Zeppelinek és az egyéb repülő alkalmatosságok helyett itt szandálosok által dobált lándzsák és dárdák repdesnek az égen.
A készítőkön és színészeken is remekül lehetett spórolni, hiszen a rendezést nem egy nagy név, hanem egy megbízható bozótharcos, a Holtak hajnalát dirigáló Zack Snyder vette kézbe, és a főszereplőket sem nagy sztárok mintázzák, hanem Gerald Butler, Lena Headey és Dominic West. A film különlegessége egyértelműen vizualitása, látványvilága lesz, hiszen a teljesen egyedi, olykor már-már monokróm látványvilág tökéletesen illeszkedik a képregény stílusához.
Mert igen, a film egy képregény alapján készült, melyet az 1962-es The 300 Spartans című film ihletett, vagyis dupla feldolgozásnak vehetjük a 300-at. A képregény írója és rajzolója az a Frank Miller volt, akit mostanában nagyon felkapott Hollywood, elég csak a Sin City-re és a Batman: Kezdődik!-re gondolni, melyeket ugyancsak az ő régebbi alkotásai alapján készítettek. És bizony, ha egy üzlet beindul, akkor nincs megállás, így a jövőben más kultikus, kevésbé kommersz alkotók művei is vágóasztalra fognak kerülni, például Alan Moore Watchmen-je, ugyancsak Zack Snyder rendezésében.
De vissza a szandálos filmhez, mely az eredeti képregénnyel ellentétben nem csak a darálásról, a spártaiak lelki tusájáról, valamint a remekül dialógokba öntött hősi szónoklatokról és egymás harcra való tüzeléséről szól. A filmbe némi történelmi hátteret is belecsempésztek ígéretük szerint a készítők, hogy a nézők tisztában legyenek a spártai városállam múltjával és jelenével, valamint a felszínen maradásért vívott intrikákkal és politikai hatalmi harcokkal.
Leonídász király és hős 300 harcosának történetét, akik "megcselekedték, mit megkövetelt a haza" mindenki ismeri a történelemkönyvekből, ezért nem is érdemes egyelőre szót pazarolni a tízezerszeres túlerővel szembeszálló hős harcosokra. Az viszont mindenféleképpen említést érdemel, hogy a film a csekély költségvetés ellenére 70,8 millió dollárt szedett össze három nap alatt és a hatalmas hype-nak köszönhetően könnyedén elhomályosította a két 21. századi előd szereplését és rövid időre minden bizonnyal a szandálos filmek egyik éllovasa lesz.
A magyar premier jelen állás szerint március 22-én lesz, a film feliratos lesz - sajnos a szokásos Heltai Olga feliratot kapjuk, vagyis az angolul tudók előnyben lesznek. A jövő héten ilyenkor már kritikánkat is olvashatjátok, ha ugyan szükség van rá, hiszen vannak olyan filmek, melyekkel kapcsolatban az embert nem igazán érdekli más véleménye.
Kicsit monokróm, nagyon agresszív, véres, de nem viszi szadisztikusan túlzásba - sztem - inkább a látványra nyomultak, a történelmi hűséget nyomokban várd el tőle. Messzemenő ideológiai következtetéseket sem kell levonni belőle - a thermopülai csata után pár évtizeddel a spártai harcosok már a perzsa sereg elitalakulatát képezik - szabadság ide vagy oda. Heroisztikus, tökéletes küllemű spártai férfiak harcát fogod látni gnómforma, torz, vagy fejkendővel tökéletesen fedett arcúvá tett perzsa orkok ellen. Kicsit gyűrűk urás harc - fílingje van. Ne várj tőle túl sokat, és akkor tetszeni fog. A stáblista zenéje pedig nagyon fülbe mászó :).
Köszi a gyors választ, de sajna nem erre a dalra fut a stáblista, ez egy kicsit new age-es, egy női hang - nem is énekel talán szöveget, csak "lebegtet", de nekem állatira tetszik. A filmzenét tartalmazó cd-n nincs rajta... :(
