A múzeumon Ucsiraltu úr, a Belső-Mongol Tudományegyetem Mongolisztikai Központjának professzora kalauzol végig, aki évek óta kutatja a hunok nyelvét és irodalmát.
A múzeum bejárata fölött elhelyezett kínai írásjel jelentése hun, ami évezredek alatt nem változott, csak most minket, magyarokat jelölnek vele.
...elmondja, hogy a magyarok a hunok leszármazottai és ez a nézet mind kollégái mind az egyszerű közemberek körében általános.
Az együtt töltött nap után már nem az a kérdésem, hogy a kínaiak miért építenek múzeumot a hunoknak, hanem az, hogy mi miért nem.
"A nyugati térítők etnikai különbséget sejtetnek a „fehér” és „fekete” jelzők mögött, s emiatt egyes történészek a magyarságtól akkor még megkülönböztethető kabarokat vélik a „feketék”-nek."
Utazásunk összefoglalásaképpen reflektálunk őseinkre, megvizsgáljuk az ezeket alátámasztó bizonyítékokat is, mely alapján kijelenthetjük – innen indultunk.
III.Béla és az Aba-nemzetség(Abasár) mongóliai kapcsolata
A múzeum bejárata fölött elhelyezett kínai írásjel jelentése hun, ami évezredek alatt nem változott, csak most minket, magyarokat jelölnek vele. Az együtt töltött nap után már nem az a kérdésem, hogy a kínaiak miért építenek múzeumot a hunoknak, hanem az, hogy mi miért nem. http://kaposvarmost.hu/magazin/kultura/2015/02/12/kassai-lajos-gyokerek_15682.html
– Többször szóba került a most feltárt üst különlegessége. Miben áll az egyediség?
– Nem túlzás szenzációs leletről beszélni, mert
ilyen régi és ilyen nagyméretű öntöttvas áldozati üstöt nem találtak sehol a világon.
Ha összerakjuk, akkor körülbelül harmincliteres üstöt kapunk. Ez azért fontos, mert vannak ugyan régebbi bronzüstök, de a bronztárgyak előállítása, öntése meg sem közelíti a vasöntéshez szükséges technikai igényeket. Míg a bronznak 1000-1400 fok kell, hogy önteni lehessen, addig a vasöntvényekhez 1800 fokot kell előállítani, s tartani legalább 4-5 órán keresztül. Hiszen a vasnak 1600 fok az olvadáspontja, de itt folyékony vasra volt szükség, meg persze olyan öntőtégelyre is, ami bírta ezt a hőt. Tehát őseink 2000-2500 évvel ezelőtt – nagyjából akkorra datálható ez az üst – ilyen páratlan technikával és kivételes tudással rendelkeztek.
– Kínában vagy Európában tudtak ilyen öntvényeket csinálni?
– Nem, akkoriban sehol nem voltak képesek erre.
Ez a világon az első ilyen tárgy. Úgy tűnik, ezeket a technikákat a sztyeppei népektől, a szkítáktól és a hunoktól vették át az eurázsiai műveltségek.
A múzeumon Ucsiraltu úr, a Belső-Mongol Tudományegyetem Mongolisztikai Központjának professzora kalauzol végig, aki évek óta kutatja a hunok nyelvét és irodalmát.
A múzeum bejárata fölött elhelyezett kínai írásjel jelentése hun, ami évezredek alatt nem változott, csak most minket, magyarokat jelölnek vele.
...elmondja, hogy a magyarok a hunok leszármazottai és ez a nézet mind kollégái mind az egyszerű közemberek körében általános.
Az együtt töltött nap után már nem az a kérdésem, hogy a kínaiak miért építenek múzeumot a hunoknak, hanem az, hogy mi miért nem.
A húnokat az örmény források elsőízben 225 körül említik. I. Chosroes [Khozrov] armén király (ur. 198—232) tízéves hadjáratot visel a perzsa Sassanidák ellen. Támadó seregében nagyobbszámú hún is résztvesz, akiket a Kaukázus északi kapuin át engedett be.58 59
II. Tiridates [Dertad] király alatt (ur. kb. 285—314) a húnokról többször is van tudósításunk, amelyeket sajnos pontosan rögzíteni egy évszámhoz nem tudunk. Egy hún betörést az arménok visszavernek,50 egy másik betörésnél az északi barbár népeket egészen a húnok országáig üldözik.60 61 Ebben az időben él Világosító Szent Gergely, az örmények apostola, aki a kereszténységet elterjeszti egészen Maoaxo0tO vO' vrwv országáig. Itt a forrásunk tehát a massagétákat és a hunokat egybefoglalja. Ugyanezen forrásból megtudjuk, hogy a kereszténység meddig terjedt ki. Határaiként említtetik a massagé- ták és húnok országa, a Káspi-tó és az alánok országa.61
Orosius-féle térkép az Augustus korában készült Agrippa porticusának világtérképe alapján alkottatott meg, itt egy Kr. sz. előtti adattal állunk szemben, épúgy, mint Strabon és Plinius tudósításában is, amelyek a Kr. e. III. századra vonatkoznak.
Syvash area is a wetland of international importance. The shores are low, slightly sloping, swampy and salty. In summer, the water level of Syvash decreases significantly, revealing barren solonets soils called "syvashes" by locals.
It can be difficult to distinguish Hunnic archaeological finds from those of the Sarmatians, as both peoples lived in close proximity and seem to have had very similar material cultures. Kim thus cautions that it is difficult to assign any artifact to the Huns ethnically.[136]
a hunoka szarmatákkal állnak kulturális kapcsolatban, akik szkiták, tehát mégiscsak van szkita - hun kulturális folytonosság...
a szarmatákat szürmatának ejtik a 4.században
Greek authors of the fourth century (Pseudo-Scylax, Eudoxus of Cnidus) mention Syrmatae as the name of a people living at the Don, perhaps reflecting the ethnonym as it was pronounced in the final phase of Sarmatian culture.
azaz, szinte biztos h a szirákok és a szarmaták egy és ugyanaz
(és mindakettő szkita.
és azon a területen éltek, ahol hunok eredetmondája mondja)
tehát könnyen lehet h az ún.szarmata és ún.szirák csak a szkita-hunok egy másik neve.
