Új eldorádó fenyeget Körmöcbányán?
Aranybányaterv, ezúttal a Duna vízgyűjtőjén – Budapest megint tehetetlen
Ciános aranybánya építését tervezi a szlovákiai Körmöcbányán egy kanadai cég, közel a magyar határhoz Ha itt baleset történne, a Duna vizét szennyezné a halálos méreg.
A szlovákiai beruházás a verespatakinál is súlyosabb fenyegetést jelentene számunkra. A ciános aranybánya mindössze 80 kilométerre működne a magyar határtól. Az esetlegesen itt elszabaduló méreg egy patakba, majd az alig tíz kilométerre lévő, Esztergomnál a Dunába torkolló Garamba ömlene. Nagyjából annyi idő alatt (20-22 óra) jutna magyar területre a szennyezés, mint hat éve, a nagybányai Aurul zagytározógátjának átszakadásakor.
A középkorban Európa legnagyobb aranylelőhelyének számító körmöcbányai (Kremnica) fejtést a kanadai Tournigan Gold Corporation szeretné újra megnyitni. A cég a napokban hivatalosan is jelezte szándékát a helyi önkormányzatnak.
Szlovákiai tudósítónk jelentése szerint a kezdeményezés vegyes fogadtatásra talált. A városvezetés még nem foglalt állást az ügyben, de a helyi zöldek SOS Kremnica néven egyesületet alapítottak. A környezetvédők éppen a Tisza tragédiájára hivatkozva ellenzik a bányanyitást. Vezetőjük, Lubos Kurthy a szlovák televíziónak nyilatkozva azzal érvelt, hogy hat éve Nagybányán már bebizonyosodott: a ciános technológia beláthatatlan kockázatokkal jár.
A kanadaiak még nem fordultak engedélyekért a szlovák hatóságokhoz. Terveik komolyságát azonban jelzi, hogy tavaly Besztercebányán Kremnica Gold néven leányvállalatot alapítottak. A társaság már egy csaknem 150 oldalas jelentést is készített a tervezett körmöcbányai beruházásról, ezt szlovák és angol nyelven az interneten is közzétették. Ebből kiderül, hogy az ércből cianidos technológiával nyernék ki az aranyat. Az előzetes vizsgálatok szerint a kőzet "kilúgozásával" tonnánként kettő gramm aranyra és csaknem 16 gramm ezüstre, összesen egymillió uncia (egy uncia 31,1 gramm) aranyra és hétmillió uncia ezüstre számítanak.
A magyar kormány hivatalosan nem kapott semmiféle közlést a körmöcbányai beruházásról – tudtuk meg Kovács Pétertől, a környezetvédelmi tárca főosztályvezetőjétől. Egy külföldi szaklapból azonban már értesültek a tervről – tette hozzá. A helyzet ugyanaz, mint Verespatak esetében. Nincs lehetőségünk megakadályozni a beruházást, de az engedélyezési eljárásban figyelembe kell venni a magyar fél szempontjait is. Kovács Péter szerint Szlovákia uniós tagsága nem zárja ki egy ciános aranybánya működését, noha Brüsszelben éppen tegnap szigorították meg a bányászati hulladékok kezeléséről szóló előírásokat.
Szilágyi A. János
Ez egy hír. Ezt bemondja az ausztrál, brit, brazil, német stb. rádió, tv. A magyar nem. Itt ne érdekli az embereket, mert túl közel van, túl gyilkos, túl fontos!
A magyar médiumokat ez nem érdekli. Miért? Mert túl közel van, túl gyilkos, túl fontos! Őket a sokmilliárdos lopcsányolások sem érdekli. (Nomentana, Fittelina, Altus) A Kulcsár-Jegessyné, a Mucuska-gate altatva. Kis ügyek, sokmilliárdos lenyúlások, kémkedés, hiller pöszi, magyar valentin kémnőkkel hentereg a minisztériumokban. Lopcsány elmebeteg vitustáncot jár a miniszterelnöki dolgozószobában.
Ciánmérgezés in acta. Mucuska-gate in acta. Fittelina-gate in acta. Nomentana-gate in acta. Kakaóbiztos-gate in acta (milliárdos lopások az IM-ben) Megyó-puccs in acta Repülőgép-gate in acta (HM)
Mi az izgi? Az, hogy hiller pöszi pamacs wc-illatosítóinak tervét egy direkt nem védett tárhelyen valaki nézegette. Ez má döfi! Pusztuljon a világ!
Új eldorádó fenyeget Körmöcbányán? Aranybányaterv, ezúttal a Duna vízgyűjtőjén – Budapest megint tehetetlen Ciános aranybánya építését tervezi a szlovákiai Körmöcbányán egy kanadai cég, közel a magyar határhoz Ha itt baleset történne, a Duna vizét szennyezné a halálos méreg. A szlovákiai beruházás a verespatakinál is súlyosabb fenyegetést jelentene számunkra. A ciános aranybánya mindössze 80 kilométerre működne a magyar határtól. Az esetlegesen itt elszabaduló méreg egy patakba, majd az alig tíz kilométerre lévő, Esztergomnál a Dunába torkolló Garamba ömlene. Nagyjából annyi idő alatt (20-22 óra) jutna magyar területre a szennyezés, mint hat éve, a nagybányai Aurul zagytározógátjának átszakadásakor. A középkorban Európa legnagyobb aranylelőhelyének számító körmöcbányai (Kremnica) fejtést a kanadai Tournigan Gold Corporation szeretné újra megnyitni. A cég a napokban hivatalosan is jelezte szándékát a helyi önkormányzatnak. Szlovákiai tudósítónk jelentése szerint a kezdeményezés vegyes fogadtatásra talált. A városvezetés még nem foglalt állást az ügyben, de a helyi zöldek SOS Kremnica néven egyesületet alapítottak. A környezetvédők éppen a Tisza tragédiájára hivatkozva ellenzik a bányanyitást. Vezetőjük, Lubos Kurthy a szlovák televíziónak nyilatkozva azzal érvelt, hogy hat éve Nagybányán már bebizonyosodott: a ciános technológia beláthatatlan kockázatokkal jár. A kanadaiak még nem fordultak engedélyekért a szlovák hatóságokhoz. Terveik komolyságát azonban jelzi, hogy tavaly Besztercebányán Kremnica Gold néven leányvállalatot alapítottak. A társaság már egy csaknem 150 oldalas jelentést is készített a tervezett körmöcbányai beruházásról, ezt szlovák és angol nyelven az interneten is közzétették. Ebből kiderül, hogy az ércből cianidos technológiával nyernék ki az aranyat. Az előzetes vizsgálatok szerint a kőzet "kilúgozásával" tonnánként kettő gramm aranyra és csaknem 16 gramm ezüstre, összesen egymillió uncia (egy uncia 31,1 gramm) aranyra és hétmillió uncia ezüstre számítanak. A magyar kormány hivatalosan nem kapott semmiféle közlést a körmöcbányai beruházásról – tudtuk meg Kovács Pétertől, a környezetvédelmi tárca főosztályvezetőjétől. Egy külföldi szaklapból azonban már értesültek a tervről – tette hozzá. A helyzet ugyanaz, mint Verespatak esetében. Nincs lehetőségünk megakadályozni a beruházást, de az engedélyezési eljárásban figyelembe kell venni a magyar fél szempontjait is. Kovács Péter szerint Szlovákia uniós tagsága nem zárja ki egy ciános aranybánya működését, noha Brüsszelben éppen tegnap szigorították meg a bányászati hulladékok kezeléséről szóló előírásokat. Szilágyi A. János
