Kiesett a mézesmadzag és nagyon fállalja. Mindent képes megtenni a visszaszerzéséért. Most például majd Obama tanácsadói segítenek az mszp-nek a mézesmadzag megkaparintásában. Számomra ez azt jelenti, hogy az eddigi gyúlöletkeltések, gyűlöletkampányok még vadabbak, még durvábbak lesznek. A gyűlöltkeltés 2002 óta vonult be a kampányba, akkor Ron verber segítségével és akkor is az mszp kérésére.
Nem vagyok róla meggyőződve , legfönnebb visszavonják a fizetnivalókat .
Csábító kérdések , ki a csuda akarna fizetni bármiért , ha megkaphatja " ingyen " , a köz kontójára :)))))))
"Szerintem 2 millióan elmennek igent mondani!"
Nem vennék rá mérget , bár ki sem zárható . Szerintem igencsak kétesélyes , várjuk meg a pezsgőbontással az eredményt . ( az ominózus 04.dec.05 is ígéretes kormánybuktatásnak - az akkor még igencsak kezdő ME-el - indult , 20 évnyi bebetonozással , oct lett , ami lett .
És majd amikor hosszú szünetekkel megszakítva bejelenti a ME, hogy a program lényegi elemeit tekintve megvalósult. Akkor fogunk csak igazán nagyot nézni :)))))
2006 januárjában a Fidesz november és december után már sorozatban harmadszor fordította a maga javára a tematikai versenyt: a hónap utolsó két hetében például 14 napból 13-szor kerültek a vezető hírekbe az ellenzék kezdeményezései. Ilyen napirendi eredményre felméréseink kezdete óta ellenzéki párt még nem volt képes – olvasható az elemzésben.
Na de arra sem volt példa, hogy ilyen "siker" mellett az ellenzék poziciói romlottak.
Ilyenkor Gábor Zsazsa jut az eszembe. "Nem az a lényeg mit írnak az emberről, hanem az hogy írnak!" (vagy valami ilyesmi). szerintem ezzel a piszkos nagy tematizálással jó nagy öngólokat rúgott magának a Fidesz. Hát ha ez siker?
anuárjában a Fidesz már sorozatban harmadszor fordította a maga javára a tematikai versenyt: két hét alatt 14 napból 13-szor kerültek vezető hírekbe az ellenzék kezdeményezései. Ilyen napirendi eredményre ellenzéki párt még nem volt képes a Vision Consulting felméréseinek kezdete óta.
Semmi sem ártalmasabb annál a Fidesznek, mint ha az MSZP lehetőséget kap a 2002-es kampány újrajátszására. Az ellenzéki párt célja az lehet, hogy az 1998-as kampányhoz hasonló program-, jövőkép- és hitelességi verseny alakuljon ki – véli Török Gábor politológus, aki a Magyar Hírlapban ismerteti a Vision Consulting legfrissebb elemzését.
2006 januárjában a Fidesz november és december után már sorozatban harmadszor fordította a maga javára a tematikai versenyt: a hónap utolsó két hetében például 14 napból 13-szor kerültek a vezető hírekbe az ellenzék kezdeményezései. Ilyen napirendi eredményre felméréseink kezdete óta ellenzéki párt még nem volt képes – olvasható az elemzésben. A Vision Consulting által rendszeresen közölt „politikai napirend”-adatok arról tájékoztatnak, milyen gyakorisággal szerepelnek kormánypárti és ellenzéki témák, vezetők, politikusok s maguk a pártok a média napirendjén.
Az ellenzékhez kapcsolódó témák a 2002-es választások után a leghosszabb ideig 2003 nyarán és őszén uralták a médiát, míg a 2004-2005-ös esztendőben kimagasló a kormánypárti tematika fölénye. A január Török szerint mégsem volt egyértelműen győztes időszak:
„Különösen az ügyetlenül kiszervezett negatív kampány ártott sokat a pártnak – véli a politológus –, hiszen lehetőséget adott az MSZP-nek arra, hogy 'emlékeztesse' a választókat arra a Fidesz-képre, amelynek eltüntetésére az ellenzék vezető ereje óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt időszakban. A magas labdát a szocialisták rögtön le is ütötték, január 15-én Hiller István pártelnök már arról beszélt, hogy a választás tétje a 'harcias' vagy a 'nyugodt' politizálás közötti választás”.
Gyurcsány minden mennyiségben
Török ugyanakkor úgy látja: az MSZP számára végzetes lehet, ha túlzottan komolyan veszi a most hangoztatott önkorlátozását, ha valóban távol tartja magát a jövőre vonatkozó népszerű és konkrét programok felvázolásától.
A parlamenti pártok médiabeli megjelenését illetően viszont az MSZP változatlanul őrzi fölényét, s e primátusa látványos előnyöket biztosít számára a 2002-es választások óta. A Fidesz médiajelenléte 2002 óta mindössze két alkalommal érte el a legnagyobb kormánypártét a 2004-es és a 2005-ös évben egy-egy rövidebb pillanatra.
Gyurcsány Ferenc médiaszereplése változatlanul kimagasló a politikusok médiaszereplését illetően, őt Orbán Viktor, majd Kóka János követte januárban. Sólyom László szerepléseit két politikus: Rogán Antal és a nála gyakrabban szereplő Kuncze Gábor előzi meg. Gyurcsány szereplése az írott és nyomtatott sajtóban épp úgy magasan Orbán Viktor megszólalási lehetőségei fölé emelkedik, mint azt a média annak idején Medgyessy Péternek is biztosította. Gyurcsány grafikonja ugyanakkor látványos, eget verő, elődjénél jóval nagyobb magasságokba eredő szökkenésekkel támasztja alá azt a benyomást, hogy a kormányfő maximálisan igyekszik kihasználni a média által biztosított megszólalásokat.
Kifulladásig
A Fidesz januári stratégiai korrekciója láthatóan a politikai ellenfeleket is meglepte. A kis pártok igyekeztek profitálni a negatív kampány és az ígéretverseny opponálásából, az MDF és az SZDSZ is valamivel többet volt látható a hónapban a vezető hírekben, mint korábban – olvasta le Török a grafikonokról. Az MSZP a negatív kampány „leleplezését” rutinos, professzionális módon oldotta meg, az ilyen szituációkban mindig elemében lévő párt a helyzetből szinte minden lehetséges előnyt kipréselt. Nagyobb gondot okozott viszont a szocialistáknak a Fidesz programjával kapcsolatos álláspont kialakítása. Miután Orbán olyan messzire „előreszaladt”, ahová egy kormányzó párt ritkán tudja a hitelesség kockázata nélkül követni ellenzéki riválisát, az MSZP megszakította az előző év végén tapasztalt „együtt futást”, és a mézesmadzag-politika helyett a felelősség jelszavát elővéve látványosan szembefordult a Fidesz ígéreteivel – írja Török.
Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor hó végi évértékelő beszédei hosszú idő után ismét világos különbségeket mutattak a két párt politikájában. A Fidesz a kormány dilettantizmusát, tehetetlenségét egy válságos helyzet drámai leírásával és a változás határozott, népszerű ígéretével próbálja világossá tenni, míg az MSZP az ellenzék felelőtlenségét, hatalomakarását kívánja demonstrálni saját felelősségének, kormányképességének és "nyugalmának" bemutatásával – véli a politológus.