amúgy most hogy "bolonya" van nem értem hogy engem 5 évet kínoztak sokkoltak meg terrorizáltak :)mire elvégeztem a gépészt a bme-n és most 3 év alatt ugyanúgy mérnöknek hívják őket ill inkánbb ők magukat
énis egy multinál dolgozom és néha részt veszek az újak felvételénél csak mint megfigyelő nagyon sok helyről jönnek és sokan elég referenciának éreznek egy kettes közgázt vagy egy kettes eltét .. de mi nem :))
A BMF ekkora fos lett mostanában? Egyik barátom ott végzett villamosmérnökként kb. 10 éve (akkor még asszem nem vonták össze, és a Kandón csinálta a diplomáját), és kőkemény volt a képzés, szerintem jobban kente, mint sok BME-s villmérnök.
Mi van akkor, ha hazajönnek és itthon mégsem köllenek senkinek, mert mindenhol csak a "diplomagyárosok" és a "telefonálók" szednek el mindent. ( természetesen az eredmény? azt mutatja most az ország jelenlegi katasztrófális helyzete ) no és? kit érdekel?
Ezt az elelmes ELTE mar ki is hasznalta, megpedig ugy, hogy gyakorlatilag kisorsol 1 millio forintot a fizika programra jelentkezok kozott (persze valami fizkaval kapcsolatos vegzo kozepiskolasoknak kiirt palyazatnak alcazva). Igy szepen biztositjak maguknak, hogy oda jelentekzzenek a legtobben es igy boven megterul majd a befektetett osszeg.
Kivéve ha villamosmérnök, informatikus diplomád van (feltéve hogy azt nem a Kandó K., Bánki D., Gábor D. -ről elnevezett intézményekben szerezted). Villamosmérnök vagy informatikus diplomával mindenféle protekció nélkül jó állást lehet találni manapság. Minden más pályán igaz, hogy az állások túlnyomó részét protekciósok kapják. Még talán számviteli főiskolás diplomával is lehet összeköttetés nélkül viszonylag jó állást találni.
Egyetemek, főiskolák szűnhetnek meg A hallgatói igény és a színvonal határozza meg az állami támogatást Népszabadság • Varga Dóra • 2006. november 9.
Nem osztják le ezentúl előre az államilag támogatott férőhelyeket a felsőoktatási intézmények között: 2007-től az az egyetem, főiskola kapja a legtöbb finanszírozott hallgatót, ahová a legtöbb és a legjobb teljesítményű diákok jelentkeznek. Több intézmény így néhány éven belül megszűnhet.
A hallgatók igénye és a felsőoktatási intézmények színvonala fogja ezentúl meghatározni, hogy az államilag támogatott keretszámokat hogyan osztják el az egyes egyetemek és főiskolák között - jelentette be tegnap Hiller István oktatási miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy először is megnézik: mekkora a kapacitása az adott intézménynek, vagyis hány új hallgatót tud fogadni. Az így meghatározott férőhelyeket pedig aszerint fogják államilag finanszírozott, illetve költségtérítéses hallgatókkal feltölteni, hogy az adott képzésre hány hallgató jelentkezett első helyen, illetve milyen magas felvételi pontszámot ért el. Minél többen jelentkeznek egy adott intézménybe, és minél jobb eredményt érnek el, annál magasabb lesz ott az államilag támogatott hallgatók aránya.
Eddig az államilag finanszírozott keretszámokat előre leosztották az intézmények között: vagyis minden állami egyetemnek és főiskolának "jutott" államilag támogatott hallgató. A már a 2007-es felvételi eljárásban bevezetendő modell ezért jelentősen átformálhatja a jelenlegi felsőoktatási struktúrát. Hiszen megtörténhet, hogy egy intézményben államilag támogatott hallgatókkal töltik föl a teljes kapacitást: ebben az esetben költségtérítéses hallgató már nem vehető föl. Nagy valószínűséggel lesznek ugyanakkor olyan intézmények, amelyek ezentúl csak a költségtérítéses hallgatók pénzére számíthatnak: ha ebből nem tudják fönntartani magukat, "lehúzhatják a rolót". A
z oktatási kormányzatnak egyébként éppen a felsőoktatási intézmények számának csökkentése a célja: azt várják, hogy így a kevésbé színvonalas intézmények idővel kénytelenek lesznek bezárni kapuikat.
A modell ugyanakkor nem "futtatja föl" még erőteljesebben az amúgy is divatos képzéseket, hiszen az államilag támogatott férőhelyek szakterületenkénti megoszlását előre rögzítik. Hiller István elmondta: az államilag támogatott férőhelyek száma a jelenlegi 62 ezerről 56 ezerre csökken, "de nem fűnyíróelvszerűen", hanem a munkaerőpiac prognózisai alapján. Bizonyos képzési területekre jelentősen kevesebben kerülhetnek be támogatott formában: agrár szakokon 29,58, bölcsészképzésben 20, jogászképzésben 13,26, pedagógusképzésben pedig 23,8 százalék lesz a csökkenés mértéke. Az orvosképzésben ugyanakkor szinten tartják a jelenlegi arányokat, a természettudományos területen 2,63, a műszakin pedig 1,8 százalékkal több hallgató vehet részt államilag támogatott képzésben. A teljes, államilag támogatott keretlétszám változása ezzel egyidejűleg kiszámíthatóbb lesz: minden évben az adott tanévben nappali tagozaton érettségizettek 68 százalékával lesz egyenlő. (Jövő májusban 82 300 diák érettségizik majd.)
A mostani felvételi eljárásban változás lesz az is, hogy 9 ezer forint eljárási díjat kell majd fizetni, viszont ezért hat jelentkezést lehet beadni három szakra (vagyis a jelentkezési lapon három képzést lehet költségtérítéses és államilag támogatott formában is megjelölni). Minden további jelentkezés 2-2 ezer forintba kerül. Ha a jelentkező kihasználja az összes lehetőséget, csökkennek a költségei, hiszen eddig jelentkezésenként 3-3 ezer forintot kellett fizetni a B lapok után, és további 3 ezret az A lap után.
Nem változik viszont a pontszámítás: 2007-ben továbbra is a 120+24 pontos rendszerben számolják majd a jelentkezők teljesítményét. A következő tanévben, a 2008-as felvételi eljárásban viszont bevezetik a 200+200+80 pontos skálát. A középiskolai tanulmányok 200 pontot érhetnek majd, az adott szakon előírt két érettségi tárgyból pedig szintén 200 pontot lehet elérni úgy, hogy az érettségin kapott százalékos eredményeket "egy az egyben" átváltják felvételi pontokká. További 80 pluszpontot pedig a nyelvvizsgákért, az emelt szintű érettségiért, illetve bizonyos sport- és tanulmányi versenyeken nyújtott teljesítményekért lehet majd kapni.
l A 2007-re várható infláció mértékével, 6,2 százalékkal emelkedik január 1-jétől a családi pótlék: egy-egy gyermek után legalább 700 forinttal kapnak többet havonta a gyermekes családok. A tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek esetében 1300-1400 forinttal lesz több a pótlék összege. A kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint a gyermeket nevelők először februárban kapják meg a magasabb összegű juttatást, ami mintegy kétmillió gyermeket érint. (MTI)
Tudod engem hányszor kúzereztek le,hogy kijöttem?????? Winnernek lehet lenni bárhol a világon,de én egyébként is nagy világcsavaegó vagyok.Nem lehet egyenes arányosságot húzni aközött,hogy ki mennyire szereti Magyarországot, és hogy mennyire hazafi.:))))))))))))))))))))))))))))))))
Tudod engem hányszor kúzereztek le,hogy kijöttem?????? Winnernek lehet lenni bárhol a világon,de én egyébként is nagy világcsavaegó vagyok.Nem lehet egyenes arányosságot húzni aközött,hogy ki mennyire szereti Magyarországot, és hogy mennyire hazafi.
Nekem 10 fillért sem adtak a szüleim,mindent magamnak kell megteremtenem és meg is fogom,és nem fogom magam rosszul érezni azért,hogy másnak jobb legyen e lelke és sajnálkozhasson rajtam-
Haza fogok menni,fogok otthon házat venni,nyaranként otthon nyaralok és költöm a pénzt a pesti dolgokban,nyugdíjasként meg tuti otthon fogok élni.Fog még belőlem hasznot húzni MO:
Nem az a baj, nyuszifül, hogy valaki kimegy dolgozni. Tanuljon, gyűjtsön lóvét, tapasztalatot, de aztán jöjjön is haza, hogy miondezt itthon kamatoztassa. A tudását meg a pénzét is.
Belefér. De még az is belefér, hogy nem jössz vissza.
A baj akkor kezdődik, amikor elkezded lúzerezni az itthon maradókat, pedig pont, hogy nekik van nehezebb dolguk, ha érvényesülni akarnak.
Nézd nekem 2 évvel az egyetem után van egy egész jó kocsim, egy lakásom, és jövő télen a trópusokra megyek nyaralni, ha lesz rá időm - nem érzem magam lúzernek. Baj?
Terrorista az,aki nem érte egyet az USA-val. Az USA afgán bevonulása idején OSAMA volt az fő haver, ő szervezte az ellenállást, pénzelték OSAmát a SZU ellen, ráadásul üzleti kapcsolatban állt a Bush-családdal!!!!!!!,amerikai egyetemen tanittaták,Szaddam valaha szintén USA legjobb haverja volt az Irak-Iráni háború idején,támogatták,hogy harcoljon Irán ellen,valaha Irán is haver volt Reza Pahlavi idején,iráni tudósok ezreit,köztük fizikusokat tanitotak ösztöndijjal USA-ban és még a 70-es évek elején az USA bábáskodásával indult el az iráni atomprogram. Egyébként meg megtámadom a szomszédeom,mert van önvédelmi fegyvere és biztos azért,mert engem meg akar ölni.
Érdekes,hogy egyrészt minden ötödik páylakezdő munkanélküli,mégis,akik kimennek dolgzni,azokat a sárga földig lealázzák,hogy gyávák,mert külfödre mentek,meg nem is vagyok igazi magyar,meg mért nem mondok le az állampolgárságról,mert azáltal,hogy külföldön élek ,érdemtelen !! lettem rá,meg ellopták az állam pénzét.
Szép dolog is külföldre menni. A probléma csak az, hogy mi lesz az én pénzemmel...
Kurvára erkülöcsös dolog itthon kiélvezni az ingyenes felsőoktatást, aztán meg kintről osztani az észt.
Jó lenne mindjárt külföldön is tanulni, akkor egy szavam se lenne persze. Na persze egy olyan oktatási rendszerben, ahová ilyen buta libákat is felvesznek tanárnak, nem csoda ha nem lehet...
Ez igaz. Aki viszont azt hiszi, hogy a magolás mindent megold, az baromi nagyot téved. Nekem is mikor megtudták egykoron, hogy jogon tanulok (a lentebb fikázott egyetemek egyikén), mindenkinek az volt az elsö reakciója, hogy "hú, ott nagyon kell magolni". Hát nagyon nem így van, hiába tanulja az ember azt, ami kínai neki vagy idegen tőle, vagy nem ért egyet, az úgyse fog könnyen menni...
És tény és való, hogy nem ez az üdvözítő út. Voltam kint ösztöndíjjal Berlinben, és eléggé idegen volt az a tanítási módszer, aminek valóban van foganatja, hogy nemcsak a jogot tanítják meg, hanem a használatát is, és ez a számonkérések alapja is. Ráadásul az csak egy főiskola volt, ahol "szakbarbár" jogászokat képeznek...
Tehát a felsőoktatás úgy ahogy van, rohad. És nemcsak a "büfé-ruhatár" szakokon, hanem a komolyabb, nagyobb nevű intézményekben is. A tanárok nem képesek tartani a lépést sokszor, az infrastrukturális háttér is katasztrofális, és tegyük hozzá, hogy amilyen emberanyag a hallgatói állomány, az se csodálni való, hogy még ebben a környezetben sem tudnak nagyot alkotni... de nem is akarnak. De nem tökmindegy? A végén úgyis a kapcsolatok döntik el, hogy kiből mi lesz, illetve az az érdeklődés, amit a legritkább esetben szerez meg az ember akármilyen iskolában...
