DFT mint kommunikációs igazgató :) heh ez jellemző az egész bagázsra...
Szidják az oktatást is, de valamelyik este az MTV-n abba kötöttek bele, hogy ők ezt 2010-ig akarták bevezetni, erre jött egy másik ketcheg banda és már kész is 2006-ra...
Bizony, OV-nek rá kell jönnie, hogy az állam kiadásain kell nagyot vágnia, mert kinőni ebből a kakiból nem lehet. Szvsz az "ekkora szarra nem számítottunk" lemez lesz elővéve.
Persze csak akkor, ha kormányra jut.
Persze csak akkor, ha ő számol és nem a talpnyalói.(kivéve Varga)
Egy átfogó megállapodást üdvözölnének a munkaadói érdek-képviseleti szervezetek, azt viszont nem mernék vállalni, hogy az adók és járulékok csökkentéséért cserébe meghatározott mértékben növelik az általuk foglalkoztatottak számát - derül ki a Népszabadság összeállításából.
Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnök-jelöltje több fórumon hangoztatta már: a vállalkozókkal kíván megállapodást kötni a munkahelyek teremtéséről. Mint fogalmazott, arról állapodnának meg, "hogy az adórendszer egyszerűsítéséért, a bürokrácia mérsékléséért, a tb-járulék csökkentéséért cserébe mennyi munkahelyet hoznak létre, és hogy ezen felül mit vállalnak".
Az érdekképviseletek közül a legtöbben a "paktum" végrehajthatóságában kételkednek. Szerintük ugyanis szinte lehetetlen olyan visszacsatolási rendszert létrehozni, amelyben a megállapodás betartását bármelyik félnél is kikényszeríthetné. Az érdekképviseletek ezen kívül átfogó, komplex megállapodást szorgalmaznak, amely kiterjed a gazdaság más területeikre, a többi adónemre, a bérek kérdésére, és nem csupán a tb-járulékok és az adminisztráció ügyére.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondta a Népszabadságnak: ők ilyen általános megállapodásra nem szerződnének, ha egy konkrét és elfogadható programot látnak, arra viszont szívesen.
Vadász Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) társelnöke úgy fogalmazott: egy "tb-csökkentésért több embert foglalkoztatok" típusú megállapodásnak nem volna sok értelme. Egyedül a munkaadó tudja ugyanis eldönteni, hogy adott piaci körülmények között hány alkalmazottra van szüksége. Könnyen előfordulhat, hogy a járulékcsökkentésekkel megspórolt pénzt a vállalat más területen, hasznosabb módon tudná elkölteni.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára úgy véli: egy hasonló megállapodás létrehozható, de a hangsúly annak mindhárom fél (kormány, szakszervezetek és munkaadók) általi közös kidolgozásán kellene legyen, akkor elképzelhető, hogy mindenki önként betartaná a rá vonatkozó részt.
Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének elnöke szerint a régiók és szakmák közötti különbségek miatt szinte elképzelhetetlen, hogy egy ilyen megállapodás megvalósítható legyen.
Hibás számításon alapul a munkahelyteremtő stratégia
Népszabadság • Bugyinszki György • 2006. március 25.
[bgA Fidesz társadalmi programjának alapja az a tétel, hogy tíz százalékpontos járulékcsökkentés sok százezer új munkahelyet hoz létre. Ennek bizonyításakor gyakran hivatkoznak a párt vezetői egy tanulmányra. Annak egyik szerzője szerint tévesen.
A Fidesz kormányprogramja és kampánya egyetlen kulcsüzenetre épül; eszerint ma Magyarországon a munkanélküliség a legnagyobb probléma, ezért a tb-járulék radikális, 30 százalékos csökkentésén keresztül 500 ezer új munkahelyet, teljes foglalkoztatottságot ígérnek. Az ambiciózus vállalást a politikai ellenfeleken túl a gazdasági elemzők is kétkedve fogadták, a Fidesz politikusai viszont hónapok óta bizonygatják; a cél reális és tartható, mert egyetlen százalékos tb-csökkentés 19 ezer új munkahelyet teremt. A sokat hallott gazdasági számítás forrásaként - a Fidesz gazdaságpolitikáját mintegy hitelesítendő - Deutsch-Für Tamás és Áder János is egy, a Közgazdasági Szemle 2004. áprilisi számában megjelent tanulmányt említett többször, amely állításuk szerint kimondja a vitatott összefüggést.
A szakfolyóirat hivatkozott számát átböngészve azonban nem találtuk benne az "1% tb-csökkenés = 19 ezer új munkahely" képletet, ezért megkerestük a Fidesz sajtóosztályát; hogy biztos erről a lapszámról van-e szó, vagy esetleg rossz helyen kutakodunk. Mi ugyanis csak egy olyan elemzésre leltünk ebben a tárgykörben, amely a Fidesz-kormány által bevezetett 2001-es minimálbér-emelés negatív foglalkoztatási hatásairól értekezik. Hamarosan meg is érkezett a válasz: az említett lapszámban egy Kertesi Gábor és Köllő János által írt, "A 2001. évi minimálbér-emelés foglalkoztatási következményei" címet viselő cikkre utalnak visszatérő módon a Fidesz politikusai - vagyis arra, amelyre mi is gyanakodtunk. Hozzátették: a képlet ebben a formában valóban nem szerepel az írásban, hiába is keresnénk, a Fidesz közgazdászai szerint viszont az ott szereplő modellszámításokból igenis levezethető, mivel szimmetrikus a rugalmassági együttható. Megkerestük hát a szerzőpárost, amelynek nevében Köllő János nyilatkozott. fb]A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa elmondta: sosem vett részt semmilyen formában a Fidesz gazdaságpolitikájának kidolgozásában, és több helyütt is tiltakozott már az ellen, hogy (Kertesi mellett) rá hivatkozva érvelnek az ellenzéki munkahely-teremtési program mellett. (A Figyelő-Net-en és egy HVG-nek írt olvasói levélben próbált a közelmúltban elhatárolódni a neki tulajdonított tézistől.) "Tanulmányomból efféle következtetés nem vonható le. A cikk arra tett vállalati, tehát nem makro-, hanem mikroszintű becslést, hogy miként alakul a létszám ott, ahol a minimálbér-emelés növelte az átlagbért.Makroszinten a kérdés másképp vetődik fel. Úgy, hogy vajon növeli-e és menynyivel a járulékcsökkentés a keresletet a jelenleg munka nélkül lévők iránt."
Köllő szerint 2004-es megállapításainak továbbgondolása, kiterjesztése és megfordítása téves kiindulópontokon alapul. "Már önmagában az sem törvényszerű, hogy 30 százalékos járulékcsökkentés esetén 10 százalékkal lejjebb menne a munkaköltség, hisz sok egyéb hatása is lehet egy ilyen radikális lépésnek. Például alkalmazotti alkudozás kezdődhet az így keletkező vállalati többletjövedelemről, ami emeli a nettó béreket. Ráadásul a magyar gazdaság nem kizárólag a versenyszférából áll; ha csökken a tb-járulék, csökkennek a költségvetési bevételek is, tehát éppen hogy kevésbé lesz tartható a jelenlegi költségvetési foglalkoztatási szint. Mi egyensúlyközeli kis elmozdulásokat néztünk, nem radikális beavatkozások várható hatásait elemeztük. Ahhoz, hogy megalapozott becsléseket tehessünk ilyen esetre, szükség volna egy sok évtizedet átölelő adatsorra, benne járulékcsökkentések és -emelések sorával és azok következményeivel. Végezetül, ha egy százalék munkaköltség-csökkenés esetleg 0,3 százalékkal növelné is a munkaerő-keresletet, abból sem következik, hogy egy 10 százalékos csökkentés 3 százalékkal növelné. Ezek ugyanis nem lineáris összefüggések. Úgy lehetne szemléltetni ezt, hogy ha megeszem napi egy krémest, annak kiszámítható a tömegnövelő hatása, de ha napi 80 krémest eszem, akkor már egészen más fog történni."
Bokros: Nem becsületes járulékcsökkentést ígérgetni
A gazdaság lassulásának és a megalapozatlan ígéretek veszélyére figyelmeztettek a szakemberek a "Hogyan élünk" címmel csütörtökön rendezett gazdasági konferencián. http://hvg.hu/gazdasag/20060316bokrosgki.aspx?s=hk
Az ígéretek:
FIDESZ
teljes foglalkoztatottság 10 százalékpontos TB-járulékcsökkentés radikális adócsökkentés 14. havi nyugdíj alkotmányban rögzíteni, hogy az állam elismeri a gyermeknevelés költségeit háromszor annyi adó az egyedülállóknak, mint a háromgyermekes családnak ingyen gyógyszer időseknek, gyerekeknek meghatározott betegségcsoportban ÁFA-mentes pelenka csökkenteni kell azok terheit, akik gépkocsijukat munkába járásra, megélhetésükhöz használják Új Széchenyi Terv geotermikusenergia-program több pénzt az oktatásnak több pénz az egészségügynek: GDP 7%-a Új Nemzedék Kártya villamos energia árának 10 %-os csökkentése távfűtés árszabályozása, 8-12 %-os árcsökkentés családi adókedvezmény visszaállítása családi adózás felére kell csökkenteni az autópályadíjat minisztériumok számának csökkentése ingyenes temetés lakástámogatás, otthonteremtés Plusz távfűtés árának csökkentése 1/3-dal lakás ÁFA-csökkentés a vállalkozások ingyenes tőkejuttatása vissza nem térítendő állami támogatás formájában hitel-átütemezés a mezőgazdasági vállalkozóknak SZJA alsó kulcsa 13 %-ra, felső kulcs 15-20 % erős forintárfolyam privatizáció leállítása, a magánosítás felülvizsgálata országgyűlés létszámának csökkentése a gazdák maguk választhatják a minisztert MÁV állami tulajdonban 4 nagy kórház új Operaház magyar kereskedelmi hálózat a magyar termékeknek (MAGOR) kis- és középvállalkozási alap munkahelyteremtési alap Budapesti fejlesztési tervek 150-160 mozdony beszerzése 1600 ccm alatti autók regisztrációs adójának eltörlése Ingyen tankönyv családi gépkocsiprogram vasútrendőrség rendőrök fizetésemelése rendőrség létszámának megduplázása a Budapest Airport visszaszerzése Falu- és városközpont-kialakítási program
ÖSSZESEN: 6070 MILLIÁRD
MSZP
munkabérbiztosítás Magyar Vállalkozások Bankja minisztériumok száma: 12 Start Plusz Start Extra korengedményes nyugdíj az 55. évtől nyugdíjkorrekció panelprogram autópálya-program ingyen internet budapesti fejlesztések ingyenes tömegközlekedés 62 év felett Nyugdíj-jutalom 5 híd 3 kikötő tornacsarnok-építési program
ÖSSZESEN: 1568 MILLIÁRD
Orbán úr, miből, ha minden gazdasági mutatónk rossz?
Ami pedig a "polgári kormány" gazdasági sikereit illeti. Utána lehet olvasni: maga az akkori pénzügyminiszter is beismerte, a belső fogyasztás felpörgetése költségvetési hiánnnyal fog járni hosszútávon. Arra számítottak, hogy a világgazdasági visszaesés max 1,5 évig fog tartani, egy pörgő gazdaság pedig jobb pozícióból indul majd, mint egy leamortizált. A Medgyessy kormány bűne az, hogy amikor kiderült, sokkal hosszabb lesz a világgazdaság betegeskedése, nem nyúlt drasztikus megszorító eszközökhöz. Utána lehet olvasni, hogy Vargáék is megahiányra számítottak egy tartós gazdasági válság esetére. Persze Varga nem ragaszkodott volna olyan betegesen népszerűségéhez, mint ahogy Medgyessy tette. Ne legyen kétségünk, 2003 elején úgy lefagyasztotta volna a gazdaságot, hogy nagyjából mostanra engedett volna csak ki. Manapság persze a Fidesz háza táján mélyen hallgatnak régmúlt nyilatkozataikról. Ki az a hülye, aki választáskor beismeri, ellenfele kényszerpályán mozgott...
Szépen hangzik a járulékcsökkentés, jól el lehet adni választási szlogennek. Csakhogy semmi haszna nincs a gazdaság szempontjából. A lényeg az, mekkora az állami elvonás mértéke. Akkor lehet versenyképesebb a gazdaság, ha csökken az elvonás. Magyarra fordítva, ha (GDP arányosan) kisebb lesz az ország költségvetése. Valódi gazdasági fejlődés csak piacszerzéstől várható. Le kell nyomnunk az osztrákokat, szlovákokat, románokat, vagy akár a németeket, franciákat, olaszokat. Ez nem megy úgy, hogy bármelyik kormány van hatalmon, csak az osztogatás célközönsége változik. Egy gazdasági stratégia kivitelezése minimum 10 év. Ha minden kormány feltalálja a saját melegvizét, sohasem lesz valódi gazdasági felemelkedés.
Azt hogy csak seggnyalók és szervilizmus van Orbán körül bevállalom, mert ezt látom, a másikat nem:-))) De te jössz még nekem elismert Fideszes pénzügyi, gazdasági szakemberrel:-))) Lehetőleg olyannal, akit nemzetközi színtéren is komolyan vennének és már valamit letett az asztalra, valamiben bizonyított. Hi, most jól kicsesztem veled?:-)))
Nagyon jól összeszedted, de a hiány növeléséhez még hozzá lehetne adni a járulék ellenében kapott ellátásokat (szvsz a munkanélküliek jó része mentálisan rosszabb állapotban van az átlagnál, tehát táppénz stb. több lesz).
És hogy változott a foglalkoztatottság, miután a multik rákényszerültek, hogy olyan bért fizessenek, melyből normálisabban meglehet élni - pénzügyi egyensúly mellett ?
Nézed a Hír tvét? Mert kellene, hogy az elhangzottak ismeretében használj kiszólásokat. Vagy csak az az érdekes, hogy fröcsögjél, segnyalózz. Én sem szeretem Őt, de a másikat sem. Van rutinod, írni is szeretsz, nyissál egy helyet ahol lehet anyázni.
