Erre a hétre pl. "erős kánikulát", 33-34 fokot pjognosztizájnak. A Gellérthegy alatti iszoda erkélyteraaszán azonban a kánikulát lehűti az éles szél. Magam többször csúnyán megfáztam. A "tudomány" mindig a szél beszámítása nélkül pjognosztizákja a hőméjséketet.
Ejje figyejni kéne. Avagy kójházi igazoljás mellett: KÁJTÉRÍTÉS?
"Dobálózni" nem dobálóznak, de a 2006. augusztus 20-i nagy budapesti vihar óta egy észrevehető jelentéseltolódás tapasztalható a meteorológusok szóhasználatában a zápor, zivatar és felhőszakadás szavak jelentéstartalmát illetően.
Ugyebár kirúgtak büntetésből jó néhány meteorológust, akik maradtak, azok jóval óvatosabbak lettek és inkább rosszabbat prognosztizálnak, mint ami ténylegesen várható.
Ami korábban csak eső volt, az most már zápor, ami korábban zápor, arra most már zivatart mondanak, a zivatarra meg felhőszakadást.
Korábban a felhőszakadás szót a meteorológia csak elvétve használta, ma már minden komolyabb várható záporesőre vagy zivatarra felhőszakadást prognosztizálnak.
Persze, lehet, hogy csak én látom így, de nekem ez tűnt fel a 2006 előtti és a 2006 utáni időjárás-jelentések kapcsán.
Bizonyos ciklonok esetében teljesen normális, hogy komoly, határozott különbségek vannak a Dunántúl és a keleti országrész időjárása között.
Általában az a gyakoribb, hogy a Dunántúlon hűvös, csapadékos, "rossz" idő van, míg keleten hétágra tűz a nap.
Frontátvonuláskor ennek ellenkezője is előfordulhat, ha pl. hidegfront vonul át az országon nyugatról keletre és a Dunántúlt már maga mögött hagyta, ott már süt a nap, melegszik sz idő, míg keleten még tombol a hidegfront.
Valószínűleg a TV-ben a meteorológusok nem "dobálóznak" ezekkel a szavakkal, hanem pontosan tudják, mikor melyiket kell használni. Felhőszakadásnak nevezzük azt az általában nyáron bekövetkező hirtelen jött, nagy mennyiségű csapadékot, amely esetén a lehulló eső mennyisége eléri a 100 mm/óra értéket. Záporról akkor beszélünk, ha a hidegfront következményeként érkező csapadékképződést nem kíséri elektromos jelenség, a főleg nyáron, gomolyfelhő okozta zivatar pedig értelemszerűen az, amikor "dörög az ég".
Johnas, Kali, Kertész, kutató, LAM, myloh, nola, Snowhunter, pitom és zoo sem aktív igazából, tehát 21-es, Bluli, galervin meg Tomka a moderátor, nos az utóbbi 4-ből egyenk sem volt edig gerince megnyilatkozni az ügyben.
Csak azért kezdem ide, ebbe a fórumba írni a dolgokat, mert nincs jogom topikot nyitni.
Ha valaki megteszi helyettem ezt megköszönöm!
***********************
MetNet, egy nagyon jó kis társaság volt annó, sajnos most több sebből vérzik és süllyed.
Sajnos ott nem lehet leírni sok-sok dolgot, mert dolgozik a cenzúra, ezért hát ide kezdem el.
jocika8627 2012-10-19 15:12:26
Egy kicsit soknak tűnik az a jánoshalmai 26-27 fok.
19-én kora délután jelzik, hogy inkorrekt a mérése, mint oly sokszor eddig, persze reagálás nem jön rá a moderátoroktól, az oka egyszerű, a jánoshalmai tag is moderátor.
Ma délután jön két reagálás, persze moderátor egy napja meg se szólal.
coontac: 2012-10-20 14:27:27
Sajnos tényleg sok, ahogy már olyan sokszor (ma is messze a legmelegebb a környéken):
Bellone 2012-10-20 14:48:57 Jesszus, majd' 28 °C? Az nagyon durva. Gyorsan orvosolni kéne. Vagy nyitni ott egy strandot...
Ha aktuális még a kérdésed, az alábbi linken találsz valódi lizimétereket, úgy, mint hidro-lizimétert, agro-lizimétert, meteo-lizimétert, tudományos szabadföldi lizimétert, részletes leírásokat, műszaki paramétereket, fotókat és minden egyebet … mindent, ami a vízmérleg és az anyagmérleg maghatározásához szükséges.
Nem tudjátok véletlenül, hogy ki forgalmaz / gyárt / telepít lizimétereket? Nem érdekelnek fél megoldások, ami csak beszivárgás, vagy csak párolgás mérésére szolgáló eszköz, hanem valódi liziméter érdekel, ami egy mérlegre állított talaj-monolit tömegének folyamatos mérésével és regisztrálásával, valamint az átszivárgó víz mennyiségének folyamatos mérésével, és tenziométerek használatával alkalmas a beszivárgás és párolgás kvantitatív meghatározására.
