Nyitotta:j a n i, 2005.11.17 10:04 |
Hozzászólások: 51 | Hozzászólók: 21
Miért rossz, ha a kevés gyerekre tekintettel iskolákat vonnak össze? Miért fűtésre, villanyra költsék a pénzt, mikor oktatásra is költhetnék? Miért rossz, ha átirányítják a műszaki felé a diákokat úgy, hogy ahol túlkínálat van (jog), ott kevesebb legyen az állami támogatás, és ahol hiány, ott több? Miért támadják M. B.-t? Kinek jó, ha állami támogatással képeznek munkanélkülieket? A Fidesznek? Kinek van útjában Magyar Bálint? A Fidesznek?
Asszem mostanság nem szólnak bele abba, hogy milyen szakon hány ember tanuljon. Azér biztos van ennek is valami oka, nem?
Az iskolaösszevonások okának a magyarázását én nem abban találtam, hogy csökkentsük a fogyasztást, hanem hogy a Kiskunborzasztó-alsón lakó gyerekeknek is minőségi iskola jár, és abból csak korlátozott számú van, nem jut mindenhova.
Ezt a jog/műszaki dolgot nagyon egyszerűen meg lehetne oldani.
Na itt pl. elkéne egyfajta "drasztikus" beavatkozás: a jogászképzés keretszámát a TIZEDÉRE kellene csökkenteni. Jelenleg olyan túlkínálat van jogászokból, hogy ha 8 évig tizedannyi jogászt képezne az ország, akkor nagyjából egálba kerülnénk.
Az iskola világításán meg nem úgy kell spórolni, hogy összevonunk 2 iskolát, és így lecsökken a költség a felére, hanem úgy, hogy lecseréljük energiatakarékosra a világítást (csak látszólag tétel, Demszky szolgálati kocsijának benzinfogyasztásához képest smafu) a suliban, és így lecsökken a költség az ÖTÖDÉRE.
SZKENNELT VERZIÓK Magyar Bálint flörtjét leleplező lehallgatási jegyzőkönyvek? [26.8.2005]
Inkognitó mailcímről több dokumentum érkezett szerkesztőségünkbe.
Ezek Magyar Bálint SZDSZ-es oktatási miniszter és egy megfigyelt személy, kódnevén LORIN, telefonbeszélgetéseit tűnnek bemutatni.
A dokumentumok hitelessége nem bizonyítható. Annyi biztos, közülük az egyik azonos azzal a kétoldalas szkenelt anyaggal, ami a mai Cotidianulban jelent meg, és amely a lap beszámolója szerint hozzájuk is azonosíthatatlan feladótól érkezett.
A verziók formailag a Magyar Nemzetbiztonsági Hivatal jelentéseinek tűnnek, tulajdonképpen telefonbeszélgetés-lehallgatási jegyzőkönyvek.
A Cotidianul szerint a hozzájuk eljuttatott oldalak a Magyar Nemzet dossziéjának részéi lehetnek, illetve a lap azonosságot vélt megállapítani a megfigyelt LORIN és a Mata Hari visszatér ügy hősnője, Szatmári Ildikó között.
A feltételezett lehallgatási jegyzőkönyvek 2004 májusi telefonbeszélgetések leírásai, amelyek összefoglaló részeket és párbeszéd részeket tartalmaznak. A szövegek hangulata visszafogottan erotikus, gyakran nem szól semmiről, utalások, fél mondatok, sóhajok, szünetek, találkozó-egyeztetések.
Részletek:
I. L.: Mit mesélsz még? (negédesen) M.: Jaaj, istenem! Hát! Tudod, mire gondolok. L.: (nevetgél) Sejtem. M.: Sejted. Sejted. (hosszú csend) L.: Nagyon hallgatag- M.: Hát igen. Tudom, tudom de- L.: De olyan jó, hogy hívtál. (...)
II. M: Na mondjad, mit egyeztessünk! L.: (nevet) Hát úgy tudom, hogy csütörtökön lesz a magyar-román megállapodásnak az aláírása nálatok. M.: Ja, igen. De nem tudok róla semmit egyébként ezen túl. L.: Ühüm. M.: Jönnél át, vagy hogy van? L.: Hát szívesen átjönnék, ha meghívnátok! M.: Hát hogy ne, hát ne viccelj már, hát meg vagy híva! Hát ne viccelj már! L.: Jó. Jó,... M.: 12 és 12.30 között. De nem kell- L.: 12 és 12.30 között. M.: -de nem kell külön meghívót küldenem. Meg vagy híva így- L.: Ja, nem, nem, de hogy- M.: Szóban, most-, az a-, te vagy az egyetlen ember, akit személyesen fölhívtalak és meghívtalak! ... L.: (nevet) Nagyon szépen köszönöm a meghívást. Jó.
A dokumentumok szerint a hívó fél, Magyar Bálint minden alkalommal az Oktatási Minisztérium telefonszámáról hív egy 0620-al kezdődő mobilszámot. Az iratokon feltüntetett mobilszámot kipróbáltuk, becseng ugyan, de senki nem válaszol.
A dokumentumok metaadatai helyenként nem konzekvensek. Az egyik 2004. május 20-i jelentésben az áll, hogy a felvétel rögzítésének ideje 2004.05.18., viszont a beszélgetés kezdési időpontjának ugyanazon az oldalon egy nappal későbbi dátum van magadva. Egy másik jelentésben, amely a feltüntetés szerint 2004. május 24-i, a felvétel időpontjaként 2005.05.18 szerepel.
"De olyan jó, hogy hívtál" A feltételezett lehallgatási jegy-zőkönyvek másolatát pénteken a Transindex is megkapta egy ismeretlen feladójú e-mailben.
A 2004 májusi telefonbeszélge-tések leírásai, amelyek össze-foglaló részeket és párbeszéd részeket tartalmaznak - számol be a Transindex.
A szövegek hangulata vissza-fogottan erotikus, gyakran nem szól semmiről, utalások, fél mondatok, sóhajok, szünetek, találkozó-egyeztetések - teszi hozzá a portál.
Részletek a Transindex által közzétett dokumentumokból:
I. L.: Mit mesélsz még? (negédesen) M.: Jaaj, istenem! Hát! Tudod, mire gondolok. L.: (nevetgél) Sejtem. M.: Sejted. Sejted. (hosszú csend) L.: Nagyon hallgatag- M.: Hát igen. Tudom, tudom de- L.: De olyan jó, hogy hívtál. (...)
II. M: Na mondjad, mit egyeztessünk! L.: (nevet) Hát úgy tudom, hogy csütörtökön lesz a magyar-román megállapodásnak az aláírása nálatok. M.: Ja, igen. De nem tudok róla semmit egyébként ezen túl. L.: Ühüm. M.: Jönnél át, vagy hogy van? L.: Hát szívesen átjönnék, ha meghívnátok! M.: Hát hogy ne, hát ne viccelj már, hát meg vagy híva! Hát ne viccelj már! L.: Jó. Jó,... M.: 12 és 12.30 között. De nem kell- L.: 12 és 12.30 között. M.: -de nem kell külön meghívót küldenem. Meg vagy híva így- L.: Ja, nem, nem, de hogy- M.: Szóban, most-, az a-, te vagy az egyetlen ember, akit személyesen fölhívtalak és meghívtalak! ... L.: (nevet) Nagyon szépen köszönöm a meghívást. Jó.
Nem tudni, hiteles-e Lehallgatási jegyzőkönyv-részlet Magyar Bálint telefonjairól 2005. augusztus 27. 10:12 Utolsó módosítás: 2005. augusztus 27. 12:51 A kormányzati köröket érintő kémüggyel kapcsolatos magyar titkosszolgálati jegyzőkönyv-részleteket közölt pénteken egy román napilap. A Cotidianul Magyar Bálint oktatási miniszter és egy Lorin fedőnevű nő telefonbeszélgetésének állítólagos lehallgatási jelentését kapta meg.
"Egy kis kampány, egy kis ez, egy kis az, egy kis amaz" - számolt be Magyar Bálint egy állítólagos lehallgatási jegyzőkönyv szerint a Lorin fedőnéven emlegetett nőnek a tavalyi EU-választás előtti időszak egyik napjáról - írja az Index. A két oldalas jegyzőkönyvet a portál szerint a Cotidianul nevű román napilap tette közzé pénteken.
Az elmúlt napokban jelentek meg információk arról, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal tavaly megfigyelte Szatmári Tibort, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség korábbi budapesti irodavezetőjét és feleségét, Szatmári Ildikót, az oktatási tárca egykori főtanácsosát, mert a gyanú szerint kapcsolatban álltak a román titkosszolgálattal. A Magyar Nemzet információi szerint Szatmári Ildikó két miniszterrel és a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnökével is intim kapcsolatba került.
A román újság, a Cotidianul e-mailt kapott az elmúlt napokban, amelyben Magyar Bálint oktatási miniszter és egy Lorin fedőnevű személy (aki mögött az újság Szatmári Ildikót sejti) beszélgetésének kivonatát ismertetik - teszi hozzá az Index.
Magukat megnevezni nem kívánó szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a kétoldalas melléklet, amelyet az e-maillel együtt kaptak, önmagában hiteles, és egy hosszabb sorozat része lehet, de eltérő azonosítókat tartalmaz. Ezért elképzelhető, hogy a miniszterrel folytatott beszélgetést esetleg egy másik beszélgetéssel keverték össze tudatosan, vagy kevésbé tudatosan - írja az Index.
A Nemzetbiztonsági Hivatal jelentéseinek tűnő jegyzőkönyvekben Magyar Bálint az Oktatási Minisztérium telefonszámáról hív egy 0620-al kezdődő mobilszámot, majd közepesen semmitmondó beszélgetéseket folytat a Lorin kódnevű megfigyelt személlyel.
A Cotidianul ettől függetlenül ismerteti a dokumentum tartalmát, és eszerint Magyar Bálint otthonába invitálta Lorint.
Magyar Bálint minisztériumi sajtóosztályán azt mondták, nem tudnak arról, hogy a miniszter lakására invitálta volna Szatmári Ildikót. Hangsúlyozták, Magyar Bálint és Szatmári Ildikó között csak szakmai kapcsolat volt.
Az Index megkereste a Nemzetbiztonsági Hivatal illetékesét, ám az NBH-ban nem kívánták kommentálni a magyar titkosszolgálati dokumentumok külföldi nyilvánosságra kerülését.
::Kapcsolódó anyagok: Tovább gyűrűzik a magyarországi kémbotrány
Most, hogy már nem MAgyar Balint a miniszter, kérdés, hogy Hiller úrnak van-e bátorsága normálisabb programot összeállítani, és nem a Magyar féle programot továbbvinni.
Egyet értek, csak az ütemezés, amivel vitatkoznék.
Az oktatás szintjét mindig célszerű továb és még tovább emelni.
Viszont elszomorít, hogy amíg Mo.-on 12-14%-os a felsőoktatásban végzettek aránya, addíg Japánban 80%. (mindkettő csak emlék, nem tényadat; az arány mégis elgondolkodtató)
Az oktatas mar kb 20 eve le van maradva. Mar akkor is csak a lexikalis tudas szamitott, meg az, kit kedvel a tanar. Kikerultek az iskolabol sokan gyakorlatilag analfabetan. Ezt bizony meg kell valtoztatni. A porosz modszer semmire sem jo, csak alazatos papagajokat nevel. Gondolkodni, tanulni nem tanulnak meg a gyerekek, pedig tovabb lepni enelkul lehetetlen. Valtozzon.
Magyar Bálint Oktatási Miniszter Úr pedig, áldassék a neve, legjobb, ha az eddigi oktatási tárcák minden bűnét magára vállalja, majd pedig bizalmi szavazást kér...
Csakhogy pl. a bachelor képzés egyes szakokra akkora nyomást gyakorol majd, hogy már most látszik, hogy nincs elég tanár. Ha lesz is megoldás, akkor mind a diákok, mind a tanárok túlterheltek - és végső soron ez lesz oktatás halála. Na most ezt valahogy nem köszönöm Magyar Bálint Úrnak!
Nincs itt hiba, míg Mucuska hadra fogható! Azon kívül főiskolai történelem tanár jelölt úgy véli, hogy a történelmi pártok Magyarországon :szdsz! Nem a szocdemek, nem a kisgazdák vagy a kereszténydemók, á, nem-a szdsz!:)))
Petőfi 56-os hős a diákok szerint 2006-2-23 14:4:57
A diákok 1956-tal kapcsolatos ismeretei meglehetõsen hiányosak, ugyanis a forradalom résztvevõi között említik többek között Kossuth-ot illetve Petõfit – derül ki a „Freedom Fighters 1956" kutatásból. A megkérdezettek ötöde ráadásul nem is tanult az ’56-os eseményekrõl.
A „Freedom Fighters 1956" kutatásból kiderült: ugyan az 50 évvel ezelõtt történtek oktatásának elsõsorban az események, az összefüggések és a kiemelkedõ személyiségek bemutatása a célja, mégis a tanulók 1956-tal kapcsolatos ismeretei meglehetõsen hézagosak, tudásuk elsõsorban pedagógusfüggõ. Az általános iskolákban 1-2 órát, a középiskolában 5-6 órát szánnak az események felidézésére. A tanároknak ráadásul az információátadáshoz meglehetõsen szegényes segédanyag áll rendelkezésükre.
A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek közel 20 százaléka 1956-ról egyáltalán nem tanult. Azok is, akik tanultak az eseményrõl, témaismeretük mennyiségét és minõségét csupán közepesre értékelték.
Nem tekintik nagy tettnek
A felmérés kimutatta, hogy 1956-ot csak minden tizedik diák tartja a három legnagyobb nemzeti tettek egyikének, és Nagy Imrét minden ötödik fiatal sorolja a legjelentõsebb történelmi személyiségek közé. A forradalom kitörésének okait a többség az idegen megszállásban látja, a demokrácia és a jobb életszínvonal utáni vágyat kevesen említik.
Az iskolások ráadásul az 1848-as, az 1956-os és az 1990-es eseményeket összekeverik egymással. Az 1956-ban résztvevõk nevét ugyanis ekként említik: Nagy Imre, Kádár, Rákosi, Gerõ, Kossuth, Petõfi, Sztálin. Ugyanakkor pozitívumnak nevezhetõ, hogy a megkérdezettek 57 százaléka szerint a forradalom oldalán részt vettek a mai fiatalok példaképei lehetnek.
Tudod, kedves jani, a locsogás az, amikor valaki nem mond konkrétumokat. Az locsog, akinek nincsenek érvei, aki nem hivatkozik tényekre és azok összefüggéseire. Az locsog, aki kizárólag megfoghatatlan és ellenőrizetlen általánosságokról, a gyakorlat próbájának soha ki nem tett, ám annál magasztosabbnak feltüntetett elvekről beszél.
Ennek a beszélgetésnek Te vagy ez egyetlen olyan résztvevője, aki locsog.
Jani! Tudsz még nekem egy értelmiségi szakmát mondani, ahol 7 évente valami újabb képzésben kell résztvenni a benne működőknek? Mert ez a magyar pedagógusoknak, 50 éves korig kötelező. Máig nem értem, miért kell átjárhatónak lennie a magyar oktatásnak, pláne egy néhány gyengébbhez képest. 3 év alatt egyébként sok mindent meg lehet tanulni, ezért is voltak még az én időmben 3 éves fősulik. Csak minket nem bachelornak hívtak, hanem főiskolát végzetteknek. És miért mentem volna azzal a diplomával egyetemre, mikor a fősuli is elég volt a munkámhoz? Akinek nem volt elég, már 35 éve (én akkor végeztem), továbbmehetett, ha akart, egyetemre. De őket sem hívták máshogy, mint egyetemet végzetteknek. Most viszont, ha minden igaz, a BA-végzettségűek csak gyakorlati ismeretekkel fognak rendelkezni. (Pedig a kazánkovácstól a régészig mindenki csak a gyakorlatban tudja megszerezni, kint az életben, a gyakorlatban szükséges készségeket). Ez csak a miniszterekre nem érvényes. Mikor volt MB a pedagógiának bármely fokon is művelője?
Köszönöm, végre valaki konkrétumot is mondott, hogy mi a baj Magyar Bálinttal. Igaz, tényleg nincs ilyen szó a magyarban, hogy „bac-he-lor”.
De a két írás, amit ajánlottál, hát az szerintem borzasztó. Sokáig azon gondolkodtam, hogy ez humoreszk azok ellen, akik zsebből tüzelnek Magyar Bálintra, vagy csak locsogás, ami azt a látszatot akarja kelteni, hogy erős kritikát gyakorol. Tényleg, melyik volt?
A pedagógusok, és a szülők 50%-a ellene van Magyar Bálintnak. Először is, a pedagógusok mindig is tiltakoztak a változtatások ellen, különösen azok, akik attól tartanak, kiderül, hogy ők maguk is alulképzettek.
Másodszor, az ország politikailag van megosztva, és amibe politikát visznek, ott mindig ilyen az arány. A „saját oldalnak” birka módra mindent helyeselnek, a másik oldalnak csökönyös csacsiként tiltakoznak. Közben pedig nem veszik észre, hogy a kettő csak nevében különbözik.
Magyar Bálint a programjával párt nélkül, egyedül maradt. Mindenki arra törekszik, hogy keresztbe tegyen neki.
Gondolom azért, mert M.B. azt szeretné, hogy gondolkodó embereket neveljenek az iskolák, és ez szembe megy azzal a törekvéssel, hogy a magyar ifjúságból kiszolgáltatott fogyasztó legyen.
