"Milyen szerencsétek, hogy a magyar egy béketűrő nemzet, mert ezt a szót ti is sokszor használjátok! Ha mindannyiszor elszabadult volna a pokol, már ..."
Ki az a "ti"? Én nem vagyok magyar, vagy te nem vagy az?
Nyilvánvalóan ferdíted a tényeket. Ugyanis az igazság az, hogy elkezdtek gyújtogatni, mire Sárközy csőcseléknek nevezte őket. És Sárközynek igaza volt. "
Rosszul tudod. Két fiatalt kergettek a rendőrök, akiket vmilyen bűncselekménnyel gyanúsítottak. Ők meghaltak egy trafóházban - de Sarko "csőcseléknek" v. "söpredéknek" nevezte őket és a többi lakótelepi fiatalt. Erre kezdődtek a gyújtogatások.
"Soha nem sikerült egy masszív proletárdiktatúra keretében kipróbálniuk, hogy is működnek a gyakorlatban ezek a '68-ban olyan nagyon népszerű trockista/maoista/anarchista/egyéb kommunista eszmék. Szemben velünk..."
Mi csak a sztálini-posztsztálini rendszert próbáltuk ki, amelyet Trockij pl. elutasított.
Hát, hogy a párizsi rendőrség - különösen az emlékezetes szept. 11. óta - brutálisan bánik a muzulmán fiatalokkal, azt a saját szememmel is volt szerencsém láthatni. Abban viszont egyetértünk, hogy a rasszizmus még nem (minden esetben) fasizmus.
"Igen, a "liberális" szót, mivel nincsen igazi (talán már nem is emléxünk rá, mi az), jelentése, mert a lilagőzös, utópisztikus ordas eszméket hirdető csőcselék kisajáttotta magának."
Csodálkoznál rajta, ha valahonnan megtudnád, hogy Franciaország jóformán egyetlen, liberalizmusát felvállaló politikusa Sarkozy, a gyújtogató csőcselék pártját pedig a legvehemensebben antiliberális maóistak és trockisták fogják csak (az ő lapjaik úgy írnak naponta a liberalizmusról, mint nálunk a pl. a Demokrata.)?
Üdv.:
Egy magyar liberális, aki szerint a francia államnak arányos erőszak alkalmazásával, de igenis meg kellene védenie saját polgárai tulajdonát és biztonságát a randalírozó csőcseléktől.
NOT WITH The COLONIAL Curfew! The REVOLTE IS NOT A CRIME! THE TRUE FLAMERS ARE WITH THE CAPACITY! Permanent brutality of the police force, contempts of the pain of people after the death of two teenagers, gazage of a mosque, irresponsible remarks of the authorities of the State, the provocations of a capacity exclusively worried by politicking calculations and the electoral expiries put the fire at the powders, and been used as detonators with the lengthily sunken revolt of the indigenous or indigenized youth of the popular districts. One speaks from now on to send the troop to subdue this revolt. It is considered, in a logic of civil war, to only speak about his repression. Victims of all discriminations, of all humiliations, objects permanent of the social contempt, the police brutality, controls to the facies, of racism, private of future, precarized, downgraded, rejected, directed by the school system in the sidings, prohibited to gather, always suspected of all the evils, deprived of their right to the respect and dignity, the young people of the districts express their revolt in a spectacular way and say: "We do not have an other means of making us hear! ". Vis-a-vis a social and institutional violence unbearable, their revolt is more than legitimate: it is salutary. It constitutes a political reaction. By comparing it to the delinquency, by opposing brutal repression there, by adding the contempt to the provocation, the capacity blows on the fire which it itself lit. This revolt confirms the analysis that the Movement of the Natives of the Republic proposed since the launching of its Call in January 2005. The response of the institutions of the State is the illustration of the colonial management of the populations resulting from immigration, whatever the mode in place, of right-hand side like left. Domenica de Villepin is the last incarnation. Current the Prime Minister issued the emergency state and the possibility for the Prefects of founding one covers fire in the popular districts while being based on a colonial law adopted in 1955 to repress the Algerian national movement. It is this same law which was used to subdue in blood the Algerian demonstrators of October 17, 1961 and which was implemented in Kanaky in 1984 pennies the socialist government of Laurent Fabius. The continuity of the practices is not thus any more to prove. The ideological matrix having allowed these colonial crimes always animate the institutional manners to see, think, feel and treat administratively the populations resulting from colonization and assigned with residence in these new zones of indigénat which are the popular districts. When with the proposal of the "right to the training at 14 years", it is neither more nor less than one questioning of the obligation of schooling up to 16 years; it is one of the assets which the line wanted to dismantle for a long time. It dares today to present it like a measurement "in favour of disinherited": it is actually the cynical advertisement which, ilotes today, the inhabitants of the popular districts will be ilotes tomorrow, and as of 14 years. The forms taken by this revolt lead to violences and damage whose are also victims the disinherited populations of these districts. We make a point of affirming our more whole solidarity with these populations, and those and those whose goods were damaged or destroyed. The State, person in charge for the situation, must without delay compensate them for the totality of the damage which they undergo. What requires the youth of the cities, it is to be recognized in its dignity, it is of being able to live in the equality and the respect. It is about a political and social requirement raised, just in its principle, and for which it is necessary to answer politically. A PRESENT, WE POSE a CERTAIN NUMBER Of REQUIREMENTS Obviously, the current Minister of Interior Department must be dislocated of its functions if it does not resign itself; the same applies to Prime Minister who approves and supports publicly the repression of mass that his/her colleague organizes. But we do not have an illusion on the real effects of these resignations: if, symbolically, the departure of these blaster is essential, it does not constitute to in no case a solution, nor a priority objective of fight. We do not militate for a clan against another, we do not have an illusion on the real objectives of the policies, right-hand side or left, which lorgnent on the capacity and from which the horizon is limited by the elections to come. Q Hundreds of young people were challenged and stopped by the police force within the framework of the events in progress. We require their immediate release. It is advisable to recognize with the facts which theirs are reproached their political character, and to refuse a legal treatment to them, whose logic is that of the provocation: revolted are neither of the "rabbles" nor of the "wild stocks". They must be heard for what they are, and for this reason the amnesty for revolted is essential. We refuse that a more or less expeditious justice strikes some arbitrarily, and that the others remain under the blow of a risk of arrest and continuations. With political revolt, political answer. Q Whole parts of the Denis Seine-Saint and other urban zones are the subject of a true occupation by thousands of CRS or other gendarmes, in a logic of civil war. We require their evacuation without delay. The presence of these forces of repression - and with stronger reason that of military forces - contributes, not with "public safety", but to poke the revolt of the populations. It carries reached to their dignity and constitutes as a collective punishment which we refuse. Q Per hundreds, inhabitants of the cities in revolt suffered large damage because of the riots. These victims must be compensated immediately; the intervention for this purpose of the authorities is justified perfectly by the whole responsibility for the State in the current situation. Q It is essential to make the complete light and of saying the truth on the events which started the revolt: on the death of Zyad Benna and Bouna Traoré and on the gazage of the Clichy-under-wood Mosque. An independent board of inquiry, comprising representatives of the inhabitants and actors of ground must made and be equipped of average realities, to clarify the intrigues of the police force throughout course of the events. Q The introduction of the emergency state reinforces in a scandalous way insulation and the enclavement organized of the popular districts. It must be put an end there without delay and the freedom of movement of the inhabitants of the districts must be restored and guaranteed. Q The "sedentary" devices legatees by the laws Perben, Sarkozy, Chevènement, Valiant, must be removed; the texts which institute them must be withdrawn. Q We require the installation of a solved policy of fight against discriminations in all the fields and of immediate measurements against precariousness, unemployment and the ghettoïsation: creation of jobs stable and developing, as well public as private; guarantee of a real equality education formation; the installation of measurements of improvement of housing conditions and the framework of life in the popular districts, which passes in particular by the guarantee of public transport worthy of this name and free; voting rights and citizenship of residence for not-French and the regularization of all without-papers. We invite in addition, everywhere where it is possible, with the organization of debates and public meetings, with the catch of the provisions necessary to convergence of the action in order to make fold the government. Fact in Paris on November 9 2005 Contacts: Movement of the Natives of the Republic Tel.: 06-18-92-76-15; E-mail: contact@indigenes.org; Internet site: www.indigenes.org
Ha a sorstársa ott áll és két tanú jelenlétében engedélyt ad a lobbantásra, továbbá ügyelnek a tűzrendészeti szabályok betartására, igen miért is ne volna szabad!?
Elégedj meg annyival, hogy genya náci vagy, ha nem tetszik, hogy felgyújtják a kocsidat, és genya rasszista a rendőr is, aki nem gratulál pezsgővel a felgyújtónak.
Lefordítaná ezt valaki? Én sajnos nemigen tudok franciául. Írja Hell István a topikindítójában. Akkor már ketten vagyunk. Én sem beszélem a fránya francúz nyelvet. Nem segítene rajtunk valaki? Amint látom, jó nagy ökörségről lehet szó!
már bocs, de az nem liberalizmus, ami hagyja meg védi a gyújtogatókat, inkább mazochizmus. Meg pár idióta ultraszéplélek.
a liberalizmus mondjuk azt támogatta hogy ott legyenek, azt is támogatta volna, hogy egyenlőek legyenek, hoyg legyen munkájuk, becsületük, ne szopassák őket ok nélkül a rendőrök... ha egyértelműen megsértik a törvényt, sőt azzal másokat veszélyeztetnek, akkor a liberalizmusnak a megtámadottak mellé kell állnia, és leállítani a balhézókat, gyorsan, hatékonyan. aki ilyen helyzetben odafordítja a másik orcáját, az nem liberális, az álomvilágban él.
Majd ha helyreáll a rend, és lecsukják a gyújtogatókat, akkor lehet liberális, demokrata és empata módon a konfliktusforrásokat keresni, meg az alapvető helyzeten változtatgatni.
Igen, a "liberális" szót, mivel nincsen igazi (talán már nem is emléxünk rá, mi az), jelentése, mert a lilagőzös, utópisztikus ordas eszméket hirdető csőcselék kisajáttotta magának. Legtöbbször igyexek odafigyelni rá és idézőjelbe teszem, hogy ezzel is megkülönböztessem, de lassan már nem is tartom érdemesnek, hanem megmarad szitokszónak.
Becsszóra be akartam írni, hogy a jakobinus diktatúrától és a kommüntől eltekintve, amik régebben voltak és olyan korban, amikor még nem lehetett látni, mi is történik az ezen elvek alapján működő országokban, csak aztán lehagytam ezt a megjegyzést. :-))
Amúgy a liberalizmust nem érdemes összemosni ezekkel, csak azért mert az SZDSZ liberális pártnak aposztrofálja magát szemben minden más nem liberális pártokkal. Persze a liberalizmus is veszélyes, amikor elkezd kizárólagosságra törekedni és doktríner elvek mentén gondolkozásilag kihívásokkal küzdő újságírók mindenki mást nekiállnak megcímkézni (ez azért jócskán előfordul manapság), de ez a jelenlegi nyugati társadalmak demokráciafelfogásának és társadalmi mobilitásának egyik alapja. Igaz, legkésőbb a '70-es évekre a liberalizmus betöltötte történelmi küldetését, az azóta pótcselekvésként kitalált célokat (pl. feminizmus) és eszközöket (pl. pozitív diszkrimináció) inkább szánalmasnak és nevetségesnek nevezném, ha nem lennének egyben veszélyesek is.
