Én egyébként sem a versike rímképletét, hangsúlyozását/ritmusát, tehát a hardcore szépirodalmi részét véleményeztem, hanem tartalmát. Az idézett versike pedig politikai-világszemléleti tartalmú. Ebben a tárgyban véleménye pedig ugye mindenkinek lehet. Söt, még a kánontól eltérö is. Babits biztos nem azért jó, mert ö a nagy "Babits". Mondom, ö nem isten, és soha nem akart az lenni.
??? Ha azt mondod, hogy látens "MIÈPES" még értettem volna, mit akarsz ezzel mondani...
Egyébként, nem Babitsot illettem kritikával, a versecskét... Babits meg nem Isten, hogy ne lehessen müveit kritizálni. (Szerintem ezzel Babitsnak sem lehetett semmi gondja.)
Csak nehogy az jöjjön ezek után, hogy Babits is liberálbolsi és ki vele a magyar irodalomból. Van néhány írónk és költőnk, akik megérdemelték volna a nemzetközi elismerést is. Ő az egyik. Csak egy javaslatom van: olvasd őt és őket.
Nagyon kérlek, hogy ne is tedd. Babits kivívott már olyan rangot a magyar irodalomban, amihez a Te fikázásod fel nem érhet. A verset, ha esetleg nem értenéd, megkísérelem elmagyarázni. Szóval, ott vagyunk a "bécsi döntések" környékén. A gyarapodásnak örül a nemzet minden tagja, csak Babits arra figyelmeztet, hogy a zsarnokoktól kikoldult visszacsatolásnak nagy ára lesz. Ő határok tologatása ide vagy oda nem ezt érzi fontosnak: egynek érzi a HAZÁT csonkítás és visszacsatolás ellenére is. Ami természet-adta egység az túlél minden mesterséges beavatkozást. Mondja Babits. Amit pedig a hazáról ír ezzel összefüggésben annak egy üzenete van: minden sorstragédia ellenére - jó magyarnak lenni.
Ne haragudj, de a "kicsi-nagy" (növekszik), egészséges-egészségtelen szópárok ellentétbe állítása szerintem csak szó-szonglörködés, de nem valami tartalmas kijelentés.
Babits-ot magát ezzel persze még nem fikázom elvböl. De egy zenésznek is van jó muzsikája, meg kevésbé jól sikerült. Ez utóbbihoz tartozik SZERINTEM a beszúrt idézet is.
Ne mondjátok, hogy a haza nagyobbodik. A haza, a haza egyenlő volt mindig ezer év óta már, és mindig az marad, mert nem darabokból összetákolt darab: egytest a mi hazánk, eleven valami! Nem lehet azt csak úgy vagdalni, toldani! Máskor is hevert már elkötözött tagokkal. Zsibbadtan alélt a balga erőszakkal. De mihelyt fölengedt fojtó köteléke, futni kezdett a vér elapadt erébe. Visszakapta, ami soha el nem veszett. Nagyobb nem lett avval. Csak egészségesebb. ............................................................ Erős igazsággal az erőszak ellen: így élj, s nem kell félned, veled már az Isten. Kelnek a zsarnokok, tűnnek a zsarnokok. Te maradsz, te várhatsz, nagy a te zálogod. Zsibbad a szabadság, de titkon bizsereg, és jön az igazság, közelebb, közelebb...
Nem, szerintem jól értette. De ettől függetlenül óriási ováció volt akkor az ismerőseim körében amiatt hogy én is magyar vagyok meg a Nobel-díjas is magyar, és szerintem ez a lényeg. KI. életét meg nem ismerem, nem tudom hogy miért érzi úgy ahogy érzi, de nem lepne meg ha meglenne rá az oka. A MIÉP-reaga után már egyértelműen.
Bocs, hogy én válaszolok, de Konradnak igaza van, amikor ezt a magyarosdi kérdést egyenlövé teszi egy ilyen meddö, hiábavaló kérdéssel. A válasz nem hogy adott, hanem megadhatatlan, hiszen nem képezheti vita tárgyát. Ez van, el kell fogadni.
"Magyarságából" (azaz ideszületéséböl) meg csináljon mindenki, amit akar és tud.
Szerintem, Te félreérthetted Kertész nyilatkozatát - vagy legalábbis az Általad ideidézett véleményt. Kertésznek igaza van, amikor úgy érzi, hogy akkor, amikor nem-magyarok úgy minösítenek, hogy "és ö magyar" (mármint magyar író), akkor az az érzés támadhat a (magyar) íróban, hogy ezt kb. azt jelenti, hogy "jó-jó, amit ír, érdekes, PLÁNE, ha még magyar is". Tehát azt a benyomást kelti a magyarság kiemelése, hogy alapvetöen elismernek mint tisztes középszert, de mivel magyar (tehát mondjuk csökött), ahhoz képest kiváló.
Lehet, hogy tévedek, de - szerintem - Kertész valahogy ezt akarta érzékeltetni.
Az természetesen nem kizárt, hogy ebben ö téved! De ezzel a véleményével még biztos, hogy nem lesz "hazaáruló". Söt! Pont az ellenkezöje, hiszen arra mutat, hogy a (magyar) teljesítmény lehet önmagában is világszintü és nem kell azt azzal - úgymond - megmenteni, hogy magyar.
=A korlátozott terjedelem, illetve az egyre erőszakosabban szólító kötelesség okán
Ezt te tetted kötelességé, a topiccal is meg azzal is hogy befikáztál :)
=Meghalnék-e a hazámért? =Hát, milyen szituációban?
Jó, ez a kérdés is nehezen fogalmazható meg, az igaz. Kizárólag a hazára gondolok. Tehát nem az hogy a muszka megy hogy felkoncolja a családodat és akkor meghalsz. Arra igen lenne a válaszom, védeném őket. De hogy pusztán azért mert magyar vagyok, meghaljak más magyarokért, arra nem. Lenne olyan helyzet ahol meghalnék a családomon kívül is másokért de abban nem a másik magyar mivolta lenne a szempont.
=temészet állítólag mindenhol ugyanolyan, eddig minden sokak által idealizált országról =beszámolók során kiderült, hogy nem érdemes oda vágyni... M.o. jó értelembe véve
Hát nekem is ugyanez a kiindulásom, csak más a konklúzióm. Nem érdemes oda vágyni helyett, akár ott is élhetnék ugyanolyan boldogan mint itt.
=Nem tudom. Millió+1 dolog okán igen, nagyonis. Persze nem látom ennek a bizonyos =millió+1-nek a summáját a fejemben.
E kritika engem magyar írónak nevez. Kérdés: miért kell engem magyar írónak nevezni, holott (többnyire) magyar környezetben játszódó történeteket írok, s (mindig) magyar nyelven? Miért e szinte provokatív állítás tehát: magyar író?? Nyilván, mert nem vagyok az. Bizonyos körülményeknél fogva nem tartozom (nem tartozhatom) ide, nagyrészt legalábbis nem azoknak írok, (írhatok), akiknek a nyelvét beszélem, s ezt szinte jólesik ennyire világosan megfogalmaznom??
A korlátozott terjedelem, illetve az egyre erőszakosabban szólító kötelesség okán csak néhányra tudok sajnos per pill válaszolni:
- Meghalnék-e a hazámért?
Hát, milyen szituációban?
- Lennék-e más mint magyar?
Szörnyen szégyellem magam, de nem tudok válaszolni, szerintem nem. Az emberi temészet állítólag mindenhol ugyanolyan, eddig minden sokak által idealizált országról beszámolók során kiderült, hogy nem érdemes oda vágyni... M.o. jó értelembe véve kicsi, bár tudom nem az ország a téma hanem a nemzetiség... ezt bele kellett volna vennem... .)
Letagadnám-e emigrációban hogy magyar vagyok? Nem. Ctrl+c Ctrl+v
- Örülök-e hogy magyar vagyok?
Nem tudom. Millió+1 dolog okán igen, nagyonis. Persze nem látom ennek a bizonyos millió+1-nek a summáját a fejemben.
