Sziasztok, valakinek van tapasztalata az FT-IR mikroszkópiáról? Milyen módon használható az FT-IR mikroszkópia a sejtek és szövetek kémiai összetételének elemzésére?
Komolyan mondom: azt a nyamvadt youtube-keresőt sem vagy hajlandó használni?
Napok óta ezen rágódsz, pedig számtalan videót találhatsz arról, hogyan csinálja a selyemhernyó a gubóját! (Ja és nem szorosan maga köré tekeri, mint amilyen múmiák gyolcsa.)
A hernyók általában babázódási folyamatot hajtanak végre, amikor átalakulnak lepkévé vagy lepkepopóvá. A bebábozódás folyamata a következő lépésekből áll:
Előkészületek: A hernyó először megkészíti magát a bebábozódásra. Gyakran keres egy megfelelő helyet, például levelek között vagy talajban, ahol biztonságosan elrejtőzhet a külvilág szeme elől.
Pupa kialakítása: A hernyó a bőrét leveti, és alatta egy puha és rugalmas burok jelenik meg. Ezt a bukrot pupának nevezik. A pupa olyan állapot, amikor a hernyó testét átalakítja a lepke testévé.
Átalakulás: A pupa belsejében a hernyó testét teljesen átalakítják. Egyes szerveket lebontanak, míg másokat teljesen újjáépítenek, hogy a lepke teste kialakuljon.
Lepke kikeltése: Miután az átalakulás befejeződött, és a lepke testet összeállították, a lepke kibújik a pupahéjból. Eleinte a lepke szárnyai puha és összehúzottak, de idővel kitapadnak és kiegyenesednek.
Az átalakulás során a hernyó nem eszik, és sok esetben nem mozog. A pupahéj védelmet nyújt számára, amíg teljesen átalakul. A bebábozódás folyamata a lepkék esetében változhat a fajok között, de általánosságban ezek a lépések alkotják a bebábozódási folyamatot.
megjegyzem, amikor én találtam ezt a videót, akkor még az volt a címe, hogy "a sejtek nem gépek", de gondolom a szerző rájött, hogy ez túl szenzációhajhász :)
Lett egy új tanulmányom, ami nem csak a biológiáról szól . Visszont a biológia részéről szeretném kikérni a véleményeteket, mert ide diplomás biológusok is járnak . Gondolom a képletei magától értetődőek lesznek, bár újszerűek{azt hiszem} a képletek, pontosabban a képletek halmaza .
Sajnos mivel az ottani portálomon a moderátorok az ilyesmire túlságosan érzékenyek - imátkozok is hogy az ottaniak ott ne moderáljanak ki - ezért a kényes, érzékeny részekre nem térhettem ki ottan, de ti gondljátok majd azokat is hpzzá ♥
Nem teljesen tiszta szamomra hogy ez az egesz hogy jon a temahoz amirol beszeltunk. de amenyiben arra probalsz utalni hogy azt vizionaltam hogy amennyiben a kornyezet megvaltozik (vagy jelen esetben megvaltoztatjunk) valtozik a populacio osszetetele. ha a cserebogar nem lett szisztematikusan irtva (vagy nem erte erosen negativ kornyezeti valtozas etc.) akkor nem halt ki. de az biztos hogyha irtva lett es eddig a bogarak arany 80% cserebogar 20% egyeb volt akkor az irtas utan mundjuk pl.: 50% cserebogar es 50% egyeb lesz. es ha az a 50% burgonyabogar lesz akkor a burgonya sokkal jobban el lesz bogarasodva mint akkor amikor csak 20% volt.
Lehet, hogy már kipusztulófélben van a cserebogár, mert annyira változott a környezet (éghajlat, mezőgazdasági kemikáliák, stb.), de van helyette trópusi szúnyog és poloska, amik éppen most terjednek el. Az élet már csak ilyen: folyamatos változás.
Van ez a szöveg, hogy az invazív poloskáknak nincsen természetes ellenségük, azért képesek így elszaporodni nálunk. Épp a minap figyeltem meg egy nálunk honos énekesmadarat, ahogy egy poloskával küzdött. Többször odacsapta a csőrével a párkányhoz, majd amikor elégedett lett az eredménnyel, akkor a poloskával elrepült. Lehet, hogy büdös meg rossz ízű a poloska, de ez csak megszokás kérdése, a franciák is megeszik a csigát meg az ótvar büdös sajtjaikat...
