íme:
Távirányított emberek
Mészáros S. Lívia
Makákó majom
Mindannyian ismerjük azokat a sci-fi történeteket, amelyekben géphadsereg áll szemben a valódi emberek maroknyi hadával, vagy különleges képességekkel rendelkező, mesterségesen előállított emberek harcolnak a természetes módon született őslakosokkal. Mindez jelenleg csak a fantáziánkban létezik. Azonban - talán nem is sokára - valósággá válhat.
Az Egyesült Államok védelmi kutatóközpontjában (DARPA) tavaly elkezdődött egy évi 24 milliárd dollár költségvetésű projekt, amelynek célja olyan technológiák kifejlesztése, amellyel ötvözni lehetne a gépeket és az embereket. Például a vadászrepülők pilótái közvetlenül irányíthatnák gépüket. A pilóta agyának látókérgén bekövetkező változásokat kamerák rögzítenék, a jeleket pedig rádióhullámokkal továbbítanák a repülőgéphez.
MRI készülék
A DARPA az 1990-es évek elején kezdte meg működését. Ekkor azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy szilikon áramkörök segítségével agysejteket állítottak elő, amelyeket azután az agyban termelődő kémiai anyagok detektálására használtak.
A kutatások azonban titkosak voltak egészen 2002 májusáig, amikoris a New Yorki Egyetem kutatói publikálták a DARPA-val közösen végzett kísérletek eredményeit. A kísérletek lényege az volt, hogy patkányok agyába elektródokat ültettek. Az egyik patkánynak az örömérzet központjába ültették a mesterséges neuront, arra a területre, amely jó érzéssel tölti el az állatot mondjuk evés vagy ivás után. Másik négy patkányban pedig a jobb, illetve baloldali bajusztól származó ingerek központját módosították. A központok ingerlésével a patkányokat végig lehetett vezetni a labirintuson, utasítani lehetett őket hogy másszanak, vagy ugorjanak. Ezek a kísérletek vezettek a mostani, ember- gép kapcsolatokat vizsgáló projekekhez.
Egy másik kísérletben egy patkányt emelő kezelésére tanítottak meg ugyancsak az agyába ültetett elektródok segítségével. Először a patkány azt tanulta meg, hogy ha lenyomja az emelőt, akkor jutalmat kap. A tevékenység közben rögzítették a motoros kéregben keletkező jeleket. Ezek után megvonták a jutalmat az állattól és csak akkor kapta meg újra, ha a kar lenyomásakor ugyanazok a folyamatok játszódtak le az agyában, mint az első, rögzített állapotban. Néhány óra múlva a patkány ezt is megtanulta. Amikor a kísérletet egy Belle nevű majmon próbálták ki, azt tapasztalták, hogy a gondolkodási folyamatban több mint kétszer annyi neuron vesz részt, mint a patkányoknál. Miközben Belle egy joystick segítségével próbálta követni a kurzort a képernyőn, összevetették a joystick mozgását a beültetett elektródok jeleivel. Miután megfigyelték, hogy milyen agykérgi jelek kapcsolhatóak össze a sebességgel, a mozgás irányával és erejével, Belle agyával képesek voltak irányítani egy robotkart. A kísérlethez makákó majmot használtak, mert ezen faj agymorfológiája nagyon hasonlít az emberéhez. Hétezer elektródot helyeztek a motoros kéreg különböző területeire, amelyek 300 neuron jeleit rögzítették.
Közben egy másik csoport azt vizsgálja, hogy a képi és hanginformációk hogyan jutnak el az agyba, valamint hogy a szilikon tudja-e helyettesíteni az agyszövetet. Különösen a memóriatárolásért felelős terület, a hippocampus áll a figyelem középpontjában. Matematikai modelleket szeretnének készíteni a hippocampus működéséhez, hogy ezeket felhasználhassák egy mesterséges memóriatároló elkészítéséhez.
A kutatatásoknak a katonai megfontolások mellett egészségügyi hasznuk is van. Az eredmények segítenek az agy működésének jobb megértésében valamint az idegrendszeri betegségek gyógyításában. A kutatatók azonban nem elsősorban erre szeretnék használni az implantátumokat. Elképzeléseik szerint akár a Mátrix című film hőseinek tulajdonságai is megvalósulhatnak: komplex mozdulatsorok lesznek rögzíthetőek a katonák agyában, olyan mozdulatok is, amelyekkel talán sohasem találkoztak. Ezzel a technikával pillanatok alatt tanulhatnák meg a harcosok a különféle harcművészeteket a többéves gyakorlást nélkül is. A vadászrepülők pilótái által kiadott utasításokat pedig felül lehetne vizsgálni, kijavítva a hibákat, ezzel tökéletessé tenni a támadást.
Jelenleg azonban a technikai problémák gátat szabnak a tudósok fantáziájának. A beültetett elektródákat ugyanis a szervezet testidegen anyagként kezeli. Nagy nehézséget jelent az is, hogy a modern vizsgáló módszerekkel (MRI, PET) ugyan soha nem látott alapossággal tudjuk vizsgálni az agy működését, azonban nincs kidolgozott technika egyetlen idegsejt és a sejtek közötti kommunikáció vizsgálatára.
Többen azonban találják, hogy a DARPA kísérletei komoly etikai akadályokba ütköznek, ráadásul ellenzik, hogy ilyen nagy mennyiségű pénzt fektessenek a katonai kutatásokba, ezért a DARPA pénzügyi helyzete gyakran bizonytalan. A kutatók fantáziája azonban nem ismer semmilyen határt.
[Forrás: Nature] |
