kben tényleg, ha már nem is Britninél, de legalábbis brit-néniknél tartunk: mostanában KT Tunstall tetszik - no nem külsőre, de kellemes amit csinál ő fakadt ki vhol, h nem szereti ha Joss Stone-al vetik össze, mert ugyan semmi baja vele, de lényeges különbség, h KT mindent maga ír, szöveget és zenét is - míg JS előadó
Szóval túl igényes lenne a népekhez? Na, akkor továbbra is pakolom a képeket, hátha valaki beleszerelmesedik, aztán kíváncsiságból meghallgatja, és megvilágosodik. Innen már csak lépés lesz, hogy rituálisan elégesse az összes csitripirszes posztert/cd-t:)))
He shares my blood He holds my soul Will he ever know, ever know, he's caught in his own scheme
He is my brother Come straight from my mother He's stronger than he thinks he is Let him know, let him know
I pray to God, will He help him Does he deserve this I don't know
At times he comes across selfish But he ain't a bad person, this I know
His lies, his cheats, his stealings Makes me cry till I stop breathing He simply lost his mind Lord I'm asking you Lord Will help him find it, ooh
Oh it's sad, find a will And you'll find a way, oohoooh I live by that Each and every day... yeah yeah yeah yeah
Daniel, won't you listen to the words I say Writing this was harder than you'd ever think You got a heart, you got a mind, you got a soul And your eyes are kind, your eyes are kind, and your eyes are kind
oohooooh hmmmmm
Daniel, won't you listen to the words I say Writing this was harder than you'd ever think
Hát gratula a topikhoz, mondjuk nem fognak tolongani a népek, maximum ha JS is leereszkedne Csitriszpírsz (ez jó!) szintjére. Stone kisasszonynak egyébként gyönyörű hangja van, bár én Nikka Costára esküszök, de meghallgatom.
Joss Stone elárulta, hogy bátyja korábban fegyveres rablást követett el, amiért el is ítélték, és egy dalt is írt róla, annak bizonyítékául, hogy kiáll mellette.
Daniel Skillint, Joss Stone féltestvérét bűnösnek találta a bíróság, a vád szerint a férfi 2000 nyarán egy kalapáccsal felfegyverkezve megpróbált kirabolni egy postahivatalt, majd menekülés közben ellopott három autót, így további 15 hónapra ítélték lopásért, és a közlekedési szabályok megszegéséért. Jó magaviseletéért két hónappal korábban hagyhatta el a nyugat-sussexi Ford Open Börtönt két évvel ezelőtt. "Mindenki követ el hibákat élete során, mostanában írtam egy dal a testvéremről, ebben a számban minden benne van, amit a dologról gondolok. Még olyan sok minden vár rá az életben, de már olyan sok mindenen keresztül ment"- nyilatkozta az ifjú, ám érett hangú és gondolkodású énekesnő. A bátyja után Daniel címet viselő szám Joss Mind Body and Soul című lemezén található. Remélhetőleg a dal ihletőjének is tetszik a szerzemény.
Joss Stone-nak, a 17 éves angol énekesnőnek hangja alapján egy negyvenes, fekete bőrű, tapasztalt dívának kellene lennie. The Soul Sessions című 2003-as bemutatkozása még csupa feldolgozásból – néhány soul-klasszikus és egy White Stripes-átirat próbafelvételéből – kerekedett nagylemezzé, de a gyorsan érkezett második albumon Joss már dalszerzőként is bemutatkozik. Még mindig csak a „nagy ígéret” kategória, de annak egyre biztosabb.
"Az utóbbi években felbukkant új brit soul/R&B tehetségek közül Ms. Dynamite mellett Joss Stone a legjobb hangi adottságokkal megáldott énekesnő, és a kétmillió példányban elkelt nagylemez elképesztő siker egy angol soul toroktól. Ahogy az első album, úgy az új lemez is Amerikában került rögzítésre, és Joss megtartotta a debütáláskor összeszedett zenekart (még neves fekete névrokonát, Angie Stone-t is újra meghívta közreműködni), de ezúttal már szerzőként is bemutatkozott (a 14 számból 11-ben legalább társszerző, olyan alkalmi partnerek mellett mint például a portisheades Beth Gibbons vagy a Motown-legenda Lamont Dozier). A hangzás terén nem történt radikális változás, részben maradt a manapság szokatlan, hetvenes évek eleji, élő, hangszeres vonal (a nyersességből azért visszavettek), a modernebb megszólalás és a gyaníthatóan biztonságból felkerült kommerszebb hangszín-park sem közhelyes. Ahol régies, ott sem öreges, viszont Joss hangja mintha kissé "túlérett" lenne: kápráztató ugyan, de itt-ott nem illeszkedik tökéletesen a szövegekhez, inkább anyukás, mint vagány tini-cicás (a balladákban meg néha túlcsordul a bravúr-ária). Az idő persze neki dolgozik: ha így folytatja, hamarosan az élmezőnyhöz fog tartozni. Aki ilyen változatos, magabiztos, a hagyományos értékek mellett kiálló albumra képes 17 évesen, az fog még jobbat is nemsokára, főleg ha a mostani lemez közepén elért minőséget tartja szem előtt és fejeli meg. A hömpölygő balladák, a wah-wah gitáros és orgonás ringatózó darabok is ízletesek, de a legjobb akkor lesz, amikor belassul slágeres, fúvós reggae-be (Less Is More), gospeles szerelmes dalba (Security), és megidézi Ms. Dynamite-ot és az ő szintjét (Snakes And Ladders, Young At Heart – ez utóbbinak ugyanaz a Salaam Remi volt a producere, aki az A Little Deeperen is dolgozott).
A nu-soul fekete amerikai énekesnői és énekesei mellett most egy 1987-ben született fehér angol lány is szerencsét próbált – és szerencsénk lett. Nyilvánvalóbb nem is lehetne a debütálás, mint megénekelni néhány soul klasszikus eredeti szintjét, de itt akad egy meghökkentő feldolgozás is – a White Stripestól!
Nos, a tehetségkutatók győzteseinek ilyen és ehhez hasonló minőségű lemezzel illik bemutatkozni. A Devon megye egy kis falujából származó csitri, Joss Stone 2001-ben tűnt fel egy tévés versenyen, majd a következő télen átruccant New Yorkba egy meghallgatás-sorozatra, ahol rögtön le is szerződtették. Összebarátkoztatták a kevéssé ismert, de a szakmában igen nagy tekintélynek örvendő soul-donnával, Betty Wrighttal, az első próbafelvételekből pedig gyorsan kiforrt egy remek nagylemeznyi anyag, melyet veterán soulzenészekkel rögzített 2003-ban, alig négy nap alatt. A tűzről pattant kisasszony természetesen első osztályú hangi adottságokkal rendelkezik (telt, rekedtes, érett, babonázó, mindent tud), 16 év ide, vagy oda, nagyon úgy néz ki, hogy ezennel bemutatkozott a következő nagy énekesnő. Ilyenkor azonnal csapódnak az első osztályú zenésztársak is: Angie Stone például nem sopánkodott, hogy nemcsak vezetéknevén, de birtokán is osztoznia kell, egyből beugrott háttérvokálozni, aztán Joss mellé sertepertélt a Roots dobos-vezetője, Ahmir Thompson is. A zene is hasonlóan igényes. A hangszerelésben a zongora és az orgona uralkodik, szinte nincs semmi modernkedő nu-soulos elem, éppen ezért valahol Nikka Costa 2001-es lemezéhez, az Everybody Got Ther Somethinghoz köthető (noha annál kevésbé retrós a kivitele), de néha lehet Beth Gibbonsra is asszociálni a Portisheadből. Obskúrus és briliáns Aretha Franklin-, Isley Brothers-, Bobby Miller-darabok feldolgozásai sorakoznak, plusz az a bizonyos White Stripes-átirat. Napjaink egyik legsikeresebb rockzenekarának egyik garázs-blues csúcsslágerét funkos-pajkos soul gyöngyszemmé alakítani nagyon jól hangzik, de még annál is jobban szól: a Fell In Love With A Girlből lett Fell In Love With A Boy simán odatehető Jack White-ék eredetije mellé. Jossra kétségtelenül szép jövő vár.
Placido bácsival.
Na, ne szórakozzatok! Tessék jönni! Nem CsitriSzpírsz-féle sztárocska ő...Van hangja, nagyon jó!!!
Senki nem ismeri?!
Ezért ült magas székre
Live 8.