Másodfokon hirdetett ma jogerős ítéletet a Zala Megyei Munkaügyi Bíróság tanácsa, újra csak megerősítve azt, hogy az orvosi ügyelet hazánkban is teljes egészében munkaidőnek számít.
Alulirott dr.Köteles László háziorvos az alábbiak miatt fordulok Önhöz.
A Magyar Köztársaság Parlamentje 2003. év őszén megalkotta a 2003.évi LXXXIV.Törvényt, melynek hatálybalépése 2004. május elseje volt.
A törvény életbelépésétől, azaz 2004. május 1-től egyedül az Országos Mentőszolgálat tért át a 12 órás munkarendre, ugyanakkor az ügyeletek, kórházak munkarendjében törvénysértő módon 12 órát meghaladó mértékben, egyes helyeken a pihenőidő kiadása nélkül dolgoznak /háziorvosi ügyeletek/ orvosok (egészségügyi dolgozók), a törvényben előirt maximális óraszámot meghaladva.
Ezen állapot fennállása miatt nemcsak az egészségügyi dolgozók jogai sérülnek, hanem sérülnek a betegjogok (valamint a betegek és egészségügyi dolgozók alkotmányos jogai is).
A törvénysértő állapot fennállása annak is köszönhető:
-a törvényben felhatalmazott miniszter a részletes szabályokat nem készitette el,
-a minisztériumi tisztségviselők, sőt a miniszter és államtitkárai is többször, több helyen szóban és irásban is kijelentették, hogy a törvényt nem kell alkalmazni (különben felborulna az egészségügyi ellátás rendszere), hanem helyette egy kormányrendeletet kell alkalmazni,
-a tisztiorvosi szolgálatok elnézték a törvénysértést, sőt asszisztáltak hozzá annak ellenére, hogy a törvényesség felügyelete az ő hatáskörük,
-az ellátásért felelős önkormányzatok, kórházak, rendelőintézetek vezetői- bár végzettségük és jogkörük megvan hozzá- a törvény megszegésével kapcsolatban semmilyen vizsgálatot nem kértek, hanem az ügyelet szervezésekor "előirták" a törvénysértő beosztást.
Az elmúlt évben több alkalommal, fordultam az ellátást biztositó gazdasági szervezethez, valamint a tisztiorvosi szolgálathoz, ahonnan érdemleges választ nem kaptam, igy pl. a tisztiorvosi szolgálat vezetője szóban utasitott, hogy a törvényt megszegve 24-48 ! órákat is ügyeljek.
Ez év júliusától többször fordultam irásban az ügyelet vezetőjéhez, a megyei munkaügyi felügyelethez, a megyei vezető ügyészhez, a megyei és országos tisztifőorvoshoz, a Magyar Orvosi Kamara megyei szervezetéhez, a Megyei Egészségbiztositási Pénztárhoz.
Tekintettel arra, hogy érdemleges választ nem kaptam, kénytelen vagyok Önhöz fordulni.
(A rendelőintézet, ahol ügyelek elismerte, hogy csak napi 12 óra munkára kötelezhet, ennek megfelelően "büntetés cimén" decemberi hónapban engem 56 órában ügyeltet, míg mások 12-32 óra ügyeletet végeznek, az elmúlt 3 hónapban csaknem 120 óra ügyeletet végeztet velem).
A kialakult helyzettel kapcsolatban az is meglepő számomra, mint törvénytisztelő állampolgárnak, hogy azok a tisztviselők, miniszterek, államtitkárok, osztályvezetők, igazgatók akik a törvénysértés fenntartásában aktívan közreműködtek, azok jelenleg is büntetlenül ugyanabban a pozicióban dolgoznak, holott folytatólagos, tömeges törvénysértésre buzditottak iránymutatásaik alkalmával, valamint ezen ténykedésükkel az egészségügyi dolgozók számára több milliárdos kárt okoztak.
Az is meglepő számomra, hogy ezen kör tagjai, akiknek pozíciójuknál fogva kötelességük az Alkotmány, a törvények betartása és betartatatása, hivatali esküjüket megtartották-e akkor, amikor a törvénysértést elnézték, illetve amikor aktivan közreműködtek az egészségügyi dolgozók szóbeli kényszeritésével a törvénysértő cselekvésre.
Tekintettel arra, hogy az általam levélben válaszadásra megkért hivatalok vezetői (munkaügyi felügyelet Miskolc, országos tisztifőorvos Budapest) a közigazgatási határidőn túl sem válaszolnak levelemre, kénytelen vagyok az országos törvénysértő helyzetet bemutatni, tekintettel arra, hogy az Ön hivatalának jogköre van az ellenőrzésre.
Egy éve ingyen ügyelnek az orvosok a Nógrád megyei Pásztón - tudta meg a HavariaPress. Tizennégy orvosból, tizenhárom ügyel ingyen és szerződés nélkül több mint egy éve, mert a háziorvosi ügyeletet is működtető kórházzal és a mögötte álló önkormányzatokkal nem tudtak megállapodni az órabérükben.
Az 1200 forintos bruttó órabért, ami 700 forint nettó fizetést jelent, méltánytalannak tartották az orvosok és tiltakozásképpen inkább nem voltak hajlandóak aláírni az eléjük tett szerződéseket. Az ügyelet rendjét és az orvosok munkaidejét szabályozó törvény részletesen szabályozza a napi, heti maximális munkaórák számát féléves átlagban. Idén novemberre azonban az orvosok a körülbelül négyszáz óra túlórájukkal már túl is lépik a maximalizált munkaidejüket.
Ezért az orvosok egyesével, levélben keresték meg a helyi vezetést, hogy a jelenlegi helyzetben több önkéntes - és egyébként is ingyen - túlórát nem tudnak már vállalni. A kórház azonban ezt figyelmen kívül hagyta, és továbbra is beosztotta ügyelni az orvosokat.
Valós a veszély tehát a tízezer főt meghaladó településen, hiszen az orvosokkal nem is tárgyalnak és helyettesítésükről sem gondoskodnak, ezzel súlyos helyzetbe kerülhet a helyi és környékbeli betegellátás. A helyzet mára odáig fajult, hogy a kórház, a megyei ANTSZ segítségével elérte, hogy az önkormányzat, megfelelő jogi indoklás nélkül egy háziorvost szerződésének azonnali felbontásával fenyegetett meg, amennyiben nem ügyel tovább. A feszültség elkerülésre törekvő orvosok elmondása szerint a helyi vezetés magatartásával arra kényszerítette és folyamatosan kényszeríti őket, hogy személyes jó hírnevük érdekében, a betegek miatti felelősségérzetüket kihasználva további túlmunkákat végezzenek."
"Megyei Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelet Vezetőjének
yyyyyyyyyy
Tisztelt Cím!
Alulirott dr. xxxxxxxxxxx háziorvos az alábbiak miatt fordulok Önhöz véleményezésre:
Háziorvosként ügyeleti szolgálatra köteleznek, a mellékelt beosztás szerint.
Az iratból kiderül, hogy 16 óra ügyeletre köteleznek, melyet a napi 8 órás munkaidőn túl, de azt követően kell végeznem, majd ezután ismét 8 órát kell rendelnem.
Igy gyakorlatilag 32 óra folyamatos munkát végzek, pihenés nélkül.
A 2003.évi LXXXIV.Törvény szabályozza a túlmunkát, ezen törvény szerint a napi munkaidő maximum 12 óra lehet, melyet 11 óra pihenőidő követ.
Tekintettel arra, hogy véleményem szerint a munkáltatás során több hónapja megsértik, megsértetik velem a törvényi előirásokat, 1 év óta !!! 6 alkalommal fordultam a hatósági felügyeletet ellátó tisztiorvosi szolgálathoz, innen nem kaptam olyan tájékoztatást, hogy ezen munkáltatás törvénysértő lenne, sőt ezen beosztás szerinti munka-ügyelet-munka teljesitése a hatóság tudtával és engedélyével folyik. Kérem szives válaszukat arről, a mellékelt ügyeleti beosztással törvényes módon ügyeltetnek-e. Az ügyeletben az orvosok mellett egészségügyi dolgozók is munkát végeznek,akiknél a 84-es törvény betartása nem történik meg,igy a munkaidő is a törvényes kereteket meghaladja, pihenőidő nem biztositott,valamint az önkéntes túlmunkáról szerződés és dijazási megállapodás sincsen.
Az ügyelet munkaidő - szerződést szegett a Magyar Állam
Másodfokon hirdetett ma jogerős ítéletet a Zala Megyei Munkaügyi Bíróság tanácsa, újra csak megerősítve azt, hogy az orvosi ügyelet hazánkban is teljes egészében munkaidőnek számít. A ma jogerősen befejezett ügyben első fokon a Veszprémi Munkaügyi Bíróság hozott ítéletet még áprilisban, ez volt Magyarországon az első alkalom, amikor bíróság döntött az ügyeleti munkaidő kérdésében. Az elmúlt hónapokban egyébként egyöntetű bírói gyakorlat alakult ki hazánkban ebben a kérdésben: a balatonedericsi háziorvos, a gyöngyösi kórházi gyermekgyógyász, a szolnoki traumatológusok ügyeletben eltöltött idejét mára már négy megye nyolc bírája vizsgálta meg, és minősítette egyhangúlag - két lezárult perben már jogerősen is - munkaidőnek.
A bíróság az ítéletében azonban nemcsak azt állapította meg, hogy Magyarországon az ügyelet kérdésében ezentúl az Európai Unió irányelvét kell majd alkalmazni, a még mindig hatályban lévő 233/2000 (XII.23.) Kormányrendelet helyett, hanem - egyben és közvetve - azt is, hogy a Magyar Állam nem tett eleget a Magyar Köztársaság, és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodásban vállalt nemzetközi jogi kötelezettségének. A társulási szerződésben a Magyar Állam ugyanis azt vállalta, hogy legkésőbb 2004. május 1.-ig beülteti a magyar jogrendbe - többek között - a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK irányelvet is. Ez az irányelv pedig, az ügyeleti időt (az Európai Bíróság értelmezése szerint) teljes egészében munkaidőnek tekinti. Az Európai Bíróság gyakorlata pedig szigorú, az irányelvek tagállamok által történő implementálásának tekintetében: Nem tesz eleget az irányelv-beültetési kötelezettségének a tagállam mindaddig, amíg az irányelvvel ellentétes saját jogszabályát (esetünkben a 233/2000 /XII. 23./ Kormányrendeletet) nem helyezi hatályon kívül. Nem tekinthető tehát a 93/104/EK irányelv "beültetettnek" Magyarországon mindaddig, amíg a 233/2000 (XII. 23.) Kormányrendelet ügyeleti időre vonatkozó, azokat "lenormáló" rendelkezései nem kerülnek hatályon kívül helyezésre.
Szerződést szegett tehát a Magyar Állam. Az Európai Közösségek (Unió) joga világosan rendelkezik ilyen esetekre: Az Európai Bizottság - a tudomására jutást követően - szerződés-szegési eljárást indít a Magyar Állam ellen, a Római Szerződés 226. cikk szerint. A Bizottság az eljárás során, ha a kezdeti egyeztetés nem vezet eredményre, az Európai Bírósághoz fordul, amely a tagállamot alperesként perbe vonja. Néhány tucat példát lehet találni erre a Közösségek öt évtizedes történetében, a tapasztalat szerint azonban az ügyeknek csak kis hányada került az Európai Bíróság elé, mivel a tagállamok legtöbbször önként engedtek a Bizottság unszolásának. Ellenkező esetben az Európai Bíróság elmarasztalásának súlyos következményei lehetnek, a tagállam jelentős pénzbírsággal sújtható, "ad absurdum" akár a szavazati joga az Európai Tanácsban is felfüggeszthető (erre azonban még nem volt példa).
