Azt hiszem a további eszmecsere kettőnk közt nem vezet semmilyen eredményre. n szerintem nem közgazdaságtani fogalom - nem csak azért, mert ezt is tanultam, de így is látom, hogy nem csak az. Megértem az álláspontod összes momentumát és az érvelés is helyes, de ennél akkor is nagyobb volumenű folyamatról van szó. Nem csak a gyárak és multik burjánzásáról és annak működéséről szól ez. A multik termelnek hulladékot is, ami mondjuk környezetszennyezést okozhat. Tehát globáisan gondolkodni azt jelent, hogy mindent figyelembe veszek. globalizációs folyamatok létrejöttek: gazdaságilag-társadalmilag-szellemileg IS. És, ahogyan írtad, a fogalom maga is képlékeny. Annyira azért nem új, mert jó 50 éves simán van már, de magát a folyamatok részegységeit mostanságra ismerhettük meg teljességében. Én azt vallom, amit már leírtam, Te pedig azt, amit leírtál. Ezt én tiszteletben tartom, nem akarlak meggyőzni a saját álláspontomról. Én úgy gondolom, hogy amit írtál az beletartozik, mintsem meghatározza. A gazdaságot a társadalmi egységben szereplő emberek irányítják. Tehát az is globalizálódik (a társadalom). Társadalom szellemi tőke (kulturális és intellektuális örökség) nélkül nincs, nem jön létre. Tehát a felsorolt 3 részegység együtt alkotja a globalizációs folyamatot szerintem. Ezek szerint kell a gazdasági tőke, társadalmi és szellemi tőke is egy sikeres vállalathoz. Ha csak a multit vesszük: kell egy tradicionális szokás, hagyományrendszer a multinak (ami végülis mindegy, hogy micsoda, csak a multi azt mondja rá, hogy ez így van iksz idő óta), tehát a dolgozónak kell egyfajta szellemi tőkét adnia a pontos munkamenet betartása végett -> létrejön a belső makroszintű dolgozói szféra a multin belül-> gazdasági termelésbe kezd, amihez kell azért pénzbeli tőke is attól függően, hogy mit akar előállítani->ezek után továbbadja stb. De a folyamat nem csak árusításról szól, és nem csak közgazdaságtanról. Szerintem. Én így látom. Nem kell ezt elfogadni, viszont a saját látásmódomat egy csöppet komplexebbnek találom annál, amit te mondasz, mert szerepel benne maga az ember is.
"A globalizáció nem csak gazdasági folyamatot jelöl. És nem a multik az alapelemei, hanem az ember(mint fogyasztó) és a termelő(mint előállító)."
Az alapelemei a multik, mert ha azok nem lennének akkor igazából nem beszélhetnénk globalizációról, hiszen pl.: a termelés nem kerülne át másik országba. Igazából a globalizáció az azt jelenti, hogy EGY nagy világgazdaság van kialakulóban. Ha változnak a tőzsdék amerikában akkor azokra egyből reagál az Európai tőzsde. Ha egy cég csődbe megy, akkor nem csak abban az országban lessz ennek következménye ahol az anyavállalata van hanem a többi országra is ahol kiterjed.
"Ez nem csak gazdasági dolgokra vonatkozik, hanem mindenre vonatkozik. " "A globalizációt elősegítette számos szervezet, de legelőször a '50-'60-as években használták a környezetszennyezési hatásokra."
A globalizáció az egy gazdasági folyamat. Persze a gazdaság nagyon befoljásolja a társadalmat. Ennek köszönhető a környezet szennyezése is, az iparnak, ami persze a gazdaság egy része.
"És de igen, vissza lehet vezetni az ókori társadalmakra."
Nem. Nem olvastam egy komolyabb cikkben vagy könyvben, hogy visszavezethető sőt mindenhol azt írják, hogy a 20.század köezéptől jött létre ez a fogalom. Ez egy új fogalom.
Azért írtam, hogy összetévesztik a szót a "globális" tartalma miatt. Pl.:A római birodalom katonai úton terjeszkedett és egyre nagyobb külkereskedelmet folytatott és ezt sokan a globalizáció fogalmával párosítják. Pedig nem, mert ez továbbra is katonai terjeszkedés és külkereskedelem marad. Nehéz megérteni a fogalmat. A mai világban a vállalatok mindenhova mennek. Franciao.-ban vehetsz német kocsit amit talán ott raktak össze és fordítva stb. Tehát ez nem csupán külkereskedelem. Internacionalizálódnak a vállalatok. Nincs már igazából olyan, hogy német vagy magyar vállalat(legalább is a multik között). Miért ilyen fontosak a vállalatok? mert ők a gazdaság egyik legfontosabb szereplői. Az ókori társadalmakban nem voltak vállalatok. Összeolvadnak a gazdaságok. Ez a globalizáció. Ez persze magával vonja azt is, hogy külföldi munkások jönnek és így átalakul a demográfiai jellemzője egy országnak is. És persze ez környezeti kérdéseket is magával hordozza.
Maga a globalizáció kifejezés, egy közgazdaságtani fogalom.
A globalizáció nem csak gazdasági folyamatot jelöl. És nem a multik az alapelemei, hanem az ember(mint fogyasztó) és a termelő(mint előállító). Ez nem csak gazdasági dolgokra vonatkozik, hanem mindenre vonatkozik. Nem írják ezt mindenhol, hogy gazdasági folyamatot jelöl, de sok helyen írják. És azt is mondják sokan, hogy nem lehet teljesen meghatározni, nincs egyetemlegesen elfogadott fogalom. Én nem csak gazdasági folyamatnak tekintem a globalizációt. Van, aki a globalizmus folyamatának tekint, van aki mindenben lát globalizációt. És de igen, vissza lehet vezetni az ókori társadalmakra. Ez a folyamat egyébként nem csak a gazdaságért van, nem azt szolgálja. Alapvetően az embert kellene szolgálni, az embereknek meg egymást, tehát a "mi" tudatnak kellene érvényesülni. Ezzel szemben elvitték a szó használatát a pénzügyi szférába. Inkább kellene egy neoliberális eszmének lenni, mint pénztőke meghatározójának. A szó nincs félre értve a globális tartalma miatt. ^^ Te is leírod: "A globalizáció az röviden az, hogyha egy amerikai székhelyű cég Amerikában tervezi meg cipőjét, Kínában állítja elő és Európában adja ell." - ez mi, ha nem egész bolygóra kiterjedő? A globalizációt elősegítette számos szervezet, de legelőször a '50-'60-as években használták a környezetszennyezési hatásokra. Úgyhogy messzemenően nem gazdasági elnevezés.
Sokan összekeverik a szót vagy félreértik a "globális" tartalma miatt. A globalizáció az alapjában véve egy gazdasági folyamat és persze ezért hatással van a társadalomra is.
Én nem azt írtam, hogy a globalizáció az egyenlő a multikkal. Hanem, hogy ők az alapelemei a globalizációnak. Persze a globalizáció azért jöt létre mert kifejlesztettük a kommunikációtechnológiát(telefonok, internet stb.) és szállítási technológiát(hajók, repülők stb.).
Sokan azt mondják, hogy a globalizáció már az ókori Római Birodalom idején is volt. Ez nem igaz. A globalizáció a 20. század közepe felé jött létre, éppen a technológia fejlődése miatt. Mindenhol ezt lehet olvasni.
A globalizáció az röviden az, hogyha egy amerikai székhelyű cég Amerikában tervezi meg cipőjét, Kínában állítja elő és Európában adja ell.
A globalizáció nem egyenlő a Coca Cola-val. A globalizációnak nem alapfeltétele a multi. A folyamat egyik alapfeltételeként a technológia és tőke (társadalmi, kulturális és/vagy gazdasági) meglétét lehetne érteni. A CC a globalizáció egy terméke. Azért, mert sokáig nem volt elnevezve attól még létezett a globalizáció. És elég csak a szó jelentésére figyelni: globális vagyis teljes. Maga a globalizáció már egy folyamatot jelenít meg, ami az egészre vonatkozik. Először talán azt kellene megérteni, hogy mit jelent a szó, nem belemagyarázni mindent. Tehát maga a globalizáció a bolygóra kiterjedő folyamatokat jelzi (legtöbb esetben). Aztán más tészta az, hogy ezt a különböző tudományok hogyan vették át, hogyan lett ebből gazdasági fogalom a világszervezetek működéséve párhuzamba hozva. Alapvetően nem a politika irányítja ezt a folyamatot, ez is csak egy tévhit (amit maga a politika generált). A lényeg az, hogy felfedezze az ember a dolgok között összefüggéseket: savas eső azért hullik a Földre, mert az ipar kémiai anyagkibocsátása túlságosan szennyezi az atmoszférát - nem csak ebben az országban, hanem világszerte. Vagy: digitális szakadék azért jöhetett létre, mert az afrikai éhező népnek egyáltalán nem fontos, hogy legyen internet hozzáférése, mivel minden percben az életéért küzd. Vagy globális kérdés még a túlnépesedés, a felmelegedés, a kultúra hiánya, a munkanélküliség, a multinacionális cégek manipulatív jelzője. Viszont azt észre kell venni, hogy ez a folyamat nem most kezdődött el, nem az Eu-val lettünk a részei. Eddig is volt bolygó, eddig is voltak átfogó problémák, csak felfogni időbe telt. A pozitív - negatív oldalakat nem taglalnám: mint mindennek ennek is két oldala van, és mint minden mást ezt is az ember irányítja, hozta létre. Az, hogy most válságban van a világ egy végtermék vagy inkább résztermék. Nem lehet csak a globalizációra fogni, ez emberek folyamatos hibáira épül, nem pedig egyetemleges akaratra (ki a franc akart válságot? mert a fogyasztó biztos nem). Talán azt kellene előtérbe helyezni (legalábbis M.o.-on), hogy ne az önös anyagi javak legyenek a fontosak és a politikai viták ne legyenek egyenértékűek egy szőke nős viccel.
A globalizáció egy összetett fogalom. Igazából azt jelenti, hogy egy nagy világgazdaság van kialakulóban. Az országok gazdaságai már teljesen egymásétól függenek. Az Amerikai tőzsde változására azonnal reagálnak az Unió tőzsdéi is. A globalizáció alapfeltétele a multinacionalis vállalatok. Vagyis pl.: a Coca-Cola már majdnem minden országban megtalálható. Gyakorlatilag ez a globalizáció.
Szerintem éppen ezért, ha a "nacionalista internacionáléban" bízunk akkor az csak még rosszabbá teszi a helyzetet. Nem beszélve arról, ha a nacionalista eszmék megerősödnek akkor megnő egy háború esélye is. Inkább ellenkezőleg. Szerintem még nyitottabbá kellene lenniük az országoknak és együttműködni.
A globalizációnak vannak előnyei és hátrányai. Jogosak azok hangjai akik ellenzik a globalizációt, de szerintem végső soron joban járunk vele. Úgy gondolom az előnyei fontosabbak mint a hátrányai.
Abban igazad van, hogy az ENSZ/WTO/OECD szentháromság nem viszi fenntartható irányba a világot. Voltaképpen a brit gazdasági berendezkedést teszik meg modellnek mindenki számára, amelyet Adam Smith szerint a "láthatatlan kéz" irányít. Ezt Smith "befestette", manapság pedig klónozni próbálják minden országba.
A te elképzelésed a naiv jószándékú kezdeményezésekről azonban szintén nem vezet sehova sem. Egy szinte teljes gazdasági összeomlást most nem lehet elkerülni, amely után sokáig nem fog talpra állni a gazdaság. Tulajdonképpen én most a nacionalista internacionáléban bízom, még ha az végül önmagát emészti is fel.
Előre vetítem, hogy nem vagyok tudós így írásom sem hemzseg majd a szakszavaktól. 1.) Tisztázni kellene mi is a Globalizáció. Ha azt értjük alatta amit a neoliberális (értsd: liberálisnak álcázott monopolista, monetáris) közgazdászok vagyis a hatalmi, gazdasági és politikai struktúrák globális hálózattá szerveződése, ezzel foglalkozni sem érdemes. Halálra ítélt és az emberiség létére is halálos fenyegetést jelentő dolog ami semmilyen alternatívát nem tűr meg és amely maga sem valós alternatíva.
Ha viszont a Föld csoportjainak együttműködési, érdekegyesítési törekvéseit nevezzük globalizációnak akkor már más a helyzet. Ezen a téren több kísérlet is volt a történelemben de mindig megbukott. Néha azért mert az embercsoportokat vagy személyeket akik meg kívánták valósítani, olyan szándékok, olyan célok vezérelték amelyek alkalmatlanok voltak egy ilyen jellegű feladat megvalósítására. Néha nem voltak megfelelő szellemi, eszmei eszközeik, legtöbbször pedig a fizikai eszközök hiányoztak. Ma minden adott. Már látjuk, hogy az emberi tevékenység milyen változásokat hoz létre a környezetben. Látjuk a technikai fejlődés következményeit, zsákutcáit és azt, hogy milyen új irányokba kellene indulni. A világ népei végre tudnak egymásról. Néhány óra alatt bárki elérhető. Megvan a szellemi potenciál ami meghatározhatja a fejlődés új irányát és ma már látjuk azt is melyek azok a régi értékek amelyek nélkül képtelenség előre lépni.
Azonban a fejlődésnek van egy hatalmas akadálya. Mégpedig a neoliberális gazdasági berendezkedés. Ez megakadályozza az elmaradott, fejlődő országok egészséges, helyes irányú gyarapodását. Nemzetközi szervezetein keresztül (IMF, WB, GATT, G8 stb) egy új gyarmatosítást hajtott végre mely nem csak a Föld ásványkincseit éli fel iszonyatos tempóval és gátlástalanul de társadalmi képtelenségei (extragazdagság-extraszegénység, hiperbűnözés, hiperkorrupció, teljes szociális érzéketlenség, a társadalmi csoportok közti teljes bizalmatlanság és gyűlölködés stb) is valóságos katasztrófát idéznek elő. Ha ezt a gazdasági modellt valamilyen csoda folytán le lehetne cserélni akkor megindulhatna az átalakulás. Ez a csoda pedig létezik és egyre többször kerül felszínre bár a világ jelenlegi vezetői unott rendszerességgel tapossák el. Ez pedig az alternatív energiatermelés. Többféle formában, többször megjelent már, Henry Moraytól, Victor Schaubergeren keresztül Hans Colerig. Reméljük nem mindig sikerül a feltalálókat ilyen hatásosan eltüntetni vagy tönkretenni és akkor van remény.
Vajon hol járunk a történelemben ?
Valóban vége lenne ahogy a Japán történész-filozófus F.Fukujama írja ?
Vagy inkább a Huntington-i jövőkép igazolódik be a civilizációk összecsapásával ?
Milyen értelmet nyernek századunkban az olyan fogalmak mint a nacionalizmus, liberális gazdaság vagy konzervativizmus, és hogyan érvényesülnek ezek a nemzet államok vezetésében s politikai elitjében ?
Vajon hol járunk a történelemben ?
Valóban vége lenne ahogy a Japán történész-filozófus F.Fukujama írja ?
Vagy inkább a Huntington-i jövőkép igazolódik be a civilizációk összecsapásával ?
Milyen értelmet nyernek századunkban az olyan fogalmak mint a nacionalizmus, liberális gazdaság vagy konzervativizmus, és hogyan érvényesülnek ezek a nemzet államok vezetésében s politikai elitjében ?
Azuroo P.A. andrew
