Igazából nem baj, az MB Művek ráfér a védelemre, és hát az az utolsó forrás, ahova odaállhatnak még az eszdéeszes haverok kicsit kortyolgatni /a többin mostanában nekik dugó van/, hát meg kell küzdeni a vízhozamért.
Tehát gyerünk kaparni, hogy még utoljára bőségesen csobogjon. :)
Teljesen igazad van: ennyi anyaggal, mint amennyit ez a Szendrőlaposi Béla (vagy hogy a f...ba hívják ezt a kanit) itt a pofánkba tömött, a Szalay utcai Dr. Oetker Szerv úgy vágja ki őtet, mint a macskát.
És joggal.
Idejönni, és habot verni, ahhoz viszont ennyi is tökre elég.
Na, lécci mutasd már meg, hogy hogyan kell ezt csinálni! Azok a próbálkozások nem érnek, amikor röhögve küldennek el Dr. Oetker-ék. Vagyis az első százból száz eset.
Te is tudod, én is tudom, hogyan zajlanak az ilyen "meghívásosos" tenderek. Sajnos olyan ritkán van, hogy bármelyikünk ott ülhet és vezeti a jegyzőkönyvet, bár ha megesnék, még mindig ott a jó magyar bíróság, hogy jól olajozottan kimondja, az nem közgyűlés... izé, nem tender volt, csak baráti beszélgetés. Azért mindenki tudja miről is van szó.
Ha valaki mégsem, akkor nyugodtan kérjen róla papírt, illetve cédulát. Egy fél is elég neki. /Hofi után szabadon./
Kuncze és a tolvajbanda. Ez csak egy minisztérium.
A Népszabadság által ismertetett számvevőszéki vizsgálat a szabálytalanságok és a kifogásolható gazdálkodási megoldások közül többet is nevesít. Egyebek mellett szóvá teszi, hogy az ellenőrzési rendszer nem felelt meg a változó és növekvő számú feladatok által diktált igényeknek, késve születtek meg ellenőrzési szabályzatok, nem folytak a minisztériumhoz tartozó intézmények működését ellenőrző vizsgálatok. A több ezer nyertes pályázatból nagyon keveset ellenőriztek, részben ezzel is magyarázható, hogy a nyertes öt százaléka nem az igényelt célokra és módon költötte el a támogatást.
Nehezen követhető miniszteri milliárdok
Az ÁSZ-jelentés leszögezi: Kovács Kálmán informatikai miniszter egyedi döntésekkel összesen 3,2 milliárd forint felhasználásáról határozott annak ellenére, hogy egyedi döntési hatáskörébe utalt támogatás lehetőségét törvény vagy kormányrendelet nem, csak egy miniszteri rendelet szabályozza, és abban sem kellően körülírt a támogatás módja. Talán ezzel is magyarázható, hogy az ÁSZ szerint ezeknek a pénzeknek a "nyomon követése nehéz".
A 3,2 milliárd forint több mint felét négy cég kapta. Az Antenna Hungária Rt. 2003-ban 500 millió forintot, a Matáv Rt. a földrajzi számhordozhatóság jogszabályi feltételeinek teljesítéséhez 2003-ban 600 millió forintot, az NT Kht. 2003-2004-ben 408,2 millió forintot, a Közlekedési, hírközlési és vízügyi tartalékgazdálkodási Kht. 2002-2003-ban 394 millió forintot kapott. A kifizetett támogatásokról ráadásul nem vezettek külön nyilvántartást, azok a meglévő nyilvántartásból nehezen mutathatók ki.
A számvevőszéki vizsgálat szerint a 300 millió forintos kerettel meghirdetett Brunszvik Teréz óvodai számítógépes pályázatnál a nyílt közbeszerzési eljárást a minisztérium nem megfelelően kezelte. Az ajánlati felhívás műszaki leírása nem volt teljes körű és egyértelmű. Az ajánlati felhívásra két pályázat érkezett, a bírálat során hiányzó szempontok alapján érvénytelenítették az alacsonyabb árat tevő ajánlatot.
Az elfogadott szállítási ár megalapozottságát nem ellenőrizték, így a számvevők szerint fennáll annak kockázata, hogy a beszerzést nem az optimális áron bonyolították le. Ráadásul a győztes által ajánlott eszköz nem felelt meg a kiírásban foglalt feltételnek. Az ÁSZ-vizsgálat idején kezelés gyanúja miatt, a beszerzési ár és a hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező informatikai eszközök ára közötti aránytalanság miatt rendőrségi nyomozás is folyt.
Az ÁSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a programmal elérni tervezett célok sem valósultak meg teljes körűen, ugyanis a tervezett 500 gép helyett csak 269-et szereztek be. Ez azért különösen kevés, mert összesen 906 pályázó vett részt a programban, vagyis csak a pályázók egyharmada jutott számítógéphez (ha mind az 500 gépet megveszik, akkor a jelentkezők több mint fele sikerrel járt volna).
Kudarctelefon
A szociális telefon elnevezésű minisztériumi kezdeményezést is sikertelennek értékelték a számvevők. Az eredetileg hárommilliárd forintos kerettel meghirdetett program lehetővé tette volna, hogy a rászorulók havi vezetékestelefon-számláját adómentes juttatásként ezer forinttal csökkentsék. Az első évben mindössze 31 ezren jelentkeztek, így csupán 126 millió forintot költöttek el ebből a keretből.
A számvevőszék szerint azért volt ilyen csekély az érdeklődés, mert a támogatás szabályait rögzítő IHM-rendelet a program elindítása után fél évvel jelent meg. Ráadásul abból nem derül ki egyértelműen, kik jogosultak a támogatásra. A program kudarcát jelzi, hogy a 2004-re elkülönített hárommilliárdos keretből 600 millió forintot elvontak, további 774,8 millió forintot zároltak, a keret tehát csaknem a felére csökkent.
Irracionalitás az IHM-cégeknél
Az ÁSZ-jelentés leszögezi: az IHM tulajdonosi felügyelete alá tartozó társaságok közül kizárólag az IT Kht.-t alapította a minisztérium, a többi társaság kormányhatározatok alapján került a fejezethez. Az IT Kht. teljes egészében a tárca pályázati rendszerének kezelésében vesz részt. E tevékenység államháztartáson kívülre szervezését hatástanulmány nem előzte meg, ennek hiányában indokoltsága, gazdaságossága nem volt megalapozott. A hatályos törvények alapján összeállított alapító okiratok a társaságok közvetlen irányítóinak indokolatlanul nagy hatáskört biztosítanak.
Ez 2004-ben a Millenáris Kht.-nál - a Jövő Háza Program kapcsán, az alapító által kialakított kettős ügyvezetéssel összefüggésben - indokolatlan, irracionális, párhuzamosságokat tett lehetővé, ilyen volt a létszámbővítés és a vezetői státuszok ügye.
Lassú EDR-előkészítés versenyeztetés nélkül
A számvevők kifogásolták a korábbi TETRA-rendszert kiváltó, központi fejlesztésű Egységes Digitális Rádiótávközlési Rendszer (EDR) kialakításának folyamatát is. Az EDR-ről már 2002-ben döntött a kormány, ám az előkészítés nehézkesen és lassan haladt, a végrehajtásban az ÁSZ szerint "döntésképtelenség mutatkozott". Ezek, és a témával kapcsolatban gyakran változó jogszabályi háttér miatt - összesen 9 jogszabály született az EDR-ről három év alatt - a rendszer kialakításának és működtetésének pályázati felhívása csak ez év márciusában jelent meg.
Nemcsak az EDR lassúságával, hanem az előkészítés módjával kapcsolatban is megfogalmazták kifogásaikat a számvevők. A belső munkatársak mellett a különböző tanácsadói, szakértői feladatokra bruttó 181,8 millió forint összegben kötött 14 szerződés több mint felét ugyanis versenyeztetés nélkül kötötték meg (igaz, a jogszabályi kereteken belül).
Szabályozatlanságok, késések
A minisztérium, elsősorban pénzügyi okokból, késedelmesen hajtott végre több központi kiemelt projektet, így például az e-Ernyő vagy az e-Önkormányzat programokat. Több ilyen projekt még 2004 végén is csak az előkészítés fázisában volt.
Viccnek tűnhet, de az ÁSZ szerint tény: az informatikai minisztérium tevékenységét támogató informatikai rendszer csak ez év elejére lett teljes körűen szabályozva. A külső üzemeltetők felelősségének hiányos rögzítettsége miatt a rendszer működtetése azonban továbbra is kockázatos, és nem megoldott egyes eszközök biztonságos tárolása.
Tudomásul vették
Milyen következményei lesznek a minisztériumban az ÁSZ megállapításainak, várhatók-e személyi konzekvenciák, büntetések, felmentések? Nem fontolgatja-e lemondását a vizsgálat megállapításai, és különösen a hárommilliárdos egyedi döntések miatt Kovács Kálmán? - kérdeztük a minisztériumot. Az IHM sajtóosztálya azt közölte: az ellenőrzés eredményeit tartalmazó jelentésben a tárca működésének jobbítása érdekében az ÁSZ nyolc javaslatot tett az informatikai és hírközlési miniszternek, melyeket a tárca tudomásul vett.
A miniszter esetleges lemondását firtató kérdésünkre leszögezték: személyi felelősségre, vagy más ilyen jellegű konzekvenciákra vonatkozó javaslatokat a jelentés nem tartalmaz. Az ÁSZ jelentés megállapításai összességében azt mutatják, hogy az IHM működése és gazdálkodása a hatályos jogszabályok szerint és szabályosan történik. Az IHM-nél biztosak abban, hogy a javaslatok a "tárca működését tovább fogják javítani", ennek érdekében 30 napon belül intézkedési tervet készítenek. http://index.hu/tech/jog/ihm050728/
No igen, ez kb. így működik máshol is. Etetni kell a haverokat. Azt a gyanúmat már meg sem említem, hogy a pénz bizonyos hányada visszacsordogál a megrendelő illetékeshez. Ilyenre ugye gondolni sem szabad, minden közhivatalnok alanyi jogon tisztakezű és a közalkalmazotti fizetéséből veszi a házát. Ez gondolom magától értetődik. ;)
Az alábbiakban szeretném felhívni mindenki figyelmét az Oktatási Minisztérium berkein belül folyó elképesztő panamára, amely révén több mint 1 milliárd forint közpénzt juttatnak el két OM-hez közel álló cégnek.
Az alábbiakban röviden összefoglalnám a történteket:
Az iskolaadminisztrációs szoftverek ügyévben az Oktatási Minisztérium a közbeszerzés kikerülésével 1,5 MILLIÁRD forintot juttat két, OM közeli cégnek. Az akcióban természetesen a botrányos beszerzésekről elhíresült Sulinet-Educatio Kht. (gondoljunk csak a legutóbbi diákigazolvánnyal kapcsolatos beszerzésre) a szervező. A felelősséget a fenntartókra hárítják azzal, hogy végül a szerződéseket nekik kell majd megkötni az OM által kijelölt cégekkel. Erre az OM a fenntartóknak eredményhirdetéstől számított 60 napot biztosít.
A képlet a következő: A közbeszerzés megkerülésére ún. akkreditációs pályázatot írnak ki, amelyre nem vonatkoznak a közbeszerzés szabályai (pl. az eredmény megtámadása a KD előtt). A pályázaton a lehetséges konkurenseket egyrészt jogtalan indokokkal elutasítják vagy további pótlásokat kérnek be tőle 30 napos határidővel. Ez utóbbi azt eredményezi, hogy a pótlásra felkért cégek -amennyiben második nekifutásra mégis elfogadásra kerülnek- a lehetséges szerződéskötés (60 nap) idejének a felét veszítik el a versenytársakkal szemben.
Az elutasított cégek ugyan más fórumokon jogorvoslathoz fordulhatnak, de mire kiderül hogy jogtalan volt az elutasítás alapja a 60 nap letelik és a fenntartók -más nem lévén- az OM közeli cégekkel kénytelenek szerződést kötni. Ügyes megoldás... Ráadásul az iskolafenntartókat szándékosan félrevezetik, hiszen arra hivatkoznak, hogy a szoftvereket a tankönyvekhez hasonló módon, közbeszerzés nélkül szerezhetik be. Arról persze nem tájékoztatják őket, hogy a Közbeszerzési Törvény KIZÁRÓLAG a tankönyvek esetében (Kbt. 243.) engedi meg ezt a kivételt.
Nem véletlenül említettem a diákigazolványok ügyét, hiszen az egyik nyertes cég Commitment Kft. tulajdonosa Gullner Zoltán az OM Diákigazolvány Koordinációs Iroda vezetője. Továbbá, a cég igazgatója Kojanitz László aki az OM -ben miniszteri főtanácsadó, főosztályvezető volt 2003-ig. (Források: http://www.allaminyomda.hu/hu/letolt/diakigazolvany_altalanos.php; http://www.opi.hu/magunkrol.html).
További érdekesség, hogy a Commitment 2003-ban, fejlesztő cége az Eduware Kft. 2004-ben alakult. Egy év alatt komoly tapasztalatra tehettek szert oktatási szoftverek készítésében, bevezetésében és üzemeltetésében....
A másik nyertes cég az iskolatitkárok, tanárok rémálmaiból a 90-es években a PROFIL rendszer kapcsán megismert Mentor Kft., amely szintén jó kapcsolatokat ápol az Oktatási Minisztériummal és az Educatio Kht.-vel. Csak példaképpen: 2004 decemberében az Educatio HIRDETMÉNY NÉLKÜLI TÁRGYALÁSOS eljárást hirdetett "Vizsgabonyolító komponens beszerzése (a kétszintu érettségi vizsgák bevezetésével a megváltozott felvételi rendszer informatikai hátterének biztosítása érdekében) tárgyában." A eljárásra 1 azaz egy cég kapott meghívást, ez -mily meglepő- a Mentor Kft. volt, amely meg is nyerte a "versenyt". (forrás: http://www.opten.hu/cgi-bin/loadpage.cgi?dest=@UK02&d ir=2005_07&n=00093_2005). Nem meglepő, hogy ezek után a Versenyhivatal hivatali kezdeményezés alapján érvénytelenített az eredményt. Azóta mégiscsak keresztülvitték a dolgot, mert nemrég a Mentor Kft. munkatársai felbukkantak egy iskolában ezzel kapcsolatban.
A személyi összefonódások itt sem ismeretlenek, hiszen az Internetet fürkészve a Mentor Kft. tulajdnonosa és vezetője Káldi Tamás mellett sokszor felbukkan Kádárné Fülöp Judit neve, aki szintén az OM alkamazásában áll.
A teljes magyar közokatás információs rendszere tehát ezen két cég kezébe kerül az elkövetkezendő évekre. A versenytársakat nem a piac, hanem az állam (Oktatási Minisztérium) söpörte félre az útból. 2005-ben Magyarországon ezt meg lehet tenni, egy olyan minisztérium vezetésével, amely politikai vezetője liberális, szabadpiaci elveket hangoztat úton-útfélen. Mondjuk ki: Nem más a cél, mint a pártkassza feltöltése 2006-ra illetve egy politikai hatalomtól megfosztásra kerülő párt gazdasági hatalomba való menekítése az adófizetők pénzéből. 1,5 millárd forint nagyon sok pénz. Olcsó dolog lenne gyermekmentő inkubátorokról példálózni, de ez az esztelen költekezés - amely nem az oktatás ügyét szolgálja, hanem szűk csoportok meggazdagodását - minden jóérzésű állampolgárt felháborít.
Magyar Bálint és csapata -ahogy ez már oly sokszor bebizonyosodott az elmúlt években - bármit megtehet bármiféle következmények nélkül. Most 1,5 milliárd forintot vehet ki az emberek pénzéből.
Az ügyben most még lehetne tenni valamit, meg lehetne állítani ezt az elképesztő, maffiaszerű pénzköltést ha az ügy kellőképpen nyilvánosságot kap!
ui.: levelem megírása óta az Oktatási Minisztérium egyszerűen letörölte azt a honlapján üzemeltetett fórumot, amelyben napok alatt több mint 300 hozzászólás kritizálta a minisztérium eljárását és hívta fel az érintettek figyelmét a visszásságokra. Nos, tényleg ennyit az SZDSZ által annyira féltett szólás- és véleménynyilvánítási szabadságról
