"Ebben elrettentő például a Tisza-tó '90-es évek elején folytatott gyakorlata, hogy a halbőséget úgy korlátozták, hogy a megemelt vízmasgasságon ívási hőmérsékletre felmelegedő vizet a halak ívása közben visszavették egy méterrel. Az összes ikra szárazra került és elpusztult. Érdekes, hogy egyetlen környezetvédő sem hallatta a hangját akkor, emiatt, a "hivatalosság" pedig szintén hallgatott."
De hallattak.Evek ota tema.Egyes termeszetvedok azert hogy el kell engedni a vizet ,hogy a madarak feszkelohelyei ne maradjanak viz alatt, a masik meg hogy az elengedes miatt elpusztul az ivadek.Valojaban az az erdekes mikor engedik el es milyen gyorsan.A csuka mar leivik a jeg alatt februarban, a sullo marcius aprlisban de az mely vizre ikrazik, a lapos reszek egyedul a ponty szempontjabol erdekesek ,de a pontyszaporulat gyakorlatilag nulla evtizedek ota.
Nem ismerem az elképzeléseket, de véleményem szerint sem az adonyi, sem pedig a fajszi lépcső nem lenne alkalmas áramtermelésre.Inkább kifejezetten a hajózást, és a vízkormányzást szolgálná mindkettő.Tudtommal az EU kiemelt, I.kategóriás víziúttá akarja fejleszteni a Dunát, az pedig annyit tesz, hogy teljes hosszban, az év minden napján min.2,5m hajóútmélység, és 120m hajóútszélesség kell minden keresztszelvényben (kivéve természetesen a zsilipek)
A vízügy nem tehetetlen, "csupán" szétszedték,megalázták, szervezetét sárba taposták. Amit a nyolcvanas években kihúztak a raktárból, azért ma könyörögni kell (lásd 2002-es árvíz, homokzsákmizéria.) Jaj volt annak a gátőrnek, védelemvezetőnek, aki "békeidőszakban" nem gondoskodott idejében a védekezéskor elhasznált anyagok pótlásáról.
Én is úgy gondoltam, hogy alatta. Felette megmarad a hordalékszállítási lánc.
Egyébként mindenki veszettül épít, csak mi nem.
Ha szakmabeli vagy, meg tudnád mondani, hogy a bősi fenékműre vannak elképzelések egy esetleges adonyi, sőt fajszi megépítésnél a bősi, adonyi csúcsrajárathatóságáról?
Aham. Árvíz.Kiépített rakpart Bécs belvárosában. El lehet gondolkodni azon, hogy az állandó vízszintet tartó freudeanu-i zsilip nélkül hogyan nézne ez ki-és össze is lehet hasonlítani a pesti rakparttal mondjuk 85-ös pesti Kv idején.
Miért kell politikai kérdést csinálni abból amihez a vizügyiseken kivül nem sokan értenek, de mindenki beleszól, mint a fociba. Sokat járok a Pl. Tiszatóra és saját szememmel is látom, és szakemberektől is úgy tudom, hogy ez minden szempontból pozitiv létesitmény. A szakemberek szerint a Duna szabályzása is előbb utóbb elkerülhetetlen, aminek az estében a legnagyobb kárt a politikai csatározások okozták, amihez a mai napig 1 kormány se mer hozzányúlni. Könnyedén kiszámolható, hogy mennyibe került az országnak és minden polgárának az, hogy bár minden negativ csapás Bős Nagymarossal kapcsoltban minket súlyt, de 1 kw óra áramot se kapunk, azért mert hozzá nem értő emberek tiltakozásai miatt félbemaradt az is ami legalább csökkentené a természetben okozott kárt, semmi pozitivumot sem tettünk a szájtépésen kívül, sőt elértük, hogy a legjobb szakemberek meg se mernek szólalni, mert János bácsi meg Juliska néni táblákkal és 20 éves szlogenekkel megmondja az igazságot.
Minden tavasszal rettegünk az árviztől, és sajnálkozunk a házukat elveszitő Kárpátaljai magyarokon, és szidjuk a tehetetlen vizügyet, de amikor valami értelmes dolgot szeretnének létrehozni, már a tervezgetés elején is politikai ügyet csinál belőle minden hozzá nem értő.
Korrekt. egy kiegészítés: Ha egy folyót felülről kezdenek lépcsőzni,akkor be kell lépcsőzni alul is, lásd érvelés. Az alulról lépcsőzésnél a hordalék-és egyéb gondok az adott helyen maradnak, nem hatnak ki a folyó mentén élőkre;ebben az esetben a felső szakasz lépcsőzése úgymond ráér. Kapolyi urat nem ismerem, szakmai szempontból mindegy,ki épít.
A hivatkozott freudenau-i erőmű hajózsilipje novemberben:
Igazán sajnálom, hogy a jobboldal blokkosan a gázlobbista sötétzöldek oldalán kíván állástfoglalni vízienergia kérdésben és a reális-zöldek szempontján el sem gondolkodik.
Néhányat bemutatnék a vízíerőművek mellett.
1.) Ha egy folyón megépül egy erőmű, akkor azt már végig be kell lépcsőzni, mivel a hordalákszállítást a gát megállítja. Az erőmű alatt a víz ereje a mederből veszi fel azt, így rombolja, mélyítí azt. Mind a hajózási szempontok romlása, mind a talajvíz szint süllyedés károkat jelent. Utóbbi jelentősen felerősíti az aszály hatásait. A Duna felső szakaszán 34 vízierőmű áll üzemben. Legújabb a nagymarosival azonos tervekből épült Bécs melletti Freudenau erőmű 1998-ban. A Duna Bizottsággal Magyarországnak szerződése van a romló mederviszonyok javítására a hajózás biztosítása érdekében, amit 3 db gáttal és hajózó zsilippel kell biztosítani. Aki ismeri a folyókat, tudja, hogy a felkapott ötlet, miszerint a folyómederbe nyúló kövezésekkel kell növelni az akadályoztatott víz szintjét,nem elégséges megoldás, és az összeszorított, felgyorsított víz mederpusztító és közben az örvény parti felén zátonyépítő munkája miatt elég rövid életű is.
2.) Amennyiben a növekvő energiaigény kielégítésére atomerőművet szeretnénk építeni azt csak az éjszakai minimálfogyasztásra tervezve tehetjük(jelenleg 3000MW, tehát 2db blokk, 1200MW atomerőművi teljesítmény engedhető be a rendszerbe, mivel a meglévő paksi ~1800MW) a csúcsidejű felhasználás 5500MW, a 2500MW kezelésére általánosan gázos erőműveket használnak. Amennyiben egy atomerőmű a leggazdaságosabb fajlagos költséggel épülne, lenne kb. 4 blokkunk, 1800-2000 MW teljesítménnyel. A 600MW-800MW éjszakai felesleges teljesítményt az atomerőmű szabályozhatatlansága miatt fel kell használni mivel másnak eladni nem tudjuk, marad a saját használat. Ennek egyik módja, hogy éjszaka egy komplex rendszerben vizet szivattyúzunk vele, amit nappal visszaengedünk. Ez a szisztéma az "áramtárolást" 70-75 % hatásfokkal végzi. Magyarország az oroszok jelentős nyomására akik az éjszakai termelésüket akarták exportálni nappali felhasználással kerestek helyszíneket. Magyarországon a Duna-kanyar környékén több 300-600 MW teljesítményű megoldás is szóbajött, de a legjobb az 1200MW teljesítményű, 510m munkamagasságú 10-11 millio m3 vízbefogadású, 3 km nyomócsöves prédikálószéki szívattyús-tározós csúcserőművi kapacitás. A költségeket kb. jelzi a jelenleg Ausztriában épülő a kapruni erőmű tározójára támaszkodó 500MW teljesítményű erőmű, ami 350-400 millió euróba fog kerülni. A jelenlegi erőmű ~ 800m szintmagasságon, külsőcsöves rendszerrel üzemel, az újat már a rendelkezésre álló fúrt alagutas technológiával építik. A világon kb. 200 tározós-szívattyus erőmű üzemel, a nagyobbak 10 több vízet fogadnak magukba, mint a prédikálószéki tervezett. A Kárpát-medencében a prédikálószékihez hasonló lehetőség még Husztnál van, de ott a magasság kisebb, távolabb van az egyébként is lényegesen kevesebb víztől. Amennyiben a labilis hozamú szélenergiát szeretnénk a rendszerbe állítani, szintén kell valami ami a hozamok közötti időszakokat kezeli.
3.) Nem igaz az a sztereotípia, hogy folyóink jelenleg temészetközeli állapotban vannak. A kövezett partú, szűk töltések közé szorított folyó nagyon kedvezőtlen élettér a halaknak, elsősorban szaporodási szempontokból. Az erőművi tározók többszörösen jobb lehetőséget nyújtanak amennyiben ökológiai szempontok is kötelező részesei az üzemeltetési filozófiának. Ebben elrettentő például a Tisza-tó '90-es évek elején folytatott gyakorlata, hogy a halbőséget úgy korlátozták, hogy a megemelt vízmasgasságon ívási hőmérsékletre felmelegedő vizet a halak ívása közben visszavették egy méterrel. Az összes ikra szárazra került és elpusztult. Érdekes, hogy egyetlen környezetvédő sem hallatta a hangját akkor, emiatt, a "hivatalosság" pedig szintén hallgatott.
Természetesen nem gondolom, hogy Kapolyi elvtársat kellene odaengedni lopni és lehetőséget adni neki az eocén program után növelni az elbaszott programok számát. Amennyiben viszont az éles szembenállás miatt nem lesz más alternatíva, akkor a mindenként eljövő kényszer közepette csak és kizárólag ő fog építeni. El kellene gondolkodni, hogy ez a kizárólagosság az ő lobbicsoportjának érdeke, és minden ami ide vezet többé-kevésbé neki dolgozik.
Látom, itt is azok hintik a port, akik bizonyítani tudják, hogy se a hidrológiához, se a vízépítéshez,se az áramlástanhoz nem értenek. Egyetlen-üdítő-kivétel elemes hozzászólása.Objektív és korrekt. A rend kedvéért: vízlépcső nem egyenlő vízierőmű!
Az nem tart sokáig, de az államadósság szintje egy centet sem apadt, sőt! Mint ahogy nem apad Sándor Klára népszerűtlensége sem a szögedi határban.Amint a DM mai száma megírta, Mórahalmon a sátrat rá akarta valaki gyújtani az ott kampányoló képv.jelöltre, csak úgy, lazán, jópofaságból!:)))))
Persze dehat akkor ez volt a hos ellenallas es kellemes erzes volt az egyebkent elegge ruhellt Kadar epigon Marothy pofajaba vagni a dolgokat dehat sajnos neki volt igaza.
En az ellenzek oldalan elegge egyedul voltam akkor a velemenyemmel,hogy inkabb meg kene epiteni es megegyet valahol Mohacs felett.es a Tiszan megegyet csongrad magassagaban kb.Dehat en vizjaro ember voltam mit pofazok bele a bolcseszek,irok es mas vizi szakemberek dolgaiba amikor eppen rendszert dontenek.
Egyetlen szót sem szól a radioaktív hulladékok elhelyezéséről, a bezárt atomerőművek biztonságos szétszerelésének (vagy többszáz éves őrzésének) a költségeiről, az urándúsítás rejtett, a katonai költségvetésekből történő részfinanszírozásáról, általában a különböző energiaforrások közgazdasági, biztonságpolitikai kérdéseiről.
A cikkben közölt információk alapján semmilyen érdemi következtetést sem lehet levonni. Egy atomerőműbizniszben érdekelt szakember által írt gyenge propagandacikk.
Kasszandra sohaja > > > > > >Mit erezhetett Kasszandra, visszanezven Troja romjaira? Oromot, >kielegulest aligha, hogy ime, latjatok, en elore megmondtam, mi >lesz. Ahogyan en sem orultem, amikor marcius 13-an, aznap, amikor >megtudtuk, az allamelnok vonakodott alairni harom jelolt >kitunteteset, akademikus baratom felhivott: mond mar, ugyan honnan >erezted meg ilyen jol? Elotte nehany nappal beszeltunk, amikor >elujsagolta, Mosonyi Emilt a Szechenyi-dij bizottsag eloterjesztette >es a kormany is elfogadta a listat. Vigyazz, mondtam en akkor, meg >meg fogjak vetozni. Nevetseges, torkollt le, ez mar vegleges. > >Noi megerzes volt, velekedik mostan tudos baratom. Fenet megerzes, >kokemeny logika. Nem lehet megtagadni a rendszervaltast elokeszito >mozgalmakat, nem lehet beismerni, oriasit tevedtunk, amikor egy >muszaki letesitmenyen keresztul omlasztottuk le a felpuhult, >roskadozo rendszert. Az atomeromuvel elkestunk, mar beinditottak, >pedig azzal akartuk kezdeni. Jo, belekerult a nemzetnek nehany >milliardjaba (nem forintba, dollarba!), hogy lebontattunk egy 85--90 >szazalekig kesz vizlepcsot, elhajitottuk a kozos rendszer kulcsat, a >most mar csak rozsdasodo kiliti tarozot, kidobtunk egy kozepes >eromuevel felero energiatermelest, es kozben meg mindig fizetunk az >egykori epitoknek a semmiert. Nem szamit, hisz' -- kovetve atyaink >peldajat -- jo kedvunkben meg banatunkban is mi belehajitjuk a >pezsgos poharat a tukorbe. > >Nem vagyok szakertoje az alkotmanynak, amelyet meg a jogaszoknak is >csupan toredeke kepes ertelmezni. Ezert nem is batorkodom elemezni >egy alkotmanyossagot segitsegul hivo lepes ervenyesseget. Nem ugy, >mint zongorista, szinesz, irodalmar, jogasz vagy novenybiologus, aki >a hozza nem ertes teljes mereszsegevel vetett el egy rendkivul >osszetett, evtizedek munkajaval keszult muszaki tervet. > >Ajanlom mindenkinek, aki szeret kirandulni, menjen el a nem tul >tavoli Melkbe. Gyonyoru az ottani bences kolostor-komplexum. Es ha >lenez a Dunara, mit lat? Egy vizlepcsot, az egyiket az osztrak Dunan >(koztuk Becs alatt is) epult tizenegy kozul. Ha az osztrak, francia, >nemet, svajci, norveg, eszak- es del-amerikai polgaroknak jo es >hasznos a vizlepcso, akkor vajon miert oly idegen a magyar lelektol? >Megis mi lehet az alkotmanyos bune - jo, mondjuk finomabban: >kifogasolhatosaga - a magyar vizlepcso megalkotojanak? Akit 56-ban >az egyetemi forradalmi bizottsag elnokenek valasztanak, mert >tisztelik szaktudasat es erkolcsi magassagat, es akit ezert aztan >meg is fosztanak a katedrajatol. Aki nehany evvel kesobb elhagyni >kenyszerul nem csak szavakban, hanem lelekben is hon szeretett >hazajat. Akit emiatt megfosztanak akademikusi cimetol es elkobozzak >minden vagyonat. Nemetorszag (a nyugati, persze) orommel fogadja, az >egyik legrangosabb egyetemen tanszekvezetest es a mellette mukodo >intezet igazgatasat bizza ra. Busasan megterul mindez a nemeteknek, >amikor -- a professzor talalmanyat hasznositva -- marka tizmilliokat >takaritanak meg a Rajna-Majna csatorna epitesenel. Nem veletlen, >hogy a vizi-ut unnepelyes felavatasakor Mosonyit es feleseget az >elso hajora invitaltak Helmuth Kohlek, oda, ahova csak kormany- es >allamfoket hivtak. Annak a vizi "autopalyanak" felavatasara, amire >oly buszke Europa, es aminek egyik szakasza - a magyar - olyan, mint >egy godros, katyus bekotout, amire szekeret se nagyon lehet raereszteni. > >Marcius elejen mernok vilagkongresszus szinhelye volt Budapest. A >szervezok a nagysikeru nemzetkozi osszejovetel emblemajakent egy >eros vonasokkal felvazolt hid rajzat valasztottak. A Lanchidet. A >rajzot - alairasa hitelesiti - grof Szechenyi Istvan keszitette. >Vajon napjainkban megkapna-e a rola elnevezett dijat a jeles grof? >Ketlem. Hiszen a tervezes es a konzorcium osszehozasa idejen >Szechenyi derek nemzettarsai kozul nem egy razta oklet, emelte fel >inton egnek az ujjat, micsoda bun, amire a "becstelen kurafi" (igy >titulalta az egyik szep erzesu hazafi) keszul. Mert hat ugye, >mindenki jol tudja, a hid ugyis osszeomlik, a jeg elmetszi a >pillereket, es kulonben is, nemes ember csak nem fog hidpenzt fizetni! > >Tepelodom a bejelentes ota, milyen alkotmanyos bune lehet >Mosonyinak, miert nem szolgalt ra eletmuvevel a dijra. Istenem, tele >nala a szekreny kituntetesekkel, dijakkal, oklevelekkel, tiszteleti >tagsagokkal. Hany elo magyarrol mondhatjuk el, hogy egy >vilagszovetseg az o nevevel alapitott nemzetkozi dijat? Az idos >tudos meg most is aktivan dolgozik. Vizepitesi alapmuvenek tavaly >jelent meg a negyedik nemetnyelvu kiadasa (az elso harmat szo >szerint elkapkodtak), altala kibovitve, modernizalva, atdolgozva. Mi >lennenk megtisztelve a dijjal, es nem forditva. Mindenesetre >folytatoja ez a lepes annak a hagyomanynak, amelynek neveben nem >lett akademiai tag Neumann Janos (igen, o a "szamitogep atyja"), nem >kapott katedrat Karman Todor, akinek ma az USA egyik legfontosabb >kutato intezmenye viseli a nevet. Ez az a hagyomany, amely miatt a >magyar Nobel-dijasokat a vilag amerikai- vagy angolkent tartja >szamon, mert hazajuknak nem kellettek. > >Keseru es banatos vagyok. Viditasul egy regi adomat mondogatok >magamnak. Bo negyedszazada annak, amikor egyik moszkvai kutato >kollegam elsuttogta nekem. "Tortenelemora 2282-ben egy iskolaban. >Gyerekek, ki volt Leonyid Iljics Brezsnyev? - kerdi a tanarno. Mely >csond, a nebulok igyekeznek lejjebb csuszni a padokban. Egyszer csak >jelentkezik egy izgatott srac. - En tudom, en tudom! Kozepszeru >politikus volt Szolzsenyicin koraban." > >** > >Dr. Mosonyi Emil professzor Szechenyi-dijanak teljes osszeget a >budapesti Szent Ferenc korhaz reszere ajanlotta fol. > > > >Szentgyorgyi Zsuzsa > > >
nagyjabol annyi ido alatt terul meg, amennyi ido allatt fel kell ujitani. pillanatnylag eszetlen draga, pedig mo az egyik legnagyobb europai gyartoja. es gyanithato, hogy ameddig nem dotaljak, addig nem fog elterjedni. pedig valszeg meg most kellene a lakossagi energiatakarekoskodast megalapozni, nem akkor, amikor mar kenyszeruseg lesz.
Napenergiára - akár fényelektromos rendszerekről van szó, akár napkollektorokról - előbb-utóbb szükség lesz. Talán nem véletlen, hogy egyes napsütötte országokban már kötelezővé is teszik pl. a kollektorok beszerelését. Az árakról pedig csak annyit, hogy pár év alatt megtérül, mivel megfelelő elhelyezés - és időjárás - esetén a napkollektorok az év nagy részében biztosítják például a vízmelegítéshez szükséges hőmennyiséget. Ingyé'. Az áramfejlesztésnél használatos dolgokkal pedig akár Németországban, akár Ausztriában előrébb járnak, hogy csak két közeli példát említsek. A drágaság ott rákényszerítette az embereket az alternatív források használatára. Ráadásul még okésabb is ezek használata. Amíg más, "olcsóbb", nem-megújuló forrásokat használunk, addig ez nem megy végbe. Pedig végbe "kell" mennie, mert egy idő után más nem lesz. A napenergia.lap.hu-n vannak érdekes cikkek.
A többi megújulót is kezdik használni. Már itt is. 3-4% között jár már az így megtermelt eneriamennyiség az egészből.
