A 2005. évi junior és a 2006. évi felnőtt Európa-bajnokságok színhelye egyaránt: Budapest, Margitsziget, Hajós Alfréd Uszoda jelenlegi patinás létesítményhez hozzácsatolják a mögötte található pénzügyminisztériumi üdülőt, ezzel megkétszereződik a területe. Új 10 pályás 50 méteres-, valamint a páros toronyugró és műúszó medence épül. Az úszóversenyeket a helyszínen tízezren nézhetik.
Nincs még egy uszoda a világon, amelyik ilyen gyönyörű környezetben, és értékes területen található, mint a margitszigeti. A bővülő Hajós Alfréd Uszoda a nagyszabású beruházás eredményeként kettő 50 méteres nyitott, egy fedett és egy nyitott 33.1/3 méteres medencével, kettő műugró toronynyal, egy műúszó és kettő bemelegítő medencével rendelkezik.
Még 2002 decemberében, a pályázat benyújtása előtt az Európa-bajnokság megrendezésére garanciát adó Kormány 2003. július 18-án úgy döntött, hogy az Európa-bajnokságok rendezési jogának elnyerése alapján 7,2 milliárd forintot biztosít uszoda létesítményfejlesztésre, valamint a rendezés költségeire. A 2004 februárjában hozott megszorító intézkedések következtében jelen időszakban csak a margitszigeti Hajós Alfréd Uszoda bővítésének költségei biztosítottak. A tervezett lágymányosi egyetemi úszó komplexum felépítése veszélybe került.
A Magyar Úszó Szövetség törekvése, hogy a Bp. Spartacus Kőér utcai fedett uszodájának amúgy is költséges, halaszthatatlan rekonstrukciója a létesítmény bővítésével párosuljon. Az úszáson kívül figyelembe véve a magyar vízilabda erejét és érdekeit szükségszerű a jelenlegi 33 1/3 méteres medence 50 méteressé alakítása, legalább 4000-5000 nézőt befogadó lelátókkal.
Ugy latszik, en partolonak szamitok, mert kenyszeru, de elfogadhato kompromisszumnak tartom a Margitszigetet.
Kb. 10.000 nezo fog beferni (l. altalam belinkelt iras). Ez nem sok, az uszas "kis" sport, mert a medence is kicsi. Nagyvonaluan adj hozza meg egyszer ennyit a munkavegzok letszamakent, az 20.000. Ennyi az aprilisi vivicitta varosvedo(!) futason is volt, es ennek nagyresze meg futott is.
Emlekezz vissza tovabba, hogy 99-ben ottusa vb-t rendeztunk, szinten a Margitszigeten. Ennyi ember akkor is volt, sot, a felfordulas meg meg nagyobb volt, leven a futast eleg nagy teruleten kellett lebonyolitani.
A kozlekedes nem szerencses, mert gyalog vagy busszal kell majd a nezoknek bemenni, szo nincs arrol, hogy a nezok bemehetnek kocsival. Szerintem ez se tul nagy gond, volt szerencsem a 98-as szegedi kajak vb-n is reszt venni. Ott a szegedieknek 3 km-t kellett gyalogolniuk, hogy a palya tulso vege felol bejohessenek, mert a rovidebb es kocsival is megkozelitheto oldalt a kozremukodoknek tartottak fenn. De jottek, meg esoben is, joval tobb mint tizezren.
Szoval, ha korrekt akarsz lenni, a nezoszam es a lebonyolitas nem a legjobb erv a margitszigeti helyszin ellen. Az epitkezessel jaro aldozat meg inkabb felmerul, vagy a hajozassal es az ivovizzel kapcsolatos problemak. Viszont eleg nyilvanvalo, hogy esely sincs mar mashova vinni az egeszet, a Komjadit talan felejtsuk el, ujat meg se ido, se penz nincs epiteni. Mondjuk le a rendezest?
Valaki, aki a margitszigeti EB pártolója, előáshatna egy elemzést arról, hogy egy átlagos EB-nek (egy VB-nek) mekkora a forgalma látogatószámban, gépkocsiban, tengelyterhelésben, az ellátó rendszerek (étkezés, egyéb áruforgalom), forgalmában, tudósító rendszerekben (kamerák, daruk, egyéb felszerelések), VIP behajtási engedélyekben, biztonsági rendszerekben. Csak hogy pontos képet kapjunk, mire is tervezik használni a Margitszigetet.
Azt is végig kellene gondolni, hogy a rendezvény kezdetekor és befejezésekor impulzusszerűen zúdul egy óriási forgalom a területre. Azt a Hapci, Benő és Hófehérke vizibusz nem fogja elvinni. A hannoveri vásárváros körül az autópályákat naponta kétszer egyirányúsítják, regel odafele, este ellenkezőleg, hogy a napi nyitás és zárás forgalmát menedzselni tudják. Hogy tervezik a Margitsziget gyors feltöltését és kiürítését? Netán az a terv, hogy a közönség szentségeljen és várjon? Ürítéskor ez még hagyján, de töltéskor esélyes, hogy egy csomóan lekésnek az eseményekről, és akkor lesz nekünk marketing.
Ez viszont most az az eset, amikor még az ő keze is meg van kötve.
Amúgy a 11 négyzetmétereddel kapcsolatban két dolog: 1. ez itt off, de hol és hogy lehetne megnézni ezt a kutatási anyagot? 2. ami az igazán ijesztő, hogy úgy csökkent le a négyzetméterátlag, hogy eközben a lakónépesség (osztószám) százezreket fogyott.
De mint a melléklet ábra mutatja, most még arra sem képesek már, hogy egy külsőbb részébe menjenek a fővárosnak. Vidék??? Jajj kérlek! Ilyenről nem is álmodik már az ember!
Ott állt tehát a sporttárca kétmilliárd forinttal a zsebében, és azon tűnődött, hová tegye az úszó Eb-t. Az óra pedig vészes gyorsasággal kezdett ketyegni, hiszen a nemzetközi szabályok szerint a világversenyt megelőző évben (2005-ben) az EB-helyszínen próbaversenyt kell rendezni. Szóba került ezután a Kőér utcai uszoda "nemzetközi szabványosítása". A nélkül, hogy a Kőér utca hivatalosan is versenyben lett volna, a közelmúltban valóban átesett egy jelentősebb rekonstrukción. De az uszoda falainak megbontása, és ennek következtében a 33 méteres medence megnyújtása (plusz egy másik létesítése) nem szerepelt az átalakításban. (Információink szerint az "otthonos, családias" hangulat megőrzéséért síkraszálló Spartacus-edzők eredményesen lobbiztak a bővítés ellen. Dacára annak, hogy - a MÚSZ honlapján olvasható tájékoztatás szerint -, a Magyar Úszó Szövetség a Bp. Spartacus Kőér utcai fedett uszodájának bővítését és rekonstrukcióját halaszthatatlannak nevezi. Úgy fogalmaznak, hogy az úszáson kívül, figyelembe véve a magyar vízilabda erejét és érdekeit, szükségszerű a jelenlegi 33 méteres medence 50 méteressé alakítása, legalább 4-5000 nézőt befogadó lelátókkal.") Miután a sporttárca a lágymányosi és a Kőér utcai helyszínekkel kudarcot vallott, nem bíbelődött további helyek felkutatásával, hanem a Magyar Úszó Szövetség elnökével, Gyárfás Tamással karöltve rábökött a Hajós Alfréd uszoda melletti pénzügyminisztériumi teniszpályákra. Ahhoz azonban, hogy itt legyen az Eb, szükség lenne további ötezer négyzetméter, közcélúan használt zöldterület beépítésére is. A Margit-sziget kezeléséért felelős XIII. kerületi önkormányzat első lépésben - törvénytelenül - feloldotta a változtatási tilalmat a létesítményfejlesztés területére, zöld utat adva magának ezzel az építési engedély kiadásnak. (Erre nincs felhatalmazása, csak a Fővárosi Közgyűlés hivatott az általa 1998-ban védetté nyilvánított közparkot vagy annak egy részét a létesítmény felhúzásához szükséges "városi parkká" átminősíteni.) Erre a Környezetvédelmi Szakmai Fórum jegyzőkönyve szerint július 19-én került sor. Egy héttel később nyolc zöldszervezet (a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Közlekedési Klub, a Parlagfűmentes Magyarországért Mozgalom, a Terézvárosi Zöld Kör, a Védegylet, a Zöld Fiatalok és a Zöld Gömb SK) nyilvános közleményben reagált. Nemcsak az angyalföldi önkormányzat jogszerűtlen intézkedését kifogásolták, hanem hangot adtak abbéli félelmüknek is, hogy az újabb létesítménnyel és az azzal járó forgalomnövekedéssel a Margit-sziget sokat veszíthet rekreációs jellegéből. Ehhez jött a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Felügyelet augusztus 10-én kelt állásfoglalása, amely szerint a tervezett új út, parkoló és hajókikötő veszélyeztetné a sziget ivóvízbázisait. Vagyis a felügyelet szerint a Nemzeti Sportuszoda bővítése nem fogadható el. Hasonló - máig érvényben lévő - határozatot hozott három nappal később a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, hivatkozva az uszodában keletkező nagy mennyiségű szennyvíz elvezetésének megoldatlanságára, illetve a vízvédelmi szempontok sérülésére. A kifogások ellenére október 30-án a szövetség olimpikonokkal és Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel együtt látványos közös faültetési akciót szervezett. Tették mindezt azért - forrás Görözdi György, a sporttárca miniszteri biztosa -, hogy pótolják azt a félszáz beteg, vágásérett, allergén nyárfát, amely jelenleg a létesítmény bővítésének útjában áll. A zöldszervezetek azután elhallgattak. Elmondásuk szerint azért, mert nap mint nap a Margit-szigetéhez hasonló zöldterület-kurtításos esetről hallanak, ráadásul hatékony érdekérvényesítő lehetőségük sincs. A környezetvédelmi minisztérium a szakhatóságokra hárítja a döntést. A sporttárca azt állítja, hogy infrastrukturális, műszaki és területi - azaz költséghatékonysági - szempontok alapján a Hajós Alfréd uszoda bővítése a legkedvezőbb. A legfrissebb hír az, hogy közéleti- és magánszemélyek Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz címzett nyílt levélben tiltakoztak a Hajós Alfréd uszoda bővítése ellen, kifogásolva annak a környezetre és a vízbázisra gyakorolt hatását. A terület műemléki feltárása egyébként - amelyet Görözdi biztos októberre ígért - a hatályos építési engedély hiányában még nem történt meg. A kérelem benyújtásához szükséges tulajdonosi hozzájárulást a fővárosi önkormányzat a mai napig nem adta ki. Mobilmedence egy épített áráértGyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke elmondta: az ő felelőssége, hogy az "úszók minél gyorsabban ússzanak", az építkezés "sínre helyezése" a sporttárca feladata. Ezzel kapcsolatban Görözdi miniszteri biztostól azt a tájékoztatást kapta, hogy "minden rendben lesz". Hozzátette, ha Magyarország elnyerné a 2009-es úszó-vb rendezési jogát, a hajdani Úttörőstadion területére - ideiglenesen - felállítanak egy mobilmedencét is. Ennek költsége - a hozzá tartozó mellék- és kiszolgálóhelyiségekkel együtt -, nagyjából annyiba kerülne, mint egy állandó medence létesítése.
Fogyatkozó parkok A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztani Intézetének a kilencvenes évek közepén végzett felmérése szerint a Budapestre látogató turisták többsége a parkok csekély számát és ápolatlanságát kifogásolta. Akkoriban az egy fővárosi lakosra jutó zöldterület aránya 16 négyzetméter volt. Mostanra azonban - dacára annak, hogy Magyarország május óta az Európai Unió tagja, amelynek ajánlása szerint 21 négyzetméternyi zöld illeti meg a szövetséghez tartozó állampolgárokat -, az egy főre jutó zöldterület 11 négyzetméterre csökkent.
"Egyébként is, miért nem hagyják békén a fővárost? Van még 92500 négyzetkilométerünk, a vidék fuldoklik a munkanélküliségtől, a turizmushiánytól, az eljelentéktelenedéstől. Tessék vidékre telepíteni a nemzetközi versenyeket."
Ez a vizfej jelenseg onerosito hatasa. Mivel ebben a kis orszagban, minden reszelt szentseg Budapesten van, mashol akarmilyen komolyabb rendezvenyt akarsz, infrastrukturat is vinned kell magaddal. Mivel az draga, inkabb Pesten rendeznek mindent, ahol az infrastrukturanak nagyobb resze van meg mar keszen.
az eredeti tervek Lánymányosról szóltak,ezt változtatták meg önkényesen.
" Az angyalföldi önkormányzat törvénytelenül oldotta fel a Margitsziget védett közparkbesorolását, zöld utat engedve ezzel a 2006-os úszó Európa-bajnokságnak helyet adó Hajós Alfréd uszoda bõvítésének. A környezetvédelmi szakhatóságok a vízbázis védelmére hivatkozva vétózzák az építkezést. 2005-ben a ma még nem létezõ komplexumban szeretnék rendezni a junior úszó Eb-t.
Budapest 2002 decemberében nyerte el a 2006-os felnőtt úszó Európa-bajnokság megrendezésének jogát. A döntés következtében a szervezők a Margit-sziget harmincadának, vagyis harmincezer négyzetméter beépítését tervezik. A történet tavaly májusban, és egyáltalán nem a Margit-szigettel kezdődött. A kormány arról határozott, hogy a lágymányosi ELTE-épületek mellett kell felépíteni az új medencekomplexumot. A terveken zöldmezős beruházásnak feltüntetett helyszínről menet közben kiderült, hogy ott egyetemi sportpályák működnek. Az ELTE egyébként - a gazdasági főigazgató, Rák György szerint - hajlandó lett volna elköltöztetni sportpályáit, de azt kérte cserébe, hogy az uszoda üzemeltetési költségeit ne varrják a nyakába, illetve hogy az egyetem kapjon a közelben egy hasonló nagyságú, sportolásra alkalmas területet. E beruházás összege hét-nyolcmilliárd forint lett volna, amelyről a büdzsé külön keretösszegben gondoskodott. Egészen addig, amíg a pénz tavasszal - a minisztériumi megszorító intézkedések következtében - nem apadt kétmilliárd forintra."
Hogy azon a kicsi Margitszigeten is vannak szanálandó, jobb, környezetbarátabb, sétálóbatátabb kihasználás után kiáltó területek, esetleg éppen a Palatinus utáni teniszpályák, azt elhiszem.
Hogy egy párhetes úszóbajnokság miatt a Margitszigetre kellene telepíteni egy gyakorlatilag, bármilyen elvi tiltás ellenére csak jelentős teher- és gépkocsiforgalommal üzemeltethető uszodát, azt nem hiszem. Ellenkezőleg, az ellenkezőjét hiszem.
Miért kell épp egy szigetre uszodát telepíteni? Van ott már egy, annak a hátsó frontja is állandóan építőcégek teherautóitól, szállítmányozási cégek szállítási tevékenységétől hangos. Egy időben naponta futottam ott, láttam. Az pont elég.
Valljuk be, hogy egy ekkora létesítményt nem lehet gyakorlatilag folyamatos szállítási tevékenység nélkül megközelíteni (feltöltés, szemét, karbantartás, vip-legények, őrző-védők, pénzszállítás, rendszergazdák, mittudomén).
Ezt pedig nem szabad megengedni.
Egyébként is, miért nem hagyják békén a fővárost? Van még 92500 négyzetkilométerünk, a vidék fuldoklik a munkanélküliségtől, a turizmushiánytól, az eljelentéktelenedéstől. Tessék vidékre telepíteni a nemzetközi versenyeket.
Faragatlan, rosszmodoru urgekkel nem szoktam eszmet cserelni, veled is abbahagyom. De csak miutan felhivtam figyelmedet, hogy nem pont toled fogod engedelyt kerni, hogy mirol es hova irjak, kuldozgetni meg magadat kuldozgesd, peldaul a folyon at, a fak koze.
pl az egyik aláírója:Székhelyi József színházigazgató :O)
Nyílt levél Gyurcsány Ferencnek úrnak, Magyarország miniszterelnökének
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Ön nemrégiben nyíltan támogatásáról biztosította azt a tervet, mely szerint a Margit-sziget közepén, a Hajós Alfréd Uszoda mellett egy új uszodakomplexumot építenének fel a 2006-os úszó EB megrendezése indokával. Engedje meg, Miniszterelnök Úr, hogy mi, a létrehozandó „Mozgalom a Margit-szigetért Egyesület” alapítói és szimpatizánsai felhívjuk figyelmét az alábbiakra:
Nem hisszük, hogy Magyarország 93000 km2 területén csak Budapest és talán az ország egyik legszebb védett közparkja lenne alkalmas helye ennek a létesítménynek. Ebbéli meggyőződésünket alátámasztja az is, hogy a korábban tervezett lágymányosi (vagy akár a Kőér-utcai) helyszínek megközelíthetősége is lényegesen kedvezőbb, s egy új uszoda iránti lakossági igény és a kihasztnáltság is jóval nagyobb lehetne.
Mindez azt indokolja, hogy az egyébként az adófizetők pénzéből felépülő létesítmény ott legyen, ahol a legnagyobb társadalmi hasznot hozza és jóval kisebb környezeti kockázatot jelent. A tervezett építkezés 3 ha szigeti zöldterület igénybevételével járna. Emellett veszélyeztetheti a páratlan értékű Margit-szigeti ivóvízbázist, s ezen az sem változtat, hogy a Vízművek októberben úgy döntött, „önként” be kívánja tömedékelni azt az építkezés útjában álló, egyébként 16000 fővárosi lakost kiváló minőségű ivóvízzel ellátó kutat, melynek működtetését ugyanez a Vízművek nyáron – mikor Ön még nem volt miniszterelnök – még nélkülözhetetlennek tartotta.
Szeretnénk felhívni Miniszterelnök Úr figyelmét arra is, hogy az építési engedélyezési eljárás során már eddig is igyekeztek kihasználni a jogszabályok közötti kiskapukat, s ennek a veszélye a jövőben is fennáll. Bízunk abban, hogy egy demokratikus jogállamban ezt senki nem teheti meg.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Gondolt-e Ön arra, hogy ha engedélyeznének egy ilyen építkezést, ezzel milyen folyamatot indíthatnának el? A Magyar Úszó Szövetség elnöke máris úgy nyilatkozott, hogy 2009-ben ugyanitt VB-t rendeznének, s ehhez további bővítésre, újabb margit-szigeti területekre lesz szükség. S már más beruházók is jelentkeztek és méginkább jelentkezni fognak azon igényükkel, hogy ők is ezen a különlegesen értékes zöldterületen és vízbázison építenének „az uszodával legalábbis egyenlő társadalmi hasznosságú” objektumokat.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Amennyiben problémák merülnek fel az EB létesítményeinek időben történő megvalósulása kapcsán, ez azoknak róható fel, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy az építkezés egy erre teljesen alkalmatlan területen valósuljon meg. Még nem késő újragombolni a kabátot és más helyszínt keresni. A Margit-sziget védelmében fellépők, a környezetvédők és az ügy minden szimpatizánsa támogatja egy új uszoda építését és az EB hazai megrendezését és azzal is egyetértenek, hogy azt Széchy Tamásról, a magyar úszósport egyik legnagyobb alakjáról nevezzék el.
A Margit-sziget azonban Budapest legértékesebb, sok tízezer hazai és külföldi látogató által élvezett és csodált parkja, egyik gyöngyszeme, s talán nem is kicsit a „város tüdeje” is. Magunk és a minket követő nemzedékek érdekében nem fenyegetheti egy súlyos és visszafordíthatatlan környezeti ártalmakkal járó építkezés. Kérjük Miniszterelnök Urat, hogy a fentieket mérlegelve a tervezett helyett hasonló lelkesedéssel támogassa a megfelelőbb helyszínen történő megvalósítást.
Egyetértünk a nyílt levél tartalmával és hozzájárulásunkat adjuk ahhoz, hogy nevükkel szerepeljünk :
Dr. Ángyán József - egyetemi tanár, Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet igazgatója Dr. Dimény Judit - egyetemi tanár, Szent István Egyetem Prof. Dr. Csemez Attila - az MTA doktora, tájépítész mérnök, tanszékvezető egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék Dr. Csima Péter - táj- és kertépítész mérnök, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék Prof. Dr. Gánti Tibor - a biológiai tudományok doktora Hager Ritta - Kossuth-díjas textilművész Dr. Kürthy István - a Margit- sziget nyugalmazott főkertésze Dr. Mészáros Zoltán - egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar Dr. Szalai István - a MTA doktora, nyug. tanszékvezető egyetemi tanár Prof. Dr. Vida Gábor - egyetemi tanár, a MTA tagja, MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet Németh Lajos meteorológus Székhelyi József színházigazgató Andor Tamás operatőr-rendező Füsti Molnár Géza énekes Dr. Falus György főorvos Mészöly Kálmán futballedző Konrád György Tátrai-vonósnégyes Malek Miklós zeneszerző Horváth Zoltán főrendező Bakacsi Béla előadóművész Nyakas Szilárd újságíró Rátonyi Róbert zongoraművész Orosz János színművész Karsai István színművész Dr. Sándor Tamás főorvos Dr. Schaffer Anna Főorvos Dr. Várnai László főorvos Dr. Bognár Eszter főorvos Dr. Bodó Mihály főorvos Dr. Koch Gyula főorvos Nagy Csaba elnöki tanácsadó Mati Görgy énekes Bodó János operatőr Kövesdi Zoltánné főtitkár Király Tibor zenész Rónai Lehel zenész Kubovics Andrea zenész Csikós Hajnalka zenész Gazsik József zenész Géher Ágnes zenész Tóth Lajos zenész Nagy András zenész Gazsik Lóránt zenész Magyar Gábor zenész Pogány György színművész Schramek Géza színművész Zubornyák Zoltán színművész Albert Gábor színművész Korognai Károly színművész Konrád Antal színművész Dr. Kosztola Tibor szinkronrendező Varga János létesítményvezető Kertész András TV-rádió műszerész Jakab Géza vállalkozó Németh Gábor vállalkozó Dr. Szalai Károly vállalkozó Rácz Péter vállalkozó Prof. Dr. Szécsi Ildikó ügyvéd Orbán József főmérnök Major István nyugdíjas Domoszlai László nyugdíjas Nagy László nyugdíjas Hadas János mérnök Szabó Zoltán mérnök Németh Jenő kertészmérnök Dr. Lajos János pszichológus Littner Iván cégtulajdonos Popovics László cégtulajdonos Soltész Gábor üzletház-tulajdonos Balázs Béla főelőadó Holló Béla mérnök Holló Béláné Domoszlai Gyula nyugdíjas Seipert Rudolf nyugdíjas Herczeg István nyugdíjas Kocsári Sándor nyugdíjas Liebentritt Béláné nyugdíjas Puskás Imréné nyugdíjas Szalai Károly nyugdíjas Salgó György nyugdíjas Szeiler Mária asszisztens Hlatky Zsuzsa programozó Waltner Ildikó szerkesztő Temesvári Katalin főelőadó Pintér Zsuzsa ügyintéző Kemény Eszter főelőadó Veszeli Cecília könyvtáros Dr. Bánkuti Péter mérnök Kálnai János menedzser Dr. Negri Ninóné nyelvtanár Papp Viktor artista Pressmayer József nyugdíjas Szigeti László lelkész Török Gusztáv nyugdíjas Dr. Turi Mária bírónő Somogyvári D. György (George D. Somo) újságíró Dr. Bakonyi Éva orvos
Ennek megint semmit köze a Margitszigethez, az összeesküvéselméleteidet meg nem óhajtom értelmezni, nem vagyok a pszihomókusod. Ha pedig képtelen vagy magadat mentesíteni legalább ezen téma tekintetében a politizálástól súlyos orbanofóbiád miatt, akkor légy oly kedves és vedd észre magad: kívül tágasabb.
