Az lenne a kérdésem, hogy van valakinek tapasztalata, Krími és a Kelet-Ukrajnai konfliktus után, hogy változott a közbiztonság, reggel még meg lesz az autó, mennyire és hol, mivel akar(hat) lehúzni...stb.
Meg úgy általánosságban, ha tudtok valami hasznos tanácsot...minden érdekel :)
Bocs mindenkitöl egy kicsit rég voltam az indexen. Hát az a Jurij egy kicsit fiatalabb volt ha jol emlékszek, fekete haju.
Ugy néz ki h. az ezévi turacél is Ukrajna lesz, de msot eljutunk a Fekete-tisza forrásáig, amit mult alkalommal az idöjárás miatt nem tudtunk megtenni.Meg az Ikerhavasokat is megmásszuk. Ha jol tom megint Tiszaborkútig megyünk betonon.
Nem, csupán Kárpátaljával kapcsolatosan bukkantam rá a lapjukra. De pl. Norvégiában az egyik esti kalandozásunk során a legkietlenebbnek tűnő hegyi út végén a Barakások ( www.baraka.hu ) sátorozó csapata köszönt rá a magyar rendszámunkra :)) A képen a Pietros csúcs tövében a napsütésre éledező sportember.
Tervben van, csak kellene rá szánnom egy kis időt. Egyébként lehettek volna jobbak is a képek, de kölcsöngép volt és pl. azt se tudtam mi az a fehéregyensúly... :))
Ujabb csapat készülődik tavaszra a Viski Falusi Turizmus szállásaihoz, most kérdezték a tel. számot, elérhetőséget. Visk a kiindulási pont és Munkácsra, Rahóra és a szinevéri részre készülnek így előzetesen. Az általam emlegetett Gyuribácsit viszik idegenvezetőnek :). (Az elégedett turista a legjobb reklám !)
Ez a Gyuribácsi nem olyan Jurij. Gyermekei kint élnek (a husztiak ismerik Őket). Szinte mindenhol van ismerőse, tud valakire hívatkozni és komoly kutatómunkát folytatott és publikált (sajnos csak ukránul) néprajz és vallástörténeti témákban ( Görög-Katolikus, Pravoszláv, Zsidóság munkácson, stb.) ezek magyar vonatkozásai kiemelve. A mogyorósi - építés alatt lévő - pravoszláv templomhoz úgy mentünk be, mint a KGB, úgy dörömbölt a lemezkapun, hogy már szinte szégyeltem, de eredményes volt és az ott dolgozó Pista Atya ( a Pista a vezetéknév ) szerzetes szeretettel fogadott minket, csak hosszúnadrágot kellett felvegyek :))) És lépten-nyomon ez ment : - ".. most felmegyünk erre a kis hegyecskére és ha jobbra néztek, ott láthattok egy tehenészetet, ami már nem működik, de itt amig xy jóbarátom volt a kolhozelnök ... fejőstehén, ... tejet, ... almát, ... szeszeltbort termeltek. Ákoskám vigyázz, itt jön egy éles balkanyar, utána balra a hegyoldalban olyan szőlőt termesztettek, ami csak itt található ősrégi .... fajta. ...." Amikor helyiekkel találkoztunk : Jurij Jurjevics ! Kérdezd meg :
- mennyi tejet ad a tehén ? - mennyiér tudja eladni a tejet, túrót ? - hol lehet ilyen szép kecskét venni ? jól termett-e idén a krumpli ? - Hol lehetne bivalytejet inni ? - hucul ló-e az a ló ? - mennyi idő alatt szárad meg a széna ? - hol lehet találni ilyen sok szép gombát ? - az a ház ott fönt ( a leg kietlenebb helyen fönt ) eladó-e ?
Ezekre a kérdésekre megkezdődött egy beszélgetés (ukránul), ami az ottani - szegényes - életről szólt. 4 éve sátoroztak Saján melletti tónál, a baloldali Imre bácsi almáskertjében. (Most is ellátogattunk hozzá.) Imre bácsi 3 estén keresztül elmesélte élettörténetét, - ami könyvbe illik - nekem csak azt meséltették el, hogy szibériai deportálása idején hogyan lőttek le egy medvét kezdetleges sörétes fegyverrel, megzavarva a téli álmát :)))
Gyuribácsi külön története, hogy az egyetemen 3 nyáron kombájnal búzát aratott a nagy szteppén ( 2 napig előre, majd visszafordulni módszerrel ).
Köszi. Nagy élvezettel és kiváncsisággal olvastam utibeszámolódat, de olyan jól elbeszélgettetek Farival, hogy nem kellettem én oda. Májusban is jártunk ott, de akkor Munkács, Beregszász, Uzsoki-hágó, Volóc (itt volt a szállás), Vereckei-hágó, Szinevéri tó volt a program 4 nap alatt, és sok havat is láttunk még. Úgy gongolom, ha ismét elmegyünk, megint inkább az aug.-szep. időszakot választjuk. A "könyvről" is írni fogok, Gyuribácsinak hívják, (néha Jurij-Jurjevicsnek) aki egy élő kárpátaljai lexikon, mivel 2000-ig Munkácson lakott.
Sajnos sok helyen láttunk a folyók, patakok medrében, árkokban, gödrökben szemetet és mi turisták sem tudjuk normális gyűjtőhelyre letenni, betenni szemetünket, mert szinte nincs hova !
Vásárlás, ajándék :
Ajándéknak szép fonott kosarakat vásároltunk Izán (Huszt felett) és szárított gombát is vettünk, mert a tavaszit elosztogattuk. Ez a gomba rendkívül illatos, ízletes, 4-5 darabkája levesek, szószok, főtt rizs ízesítésre alkalmas. Mindent megkóstoltunk, amit az útszélen árultak, gyümölcsöt, áfonyát, somlekvárt, bort, - saslik nem volt ! -, kvaszt (tejet, sajtot, túrót kaptunk reggelihez).
A látvány :
Nem részletezem az útikönyv szerinti látnivalókat, azok között mindenki válogasson kedvére.
Gyönyörűek az érintetlen tájak, hegyek, völgyek, patakok. A lakóhelyektől távoli részeken a nyugalom és a béke hangulata sugárzik. Szeretnék egy olyan kirándulást, amikor kiülünk egy hágó tetejére, mondjuk a Szinevéri-hágón és csak nézelődünk, figyelgetünk, beszélgetünk az arra járó helyiekkel, vagy csak egyszerűen nézzük a környéket. Autóval menve sokszor megláthatunk olyan szép részeket, ahol azonnal meg kell állni és le kell fényképezni.
Kőrösmezőn lehetőség van terepjáróval elmenni (4 fő) a Pietrosz-csúcshoz, a Hoverla-csúcshoz, a Fekete-Tisza forrásához, illetve a Drahobát síterephez. Ezt mindenkinek ajánlani tudom, aki rászán erre 4-6 órát és 150-200 UAH-t. Mi a Pietrosz-csúcsot választottuk és nagy kaland volt a felvezető út (elzsibbadt a kezünk a görcsös kapaszkodástól) ! Két helyen horgásztunk, de a helyi bácsi azt mondta, hogy csak reggel és este lehet fogni és szombaton. Igaza volt, mert még csak kapás sem volt.
Nagyon jó alakúak és szépek a hucul lányok, asszonyok !
Források, fürdők :
Útközben több ásványvíz forrással találkoztunk (Láposmezőn a Fehér-Tisza forrása felé, Vízköz, Majdánka, Saján), ezek vize nem mindig tárolható, mert „megtörik” de a sajáni víz több napig jó. A viski település ivóvizében is éreztem azt az ásványvíz illatot, ami a sajáni vízben volt. Megnéztük a Sajáni, Velétei (itt még a kádat is feltöltötték nekünk, de nem volt időnk fürdeni) és a Majdánkai fürdőt. Szlatinai sóstavat is megnéztük, de fürdőzési szándék nélkül, a sóbányába valamilyen technikai ok miatt nem lehetett lemenni.
Szállás – étkezés :
Megnéztük az „Erdei-mese” szállót Tiszaborkúton, nagyon szép környezetben van (ebben nem tudtam szállást foglalni a kért időpontra).
Körösmezőn új, jól kialakított szállást választottunk (Robert vendégház). Ezek a szállások igazi szezonja a tél, mert helyben és a környéken sízési lehetőség van. A Robert-háztól 250 m-re indult egy felvonó. A vendégházban 2 ágyas szobákban voltunk elszállásolva, emeletenként külön zuhanyzóval, WC-vel. Reggelit, vacsorát kaptunk és főleg gombás ételeket kértünk. A kocsink a zárt udvarban parkolt. Ide is lehetett magyarul emailt írni, mert Róbert édesapja tud magyarul.
A viski szállást a Visk Falusi Turizmuson keresztül Ida asszonynál foglaltam emailben, aki visszaigazolta a szállást és korunknak megfelelő szállásadóhoz irányított. Természetesen előző nap odatelefonáltam, megtudtam, hogyan találunk oda és egyeztettük az érkezésünk időpontját. Az vendégek elhelyezése családoknál van és egy buszra való vendéget is el tudnak szállásolni. Ez esetben a reggeli egységes minden családnál, a vacsora pedig a Magyar Iskolában, közösen van. Mi csak 4-en voltunk, a családnál vacsoráztunk és kifejezetten ukrán, orosz ételeket kértünk és gombát-gombával, mert most van a szedés ideje. Mi is szedtünk gombát és azt másnap reggelire, vacsorára elkészítették. A család kedves volt, vacsora után sokat beszélgettünk.
Egy alkalommal ebédeltünk Huszton, ott saslikot kértünk, amire 45 percet kellett várni, de addig elsétáltunk a városközpontba, a piacra és ittunk egy pohár kvasz-t, de tartályból. Szerintem olyan ízű, mint a „murci”, az éppen erjedésnek induló must. (A boltokban is lehet venni 2 literes palackban, de a tartályos az igazi kaland).
Közlekedés autóval :
Az utak a főútvonalon jók, de ez nem jelenti azt, hogy mindenhol jó, váratlanul megváltozhat az út akár egy kanyarban, vagy egy kisebb csatorna hídjánál. A lakott településeken szinte mindig rosszabb, a vasúti síneknél, hidakon, ott ahol a patak, folyó a hegy tövében folyik, ott szinte mindig rossz. Nem érdemes sietni, mert akkor a vezető semmit sem fog látni. A hegyi utakra (nem vezet tovább) is célszerű behajtani és elmenni addig, amíg bátorság van. Mi egy új típusú WV Passat alját igyekeztünk megkímélni, alapvetően sikeresen. Rendőrök általában nagyobb körforgalomnál (Huszt) és nagyobb településen igazoltatnak, de minket kihagytak. Megyehatár ellenőrzés a Európa-közepénél volt. A szállások biztosítják a szgk. udvaron belüli parkolását. Tankolni csak modernebb, nevesebb kutaknál tankoltunk, általános a meghatározott mennyiség kifizetése utáni tankolás. Térképet a www.dimap.hu – tol rendeltem (Kárpátalja 1:250000), ami tökéletes a kisebb utaknál is.
1. nap : Békés-megye – Beregsurány; a határon 2 óra 10 percet vártunk. Huszton egy rövid rokonlátogatás, majd Rahón templomok, főtér és Kőrösmezőn a szállás elfoglalása. ( 460 km)
2. nap : Mária-ünnep a templomokban, Feketetisza kis templomában néztük az ünnepséget, Tatár-hágó, majd elmentünk Mikulicsinig, közben ismét egy ünnepséget néztünk meg.
3. nap : Terepjáróval fel a Pietrosz-csúcs tövében lévő hegyi istállókig és onnan a csapat fele a csúcsra, másik fele a tövébe mászott.
4. nap : Visszautazás Viskre, közben Fehér-Tisza völgye Hoverla faluig, Európa-középpontja, és az útba eső települések megnézése.
5. nap : Saján, Mogyorós, Huszt (rokonok), Iza.
6. nap : Bustyaháza, Talaborfalu, Csománfalva, Alsókalocsa, Alsószinevér, Ökörmező, Toronyai-hágó, Herincse, Huszt és Visk.
7. nap : Hazautazás, a határon 1 óra 10 perc várakozás