Hatezer oktatásban dolgozót bocsátottak el 2005. október 4. FigyelőNet
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos reprezentativitású felmérése szerint az iskolafenntartó önkormányzatok augusztus végéig forráshiány miatt közel hatezer oktatásban dolgozót kényszerültek elbocsátani. A garantált 7,5 százalékos béremelést sem kapták meg a közalkalmazottak.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) becslése szerint idén hatezer dolgozót bocsátottak el az önkormányzatok az oktatás területén augusztus végéig, és ez a tendencia tovább fog erősödni. A PDSZ becslését az országos reprezentativitású felmérésére alapozza, amely során önkormányzatokat kérdeztek meg az általuk fizetett közalkalmazottak helyzetéről. A válaszok alapján 1537 dolgozótól – közülük 1331 aktív korútól - váltak meg augusztus végéig. „Ha ezt az az adatot kiterjesztjük a teljes intézményfenntartói körre, akkor hozzávetőleg 6000 fő elbocsátása becsülhető" – tájékoztatott Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke. A válaszadó önkormányzatok összesen 30 százaléka kényszerült oktatásban dolgozót elbocsátani.
A PDSZ meglátása szerint fenntarthatatlan az iskolák finanszírozás a jelenlegi formában. A közoktatásban az intézménytípusra vonatkozó alapnormatíva az összköltségnek hozzávetőleg 40 százalékát, kiegészítő normatívákkal együtt 60 százalékát fedezi, ami a szakszervezet szerint elfogadhatatlanul alacsony mértékű. Ráadásul a közoktatási törvényből kikerült az a szabály, mely szerint a kormány állja a két évvel korábbi közoktatási kiadások meghatározó részének 90 százalékát.
Az önkormányzatok saját bevallásuk szerint nem kapták meg a központi költségvetésből a kormány által törvényileg garantált szeptemberi béremelés fedezetének egy részét. Így a kiegészítő juttatásmegvonásokkal gazdálkodták ki az előírt 7,5 százalékos béremelést: csökkentették például a pótlékot vagy a minőségi kereset kiegészítést, aminek következtében gyakorlatilag nem nőtt a közalkalmazottak bére.
Az iskolafenntartó önkormányzatok forráshiányát tükrözi a határozott időre kötött munkaszerződés elszaporodása a közalkalmazottak körében. Ezekben az esetekben például 9 hónapra kötnek munkaszerződést egy pedagógussal, így a nyári szünet alatt nem jár neki fizetés, következő szeptemberben pedig újra alkalmazzák. „Joggal való visszaélés történik, ugyanis a törvény szerint kezdő pedagógusokat alkalmazhatnak határozott időre, vagy a GYES-en lévő pedagógus helyére szintén hasonló státuszú munkavállalót vehetnek fel. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy nem csak ilyen esetekben fordulnak az önkormányzatok ehhez a megoldáshoz: például amikor a GYES-en lévő munkatárs visszajön, és az addig a helyén dolgozó pedagógus munkájára is szükség van, de csak korlátozott pénz áll rendelkezésére, akkor átteszik egy másik tartósan távol levő helyére. Ez már törvénytelen" – mondta el a FigyelőNetnek Kerpen Gábor. A PDSZ egyébként már nyert is pert.
A belügyminiszter néhány hete arra utasította a határőrség parancsnokát, hogy készítse elő a balassagyarmati, a szombathelyi és a nagykanizsai határőr-igazgatóságok felszámolását - ez a Népszabadság "nem hivatalos" értesülése. A megszüntetésre kijelölt három igazgatóság mellett a belügyminiszter utasítására új helyet kell keresnie az országos parancsnokságnak is. A váratlan - és a korábbi egyeztetéseken született megállapodással ellentétes - döntés ellen fizetett hirdetésben tiltakozik a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete. A belügy politikai államtitkára korábban kétezer határőr elbocsátását sem tartotta kizártnak, az EU viszont a schengeni alapból a létszám megőrzését finanszírozza. A kormánynak egy esetleges elsietett döntés miatt kínos pillanatai lehetnének Brüsszelben.
Tovább folytatódik a létszámleépítés a közszférában.
– A közigazgatásban jelenleg 120 százalékos a munkaidőalap kihasználása. Tárgyalóasztalhoz kell ülni, és a kormánynak világosan a szakma értésére kell adni, hogy mi a baja saját apparátusával – jelentette ki Fehér József. A szakszervezet levélben kért találkozót gazdasági minisztertől, a köztisztviselők számára ugyanis elviselhetetlenné vált az állandó bizonytalanság, és hogy a kormány őket állítja be minden baj okozójának.
Ismert: idén tizenhárom és fél milliárd forinttal, azaz minden eddiginél nagyobb összeggel támogatja a központi költségvetés az önkormányzati munkahelyek megszüntetését. A keret tíz-tizenkétezres leépítésre elegendő.
Őszi elbocsátási hullám – a közoktatáson a sor? 2005. június 21. 0:02
Magyar Nemzet - Bákonyi Ádám Bár pontos adatok csak a szeptemberi tanévkezdéskor lesznek, a pedagógus-szakszervezetek arra számítanak, hogy az idei önkormányzati létszámleépítések jelentősen érintik a közoktatást.
Várhatóan a közoktatáson a sor a felsőoktatás után – fogalmazott lapunknak Kerpen Gábor. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke rossz előjelnek tartja, hogy míg eltűnt a 2004-es 13. havi bér – ami az idei béremelést mintegy nyolc százalékkal csökkenti –, nem növekedett a szakkönyvvásárlási támogatás, nem elégséges mértékű a továbbképzési támogatás, addig idén tizenhárom és fél milliárd forinttal támogatja a központi költségvetés az önkormányzati létszámleépítéseket. Ez az összeg kétszerese a tavalyinak, és huszonhétszerese a 2003. évinek – hangsúlyozta Kerpen. Mivel a szakszervezetnél az utóbbi időben rohamosan nőtt azok száma, akik jogtalan elbocsátásuk miatt kérnek segítséget, az érdekvédő szerint ez előrevetíti a jogos leépítések erősödését, amiről várhatóan nyár végén döntenek az önkormányzatok.
– A költségvetés a közoktatás területén számos munkakört már nem a kell, hanem a lehet kategóriába sorol. Emiatt már eddig is számos igazgatóhelyettesi, szabadidő-szervezői poszt szűnt meg – mondta lapunknak Varga László. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint a leépítésekre fordítható támogatáson túl azért is várhatók elbocsátások, mert a gyermekek létszámcsökkenése éppen most éri el a középfokú oktatási intézményeket. Varga intézménymegszüntetésekre, összevonásokra, kiszervezésekre számít, ami a közoktatás nem pedagógus munkakörben dolgozóit is érinti. A mintegy 2500 helyhatóság döntését követően a szakszervezet szeptemberben öszszesíti az adatokat, de közben szeretnék elérni, hogy csak szakmailag indokolható esetben kerüljön sor leépítésre.
Tíz-tizenkétezer ember elbocsátására elegendő az az összeg, amit az önkormányzati létszámcsökkentésekre szánnak a központi költségvetésből. A szakszervezetek szerint szeptembertől, főként a közoktatásban és a szociális ágazatban lehet tömeges elbocsátás.
Tizenhárom és fél milliárd forinttal, azaz minden eddiginél nagyobb összeggel támogatja idén a központi költségvetés az önkormányzati munkahelyek megszüntetését. Mivel tavaly – a hatmilliárdos keretből felhasznált – négymilliárd forintból több mint négyezer közszolga elbocsátását finanszírozták, az idei összeg tíz-tizenkétezres leépítésre lehet elegendő. Ismert, az állam nem kötelezheti leépítésre az önkormányzatokat, amelyekben 450 ezer közalkalmazott és 40 ezer köztisztviselő dolgozik, de a központi hozzájárulás erre ösztönöz, mert így az elbocsátott dolgozók jogszabályban előírt járandóságainak kifizetése nem a helyi büdzsét terheli.
Erre a célra az első ütemben egyelőre 127 település, illetve megye kért 687 millió forintot, ugyanakkor a közszféra dolgozóit képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke arra számít, hogy szeptembertől megugrik ez az arány. A közszférában ugyanis ekkortól kell kifizetni az idei béremelés második, 4,5 százalékos részét, s ennek fedezetét nem kapták meg az önkormányzatok. Mivel a közigazgatás nem bír el újabb leépítéseket – sok helyen már a jelenlegi létszámmal is nehéz ellátni a feladatokat – várhatóan a közalkalmazottak között kerül sor elbocsátásokra – mondta Szabó Endre. Az érdekvédő szerint a szociális szférát és főként a közoktatás területét érintheti a leépítés, tanév közben ugyanis nem lehet létszámot csökkenteni vagy intézményeket összevonni, szeptembertől azonban erre mód nyílik. Egyébként a Belügyminisztérium is arra számít, hogy az év második felében jóval többen kérnek támogatást erre. Éppen ezért az eddigi kettő helyett idén négy ütemben bírálják el a pályázatokat, hogy a helyhatóságok gyorsabban juthassanak pénzhez. Szabó Endre hangsúlyozta: a közszféra szakmai alapú modernizálásával egyetértenek, a pusztán pénzügyi megfontolású leépítéseket azonban elfogadhatatlannak tartják.
Tízezernél több elbocsátott az első negyedévben 2005. május 13. 8:36
MNO Az első negyedév létszámcsökkentési mérlege: 10 283 felmondólevél. Legtöbben a feldolgozóiparban váltak munkanélkülivé, de a szolgáltatás területén dolgozók közül is közel négyezren keresnek új állást. A legtöbb létszámcsökkentési bejelentést a Zala megyei, a fővárosi és a Vas megyei vállalatok tették.
Több mint tízezer ember kapott kézhez felmondólevelet az idei év első negyedében. A foglalkoztatási hivatal adatai alapján a legtöbb létszámcsökkentési bejelentést a Zala megyei, a fővárosi és a Vas megyei vállalatok tették. Az elbocsátottak több mint fele a feldolgozóiparban vált állástalanná. Közel 1800 embert menesztettek a közigazgatás, oktatás, egészségügy és szociális ellátás területéről. Ezer fölötti a szállítás, posta, távközlés elbocsátottjainak száma is. A szolgáltatásban dolgozók közül közel négyezren váltak munkanélkülivé – írja a Világgazdaság.
A vállalatok csaknem egyötöde fiatalításra törekszik, míg a 45 éven felüliek arányának tudatos növelését jelzők aránya egy százalék alatt marad – derül ki a GKI felméréséből.
A GKI elemzése szerint az elmúlt öt év elbocsátási hullámai során az 55 év felettieket nagyrészt megkímélték" a hazai vállalatok, míg a 45 és 55 év közöttiek az elbocsátási rangsorban megelőzték a 15 és 29 év közötti munkavállalókat.
A kormány ígéretet tett arra, hogy a versenyszférára is kiterjesztik a közszférában januárban bevezetett prémium évek programot, ezzel a versenyszféra „vérfrissítését” kívánják elősegíteni. Ha az idősebb munkavállalók elbocsátására készülő cég vállalja, hogy részmunkaidőben tovább foglalkoztatja a maximum három évvel nyugdíj előtt állót, akkor a bér 40 százalékának járulékát állami forrásból finanszírozzák. Schranz Edit, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szóvivője elismerte, a részletek még kidolgozás alatt állnak, az azonban már biztos, hogy csak azon cégek csökkenthetik ily módon létszámukat, amelyek egyébként bővítik a foglalkoztatást. A Világgazdaság értesülései szerint, ha az érintettek legalább tíz százaléka él a lehetőséggel, már akkor egymilliárd forint forrást igényel a nyugdíjbiztosítási járulékuk finanszírozása.
A márciusi létszámcsökkentések adatai a tavalyi év hasonló időszakához képest több mint tíz százalék emelkedést mutatnak. A márciusban elküldött 3427 dolgozóból 2730-at rendes elbocsátással küldtek el, 654-en közös megegyezéssel váltak meg egymástól, 43 munkavállalónak pedig a határozatlan idejű szerződését mondták fel. A legtöbben a 100-299 főt foglalkoztató cégektől búcsúztak, de több mint ezer dolgozót küldtek el a 99 fő alatti és a 300 fő feletti foglalkoztatók is.
Mikor fogja az MN tamadni Jarai Zsigmondot amiert a kozalkalmazottak 25%-t kirugatna?
Korrigálni kell a gazdaságpolitikát
Véleménye szerint ez sokáig már nem folytatható, korrigálni kell a jelenlegi pályát, és más gazdaságpolitikát kell megvalósítani. A jegybankelnök a Vasárnapi Újság című rádióműsorban a megoldások kapcsán arról beszélt, hogy elsősorban az államapparátus karcsúsítása lenne szükségszerű.
"Túl sokan dolgoznak az államapparátusban, hiszen 800 ezer embert tart el az állam" - mondta. Járai Zsigmond közgazdászok véleményére hivatkozva úgy fogalmazott, hogy csak mintegy 600 ezer foglalkoztatottra lenne szükség az államigazgatásban.
Hányan dolgozhanak vajjon a köztévénél, én úgy 3000 körüli létszémra elmlékszem. Érdekes lenne összehasonlítani az MTV és a kereskedelmi TV-k létszémarányát, biztos lenne egy párszoros szorzó, és az elvégzett munka meg azonos nagyságrendű. A TV2 éves árbevétele az MTV-val azonos nagyságrendű (20-24 milliárd lehet) és ebből még 2-3 milliárd nyereséget is termel, a köztévé meg leginkább adósságot.
A köztévé közleménye szerint a szervezeti átalakítás az átlátható és hatékony működést szolgálja, azt, hogy az MTV az új, modern székházába már versenyképes televíziós gárdával költözzön. A törvényi előírásoknak megfelelően a munkavállalói érdekképviseletek vezetőit és a munkaügyi központot tájékoztatták a tervezett lépésekről.
A köztévé nem hozza nyilvánosságra, hogy mennyit költenek a leépítésre. Azt viszont megerősítette Csorba Mária PR-menedzser, hogy ebben az évben várható egy újabb elbocsátási hullám. Kapuvári Gábor, az MTV üzemi tanácsának elnöke ma ül asztalhoz a menedzsmenttel. Mivel a személyek listáját nem kapta meg, ezért csak az elbocsátás elveiről tudnak tárgyalni. Szerinte a tizenötnapos tárgyalási szakaszban először azt kell megvitatni az üzemi tanáccsal, hogy egyéb gazdasági intézkedéssel nem váltható-e ki a tömeges leépítés.
A lap szerint a köztévé üzleti terve két körben számol elbocsátásokkal, az első hullám májusra várható, ami a dokumentum szerint 437,6 millióba kerül majd, a második, nagyobb leépítési hullámot szeptemberre datálták. Ez értesüléseink szerint 875,2 milliós kiadást jelent. A leépítések révén az első lépcsőben 10, a másodikban további 50 millió forinttal csökkenne az MTV 300 milliós havi bérköltsége.
Az a baj, hogy ez a hullam megint rossz helyen er partot:((((
ennek a tobbszoroset kellene elbocsatani az allamigazgatasbol, adminisztraciobol, csak sajna senki nem akarja meglepni, egyreszt politikai masreszt szakmai okbol....fingjuk nincs hogyan lehetne ugy atstrukturalni a rendszert, hogy azt kevesebb csinovnyik is mukodtetni tudja, ez a rengeteg hivatalnok fogja megfojtani az orszagot ha meg nem tortent meg:(
Magyar orvos el - pl. Anglia, jön helyette mondjuk Erdélyből. Vagy a városomban a W. K. Kh.-ban az ápolónők 70 % Szlovák, 50e nettóért! A helyiek meg ingáznak Bp-re, vagy elhagyják a pályát. Már spóroltak egy csomót.
A minisztériumokhoz nem nyúlnak, mert ott van a pereputty!
Újabb Bokros-csomag a közszférában? 2005. április 29.
FigyelőNet-lapszemle
Legalább annyi elbocsátás várható az idén a közszférából, mint a Bokros-csomag idején a Világgazdaság értesülései szerint. Akkor két év alatt több mint 22 ezerrel csappant meg az ott dolgozók száma.
Bár minden negyedik foglalkoztatott a közszférából kapja a fizetését, egyre inkább úgy tűnik, nem a létszámmal van baj. A hazai közalkalmazottak és köztisztviselők ugyanis kevesebben vannak, mint az uniós átlag, ám az egyes területeken dolgozók száma aránytalan. A lap információi szerint azt még nem lehet tudni, hogy a közszféra melyik területét, a közigazgatást, a honvédelemet, a társadalombiztosítást, az oktatást, az egészségügyet, vagy a szociális ellátást érinti-e a létszámcsökkentés.
A közigazgatás területén sokan, az egészségügyben kevesen dolgoznak. Az összes, 816 ezer dolgozóból a minisztériumokban és hivatalokban 318 ezret foglalkoztatnak, az egészségügyben alig kétszázezret.
A minisztériumok és a háttérintézmények számának felülvizsgálatára van szükség – ismerte el lapnak Filló Pál (MSZP). A munkaügyi bizottság alelnöke szerint át kell gondolni, hogy valóban köztisztviselőknek kell-e minden olyan feladatot ellátni, ami most a közszférához tartozik. A feladat nélkül maradókat azonban nem elküldené, hanem olyan területre irányítaná a közszférán belül, ahol munkaerőhiány van.
Legkorábban május 11-e után lehet vasutas sztrájkra számítani - ekkorra hívták össze ugyanis a MÁV-nál tervezett létszámleépítés és tevékenység-kihelyezésekkel elégedetlen Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) döntéshozó fórumát. Az érdekképviselet azért tervez a vasúti közlekedés megbénítására országos akciót, mert álláspontja szerint megalapozatlanul válna meg idén a vasúttársasaság kétezer munkavállalójától. A MÁV Rt. közleményben tudatta: indokolatlannak tartja a munkabeszüntetést, annál is inkább, mert a hosszú ideje folyó egyeztetések eredményeként megszületett, a létszám racionalizálást érintő megállapodásokat minden reprezentatív szakszervezet aláírta, így a VDSZSZ is. (Népszava)
Munkahely, munkahely, munkahely! 2006-ig 400 ezer új munkahelyet teremtünk.
Brávó dumakormány!
A KSH most 9 órakor kiadott adatai szerint 2005. I. negyedévében folytatódott a foglalkoztatás csökkenése és a munkanélküliség növekedése. A foglalkoztatottak száma 3 millió 871 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 7,1%, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva 21 ezerrel fővel kevesebb foglalkoztatottat, ill. 45 ezerrel több munkanélkülit jelent. Ezzel a munkanélküliségi ráta 1,0 százalékponttal magasabb, mint 2004-ban volt. A munkanélküliség szintje utoljára 1999-ben volt ilyen nagy. Legnagyobb mértékben a fiatalok között nőtt a munkanélküliség, a 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 18,9%-ra emelkedett
1. Te olyan korcsoportra számolhatsz foglalkoztatási rátát saját használatra, amilyent csak akarsz. A nemzetközi standard, amivel mindenhol számolnak a 15-64 év.
Ez még vastagon a Bokros csomag utóhatása.
2. Ekkora baromsággal nincs mit vitatkoznom, ezt add elő a párttaggyűlésen, vagy a Werber-jugendnek, vagy két párnacsata között az amőbásoknak. Ott biztosan nagy sikered lesz ezzel a dumával, hogy az 1999. évi foglalkoztatás növekedés az 1995-ös Bokros csomagnak köszönhető.
Hogy nincsenek új munkahelyek, azt nem lehet mondani. Pl. Tatabányán az ipari parkban akkora csarnokokat építettek, hogy 1-2 futballpálya simán elfér bennük.
Csak ott a gond, hogy a fizetések szinte mindenhol egyformák, túlórával kb. 100 rugó! Egy középszintű végzettségű szakember annyit keres, mint egy képesítés nélküli betanított munkás. Ugyanez a helyzet a Suzukiban, és a Komáromi NOKIA-ban is. Ez nem termelés, hanem BÉRMUNKA - olcsóbb munkaerő vagyunk, mint a Kínaiak!
Itt, látva a sok munkásbuszt, meg lehet állapítani, hogy a munkavállalók java a határ másik oldaláról érkezik, szinte a hazai munkavállaló van hátrányos helyzetben /nem a határon túli melósokat hibáztatom!/. Ezek a multik szívesebben alkalmazzák őket, annak ellenére is, hogy a jól képzett hazai emberanyag parlagon hever. Persze ha minden kötél szakad, ide még simán el tud helyezkedni az ember, de mi van az önbecsüléssel? Meg aki elmúlt 40, már ide sem kell!!!
Vagy nézzük a közalkalmazottaknál a Rendőröket. Miért nem látunk az utcán 30-40-50 év körüli egyenruhásokat? Azért kérem, mert a rv. óta aktuális kormányzatok tudatosan leépítették őket, szinte azt sugallva, hogy nem érdekük egy jól működő, szakszerű Rendőrség üzemeltetése, talán azért, mert így a szb. könnyebben érvényesül ebben a mocsárban. A fiatalok /nem tehetnek róla, a fiatalság múlandó/, élettapasztalat hiányában, kezdő tánciskolával átminősített szintén tapasztalat nélküli tisztekkel a rendőri vezetők /politikusok/ játékszerei! Rendőr ismerősöm, aki elérte a 25 év szolgálati viszonyt, pánikszerűen nyugdíjba menekült, 45 évesen szinte előhalottnak tűnik. Itt nincs papíron elbocsátás, de a Lumpenfélék gondoskodnak róla, hogy önként kilépjenek.
A MÁV szinte 20 éve tetszhalott, a működéséhez szükséges alap munkaerőt minimális szinte tartják. Kiváncsi lennék, az elbocsátások után mennyi ilyen embert, illetve mennyi irodatündért és "kérlekalássan" aktakukacot küldtek el.
Visszatérve ehhez a hozzászólásodhoz. Az alábbi szmokkal kéne behatóbban foglalkozni az előbb megjelölt linkről:
Foglalkoztatottsági ráta:
1998-47,5%
1999-49,3%
2000-49,9%
2001-50,2%
Ez qrva messze áll az 56-57 %-tól. És, ha elemzed a számokat látható, hogy az ugrás 99-ben történt. Ha komolyan gondolkodunk, ezt nem lehet betudni a Széchenyi tervnek és a többi belső élénkítő programnak. Ez még vastagon a Bokros csomag utóhatása.(Beáramló külföldi tőke, munkahelyteremtő multik stb.)
Kösz, de már megkerestem a ksh honlapján. Természetesen vannak nemzetközi standardok, amelyek alapján a mutatókat számolják, de a reális korhatár szerintem a 18-62 év. Úgy gondolom, hogy ez alapján a kb. 6M valós lehet.
Mindenestre igaz ami igaz, nem valami csodás számok.
Az összes foglakoztatottak lehetséges száma a 6 milliót bizonyosan nem haladhatja meg. Van 8 millió választópolgárunk, vedd le abból a 60-65 év felettieket (a hárommillió körüli nyugdíjasból legalább kétmilliót). Csak úgy, sacc per kábé... :)
Nemzetközi előírások szerint a foglalkoztatási rátát a 15-64 éves munkavállalási korú népességre számolják ki a kettő hányadosaként. A foglalkoztatottak száma 3,8-3,9 millió, a 15-64 éves népesség száma pedig durván 6,8 millió, s így jön ki az 56-57%-os foglalkoztatási ráta.
Az érdemi vitához nem ártana egy kicsit megismerkedned az adatokkal és az alapfogalmakkal.
Az Orbán kormány alatti 230 ezres növekedéssel a foglalkoztatási ráta 3-3,5 százalékponttal 56-57%-ra emelkedett, ami igen távol van a teljes foglalkoztatottságtól (az EU-ban 70%-os szintet tekintik annak). A kormányváltás időszakához képest a foglalkoztatottság gyakorlatilag semmit sem nőtt.
És nem mellékesen, az Orbán kormány alatt a munkanélküliek száma közel 100 ezer fővel, 230 ezerre csökkent. Ezzel szemben a KSH jelenleg 286 ezer munkanélkülit tart nyilván, ami ugye 56 ezerrel több, mint a kormányváltás idején.
Ennek alapján számomra nem kérdés, hogy melyik kormány foglalkoztatáspolitikája volt a nemzet üdvére, és melyiké visz katasztrófába.
PS. Nem azt modtam, amit a számba adsz, hogy általában nincs középút. Azt állítottam, hogy konkrétan ebben a vitában nem az arany középút hozza meg az üdvözülést.
A 230e kb. 5% a munkaképesek köréből. Ezek szerint kedvenced elérte a hőn áhított teljesfoglalkoztatottságot. (Mai reggeli rádió: a cél a teljes foglakoztatottság max. 3-4 %-os munkanélküliséggel. És ezt V. mondta)
Látom, te szeretsz minősítgetni:
álobjektív
nemzet üdve
katasztrófa
Egyáltalán miből gondolod, hogy nincs középút? Mert kinyilatkoztattad? Kinek gondolod magad?
