Megdöbbentő. 2 rendbeli erőszakos közösülésért, és személyes szabadság durva megsértéséért 1 év 6 hónap? Jó magaviselettel kezdvezménnyel szabadulni? Remélem az eset során ítéletet hozó visszakapja mindazt, amit egy 14 éves gyermeknek okozott.
Kedves fórumozók! A Fővárosi Bíróság első fokú ítéletével az Indexet nem jogerősen elmarasztalta Szabó Péter, a Kodolányi János Főiskola főigazgatója által indított perben, amelyet a fóromon megjelent, vele kapcsolatos hozzászólások miatt indított. Szabó Péter azóta is folyamatosan figyeli ezt a topikot, és a neki nem tetsző bejegyzéseket újabb perrel való fenyegetéssel törölteti. Törlési kérelmeit jogi képviselője (www.szabougyved.hu) útján juttatja el hozzánk. Amennyiben olyan hozzászólást helyez el, amely Szabó Pétert vagy tevékenységét hátrányosan minősíti, és Szabó Péter kéri ennek törlését, úgy kénytelenek vagyunk hozzászólását figyelmeztetés nélkül törölni. Kérjük megértésüket.
Érthetetlen és felháborító! Ekképp kommentálja a gyámügy döntését Pál Sándor (80). Az idős úr képtelen megérteni: miképp kaphatta meg a lányát meggyilkoló veje az unokája felügyeleti jogát. K. István 2000 szeptemberében ölte meg feleségét, Pál Tündét (31), a férfi leülte börtönbüntetését, szabadulása óta ő neveli kisfiát, Pistikét (10).
ÓZD Pál Tünde fogorvosasszisztensnek tanult Németországban, a fiatal nő ott ismerkedett meg későbbi férjével, K. Istvánnal. Összeházasodtak, nem sokkal később megszületett kisfiuk, Pistike is. Tünde édesapja, az Ózdon élő Pál Sándor szerint hamarosan megromlott a viszony, az is előfordult, hogy a férj bántalmazta Tündét.
Aztán 2000 szeptemberében kaptuk a szörnyű hírt, a vejem megfojtotta Tündikénket mondta lapunknak a nagypapa, aki azóta is képtelen feldolgozni a tragédiát, felesége, Irénke néni is beleroppant a lány elvesztésébe. István hét évet kapott, Németországban töltötte le a büntetését. Már azt is felháborítónak tartottuk, hogy a gyámhatóság addig az ő féltestvérének adta a gyereket, hiába akartuk mi Pistike felügyeleti jogát. Aztán István kedvezménnyel szabadult, hazajött Magyarországra, és a budapesti VIII. kerületi gyámhivatal úgy döntött, hogy őt illeti meg a felügyeleti jog. Két éve nem is láttuk a kisunokánkat, telefonon sem tudunk beszélni vele. Fel nem foghatom, hogyan fordulhat ez elő!
Szerettük volna megtudni, hogyan foglal állást az esettel kapcsolatban a VIII. kerületi gyámhivatal. Egy munkatársuk azonban csak annyit közölt lapunkkal: a hivatal vezetője augusztus közepéig szabadságon van, addig nem nyilatkoznak.
Dr. Kamarás Péter, a Blikk jogi szakértője úgy véli: az ilyen döntés egyáltalán nem szokványos gyermekelhelyezési ügyekben. A gyermek fejlődését épp az apa bűncselekménye hátráltatja, hiszen az apa megfosztotta a gyermeket az édesanyjától.
annyira érdekelne azoknak a jogalkotóknak a lelkivilága, aki lehetővé teszik, hogy egy ilyen véglény mindössze 10 évet kapjon. miért? miért nem életfogyt jár ezért??? egy ilyen hulladék nem hiányzik a társadalomnak, rohadjon meg a börtönben. szánalmas a jogrendszerünk :(
Maradandó fogyatékosságot okozó közúti veszélyeztetésért két év börtönre ítéltek egy 29 éves férfit a Somogy Megyei Bíróságon - adta hírül a HavariaPress.
A vádlott tavaly áprilisban Marcaliban, a zebrán ütött el két gyalogost, egy férfit és egy nőt. Az ütközés következtében a nő elesett, apja pedig felvágódott a motorháztetőre. A vádlott ezután megállás nélkül elhajtott az ablaktörlõ lapátba kapaszkodó férfivel, akit két kilométeren át hurcolt a nagy sebességgel haladó autó. A száguldás végén a férfi egy árokba esett, a vele együtt elgázolt nõnek pedig eltört a sípcsontja. Az ítélet nem jogerős."
Ha rajtam múlna, legalább 12 évet kapna.
Egy dolog hogy zebrán. Egy dolog, hogy rögtön két embert, ez akár még a véletlen műve is lehet. De hogy 2 kilométeren keresztül száguldozni egy sérült emberrel a motorháztetőn, nem semmi.
"..ügyészség apró csúsztatásokkal él, ami teljesen megváltoztatja az ügy megítélését. Konkrétan az ügyész azt mondta, hogy Tánczos a kislány lakásának belsejét ismerte, az ügyvéd pedig, hogy a felette lévő lakást ismerte, rajzolta le Tánczos, ahol a barátjánál vendégségbe járt."
Nemcsak az ügyészség, hanem a bíróságok is megítélték az ügyet, azaz T.-t bűnösnek találták.
Szvsz, T. első vallomásaiban, a kislány lakásáról beszélt, ottani tárgyak elhelyezkedéséről... majd visszavonta a vallomását és utána született a "barát lakásában járt csak" verzió..
A hazudozás, csúsztatás önmagában nem bűncselekmény, ill. semmi értelme magánvádas eljárásnak, ez főleg az ügyészség részéről kisvonalú lenne..
Láttam egy műsort a Tánczos ügyről a minap, ahol végre mindkét fél megszólalhatott. Tánczos védője és valami főügyész. Sajnos az ügyész nem jött el, csak egy felvett anyagon ledarálta -alig vett levegőt közben- az álláspontját.
Okosabb nem lettem, sőt tanácstalanabb inkább..
Az ügyész aszonta, amit Te is, hogy Tánczos olyan dolgokat tudott, amit csak az elkövető tudhat. Az ügyvéd erre, azt felelte, hogy az ügyészség apró csúsztatásokkal él, ami teljesen megváltoztatja az ügy megítélését. Konkrétan az ügyész azt mondta, hogy Tánczos a kislány lakásának belsejét ismerte, az ügyvéd pedig, hogy a felette lévő lakást ismerte, rajzolta le Tánczos, ahol a barátjánál vendégségbe járt. Valaki hazudik és jól bizonyíthatóan, csak a rajzot kell megnézni, amit vélhetően csatoltak az anyaghoz. Ha az ügyész akkor az ügyvéd miért nem kezdeményez eljárást ellene? Nagy nyílvánosság előtt elkövetett.. vagy valami hasonló jogcímen. (Nem vagyok jogász.) Ha az ügyvéd, akkor meg az ügyésznek lenne dolga, feljelenteni mert nyílvánosan hazudott az ügyről.
Itt most alkalom lenne bebizonyítani mindkét félnek, hogy a másik félrevezeti a sajtót.. Miért nem született feljelentés egyik oldalról sem? Nincs ilyen jogcím?
Hidd el, van rá 3 rozsdás bökőm, a közvéleményt nem érdeklik a részigazságok!! Sőt a teljes-időmultával-pláne, a szenzáció érdekes az megragad, aztán lehet szajkózni! A bíróság tekintélye sem attól függ, hogy hány felesleges bizonyítási indítványnak ad helyt, azaz elhúzódik az eljárás.
Ha volt már 4-5 szakértő minek kéne még egy?? Csak mert a vádlott újból indítványozza??
Nem volt a szomszédja, nem lakott a házban, egy haverja lakott ott állítólag, + nem a szokásos lakásbelső ismerésére céloztam. A bűncselekményes helyszínről adott beszámolót a visszavont vallomásában...
Önmagában a vádlott ismételt kihallgatása minek, ő tagad. A hatályonkívül helyezés során több beadványt szerkesztettek az ügyvédjével, minden inditványukat/észrevételüket leírhatták, ismételt szóbeli óhaj-sóhaj?? Utolsó szó jogán annyit beszél az ügyről amennyit akar. Nincs teteje SOHA, mert a bíróság a perbeszédek előtt a bizonyítási eljárást befejezte! Ha véletlenül a védő/vádlott új körülményre hivatkozna, akkor a bíró megnyithatja a biz. eljárást és urtánajár.
Bármelyik üggyel lehet EU bíróságra menni, ezt minden bíró IS tudja, ilyen ügyekben a bcs. jellege miatt is alaposan körbejárják az ügyet. Az ügynek végül is nem volt méregfoga, ENNEK örülök!
Mivel nem ismerem a részleteket, így nem tudok arra válaszolni, hogy tényleg volt e olyan szakértő amit Tánczos hívott. Soraidból úgy veszem ki, hogy ebben az ügyben Te sem vagy képben. Így nehéz lesz megvitatni az ügyet. Valami olyasmi viszont rémlik, hogy ő ismerte a kislányt, -aszem szomszédja volt- ezért járhatott a klakásban anélkül is , hogy nem ő volt a gyilkos.
Van viszont egy kérdés ami nem hagy nyugodni: Ha egy nagy sajtóviszhagot kapott ügyben -ami már az európai bíróságig is eljutott- a bíróság tekintéje és szavahihetősége forog kockán, és a vádlott és egy szakértő meghallgatásával valamint egy videokazetta lemásolásával kihúzhatnák az ügy méregfogát, akkor miért nem teszik ha minden rendben van?
A Legfelsőbbön többször volt tárgyalás, emlékezz anyuci becsempészett késeket is.. A vádlottnak rosszullétekor újabb szakértőt rendeltek ki, ill. orvosi vizsgálat volt. Ha 3 -4 szakértői vélemény van MÁR, /köztük a vádlott kérésére IS/, akkor önmagában egy újabb szakértői vélemény beszerzésének kérése nem indokolt. Ha baja van a szakértői véleményekkel, a bíróság megidézi a szakértőt, kiegészítteti a véleményt, lehet kérdezni a szakértőtől, észrevételezni a véleményét. Úgy tudom ez is megtörtént. Arra hivatkozik amire akar, önmagában a vallomás visszavonása nem elégséges, a bíróság mérlegeli, hogy elveti-e vagy bizonyítéknak értékeli, a beismerő vallomás sem lenne elegendő a bűnösség megállapításához. Nem olvastam az ítéletet, de úgy hallottam, hogy olyan részleteket mesélt el, amit csak az tudhat, aki járt a lány lakásában! Nem tudom mikor kérte a videókat, ill. minek lenne a bizonyítéka, a bíróság megnézte... szvsz ez pl. lényegtelen, hogy nem kapott másolatot, nem kérdőjelezi meg az ítélet jogosságát.
Értem, de nem győz meg ezért: "A strasbourgi bíróság viszont emlékeztetett, hogy a tényállás felderítése alapvetően az elsőfokú bíróság feladata, a fellebbviteli eljárásban mindenekelőtt jogi kérdéseket vizsgálnak."
Tánczos arra hivatkozott, hogy kényszervallatásnak vetették alá, aminek az eredménye a beismerő vallomás, amit visszavont.
Ha a bíróság pártatlan ítéletet akar hozni, akkor miért ad okot a kételkedésre: "hogy a Legfelsőbb Bíróság nem hallgatta meg őt a fellebbviteli eljárás során, hogy nem kapta meg a korábbi kihallgatások videofelvételeit, s hogy a testület elutasította egy pótlólagos szakértő meghallgatását ügyében."
Nem volt ideje a bíróságnak meghallgatni a vádlottat, szakértőt akit 13 évre ítélt? Azt a benyomást kelti mindez, mintha előre meghozott ítéletről lenne szó, amin a tények sem változtatnak.
Más: http://index.hu/politika/bulvar/0607deak/
Tisztességgel meg kellett volna halnia a megkéseltnek..
Megalapozatlannak nyilvánította, s így elutasította a gyermekgyilkosságért elítélt Tánczos Gábor panaszát a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága.
A bíróság honlapjára felkerült határozat szerint Tánczos Gábor - akit egy magyar bíróság 13 évi börtönre ítélt, mert Körmenden 1998-ban megölt egy tízéves lányt - azért adott be panaszt a magyar állam ellen Strasbourgban, mert véleménye szerint nem tisztességes eljárásban ítélték el őt.
Tánczos a bírósági határozat szerint azt kifogásolta, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem hallgatta meg őt a fellebbviteli eljárás során, hogy nem kapta meg a korábbi kihallgatások videofelvételeit, s hogy a testület elutasította egy pótlólagos szakértő meghallgatását ügyében.
A strasbourgi bíróság viszont emlékeztetett, hogy a tényállás felderítése alapvetően az elsőfokú bíróság feladata, a fellebbviteli eljárásban mindenekelőtt jogi kérdéseket vizsgálnak. Mivel pedig az elsőfokú eljárásban Tánczos és a vád képviselői egyenlő jogokkal rendelkeztek, a védelem jogait nem akadályozták, a strasbourgi döntés értelmében megalapozatlan az a panasza, hogy a vele kapcsolatos eljárás nem lett volna tisztességes.
Ha valami nincs, AZ NEM lehet enyhítő körülmény. Enyhítő pl. a beismerés, de így , ha 1-2x elismer, majd visszavonja az NEM!. Enyhítő a bűntetlen előélet, kár megtérítése, sértetti közrehatás, idős kor..példálódzva csak...
Lehet dns-t nem találtak/nemtom/, de a kislány lakásából származó "valamiket" igen! Tánczos eredetileg elismerte, hogy járt a lakásban, majd később visszavonta. A bírónak nem kell elfogadni a visszavonó vallomást, mérlegeli a bizonyítékokat...,
Tudom mit igértem, és nem is baumag ügyben írok, hanem mert beszélgettünk haverokkal a Tánczos ügyről és -számomra- új infókat kaptam. Kérlek magyarázd meg:
Tehát a DNS mintát NEM találták meg Tánczos ruháján, de ezt az enyhítő körülményt a bíró figyelmen kívül hagyta. A barátom ezt az év elején egy dokumentumfilben -vagy bejátszásban- látta a TV-ben, ahol a bíró szájából lehetett hallani: "Hogy a fenti dolgot nem veszi figyelmbe enyhítő körülményként."
Na ezért van nagyon nagy gáz a hazai törvényekkel és az igazságszolgáltatással. Egy ilyen véglény miért nem tényleges, nem enyhíthető életfogytot kap? Persze, majd mire 40 évesen kijön, megjavul. Aki ezt elhiszi, azzal kellene összezárni. Az összes jogalkotó meg szakértő elmehet a halálba, ha ilyen törvényeket hoznak. Annyira érdekelne, hogy az a sok szakértő a naplopáson kívül mihez ért! Hogyhogy nem szóltak még, hogy az ilyen aljadékok nem javulnak meg, nem szabad őket soha kiengedni.
Internetes pedofilhálózatot lepleztek le Olaszországban, hetven ember ellen vádat emeltek. A hálózat tagjai gyerekeken elkövetett erőszakos szexuális cselekményekről készült felvételeket cserélgettek. Negyven olasz - köztük három kiskorú - és hszonkilenc külföldi ellen emeltek vádat a milánói pénzügyőrségen, amelynek feladatai közé tartozik az internetes bűncselekmények felderítése is. A felvételek borzasztóak, mondta a nyomozás vezetője. Az elkobzott anyag elemzésével ki lehet majd deríteni a vizsgálat alá volt személyek felelősségét és azt, hogy kik a szerzőik, tette hozzá. Az ügy óriási felháborodást keltette Olaszországban, különösen azért, mert kiderült, hogy a hálózat tagja volt egy elismert gyermekorvos is. Az illetőt azonnal felfüggesztették az állásából, de azt még nem derítették ki, hogy a képeken látható gyerekek - köztük újszülöttek - esetleg az ő páciensei voltak-e."
Pedig konkrétumokkal könnyebb lenne véleményt alkotni..
Nem a bíróságokról mondam véleményt hanem az egész igazságszolgáltatásról, amibe az ügyészség is beletartozik. Valahol nagyon nem akarják az igazságot.
Személyesen is érintett -és dühös- vagyok, mert nyugdíjas szüleim összes spórolt pénzét ellopta a baumagos tolvaj, és tudom, hogy sosem kapják vissza, és azt is megelőlegezem, hogy senkit sem fognak elítélni az ügyben. Nem ez az első eset és sztem nem is az utolsó. (Azóta én támogatom őket anyagilag, hogy meg tudjanak élni. Ez nekem megterhelő, nekik pedig megalázó.)
Ha mégis az összeggel összemérhető büntetést kap, akkor talán elkezdődik valami, de addig nem fogom elhinni se Neked se másnak, hogy itthon jól működik az igazságszolgáltatás!
(Ez végszó akar lenni, ha megvan az ítélet baumag ügyben, akkor majd jelentkezem újból.)
Csődbűntett és vesztegetéses ügyekben vannak ítéletek, de esetleg nem felkapott esetekben, valahol van éves statisztika, tán POLT beszámolójában, hogy milyen ügyekben, hány terhelt ellen volt nyomozás/ítélet.
Nem minden műxik jól, de 20000x is leírom, hogy a bíróság csak annak az ügyében tud itéletet hozni/előbb-utóbb/ , akit az ÜGYÉSZsÉG megvádol/közvádas ügyek/
Kulcsáros híreket már el sem olvasom, hiteltelen, vagy kiszivárogtatott jegyzőkönyvek/koccintós képek és sejtetések nem érdekelnek, különösen a vádlott bármikor megváltoztaható vallomása és félmondatai...
Kérlek sorold fel, hogy kiket ítéltek el és mennyi időre olajszőkítés, csődbűntett, korrupció és robbangatás miatt.
Hogy könnyebb dolgod legyen, vegyük csak a 100 milka felettieket. A kapott büntetést osszuk el a lopott pénzzel és meglátjuk, hogy ha egyáltalán elítélnek valakit akkor mennyi a napidíja a börtönben.
Várom a listát..
CSAK a MA délelőtti INDEXES hírek: http://index.hu/politika/belfold/fantom0428z/ http://index.hu/politika/belfold/kulcsar0428z/ http://index.hu/politika/belhirek/?main:2005.04.28.&220210
A grűnvalszki-jancsó féle mozgókép már tegnap volt..
Három-öt éven belül újabb erőszakos bűncselekményt a szabadulók tíz százaléka sem követ el. A szexuális erőszaknál ez az arány alacsonyabb. Baj van, kockázat mindig lesz, de a veszély csökkenthető.
Igen, csökkenthető, pl visszaesőnek életfogyt. mérlegelés nélkül.
Jó magaviseletű bűnözők TÖRVÉNYSZERŰ-E, AMI BEKÖVETKEZETT
Bányai György
Emésztőgödörbe dobva gyilkoltak meg egy születésnapját ünneplő, diszkóból hazafelé tartó kislányt Szécsényben. A halál oka: fulladás. Violetta a temetését követő napon lett volna tizennégy éves. Addigra a bíróság már előzetes letartóztatásba helyezte azt a nála tíz évvel idősebb fiatalembert, aki a rendőrségen bevallotta: ő ölte meg a lányt. Nem is oly rég szintén beismert valamit: megerőszakolt egy másik nőt. A barátnőjét. Ezért mindöszsze tizennyolc hónapot kapott, mivel a tárgyalásról lemondott. A kiszabott büntetést jó magaviselet címén harmadolták, tizenkét hónapot kellett leülnie. Hazatért - és most újra előzetesben van. Törvényszerű-e, ami bekövetkezett? Védelmet nyújt-e a jog a "potenciális visszaesők" ellen? Miért felel a döntést hozó bíró? Segíthet-e az elítélt személyiségét tesztelő pszichológus? Megoldást jelent-e az utólagos felügyelet? Megkülönböztetett figyelemmel kísérje-e az állam a különlegesen durva, erőszakos cselekmények elkövetőit?
Ha higgadtságunkat nem is, objektivitásunkat mindenképp meg kell őriznünk. Ezért szükséges leszögezni: a letartóztatott fiatalember hivatalosan nem gyilkos. A történet főképp a vallomásán alapszik, aminek két évvel korábban nagy jelentősége volt. Cserébe ugyanis kérhette, hogy - enyhébb ítélet reményében - "tárgyalás mellőzésével" szabják ki rá a büntetést. Az ügyész partner volt ehhez. Maga is indítványozta a gyorsított eljárást.
A legfőbb ügyész, Polt Péter ma azt mondja erre: ők ugyan nem tudhatták, hogy a vádlott két év múlva ölni fog. Kétségtelen. Ám azt nyilván tudták, hogy így a maximálisan kiszabható nyolc év helyett a szabadságvesztés időtartama legfeljebb három esztendő.
Hogy a fiú megbánta-e tettét, jószerivel csak a papírokból olvashatta ki a bíró, mert már az elnevezésből is látszik: ilyenkor nincs tárgyalás, csak "nyilvános ülés" van. A bíró a nyomozás adataira, a beismerő vallomásra és a nyomozó szervek által elé tárt bizonyítékokra hagyatkozhat. S hogy még egyszerűbb legyen: hármas tanács helyett "egyesbíró" ítélkezik. Ő pedig olyan büntetést szabhat ki, amilyet "nyilvános ülés" esetén a törvény megenged.
A szécsényi gyilkosság után (miatt) számos támadás érte ezt az eljárást. Még Gyurcsány Ferenc is megszólalt: szigorításokat szorgalmazott. Az igazságügyi miniszter, Petrétei József pedig sajtótájékoztatón jelentette be a tervezett változtatásokat. Egyebek közt azt, hogy az erőszakos bűncselekmények megítélésekor kizárják a "tárgyalásról való lemondás" lehetőségét. Mindig tartanak tárgyalást.
Amúgy a megszólaló jogászok mindegyike állítja: tulajdonképpen hasznos ez az eljárási forma. Gyorsítja a körülményes procedúrát, s olcsóbbá is teszi. Garanciákat is nyújt. Ilyenkor ugyanis minden ülés nyilvános. Nincs zárt tárgyalás. A nyilvános ülésen felszólalhat az ügyész és a védő is. Fiatalkorú pedig eleve nem mondhat le a tárgyaláshoz való jogáról. Nemcsak az ítélet mértéke keltett felháborodást, hanem az is, hogy a mostani gyanúsított még a kiszabott másfél évet sem ülte le. Jó magaviseletéért harmadolták a büntetését, és feltételesen szabadságra bocsátották.
Ő pedig kijött, és - vallomása szerint - gyilkolt. Hasonló ügy volt a balástyai rémként emlegetett sorozatgyilkosé, aki - miután erőszakos közösülésért kiszabott büntetéséből szabadult - hamarosan öt nőt fojtott meg szerte a tanyavilágban. A százhalombattai (szintén ötszörös) gyilkos pedig a börtönből fenyegetőzik. "Ha majd kijön..."
Ám előre büntetni valakit, mert feltehetőleg (várhatóan) ismét ölni fog, jogállamban képtelenség. Fontos érdek a társadalom biztonsága, de nem lehet mindenkit élethossziglan bezárni. Valamikor az is kijön, akit mégoly hosszú időre elítélnek. És ha feltételesen szabadul - miként szécsényi gyanúsítottunk -, van jogszerű megoldás. A "figyelemmel kísérés". A pártfogói felügyelet.
Felügyelet
Dr. Gönczöl Katalin kriminológus, volt ombudsman régóta foglalkozik a visszaeső bűnözés kérdésével.
Tehetett volna másképp is a bíró?
Nem értem, miért mondják, hogy az illetékesek tehetetlenek. Ma is megteheti a büntetés-végrehajtási bíró, hogy a feltételes szabadságról döntsön, vagy néhány megszabott magatartási kötelezettséget írjon elő a szabadulónak. Ilyen például az, hogy pszichológussal, pszichiáterrel tartson kapcsolatot. Ki lehet tiltani bizonyos helyekről - például a szórakozóhelyek környékéről. Meg lehet szabni, kivel nem találkozhat. Pártfogó felügyelőt rendelnek mellé, akinek - a közhiedelemmel ellentétben - nemcsak az a feladata, hogy "simogassa", segítse, állást szerezzen neki. Védenie kell a közérdeket is. A pártfogó követi a rá bízott ember életvitelét, ellenőrzi, hogy betartja-e a szabályokat. Ha nem - és ezt jelenti -, az elítéltnek le kell töltenie a büntetéséből hátralevő éveket, hónapokat. Más kérdés, hogy a kötelmek csak a feltételes szabadság idejére szólnak. Kiterjesztésükkel az Alkotmánybíróság nem értett egyet. És mivel jogállamban "jövőbeli várható bűncselekményre" nézve senkit sem lehet korlátozni, "büntetni", más megoldást kell alkalmazni.
Például?
Az emberrel foglalkozó tudományok segítséget nyújthatnak a jognak. Keresni kell a lehetőséget arra, hogy figyelemmel kísérjük a súlyos, erőszakos bűncselekmények elkövetőinek sorsát.
A nyilvánosság nem segíthet?
Azok a megoldások, amelyeket az Egyesült Államokban alkalmaznak - például, hogy a szexuális vagy más erőszakos bűncselekmények elkövetőinek fényképét, adatait fölteszik a világhálóra -, Európában nem állnák ki az alkotmányosság próbáját.
Gyakori, hogy erőszak elkövetője "megismétli" tettét?
Az erőszakos bűnesetek száma Európában növekszik. Nálunk az összes eset kilenc-tíz százaléka ilyen. Három-öt éven belül újabb erőszakos bűncselekményt a szabadulók tíz százaléka sem követ el. A szexuális erőszaknál ez az arány alacsonyabb. Baj van, kockázat mindig lesz, de a veszély csökkenthető.
Hajlam
Van-e hajlam az emberben a gyilkosságra, szexuális erőszakra? És ha igen, bizonyossággal megállapítható-e? Dr. Gaál Katalin igazságügyi elmeorvos számos ilyen eset szakértője volt.
Mit vizsgál ilyenkor?
Megállapítjuk: fennáll-e tudatzavar, elmebetegség, értelmi fogyatékosság, szellemi leépülés, kóros személyiségzavar. Ezek a büntethetőséget korlátozhatják, kizárhatják. Kérdés, hogy a gyanúsított vagy a vádlott képes-e a bűncselekmény következményeinek felismerésére. Mindig együtt dolgozom a pszichológussal. Ő a tesztek segítségével alaposabb képet rajzol, képes az intelligenciaszint pontosabb mérésére is. Az elmeorvos előtt sokan rejtőzködnek, hárítanak. A teszt kevésbé manipulálható.
Meg lehet-e állapítani valakiről, hogy ilyen vagy olyan bűncselekményt fog elkövetni?
Bárkiről feltételezhető. Nem mindegy persze, mi is az. Sok mindentől függ. Miként az is, hogy végül megteszi-e. Aszociális személyiségnek a bűnismétlése valószínű.
Hogy érti ezt?
Mondjuk: valaki elhatározza, hogy zsebtolvajlásból fog élni. Nem a helyzet hozza így. Eltervezi. Teszem azt, nem szeret dolgozni, nem akar szegény sem maradni, s úgy látja, ez a járható út. "Kriminogén" személyiség.
Aki ölt, legközelebb ismét megteheti?
Nem. A gyilkosságok zöme indulatból következik be. A végzetes verekedések zömében halált okozó testi sértés a vád. Az persze már gyilkosság, ha valaki szíven szúrja a másikat, mert számolnia kell azzal, hogy áldozata meghal. Ám aki bicskával felszerelkezve indul a kocsmába, általában nem ölni indul, még ha vita közben könnyen előrántja is a kést. Az emberölés többnyire véletlenszerű. De nem mindig. A bérgyilkos például ebből él.
Őt mi viszi rá?
Pénz, érzelmi sivárság. Nem fontos senki, semmi.
A szexuális bűncselekmények elkövetőit mi vezérli?
Köztük is érdemes különbséget tenni. Az exhibicionisták például nem bántalmaznak másokat. A pedofilok is ritkán erőszakosak. A szexuális bűncselekmények elkövetőinek vizsgálatakor az elmeszakértő nehezen boldogul. Az erőszakos közösülés beismerése ritka. Hallgatnak róla, hogyan, miért tették. Arról is, milyen a szexualitásuk.
Milyen? Gátlásosak, erőszakosak?
Nem feltűnő az eltérés. De nem tudnak megfelelő partnerkapcsolatot kialakítani. Nem tanulták meg uralni vágyaikat.
Nem képesek rá, vagy nem akarják?
Infantilis személyiségek, fogyatékosok kevésbé képesek erre. A szadisták nem is akarják. És az erőszak a problémájuk megoldási módja a szexulitásban is. De ettől még beszámíthatóak
