"Magyarországon mindaddig nem lesz társadalmi béke, amíg milliárdos üzletemberek félelem- és gyűlöletkeltéssel próbálják egyben tartani a baloldali szavazóbázist, és ennek érdekében képesek beáldozni a hitet és a nemzetet."
Kik az árulók? -MSZP,-SZDSZ, -FIDESZ, -MDF, Medgyessy, Kovács, Lendvai, Gyurcsány, Kuncze, Orbán, Dávid, stb.?
Románia (és ezzel együtt az erdélyi magyarság) EU csatlakozása, vagy ezen csatlakozás hátráltatása, és (esetleg) ezzel a csatlakozni vágyó románok szívatása és magyarok ellen hangolása???
Tbajdi és Szentiványi birálata, hogy nem magyarul szólaltak fel, az már egyenesen PITIÁNER!!!
A Magyarok Világszövetsége lemondásra szólítja fel.
Szent-Iványi Istvánt és Tabajdi Csabát A Trianon óta változatlanul érvényes, legalapvetőbb magyar nemzeti paradigma, az autonómia-törekvés botrányos semmibe vétele és hátráltatása, valamint a magyar nyelv ellen elkövetett merénylet miatt a Magyarok Világszövetsége felszólítja Szent-Iványi István és Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselőket, hogy mondjanak le tisztségükről, és adják vissza mandátumukat, mert méltatlanná váltak a magyar nemzet bizalmára. Az Országgyűlés külügyi bizottságában elkövetett mulasztásáért az MVSZ felszólítja Németh Zsolt bizottsági elnököt, hogy kövesse meg az erdélyi magyarokat. Szomorúan állapítjuk meg, hogy az Európai Parlament külügyi bizottságának 2005. március 29-30-i ülésén, amely Románia és Bulgária csatlakozási folyamatáról szóló jelentéseket fogadott el, az erdélyi magyar nemzeti közösség és a Székelyföld autonómiájára vonatkozó igényt nem magyar európai parlamenti képviselők nyújtották be, hanem a dél-tiroli Michl Ebner - mondta mai sajtótájékoztatóján Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke. Az ülésen felszólaló két magyar EP-képviselő, Szent-Iványi István és Tabajdi Csaba nem támogatták az erdélyi magyarság önkormányzatának utat nyitó indítványokat. Magyar anyanyelvünk ellen elkövetett merényletnek számít, hogy miközben az Európai Parlamentben a magyar nyelv hivatalos nyelv, és miközben az EP-ben a felszólaló képviselők a maguk anyanyelvét használják, a jelenlevők megütközését kiváltó módon, mindketten a magyar autonómia-törekvéseket semmibe vevő, illetve Tabajdi Csaba esetében azt aláásó, idegen nyelvű felszólalással kérkedtek. A Trianon óta változatlanul érvényes, legalapvetőbb magyar nemzeti paradigma, az autonómia-törekvés botrányos semmibe vétele és hátráltatása, valamint a magyar nyelv ellen elkövetett merénylet miatt a Magyarok Világszövetsége felszólítja Szent-Iványi István és Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselőket, hogy mondjanak le tisztségükről, és adják vissza mandátumukat, mert méltatlanná váltak a magyar nemzet bizalmára. Döbbenetesnek tartjuk, hogy az azonos időben ülésező magyar Országgyűlés külügyi bizottsága egyetlen kiegészítő észrevételt sem fűzött Románia csatlakozási szerződéséhez. Különös felelősség terheli Németh Zsolt bizottsági elnököt, akit a Székely Nemzeti Tanács elnöke levélben kért fel az erdélyi magyar autonómia-törekvések támogatására. A Magyarok Világszövetsége felszólítja Németh Zsolt urat, hogy mulasztásáért kövesse meg a Székely Nemzeti Tanácsot és az egész erdélyi magyar nemzeti közösséget - fejtette ki Patrubány Miklós. A Magyarok Világszövetsége felhívással fordul mindazokhoz, akik egyetértenek a lemondásra szólító felhívással, hogy írjanak elektronikus levelet a két méltatlanná vált képviselőnek. /E-mail címük: iszent-ivanyi@europarl.eu.int és csaba.tabajdi@parlament.hu / Az MVSZ elnökének meghívottjaként a sajtótájékoztatón jelen volt Bedő Árpád, a Kárpát-Alpok Alapítvány képviselője, aki megfigyelőként jelen volt az EP külügyi bizottságának ülésén. "Azt tapasztaltam, hogy az EP-képviselők körében általános a kétkedés, hogy Románia időre teljesíteni tudja-e a csatlakozási feltételeket, különös tekintettel arra, hogy ez lesz az első csatlakozási szerződés, amelyet aláírnak úgy, hogy néhány csatlakozási fejezetet nem zártak le. Szomorúan kellett tapasztalnunk, hogy anyanyelvünk, amelyet az EU tavaly májusban hivatalos nyelvként elismert, amit az ülésen kiváló minőségű magyar szinkrontolmácsolással meg is tapasztalhattunk, a felszólaló két magyar képviselő, Tabajdi Csaba és Szent-Iványi István számára még mindig nem minősül hivatalos európai nyelvnek. A Kárpát-Alpok Alapítvány megítélése szerint az EP külügyi bizottságának határozata kaput nyit az erdélyi magyarság számára, hogy önkormányzatát európai módon megteremtse." - nyilatkozta Bedő Árpád. A Kárpát-Alpok Alapítvány létrejötte óta támogatja az autonómiát, miként a Székely Nemzeti Tanács munkáját és törekvéseit is. A Magyarok Világszövetsége gratulál a Székely Nemzeti Tanácsnak, és minden kisebbségi magyar közösség nevében köszönetet mond azért, hogy másfél éves fennállása alatt elérte azt, amit eddig egyetlen magyar pártnak és kisebbségi érdekképviseleti szervezetnek sem sikerült: az EP külügyi bizottságának jelentésében ajánlás fogalmazódik meg az erdélyi magyarok önkormányzatának megvalósítására, ami minden kisebbségi magyar közösség számára esély nyit - zárta sajtótájékoztatóját az MVSZ elnöke. Budapest, 2005. április 4.
"Az EP külügyi bizottsága feltételül szabja Romániának a székely autonómiát Óriási diplomáciai sikert könyvelhet el a Székely Nemzeti Tanács. Brüsszelben tegnap délelőtt, az Európai Parlament (EP) Külügyi Bizottsága a Kárpát-medencei magyarság számára sorsdöntő javaslatot fogadott el. Az unió a román csatlakozás feltételéül szabta az erdélyi magyar önkormányzat megteremtését. Véget ért Brüsszelben az EP Külügyi Bizottságának ülése, amelyen Bulgária és Románia csatlakozási feltételeiről döntöttek. A bizottság Románia esetében kimondta, a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó általános rendelkezések mellett, a magyar kisebbség védelmének érdekében, az erdélyi magyarság számára biztosítani kell a személyi elvű önrendelkezést, ezen belül Székelyföld számára pedig az önkormányzatiságot. A Székely Nemzeti Tanács nem kevés erőfeszítést tett arra nézve, hogy megismertesse az erdélyi magyarság helyzetét az európai uniós képviselőkkel. Ennek eredményeként a dél-tiroli Michael Ebner, és a katalán Ignaci Guardan nyújtotta be azokat a kiegészítő javaslatokat, amiben az önkormányzatiság megteremtését szorgalmazták. A bizottság fideszes tagja, Gál Kinga, eurorégiók kialakítását célzó javaslatával csatlakozott a javaslathoz.
A dél-tiroli és katalán képviselőkkel ellentétben azonban a javaslatok elfogadását nem támogatta a bizottság két magyar tagja, Tabajdi Csaba szocialista és Dr. Szent-Iványi István szabaddemokrata képviselő.
Utóbbi ezzel szemben szót emelt az elnyomott erdélyi romákért, míg Tabajdi Csaba, a kompromisszumos megállapodás elfogadása előtti pillanatokban azzal állt elő, bőven elegendő lenne, ha csak arra köteleznék Romániát, hogy kisebbségi törvényt fogadjon el.
A javaslat korszakalkotó, hiszen az erdélyi magyarság védelme és önkormányzatisága érdekében ilyen magas nemzetközi szinten még nem született határozat."
Na, mégis ki? Az összes saját érdekét képviselő képviselő, meg saját zsebre dolgozó politikus, úgy globalice.
Egyébként a baromfiudvar zajának erősödése semmi másról nem szól, csak hogy beléptünk a ciklus utolsó évébe, elkezdődött a marakodás az eltalyicskáznivaló közjavak feletti hatalom újrafelosztásán...
Félnem kellene, vagy hasraesni? Miért? A katonabácsi gyülölködik éppen, ha nem vetted volna észre...a pártKATONA csatlósod. Továbbítsd hozzá az észrevételed!
És ne szükölj, vegyél be gumicukrot...kérdezd kezelöorvosodat, gyógyszerészedet!
A hülyeség csúcsa: hogyan lehet valaki "ellen" üldözni?
Itt vannak ezek az anglomán, idegenszerű, idegenszívű senkik: kerékbe törik nyelvünket, még csak nem is ugatják kultúránakt, és úgy tesznek, miontha magyarok lennének: nos, nem azok.
A magyar toldalékoló nyelv. Magyar ember nem mond olyat, hogy "Kereskedőház ügyével kapcsolatban". magyar ember azt mondja, hogy ""Kereskedőház ügyéről". Ez a névutózás az angolul gondolkodó és nyersfordításokat előböfögő parlagi bunkók sajátja (mindkét oldalról, pártfüggetlenül). Ahhoz viszont, hogy valaki ezt a Tokaj Kereskedőház ügyének nevezze, nem elég bunkónak lenni: ahhoz hazudni is kell: ez ugyanis a Sárazsadány stb. Kft. és Orbán Viktor ügye, amiben a Tokaj Kereskedőháznak csak epizódszerep jut (bár ez egy fontos epizód).
A Fidesz-MPSZ szóvivője mindössze kirívóan gyenge magyar nyelvi ismereteit demonstrálja, amikor olyan ordas baromságokat mer állítani, mint hogy "boszorkányüldözés zajlik". A boszorkányüldözés ugyanis sosem "zajlik". Ez nem valami történés, nem természeti folyamat. Valakik boszorkányt üldöznek. Gondolhatnánk, hogy Révész PénMáriusz ezzel azt akarta mondani, hogy Orbán V. egy boszorkány -- de tudjuk, hogy ő a F-MPP szóvivőjeként nem mondhat ilyesmit (még ha szeretne se). Ezek után teljes homályban marad, hogy vajon mit akarhatott mondani: valszeg ő tudja legvevésbé, mert mi legalább tippelhetünk.
No, nem mintha Nyakó különb lenne: egyrészt miniszterelnöki intézmény ("mint olyan") egész egyszerűen nem létezik: ez a szószerkezet teljesen értelmetlen. Másrészt, hitele nem az intézménynek van, illetve lehet, hanem a konkrét személyeknek. Azt persze érezzük, hogy Nyakó a maga kis aljas módján azt akarja itt elővezetni, hogy 0.V. gyanús ügyleteivel erkölcsileg besározza utódait -- no de hát ez egész 1*űen nem igaz: Szálasi rémtettei sem sározták be Dálnoki Miklós Bélát, pediXálasi aztán tényleg nagy gazember volt.
Boszorkányüldözés Orbán ellen. Fidesz: Egyértelmű a politikai provokáció szándéka. 2005. március 29. 17:41
A szocialisták pontosan tudják: állításaik alaptalanok, más céljuk pedig nincs, mint a Fidesz elnökének besározása; nem véletlen, hogy az utóbbi napokban egyetlen szocialista politikus sem mert konkrétumokkal a közvélemény elé állni – jelentette ki Révész Máriusz mai sajtótájékoztatóján, a Tokaj Kereskedőház ügyével kapcsolatban. A Fidesz szóvivője szerint Orbán Viktor ellen politikai boszorkányüldözés zajlik.
Orbán Viktor ellen politikai boszorkányüldözés zajlik. A politikai provokáció szándéka egyértelmű Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és az MSZP részéről – jelentette ki Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője mai sajtótájékozatóján.
Nyakó István, az MSZP szóvivője ma kijelentette: „a miniszterelnöki intézmény hitele” múlik azon, hogy Orbán Viktor tisztázza magát a Tokaj Kereskedőház Rt.-vel kapcsolatos ügyben. Révész azonban sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta: az ügyben elhangzott állításokat Orbán Viktor és mások is már többször tételesen cáfolták – nem véletlen, hogy az utóbbi napokban egyetlen szocialista politikus sem mert konkrétumokkal a közvélemény elé állni, csupán kérdéseikkel próbálják meg azt a látszatot kelteni, mintha az Élet és Irodalom című hetilapban megjelent vádak igazak lennének – mondta. – Az MSZP odáig ment, hogy Orbán Viktor állítólagos gondolatait próbálja tényként beállítani – ebből is látszik, hogy pontosan tudják, állításaik alaptalanok, más céljuk pedig nincs, mint Orbán Viktor besározása – hangsúlyozta a szóvivő.
Mint ismeretes, az Élet és Irodalom című lap taggyűlési jegyzőkönyvekre hivatkozva azt állította, hogy Orbán Viktor részt vett az akkor még felesége résztulajdonában álló Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. üzleti tervének kidolgozásában. Az újság szerint a volt miniszterelnök az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Rt. vagyonelemei esetleges megszerzésének lehetőségét is felvetette, és állítólag arra intette a cégben érdekelteket, hogy tanúsítsanak mértékletességet a közpénzek felhasználásában. A cikk megjelenését követően Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető sajtótájékoztatóján kijelentette: Orbán Viktor, a Fidesz elnöke „kettős szerepet" játszott 2001-ben, ha igazak az ezzel kapcsolatos sajtóinformációk: egyszerre volt miniszterelnök, illetve a családi vállalkozás üzleti tanácsadója. Majd – miután a Fidesz bejelentette, hogy vizsgálóbizottság létrehozását fogják javasolni az ügy kiderítésére – az MSZP országgyűlési frakciója benyújtotta kezdeményezését az Orbán család volt szőlőbirtok-tulajdonának ügyében vizsgálódó parlamenti bizottság létrehozására. A Fidesz ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: 2002 óta a Medgyessy-kormány négyszer folytatott vizsgálatot a Tokaj Kereskedőháznál, és semmilyen törvénytelenséget nem találtak. – Amibe Keller László belebukott, azt Gyurcsány Ferenc folytatja – írták közleményükben.
De emlékszem még, ha gyermekkoromban valamit nem fogtam fel, az nem érdekelt tovább és unatkoztam. Lekötöttem magam mással.
Neked azt ajánlom, hogy nézd a köldöködet, eregess lufit, olvass Blikket vagy Story Magazint. Talán az leköt. A gondolkodás nem kötelezö.
És most vissza a tárgyhoz!
Ebben a Katona-féle hazaárulózásban kölönösen undorító, hogy megkoreografált, idözített, megkomponált parlamenti hozzászólás keretei között hangozhatott el, azaz elöre megfontolt szándékkal. Szó sem volt a vita hevében felszökö indulatról, személyes sértettségröl.
Nem láttam-hallottam ezt a parlamenti tudósítást, csak a híradást olvastam róla.
Érdekelne, hogy a házelnök-asszony rendre utasította-e Katonát, párttársai elkülönültek-e az agyament szónoktól, vagy hallgatásukkal cinkosként asszisztáltak neki? Ez utóbbi kérdés költöi.
Az MSZP folytatja az árkok betemetését. Muszáj valami másról beszélni, mert rohadtul égö a MN képei után nyelegetni a keserü pirulákat.
A kormányoldal kétszer annyit szerepelt a médiában.
A Duna Televízió, a Kossuth Rádió és a Hír Televízió háttérműsorai közelítettek legjobban kormány- és az ellenzéki oldal véleményének fele-fele arányos megjelenítéshez - írta a médiahatóság tavalyi tevékenységéről szóló beszámolójában. Legtöbbször a szocialisták nyilatkoztak, a Fidesz jelentős visszaesést könyvelhetett el. 2005-03-24 00:26:48
Tavaly kevesebb fideszes szólalhatott meg, mint korábban
A Duna Televízió, a Kossuth Rádió és a Hír Televízió háttérműsorai közelítettek legjobban kormány- és az ellenzéki oldal véleményének fele-fele arányos megjelenítéshez - írta a médiahatóság tavalyi tevékenységéről szóló beszámolójában. Legtöbbször a szocialisták nyilatkoztak, a Fidesz jelentős visszaesést könyvelhetett el.
2004-ben a nevesített közszereplők közül a miniszterelnök, Medgyessy Péter szerepelt a leggyakrabban az elektronikus sajtó háttérműsoraiban 2,6 százalékkal, őt Orbán Viktor követte 2,2 százalékkal - állapította meg az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT). A médiahatóság azt is megvizsgálta, mennyiben érvényesült a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának törvényi követelménye a politikai háttérműsorokban.
Az ORTT gyakorlatát azonban a Fidesz kedden ismételten kifogásolta a beszámoló elfogadása előtt tartott kulturális és sajtóbizottsági vita során. Az ORTT a francia modellt veszi alapul a kiegyensúlyozottság mérésekor, holott erre őt semmi nem kötelezi - hangzott Sági József képviselő kifogása. E számítás szerint a kormányoldal, és az ORTT is azt állítja, hogy rendben vannak az arányok, mert egyharmadnyi a kormány-, egyharmadnyi a koalíciós pártok, és egyharmadnyi az ellenzék szereplése. Az angol modell ezzel szemben - amit a Fidesz is szívesebben alkalmazna - a parlamenti erőviszonyokhoz igazítja a szereplési lehetoségeket. A beszámolóban így fogalmaz az ORTT: "Hasonlóan 2003-hoz, tavaly is egyenletesen alakult a kormány és az ellenzék megoszlása az összes szereplés tekintetében". A beszámoló megemlítette még, hogy a műsorszolgáltatók közül a Kossuth Rádió (52 százalékos koalíciós és 48 százalékos ellenzéki), a Duna és a Hír TV (mindkettő esetében 54 - 46 százalék) háttérműsorai közelítettek legjobban a fele-fele arányos megjelenítéshez.
Az általánosan legtöbbször nyilatkozó politikusok a szocialisták voltak, akik 2003-hoz képest hat százalékkal növelték szereplésüket, vagyis 44-ről 50 százalékra, míg a Fidesz jelentős visszaesést könyvelhetett el, 34-ről 28 százalékra. Az MDF valamivel többet szerepelt (12 százalék), mint az SZDSZ (10 százalék). Az összes magazinműsorban az MSZP reprezentánsai beszélhettek a leghoszabban, de a beszámoló megjegyzi: a megállapítás alól a Hír TV és a Kossuth Rádió számított kivételnek, ahol a Fidesz beszédideje majdnem megyezett a legnagyobb kormánypártéval. A pártok megnyilvánulási lehetőségeinek fejezetéről szóló összefoglaló leszögezi: 2004-ben a kormányzati oldal részesedése a hír- és politikai magazinműsorokban elérte a 66 százalékot. Kiderült még, hogy A szólás szabadsága című műsort a kormányzati dominancia jellemezte 85 százalékban, ugyanakkor az országos sugárzású televíziós csatornák magazinműsorai közül ez volt a legkevesebb politikai szereplőt felvonultató produkció, de amely a legnagyobb nézőszámmal és közönségaránnyal rendelkezett. Ezt a műsort nézettségben az Este című politikai magazin követte az ORTT szerint.
Ezt a részt a moderátor törölte. Jó lenne tudni, miért?
"Itt van egy idézet, egy (ön) kritika. Ki hogy él úgy ítél?
"Az a politikus, aki hatalomvágyból hazug állításokkal tudatosan rontja az ország hitelét itthon és külföldön, aki nem ismeri el sok millió magyar ember szorgalmas munkájának eredményét, aki aljas módon elveszi az emberek jobb életbe vetett hitét, az hazaáruló"
Feldobtam egy párkérdést, a jó döntéshez gondolkodni is kell.
Egy tapodtat sem mentünk előre, visszajutottunk 1995 évi szintre?(Államadóság?) A Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány eladósította az országot? Nincs pénz a 2002-es szocialista, szdsz (Medgyessy, Lendvai, Kovács, Kuncze) ígéretek –nem lesz gázáremelés, a szegény többet kap, mint a gazdag, lop stop, elszámoltatjuk a lopós gyerekeket, adókat csökkentünk, ingyen szívgyógyszer, nővérek hűségjutalma, 800 kilométer autópálya, 400 ezer újmunkahely, megadóztatjuk a bankokat, stb. teljesítésére? Van pénz szavazatszerző mosóporra, vízlágyítóra, nézhetetlen Napkeltére, bértollnokokra, a dumakormány dumagépére? A kormányoldal kétszer annyit szerepelt a médiában? Boszorkányüldözés folyik az ellenzék, Orbán Viktor ellen? Orbán idején jobb volt? Erkölcsi anyagi válságban az Ország? Miért fél szembenézni a kormány a valósággal? Ezt ígérgették? Ezt akartátok?"
Talán nem itt kellene a társadalmi értekezésedet ismertetni, pláne ekkora terjedelemben. Nem tudsz te tömörebben és rövidebben fogalmazni? Próbálkozzál, mert ennek a tizedét sem olvassa el senki.
Azért azt jó, ha tudjuk, hogy amikor a Medgyessy-kormány megalakult, 2002 tavaszán, akkor 320 milliárd forint volt pluszban a költségvetésben, és ebből tudták az első száznapos programot végrehajtani. Ez egy nagyon fontos különbség a mostani időszakhoz képest.
És még egyszer mondom, az Orbán-kormány ideje alatt folyamatosan, négy éven keresztül csökkent a bruttó hazai össztermékhez viszonyított aránya az államadósságnak. Erre egyébként az azt megelőző nyolc évben nem volt példa - mondta Áder János, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség parlamenti frakciójának vezetője szerda este a Kossuth rádió Háttér című műsorában.
Mostantól számolni is másként lehet, bár állítólag némi trükkért eddig sem szaladtak Brüsszelig a tagállamok. Most már csak azt kérdezik a megfigyelők, hogyha a németeknek a két ország újraegyesítést követő újjáépítési költségeit nem kell a hiányra terhelniük, akkor mi miért nem írhatjuk le ezt az összeget, és ha nálunk a nyugdíjreform költségei maradnak kívül a hiányszámításon, a csehek miért nem a kutatásra fordított pénzt vonhatják ki a teher alól, mint a franciák. Mindeközben a döntést a magyar miniszterelnök az ellenzék és a kormányoldal közös sikereként kommentálta.
A szerda esti Háttér vendége volt Áder János, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség parlamenti frakciójának vezetője.
- Valóban siker-e az iménti könnyítés?
- Én sikerről semmiképpen sem beszélnék, ez egy lehetőség, egészen pontosan azt is mondhatnánk, ha szigorúbban fogalmazunk, hogy ez egy átmeneti időre ad arra lehetőséget, hogy másként könyveljen a kormány különböző számokat. Én ezt sikernek nem tekinteném. Siker az, ha a tényleges gazdasági folyamatok úgy alakulnak, hogy ne kelljen ilyen könyvelési trükköket alkalmazni - mondta Áder János.
- De úgy néz ki, hogy az Európai Unió is támogatja ezt a fajta könyvelési rendszert.
- Átmeneti időre, tehát ez véglegesen nem jelent megoldást Magyarország problémájára. Az Európai Unió statisztikai hivatala nyilvánosságra hozta a saját étékelését a magyar gazdaság helyzetéről, két ponton is nagyon jelentős eltérést mutatott ki a kormány által bemutatott számok és az Eurostat által kiszámított számok között. Az államadósság ennek következtében - mondja az Európai Unió erre illetékes intézménye - magasabb, mint amit a kormány vallott, azaz a kormány becsapta az Európai Uniót. Ennél súlyosabb probléma, hogy a kormány becsapta a magyar adófizetőket is, a magyar választópolgárokat is. Az államadósság ugyanis a bruttó hazai össztermékhez viszonyított aránya 60,7 százalék, tehát 60 százalék fölött van. Miért probléma ez? Ez azért probléma, mert részben, 1998-ban, amikor a polgári kormány megalakult, ez a szám 61 százalék volt. A polgári kormány ezt a számot letornázta 53,6 százalékra, ez egy komoly csökkenés, tehát folyamatosan, évről évre csökkentette a bruttó hazai össztermékhez viszonyított arányát az államadósságnak. Most ez a szám ismét ott van, ahol hét évvel ezelőtt volt. Ez már önmagában is probléma. A másik probléma, hogy minden, az Európai Unióhoz csatlakozott ország, így Magyarország is szeretne belátható időn belül az euróövezet tagja lenni. Igen ám, de ennek vannak feltételei! Négy feltétel van. Ezt a négy feltételt kell teljesíteni ahhoz, hogy az Európai Unió valutájához, az euróövezethez csatlakozhassunk. Ma az a helyzet, hogy mind a négy feltételt Észtország és Litvánia tudja teljesíteni, három feltételt teljesít további három ország, Magyarország pedig az egyetlen a tíz tavaly csatlakozott ország közül, amelyik a négy közül egyetlenegy feltételt sem tud teljesíteni. Lépjünk tovább! A magyar államadósság tavaly év végén már 3500 milliárd forinttal nagyobb volt, mint a kormányváltás idején. Ez önmagában is egy drámai mértékű államadósság-növekedést eredményezett. Friss hír, egy héttel ezelőtti hír, hogy az államadósság további, közel 600 milliárd forinttal nőtt az év első két hónapjában, tehát meghaladta immáron a kormányváltás óta a 4000 milliárd forintot. Ez azért probléma, mert az államadósság növekedésének üteme felgyorsult, havonta háromszor olyan gyorsan nőtt az államadósság 2005 első két hónapjában, mint 2004 átlagában, ott havi 100 milliárd forinttal nőtt az államadósság, most pedig közel 300 milliárddal.
- Felvetődött, hogy újabb megszorító intézkedésekre van szükség, amit a Pénzügyminisztérium azonnal cáfolt is, mert hogy a minisztériumok 35 százaléknál történő költségvetési félévhez viszonyított zárolása gyakorlatilag nem jelent újabb pénzelvonást, mert a bevételhez időarányosan tették ezt meg. Tehát gyakorlatilag nem lenne ezzel gond, ha a gazdaság úgy működne, és a bevételek olyan szinten jönnének a büdzsébe, hogy ezeket a hiteleket képes lenne az ország finanszírozni, de egyre inkább be kell látni azt, hogy 2002, úgymond, dupla költekezése ebben a ciklusban, vagy ebben a négy esztendőben már nem pótolható.
- Hát, komoly kormányzati bravúrra lenne szükség. Én ebben egyetértek önnel. Azért azt jó, ha tudjuk, hogy amikor a Medgyessy-kormány megalakult, 2002 tavaszán, akkor 320 milliárd forint volt pluszban a költségvetésben, és ebből tudták az első száznapos programot végrehajtani. Ez egy nagyon fontos különbség a mostani időszakhoz képest. És még egyszer mondom, az Orbán-kormány ideje alatt folyamatosan, négy éven keresztül csökkent a bruttó hazai össztermékhez viszonyított aránya az államadósságnak. Erre egyébként az azt megelőző nyolc évben nem volt példa. Emellett csökkent az infláció, csökkent a munkanélküliség, csökkent a költségvetési hiány is, miközben meglehetősen vonzó ország maradt Magyarország a külföldi befektetések, tőkebefektetések szempontjából. Akkor azt mondták a szocialisták, hogy egy ennél lényegesen jobb gazdaságpolitikát csinálnak. Hát, az eredmény azóta ismert. Csak egy mondattal visszakanyarodva az államadósság növekedéséhez, még egy dolgot azért tegyünk hozzá, mert így kerek a történet. Nem volt olyan fórum az elmúlt fél évben, egy évben, ahol ezt az emberek ne kérdezték volna meg tőlem. Azt kérdezték, képviselő úr, hol van az a rengeteg pénz? Azt látjuk, hogy az állam, a kormány, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány fölvett 4000 milliárd forintot, de mire költötte? Ha látnánk látványos beruházásokat, hídépítéseket, útépítéseket, iskola-rekonstrukciókat, új tornatermeket ebből a pénzből megépülni, akkor talán megértenénk, hogy hol van ez a pénz. De ilyent nem látunk.
- De a miniszterelnök úr azt mondta, hogy benne van az emberek nyugdíjában, a 13. havinak megfelelő részét éppen ezen a héten fogják postázni, megszorítva a postásokat, hogy siessenek.
- Tudja, amikor én ezt a magyarázatot mondom ezeken a fórumokon, a közgazdaságilag kevésbé képzett emberek is harsány kacajra fakadnak, ugyanis azt mondják utána nekem, amit én is a magam józan paraszti eszem után menve megkérdeztem a parlamentben a miniszterelnöktől, hogyha ezermilliárd forintot költött a magyar állam hitelből az államadósság rovására nyugdíjfizetésre, akkor a négymillió munkavállaló nyugdíjjárulékával mi történt, hiszen mindenki, aki kereső foglalkozást folytat, befizeti a nyugdíjjárulékát. Ezzel mi lett? A másik magyarázat úgy hangzott, hogy ezermilliárd forintot költöttek béremelésre. Most itt két megjegyzést hadd tegyek: először is a magánszférában nem az államadósság terhére növelik a béreket, ott az államnak ahhoz semmi köze nincs. De 800 ezer ember dolgozik Magyarországon az állami szférában. Tegyük fel, igazat mondott Gyurcsány Ferenc, és az ő béremelésük az államadósság terhére hitelből történt meg, akkor föl kell tennünk egy következő kérdést, hogy és azokkal az adóbevételekkel, személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó, társasági adó és illetékbevételekkel, amik több ezermilliárd forintot tesznek ki évente, mi történt? Aztán az emberek további kérdéseket is föltesznek, hiszen az elmúlt két évben komoly megszorító csomagok voltak.
- De tényleg, mi történt, hol van a pénz?
- Látja, ez az a kérdés, amire én is szeretném a választ megkapni. Hónapok óta próbálunk ennek a dolognak a nyomára jutni, próbálunk korrekt, kielégítő, tárgyszerű választ kapni a kormánytól. Hosszú-hosszú hónapokig pökhendi válaszokat kaptunk, majd amikor Gyurcsány Ferenc rászánta magát, hogy válaszoljon a kérdésre, akkor ez a válasz kerekedett ki belőle, amit én nem tartok elfogadhatónak, ez nem magyarázza meg azt, hogy hová lett ez a rengeteg pénz. De még ha el is fogadnám Gyurcsány Ferenc magyarázatát, akkor az akkor 3500 milliárdos államadósság-növekedésből még mindig csak 2000 milliárdot találtunk meg, és még mindig hiányzik 1500 milliárd, ami nem csekély összeg.
- De azt mondhatja az újságolvasó, a rádióhallgató, hogy hétről hétre újabb és újabb programok indulnak, a közelmúltban indult a 170 milliárd forintos kollégiumépítési, felsőoktatási intézményi beruházás, az autópálya építésének a tendereit éppen most folyamatosan hirdetik, tehát hogy itt hatalmas, több százmilliárd forintos befektetésekről van szó.
- Ezek nem ebből a pénzből valósulnak meg, ez még külön indokolttá teszi a mi kérdéseink felvetését. Önnek teljesen igaza van, bejelentették, hogy a felsőoktatás keretében egy 170 milliárdos fejlesztési programot hajtanak végre, és mi nem azt kifogásoljuk, hogy a felsőoktatásra költsön pénzt az állam, ez helyes célkitűzés, de most az történik, hogy egy úgynevezett magánbefektetői program keretében kerül sor erre a beruházásra, vagy erre a fejlesztésre. Ez nem növeli a magyar államadósságot, tehát az ön kérdése teljes mértékben jogos, ez a pénz még ezen kívül kerül elköltésre. Tehát, bár fölvették ezt a rengeteg pénzt hitelre, mégsem ebből épülnek meg az egyetemek, a főiskolák, nem ebből épülnek az új kollégiumi helyek, hanem magántőkéből, magánbankok kölcsöneiből. Az állam ezt majd visszabérli, ezért évente egy komoly díjat, összeget kell fizetnie, összességében húsz év alatt ez a magyar államnak, a magyar adófizetőknek egészen pontosan 60 milliárd forinttal többe kerül, mintha az állam hitelből, maga az állam hitelből építette volna meg. És ezért nagyon fontos az ön kérdése, mert ha jól gazdálkodott volna a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány, ha nem adósította volna el ilyen mértékben az országot, akkor most lett volna lehetőség arra, hogy ezt a 170 milliárdot ne ilyen konstrukcióban költsék el, hanem a magyar adófizetők számára egy kedvezőbb, olcsóbb, átláthatóbb megoldás szülessen.
- Azt még nem döntötték el, vagy legalábbis egyértelműen nem fogalmazták meg, hogy a lejárat után az intézményeknek a tulajdonába kerül-e, vagy adott esetben továbbra is a magánbefektető kezében marad, akinek többé kevésbé szintén hitelből van pénze, mint ezt ön is említette.
- A hétfői ülésnapon Pokorni Zoltán ezt a kérdést napirend előtt föltette Magyar Bálint oktatási miniszternek, és Magyar Bálint a következőt válaszolta erre, itt van nálam a szó szerinti jegyzőkönyv: megegyezés hiányában könyv szerinti értéken történik, történhet meg húsz év múlva a visszavásárlás. Azaz, a magyar állam visszavásárolhatja. Hogy mi lesz ez a könyv szerinti érték, ezt nem tudjuk. Magyar Bálint utána kifejtette, hogy ez lehet nulla forint is, de azért mindannyian tudjuk, hogy az egyetemek épületei meglehetősen központi helyen vannak a különböző városokban, és ezek az épületek nagyon-nagyon ritkán szoktak nullára amortizálódni. Én nem is nagyon tudok olyan ingatlant, ami húsz év után ne többet érne, mint a beruházáskori értéke, hanem nulla forintot érne. Ez nem túl életszerű, ráadásul a húsz év alatt még különböző fejlesztéseket, beruházásokat végrehajthatnak ezeken az épületeken a szerződések szerint, és ez további költségeket rak az adófizetők vállára. Ezért javasoltuk azt, ezért javasolta azt Pokorni Zoltán és kérte az oktatási minisztertől, hogy hozzák nyilvánosságra a szerződéseket, hogy lássa mindenki tisztán, hogy milyen konstrukcióban kívánják ezt a 170 milliárdot elkölteni.
- Erre elhangzott az ígéret?
- Nem, nem hangzott el, Magyar Bálint ezt a kérdést mintha meg sem hallotta volna, és még egyszer mondom, az a válasz, hogy majd esetleg húsz év múlva akár nulla forinton is megvásárolhatjuk, azt pontosan tudjuk, hogy ez nem valósulhat meg, hiszen csak az ingatlanok értéke ennél lényegesen magasabb lesz.
- Ilyen körülmények között épülnek az autópályák is értelemszerűen, ami azt jelenti, hogy az adófizetők pénzére apellál a mostani kormány, de nem az idei befizetésre, hanem a 15-20 év utáni befizetésre, tehát a következő kormány, vagy kormányok időszakára.í/by
- Ráadásul a helyzet még súlyosabb, az autópálya-építéseket, ha már szóba hozta, mert ugyanezen konstrukción belül, amit ön említett is, volt például az M5-ös autópálya-építés kapcsán egy olcsóbb konstrukció. Tehát, ha most eltekintünk attól, hogy építhetné a magyar állam is, ha nem ilyen rossz gazdaságpolitikát folytatott volna a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány, és nem adósította volna el így az országot, akkor építhetné a magyar állam, lehetne a magyar állam a hitelfelvevő, alacsonyabb kamatra vehetné föl a hiteleket, és kevesebbe kerülne mindannyiunknak ezeknek az autópályáknak a megépítése és üzemeltetése. Nem ezt az utat választották, hanem azt, amit ön mond, magánbefektetők építik. Igen ám, de például az M5-ös autópálya esetében két társaság versengett az útépítés jogáért, és hogy, hogy nem, a drágább ajánlatot tevő nyert. Nem akármennyivel volt drágább, 150 milliárd forinttal volt drágább az a cég, amelyik végül is a nyertes pályázatot letette.
- De nemcsak a kormány működésével kapcsolatban vannak gondok, hanem a parlamentével is, és ebből már az ellenzéket sem lehet kivonni. Itt van az alkotmánybírák megválasztásának ügye. Kilényi Géza, korábban alkotmánybíró, ismét a nyilvánosság elé állt egy elképzeléssel, hogy ki kellene a parlament hatásköréből vonni az alkotmánybírák megválasztását, mert akkor legalább haladna a dolog. Ön korábban volt az Országgyűlés elnöke is, mi a véleménye erről?
- Én nemcsak a parlament elnöke voltam, hanem voltam az alkotmányügyi bizottságnak is a tagja, ma is az vagyok, voltam az alkotmánybírákat jelölő bizottságnak is korábban a tagja és bizony emlékszem arra, hogy volt olyan időszak, két és fél évig tartott ez, amikor az SZDSZ akadályozta meg azt, hogy új alkotmánybírókat válasszunk. Annak valahogy nem volt olyan nagy hírértéke akkor. Most nem azt mondom, hogy ez bármire is indok, csak mondom, a történeti hűség kedvéért jó, ha ezt rögzítjük. Fontos tudni azt, hogy nem a törvényi szabályozással van a baj, szó nincs erről, eddig minden alkalommal megállapodtunk, amikor alkotmánybíró-jelölésre került sor. Hol hosszabb, hol rövidebb idő kellett ehhez. Most is megállapodtunk, lényegében, decemberben. Ugyanis az történt, hogy két alkotmánybíró személyében valóban már viszonylag korán létrejött az egyetértés, és a harmadik személyt illetően valóban nagyon sokáig nem tudtunk közös nevezőre jutni, mígnem Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke egy személyi javaslatot tett. Egy szegedi jogász-professzort javasolt, nagytekintélyű, komoly polgári jogászról van szó, akit mi is elfogadtunk. Még egyszer mondom, az MSZP akkori ügyvezető alelnökének, azt hiszem akkor még ügyvezető alelnök volt Szili Katalin, de mindenképpen az MSZP meghatározó politikusának, a parlament jelenlegi elnökének javaslatáról volt szó, amit ott a jelölőbizottság ülésén a szocialista delegátus, a korábbi igazságügyi miniszter, Vastagh Pál is támogatott. Miután mi nem ismertük a személyt közvetlenül, legalábbis a tárgyaló delegációnknak a tagja nem ismerte, két nap gondolkodási időt kért, és utána jelezte, hogy támogatjuk az illetőt, mert kiváló szakmai referenciákat hallottunk róla, és jó alkotmánybíró lesz belőle a mi tudásunk, vagy a mi ismereteink szerint is. Eltelt újabb két nap, és a szocialisták bejelentették egy frakcióülést követően, hogy mégsem támogatják ezt a jelöltet. Azóta patthelyzet van valóban, de ezért nem a Fideszt kellene hibáztatni. Önmagában a kérdésfelvetést is kicsit furcsának és tréfásnak gondolom, ha három üres hely van, akkor miért nem három bírót választunk meg? Most azért hibáztatni a Fideszt, mert hogy a három üres helyre három alkotmánybírót akar megválasztani, azt megint csak mókásnak gondolom, hát miért ne választhatnánk! Volt erre példa. Én sem vagyok elégedett ezzel a teljesítménnyel, kicsit szégyellem is magam, hogy nem tudtunk idáig zöldágra vergődni.
- Egyes folyókon még mindig árhullám vonul le, aztán nem lehet tudni, hogy mi lesz az elkövetkezendő napokban, hetekben. A kormány szerdán foglalkozott az árvízhelyzettel, a környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy hozzáfognak a tárolók építéséhez, mert ezzel a gátépítést ki lehetne váltani. De mintha már évekkel ezelőtt is szó lett volna erről.
- Olyannyira szó volt erről, hogy 2002-ben Medgyessy Péter azt ígérte, hovatovább a szavát adta rá, hogy 2004 végére a Tisza mentén és a Tisza teljes vízgyűjtő területén meg fogják építeni, ahol még hiányzik, vagy megerősítik a meglévő gátakat. Ezt a munkát 2004 végére befejezik - mondta az akkori miniszterelnök-jelölt.
- De most már másik kormány van.
- Ettől még ez az ígéret köti a szocialistákat. 2004 elmúlt már, túl vagyunk ezen a határidőn, és nemhogy a teljes védvonal nem lett megerősítve, tudja mennyi töltéserősítéssel végeztek az elmúlt három esztendőben? 25 kilométert erősítettek meg. Tudja mennyit kellett volna? 600-at. Most a Tisza mentén élő másfélmillió ember csak a jóistenben bízhat, de nem a Gyurcsány-kormányban. Abban bízhat, hogy lassú lesz az olvadás, esetleg egy hűvösebb, szelesebb, kevés csapadékot hozó időjárás következik a következő hetekben, és így szép lassan a folyók le tudják vezetni azt a hólémennyiséget, ami most még a Kárpátokban, illetve a hegyekben van. Ebben bizakodhatunk csak, de a kormány semmit sem tett meg azért az elmúlt években, hogy a Tisza mentén élők nagyobb biztonságban érezhessék magukat. Semmit! A polgári kormány - csak azért, a rend kedvéért ezt is tegyük hozzá - négy év alatt 205 kilométernyi töltést épített vagy erősített meg, miközben három országos rekordot döntő árvízzel is meg kellett birkóznia. Még egyszer mondom, a Gyurcsány-kormány felelőssége a tekintetben, hogy a gátak megépítése és megerősítése elmaradt, elvitathatatlan.
Ki az áruló? - Katona hazárulózott a parlamentben.
2005. márc. 29., 19:03
"Az a politikus, aki hatalomvágyból hazug állításokkal tudatosan rontja az ország hitelét itthon és külföldön, aki nem ismeri el sok millió magyar ember szorgalmas munkájának eredményét, aki aljas módon elveszi az emberek jobb életbe vetett hitét, az hazaáruló" - jelentette ki Katona Béla, az MSZP frakcióvezetõ-helyettese az Országgyûlésben.
Meghamisított számadatokkal próbálja elhitetni az emberekkel egy ellenzéki csoport, hogy az ország kilátástalan gazdasági helyzetben van - állította hétfői parlamenti felszólalásában Katona Béla. A szocialista politikus szerint a politikai csatározások új eleme azt a célt szolgálja, hogy az emberek elhiggyék: az ország a 25 uniós tagország közül minden vonatkozásban az utolsó helyen áll.
Katona kijelentette, nem gondolja, hogy a Fidesz-kormány volt pénzügyminisztere a jegybank élén politikai megrendeléseket hajt végre, "de azt gondolom, hogy a közgazdasági egyetemeken néhány év múlva tanítani fogják, hogy a szűklátókörű, hibás monetáris döntések milyen károkat okoztak az országnak". A szocialista frakcióvezető-helyettes szerint az elmúlt évek pénzügyi politikája ellenére a gazdaság folyamatosan és jó irányba fejlődik, és ezt az EU statisztikai adatai is alátámasztják. Attól, hogy egy hazugságot sokszor ismételnek, nem válik igazsággá - fogalmazott Katona Béla.
2002-ben Orbán Viktor miniszterelnök hazaárulózása miatt kivonult a parlamenti ülésteremből az ellenzék. A volt kormányfő a státustörvény és az európai uniós csatlakozás vitája "hevében" minősítette az ellenzéket. Orbán saját állítása szerint nem parlamenti hozzászólás során használta a szót, hanem hozzászóláson kívül Keller Lászlónak mondott "ilyesmit". A 2002 február 5-i parlamenti "hazaárulózási" ügyben feljelentés is érkezett az ügyészséghez, ám a nyomozó hivatal akkori állásfoglalása szerint a "hazaáruló" kifejezés használata önmagában nem jelenti azt, hogy aki ezt mondja, annak konkrét tudomása van ilyen bűncselekmény elkövetéséről. Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke viszont idén március 15-én nevezte nemzetárulónak a kormányoldalt. A politikus megfogalmazásáért végül egy újságinterjúban elnézést kért.
