„Amennyiben a Gyurcsány kormány nem fizet a gazdáknak, akkor az EU sem fizet, és ha az EU nem fizet, akkor nettó befizetők leszünk, mert a ránk eső részt akkor is fizetni kell!”
Gyurcsány, a gazdákat azonnal ki kell fizetni!
2004. május 1.-óta fizető tagjai vagyunk az EU-nak.
A kialakult rossz gazdasági helyzet közismert, a Medgyessy kormány nem ezt ígérte.
Ez így tovább nem mehet, az Ország sorsát, jövőjét nem rombolhatja tovább egy dilettáns uralkodni akaró kisebbség.
Az SZDSZ-MSZP kormány azonnal mondjon le!
Előrehozott választásokat azonnal, nagyon szoros ellenőrzés mellett!
Döntsön megint a Magyarnép!
Ha a kormány nem mond le, akkor a gazdák kérelemmel forduljanak a Köztársaság elnökéhez.
Az Elnök Úr azonnal oszlassa fel a Parlamentet, rendeljen el előrehozott választásokat.
Segítsünk a gazdáknak, fogalmazunk meg egy levelet, közösen.
Hajrá Magyargazdák, veletek vagyunk!
(http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9121537&la=42448105)
Gráf József büszke arra, hogy a szocialista mezőgazdaság "fejlődési pályára" állításában részt vett. Szerinte elődje, a menesztett Németh Imre munkája "elismerést érdemel ki" és elmondta azt is, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatos adatok nem az agrárium valós helyzetét tükrözik. 2005-04-28 00:05:31
Gráf erről az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt beszélt miniszterjelölti meghallgatásán kedden.
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása során elmondta, néhány nappal ezelőtt is úgy gondolta, hogy ötvenkilenc évesen "különösen nagy tervei" az életben és a szakmai pályafutását illetően nincsenek". A menesztett elődje hivatali idejét értékelve azt mondta, hogy Németh Imre "tisztességgel" végezte munkáját és "elismerést érdemel ki a tevékenysége". Saját pályájáról úgy nyilatkozott, hogy politikai tevékenysége idején is a mezőgazdasággal foglalkozott. Szerinte a 1970-es 1980-as években a magyar mezőgazdaság fejlődési pályán állt. "Büszke vagyok erre az időszakra és arra, hogy ebben részt vehettünk" - fogalmazott. Gráf József a mezőgazdaság elmúlt évi teljesítményét illetően arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatok "látszólag rendben vannak", ám - mint hozzátette - "tudjuk, hogy az adatok és a valóság más". Elmondta azt is, hogy az agráriumban "meglehetősen súlyos finanszírozási problémák vannak". A gazdáknak járó támogatások kifizetésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a maga részéről elképzelhetetlennek tartja, hogy az Európai Unió 25 országából 24-ben kifizetik a támogatásokat, csak Magyarországon nem. A kijelölt tárcavezető elismerte, "szinte megoldhatatlan feladat" a 6-7 millió tonna gabona értékesítése. Gráf József úgy véli, az agrártárcának nem az a feladata, hogy mindenben megfeleljen az Európai Unió elvárásainak. Mint kifejtette, "nem az a fő cél, hogy az uniós szabályokat betartsuk". A mezőgazdasági tárca várományosa elismerte, hogy mozgástere az elkövetkező egy évben "nagyon szűk" lesz. Ennek kapcsán megjegyezte: újabb pénzeket nem vár a miniszterelnöktől, inkább a tárcán belüli átcsoportosításokkal próbálja megoldani az előtte álló feladatokat.
Jussukra várnak a gazdák
Lengyel Zoltán, a bizottság fideszes alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a tüntető gazdákkal aláírt megállapodásban megjelölt határidők közül több már lejárt és némely kifizetéssel még mindig adós a kormány. A terület alapú támogatások kifizetésével összefüggésben arra volt kíváncsi, hogy a kijelölt dátumig, május közepéig befejeződik-e a gazdák regisztrációja, mert - mint rámutatott - ez idáig csupán mintegy tíz százalékos a jegyzékbe vettek aránya.
A Fidesz mezőgazdasági kabinetjének vezetője tudni szerette volna azt is, hogy a nemzeti támogatásokon belüli források elégségesek lesznek-e Gráf terveinek megvalósításához.
Lengyel Zoltán utalt rá, a növény- és talajvédelmi szolgálatok fizetésképtelenséggel küszködnek. Óhajt-e ez ellen tenni valamit az új miniszter? - kérdezte.
A fideszes politikus intézkedést vár Gráf Józseftől az állat- és növényvédelmi állomások kapacitása növelése érdekében is, mert - ahogy mondja - jelenleg képtelenek importáru vizsgálatával kapcsolatos feladataiknak megfelelni.
Kékkői Zoltán, Fidesz-delegált határozott lépéseket vár Gráf Józseftől a tavaly mintegy 14 százalékos visszaesést elszenvedő állattenyésztés fejlesztése ügyében. A képviselő ugyancsak határozott fellépést sürget a Csehországból szabálytalanul Magyarországra kerülő 2,8 százalék zsírtartalmú tej importja ellenében. Ezzel összefüggésben utalt rá, Magyarország ötéves derogációt kapott az Európai Uniótól, míg Csehország nem kért ilyet.
Kékkői Zoltán a gabona intervenciós felvásárlásának a nehézségeiről szólva közölte: jelenleg is mintegy hétmillió tonna gabona többlet van az országban. Ennek kapcsán idézte Németh Imre menesztett minisztert, aki a képviselő egyik írásbeli kérdésére azt válaszolta, hogy december 31-ig csupán öt-hatszázezer tonna búzát és mintegy háromszázezer tonna kukoricát sikerült csak exportálni.
A fideszes honatya a Fidesz és a gazdák egy korábbi indítványát tolmácsolva azt kérte Gráf Józseftől, járjon közben annak érdekében, hogy az intervenciós felvásárlási időszak ne novemberben, hanem augusztus elsején kezdődjön.
A kormány agrárpolitikája megbukott
Farkas Sándor véleménye szerint a miniszterjelölt bemutatkozó szavai arról árulkodnak, hogy az előző három év agrárpolitikája "megbukott" és "komoly károkat" okozott az országnak.
A képviselő elvárja Gráf Józseftől, hogy elődjétől eltérően nagyobb figyelmet fordítson a kertészetre, amely - mint fogalmazott - "a vidékmegtartó képesség legnagyobb ereje".
Farkas Sándor a miniszteri poszt várományosának javasolta a termálenergia felhasználás fejlesztését, amely - szerinte - "hosszú távú kitörési pont lehet". A politikus felszólította Gráf Józsefet a Nemzeti Lovas program forrásainak bővítésére, a program támogatására is.
Rossz kifizetési formát választott a kormány
Járvás István arról beszélt, hogy az európai uniós csatlakozást népszerűsítő kampányban a kormány még a normálkifizetések mellett érvelt, ma mégis az egyszerű kifizetéseket alkalmazza. Ez nem orientálja megfelelően a mezőgazdasági szereplőket és jelentős túltermelést is produkál. Jó döntés volt-e, hogy a kifizetéseknek ezt a módját választotta a kormány? - tette fel a kérdést.
Járvás István elmondta, hogy az utóbbi időszakban körülbelül százezer portán szűnt meg az állattartás, ami 1 millió tonna gabona piacra kerülését jelenti. Az üzletrészekről szólva nehezményezte azt a folyamatot, ami az 1996-os szövetkezeti törvénymódosítás után gyorsult fel, és aminek következtében üzletrész tulajdonosok vesztették el földjeiket.
Újraéledő szövetkezetek?
Gráf József a felvetésekre válaszolva kifejtette, a gazdamegállapodást magára nézve kötelezőnek érzi, azt "kőkeményen be fogja tartani. A megállapodásban rögzített április 30-i határidőről azt mondta, hogy annak betartására neki már nincs hatása, felelősséget csak az ez utáni időszakra vállal. Elismerte, hogy miniszteri terveinek megvalósításához a nemzeti támogatások nem biztosítanak megfelelő forrásokat. Szerinte a 650 főben limitált falugazdászi hálózat elégséges ahhoz, hogy az alapvető feladatokat megoldják. A kijelölt miniszter hisz benne, hogy az állategészségügyben fenntartott "félkatonai szervezet" hatékony működésre képes, ezért - mint hozzáfűzte - nem szívesen juttatna állami feladatokat társadalmi szervezeteknek. Gráf József a cseh import tej ügyében a magyar piac védelmét ígérte és azt mondta, meghozza a szükséges intézkedéseket. A gabonafölösleget - elmondása szerint - az export felgyorsításával és raktárépítéssel vezetné le. Elmondta: a termálenergia hasznosítását illetően a törvénymódosítás már előrehaladott állapotban van. Gráf a lovashagyományok fenntartásával kapcsolatban, "ami rajta múlik", megteszi. A jövendő miniszter a kertészetet fontos ágazatnak tekinti, de nem kívánja a többi szektortól elkülönítve kezelni. Elmondta, az üzletrészeket értékesítő cégnek a tárca már utasítást adott, hogy a tagok számára a második félévben kezdje meg az értékesítést. Hozzátette: a Pénzügyminisztérium a felszámolás által érintettek kártalanítására a pénzügyminisztérium tervet dolgoz ki. Gráf József szerint a szövetkezetek az elkövetkezendő időszakban reneszánszukat fogják élni.
***
Közlemény
az agrárminiszter-jelölt meghallgatásáról, és az előtte álló feladatokról
Hosszú hónapok mellébeszélése után Gráf József földművelésügyi miniszter-jelölt elismerte, hogy jogosak voltak a gazdák követelései. Mint arra a Fidesz már számtalanszor felhívta a figyelmet, előbb kellett volna kifizetni a támogatásokat, mert az uniós finanszírozásra való átállás során egy teljes év kimaradt, a legnehezebb időszakban. Át kell gondolni az állattenyésztés körül kialakult katasztrofális helyzetet, ami annak következménye, hogy az állat-állomány soha nem látott mélyponton van, s ez negatívan befolyásolja a belső takarmánypiacot is. Az élelmiszerbiztonság szervezetrendszere nem működik kellő hatékonysággal. Gyurcsány Ferenc, és Németh Imre eddigi állításaival szemben nem működik megfelelően a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal sem. Gráf József most azt is elismerte, hogy szükség van a falugazdász hálózatra. A Gyurcsány-kormány teljesítményét figyelembe véve, már annak is örülnünk kell, hogy a miniszterjelölt ezekben az alapvető kérdésekben egyet tud érteni az ellenzékkel. Természetesen igazi eredményt csak akkor várhatnak a gazdák az új kormánytag kinevezésétől, ha a felismerést tettek is követik.
Lengyel Zoltán Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoport Mezőgazdasági Kabinet
Gráf: Az EU-tagországok közül csak hazánk nem jut támogatáshoz. 2005. április 26. 10:20
Tarthatatlan, hogy az Európai Unió 24 tagországában a versenytársak hozzájutnak az agrártámogatáshoz, míg ez Magyarországon nem megoldható – mondta Gráf József kijelölt agrárminiszter az MTV Nap-kelte című műsorában.
Gráf József keményebb fellépést ígért elődjénél a területalapú és az intervenciós támogatások terén. Megerősítette, hogy néhány kulcspozícióban személyi változások is lesznek az agrártárcánál, konkrét neveket azonban nem mondott.
Mint ismert, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy Németh Imrét május elsejével Gráf József váltja a Földművelésügyi és Vidékfeljesztési Minisztérium élén. (Magyar Rádió)
Óriási rizikót vállalnak a gazdák - Nincs pénz agrárbiztosításra.
Kevés gazda tud áldozni agrár-biztosításra. Pedig a mezőgazdaság kiszámíthatatlansága miatt egy időjárási szempontból kedvezőtlen nap tönkreteheti akár az egész éves munkájukat. Az agrárbiztosítások piaca ugyanakkor tavaly az állami támogatás megszűnése miatt 13 milliárd forinttal esett vissza.
Az időjárás viszontagságainak kiszolgáltatott gazdák annyira pórul járhatnak, hogy egy fagy vagy árvíz a teljes évi munkájukat egy nap alatt tönkreteheti. De sok esetben a jó évnek sem lehet örülni, az ugyanis alacsony felvásárlási árakkal jár, mint a tavalyi év rekord gabonatermése. Már annak is örülhetnek, ha a következő év vetőmagját nem hitelből kell megvásárolniuk - nemhogy biztosításra is költsenek Az agrárbiztosítási piacon már csak négy nagy biztosító foglalkozik a gazdálkodókkal, az ő bevételük pedig millárdokkal esett vissza.
Sipos József, az Allianz kommunikációs igazgatója: "2003-ban amikor még megvoltak az állami támogatások durván 20 milliárdos piac volt, 2004-ben az állami támogatások eltűnésével 7 milliárd alá esett vissza és a visszaesés túlnyomórészt az állatbiztosításokat érintette."
Mivel 2005-ös év sem kecsegtet semmi jóval, kedvező fordulatra aligha lehet számítani. Azonban még egy fagyos tavasz, vagy egy újabb árvíz rádöbbentheti a gazdákat arra, hogy hiába a technológiai fejesztés és a mindennapi munka, biztosítás nélkül mindenük elveszhet.
Márki János, az Argosz mezőgazdasági üzletág vezetője: "Egyre inkább szélsőséges éghajlati körülmények között fogunk termelni, ehhez kell alkalmazkodni és a biztosításnak nagyobb szerepe lesz. Több kockázatot vállalnak bizonyára a biztosítók, ha megfelelő jövedelemmel rendelkeznek a termelők, és ehhez megfelelő támogatottság is lesz."
Arra egyelőre esély sincs, hogy a díjtámogatás újra a nemzeti támogatás része legyen. Erre a kormányzat részéről semmi szándék nincs. Ugyanakkor az európai unió több országában támogatják a mezőgazdasági biztosítási díjakat. Ausztriában például 50, Olaszországban pedig 30 százalékkal.
A kormány elmulasztotta felkészíteni a gazdákat, nem adott megfelelő tájékoztatást, hogy felkészüljenek az uniós csatlakozásra - mutatott rá Lengyel Zoltán, a Fidesz-frakció mezőgazdasági kabinetének vezetője. 2005-04-15 23:00:03
A politikus arra reagált, hogy Benedek Fülöp, a tárca közigazgatási államtitkára egy kaposvári szakmai fórumon a mezőgazdaság ellentmondásos helyzetéről beszélt.
Az államtitkár elmondta: az ellentmondások részben abból adódtak, hogy noha az elmúlt három évben jelentősen felgyorsult a jogharmonizációs munka, ennek ellenére nem sikerült minden területen felkészülni a csatlakozással járó változásokra, késedelmet szenvedett az intézményi felkészülés. Hozzátette: a helyzetet nehezítette, hogy a támogatások áthúzódása miatt likviditási gondok keletkeztek, és az is, hogy viszonylag gyengén reagáltak a termelők a nemzetközi versenyre. A fideszes politikus erre úgy reagált: sajnálatos, hogy a gazdákat hibáztatja a kormányzat a mezőgazdaságban kialakult káoszért és zűrzavarért. A kormány elmulasztotta a gazdák megfelelő felkészítését, illetve olyan ismereteket adott, amelyek nem hasznosíthatók jelenleg az uniós versenyben, pedig ezekre a képzésekre "súlyos milliárdokat" fizetett a kormányzat az adófizetők pénzéből. Az agrárkifizetésekkel kapcsolatban a kabinetvezető elmondta: a kifizetéseket nem teljesítik rendesen, a gazdák csak ígéreteket kapnak. Lengyel Zoltán arra az államtitkári kijelentésre reagálva, miszerint "a romló hatékonysági mutatók következményeit jelentősen fölerősítette az exportőröket sújtó monetáris politika, vagyis a nagyon erős forint", kifejtette: "úgy tűnik, hogy a kormányzati mulasztások eltussolására ismét elővette Benedek Fülöp az ügyeletes bűnbakot, a forintárfolyamot".
Jakab István: "Tedd működésképtelenné, hozd a tőkét és részesülsz!"
A MAGOSZ elnöke egy, a kertészeti ágazat témakörével is foglalkozó, szakmai tanácskozáson adott újabb exkluzív interjút a szentes.fidesz.hu-nak. Ebben Jakab István kemény kritikával illeti a kormányt, hiszen az ágazat a huszonnegyedik órán túl agonizál. Ezért pedig ő egyértelműen a jelenlegi kormányzó politikai erőket teszi felelőssé. 2005-04-07 23:25:08
Jakab István a kertészet helyzetéről
A MAGOSZ elnöke egy, a kertészeti ágazat témakörével is foglalkozó, szakmai tanácskozáson adott újabb exkluzív interjút a szentes.fidesz.hu-nak. Ebben Jakab István kemény kritikával illeti a kormányt, hiszen az ágazat a huszonnegyedik órán túl agonizál. Ezért pedig ő egyértelműen a jelenlegi kormányzó politikai erőket teszi felelőssé.
A kertészet a magyar mezőgazdaságban olyan lóhoz hasonlítható, amit nem etettek, csak biztattak, hogy húzzon, de mostanra már olyan sovány, hogy halódik. A vidék megtartóképességében akár zászlóshajóként is működhetne ez az ágazat, közben a szemünk láttára vész el. Ön nem így látja?
A kertészet valóban közel van ahhoz az esethez, ahogyan az a bizonyos ló járt... Mert ez az ágazat volt az, ami szinte a semmiből építkezett, mégis hatalmas értéket teremtett, magyar minőséget állított elő. Ma pedig ott tartunk, hogy az sincs, aki ezt a minőséget számon kérje, vagy egyáltalán bemutassa. Ez, azt gondolom, hogy az ágazat szereplői számára tragikus. Azok számára pedig, akik idejutatták, elgondoltató és talán végig kellene gondolniuk, hogy megtettek-e mindent, hogy ne jussunk erre a sorsra. De az a kormány, amelyik nem veszi észre, hogy a minőségellenőrzés a piacszabályozás egyik legfontosabb eszköze az Európai Unióban, az végzetes hibát követ el. Az a kormány, amelyik szó nélkül hagyja az EU-nál, hogy a déli szomszédainknál, egyfajta jóvátétel végett, vámmentesen megnyitják a határokat a termékek előtt - és ezek özönlik el a piacainkat -, tönkreteszi a magyar termelőket. Mi nem tudunk tovább nyomulni, mert nem tudjuk felvenni a nyugat-európai a versenyt azokkal, akiknek a mienknél sokkal komolyabb az infrastruktúrájuk. A másik pedig a marketing. Nekem volt szerencsém megtapasztalni az EU korábbi 15 országában hogyan védik a kormányok a saját termelőiket és termékeiket. Milyen komolyan veszik az ellenőrzéseket, amit mi egyáltalán nem tapasztalunk idehaza. Régen el kellett volna már járni az uniónál az unión kívülről származó, de az unión át behozott legkülönfélébb termékekkel szemben, hiszen ezek árasztják el az országot. Elfogadhatatlan az, hogy az áruházi láncok középkori módszerekkel teszik tönkre a magyar gazdákat. De ugyanez tapasztalható más ágazatoknál is. Ez pedig a nemzeti kormány felelőssége és feladata. Ezeket a kérdéseket nem lehet megkerülni, akár tetszik, akár nem, ez nem politika! Persze ha szóba hozzuk, mindjárt az lesz belőle... Mi meg azt gondoljuk, hogy a gazdaságpolitikáért az a politikai erő a felelős, amelyiknek a kezében van a kormányrúd. Tehát amikor ők nem tesznek meg mindent azért, hogy a gazdaság jól működjön, akkor a saját politikai céljaikat rendelik alá a gazdaság működésének. Ezt vissza kell, hogy fordítsuk!
A mai tanácskozáson kiderült, hogy ehhez az ellenőrzési rendszerhez ötleteket vár a minisztérium, hiszen nekik még az sincs. A szakma biztosan ad, de kérdés, hányadik órában?
Már túl vagyunk a huszonnegyedik órán. Én nem értékelem le az FVM-ben dolgozó embereket, mert ők pontosan tudják, hogy mit kell csinálni. De vajon a vezetés tudja-e, hogy milyen bűnöket követ el, ha nem alkalmazza ezt a módszert?! Qui prodes? Minek az érdekében történnek dolgok? Két változat van: vagy az, hogy "tedd tönkre és vedd meg!" Ez volt a rendszerváltáskor. Ma pedig az, hogy "tedd működésképtelenné, hozd a tőkét és részesülsz!" Tudom, hogy ezek durva vádak, de sajnos ismét a szemünk előtt zajlik ez a folyamat, akár akarjuk, akár nem. Mi, a magunk részéről azt követeljük érdekképviseletként, hogy nyíltan, a játékszabályok betartásával, mondják meg, hogy mi a cél. Hogy van-e stratégia? Mert jelen pillanatban csak sodródást tapasztalunk, egyfajta követő magatartást.
Vagy még azt se, csak az ügyek szőnyeg alá söprését...
Így van, ezt a médiában nagyon szépen és ügyesen teszik. Csak az a szomorú, hogy még ennek az árát is velünk fizettetik meg. Egy könyv címével élve: most kellene lemondanunk, még az elzálogosított jövőnkről is. Ne hagyjuk!
A Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége kész segíteni az alakuló faluparlamentek munkáját - tájékoztatott Jakab István a Nemzeti Konzultációs Testület első ülésén, kiemelve: a szövetség továbbá újabb nyomásgyakorlás lehetőségét sem tartja kizártnak a lassan haladó kifizetések miatt. 2005-04-05 01:34:58
A kéthetente ülésező Nemzeti Konzultációs Testület első alkalommal a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnökét látta vendégül. Az Orbán Viktor által életre hívott szervezet megbeszéléséről Kudlik Júlia tájékoztatott. A szóvivő elmondta, a mai megbeszéléses a testület tagjai a magyar vidék, a magyar falu helyzete kerül megvitatásra és ezen felül tájékoztatást kapnak a márciusi gazdatüntetés eseményeiről is, hogy megvizsgálják, a faluparlamentek fórumai milyen segítséget nyújthatnak a gazdáknak annak érdekében, hogy ne kelljen az utcára vonulniuk érdekeik érvényesítéséhez.
Egyeztetett a MAGOSZ
Köszönettel vettük a Nemzeti Konzultációs Testület meghívását, mert úgy érezzük ez a testület valóban foglalkozik a vidék és a gazdák helyzetével - magyarázta Jakab István a MAGOSZ elnöke megjelenésének okát a szervezet ülésén, kiemelve: a folyamatos párbeszédre szükségünk van, és az agrárium helyzetértékelése az egész ország érdeke. Mint mondta, a gazdák határozott szándéka, hogy az európai uniós csatlakozást követő években a magyar gazdák, a vidéken élő polgárok valóban sikerként tekintsenek ezekre az évekre. Jakab beszédében azt is hangsúlyozta, hogy a magyar agrárium helyzete nem csak a vidék problémája, hanem az egész országé is.
"Rövid tájékoztatást adtam az ülésen arról, miért és hogyan alakult ki a háromhetes demonstráció, hogyan éltük meg ezt az időszakot és mi hogyan látjuk a megoldását ennek a problémának” - közölte a MAGOSZ elnöke, aki szerint a tüntetések miatt a vidéken élők számára nehézségek következnek. A magyar gazdákat élénken foglalkoztatja jövője és családja helyzete, ezért összefognak, mert akarnak és képesek is tenni saját érdekükben - tette hozzá.
Az ülésen szó esett, hogyan is látják a vidéki polgárok saját helyzetüket. Ezzel kapcsolatban Jakab még arra is figyelmeztetett, a parasztok aktivitása megnőtt, mert rádöbbentek: saját maguk is elérhetik céljaikat, ha összefognak.
Jakab sajtótájékoztatóján arról is említést tett, hogy a MAGOSZ kész segítséget nyújtani az alakuló faluparlamentek munkájában, mert mint mondta, a tények valós feltárásban mi is érdekeltek vagyunk. Hozzátette: a Nemzeti Konzultációs Testület kérdőíveire kíváncsiak, és a szervezet tagjaihoz el kívánják juttatni ezeket.
Miért pont a Nemzeti Konzultációs Testülettel?
Mi nem szervezői, csak résztvevői vagyunk a mai ülésnek - reagált azon újságírói felvetésre Jakab, mely azt firtatta, nem félnek-e attól, hogy összemossák a MAGOSZ-t ezek után a Fidesz-szel. Részt kívánunk benne venni, mert rólunk, a mi életünkről szól - szögezte le. Az elnök kifejtette: minden fórumon szívesen részt vesznek, amelyre meghívják őket.
"Várom azt a meghívót, amelyben a jelenlegi kormánypártok lehetővé teszik a számunkra, hogy érdemben, partnerség keretében el tudjuk mondani a véleményünket, hogy hogyan is állnak a dolgok, és hogyan látjuk a saját jövőnket” - húzta alá, hozzátéve: a szövetség továbbá újabb nyomásgyakorlás lehetőségét sem tartja kizártnak a lassan haladó kifizetések miatt.
Obreczán Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára, a demonstrációs bizottság nevében értékelte "az agrárbéke-megállapodás" időarányos teljesítését. A testület úgy vélte, az agrárkormányzat a kifizetéseket "döcögve" teljesíti, a Magosz adatai szerint ugyanis a gazdák 20-22 százaléka még nem kapta meg a számára járó támogatást.
A főtitkár adatai szerint április 1-ig 197 234 gazdálkodó kérelmét bírálta el a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a 208 813 regisztrált gazdálkodó igényéből. A MAGOSZ tudomása szerint a fennmaradó mintegy 11 ezer kérelemből körülbelül 4 ezer hibás. Ezeknél az eseteknél a szervezet hangsúlyozottan kérte az agrártárcát, hogy szükség esetén számukra az érdekképviseletek nyújtsanak segítséget.
"A tavalyi nemzeti kiegészítést, amit a szlovák és a lengyel gazdák már régen megkaptak, és ami miatt az ő termékeiket lehet Magyarországon is kapni."
Ezek a dolgok hogyan függenek össze? Mindkét állam tavaly lépett be az unióba. Most exportált terményeiket már az uniós belépés előtt vagy a körül vetették stb.
Ha megkapták a nemzeti kiegészítést, az azt jelenti, hogy nincsenek likviditási gondjaik. Ha nincsenek likviditási gondjaik, nem szorulnak alacsony áron eladni a termékeiket. ha nem adják el alacsony áron a termékeiket, azok nem jelentenek a természetesnél nagyobb konkurenciát a magyar termékeknek/terményeknek.
Azért lehet itt az ő terményeiket/termékeiket kapni, mert a magyar forint túlértékelt. Semmi köze ahhoz, hogy pár hónappal előbb vagy később kaptak-e pénzt.
Hohó! Nem csak a te pénzed, hanem az enyém is! Én meg már rettenetesen unom, hogy törvényesen lopják ki a zsebemből, hogy a pártfogóknak odaadják. (Egy részét!) Te mennyit kaptál?
Nem vetted még észre, hogy a diliház ott működik a Parlamentben, ahová bekaraténoztad magad? Meg nem mondom innen, hogy ápoltnak, vagy ápolónak, de meg fogsz lepődni, ha rádnyílik az ajtó!
Más farkával ne verje a csalánt Áder - ha megkérhetem. Az előrehozott választásért egy petákot nem vagyok hajlandó fizetni - elég a traktorosok rendőri biztosítása - az én pénzemből egyelőre. Viktor, jó lenne ha felébrednél, és nem szorgalmaznád az előrehozott választásokat. Mindjárt jön a tavaszi áradás, usgyi be a rocsóba és teremtsd meg a "legendádat" idén is.
A szocialista-liberalista koalíció politikai célja a rendszerváltás következtében kialakult birtokviszony megváltoztatása, a kisbirtokos gazdák földjeinek megszerzése a zöld bárók, a külföldi befektetők számára.
Először ennek érdekében a 90-es évek második felében a földtörvényben kívánta lehetővé tenni a paraszti gazdaságok idegen kézre juttatását. Akkor visszahátrált a népszavazási kezdeményezés sikerinek láttán, de láthatóan nem mondott le eredeti terveiről.
Most abba a csapdába próbálja beterelni a gazdákat, hogy először felfestette az EU-s támogatások pénzügyi lehetőségeit, amelynek hatására a gazdák beruháztak, erőgépeket mezőgazdasági célgépeket vásároltak, természetesen hitelére.
Kiszolgáltatták magukat a BANKOKNAK.
Most következik a végkifejlet! A EU-s pénzeket visszatartva mondvacsinált indokok alapján, ellehetetlenítik a gazdákat. Hamarosan lépnek a BANKOK és ráteszik a kezüket a gépekre és a földekre.
Ez a magyar kisgazdaságok kisemmizésének története.
Ehhez mellékszálon a propaganda gépezete segítségével hangulatot kelt a kulákok ellen. Szembefordítja a gazdákkal a városi lakosságot. Kijátssza az IRIGYSÉG kártyát."
Sok magyar gazda irigyli északi szomszédunkat, Szlovákiát, ahol a 2004-es uniós támogatások 99 százalékát már kifizették. A szlovák gazdák tavaly hektáronként 10-11 ezer forintnak megfelelő földalapú támogatást kaptak az EU révén. Idén ez az összeg a tervek szerint 13-14 ezer forintra nő. A nemzeti kiegészítés összege eléri a 80 millió eurót (közel 20 milliárd forintot) - tájékoztatta lapunkat a Szlovák Földművelésügyi Minisztérium szóvivője, Czajlik Katalin. Szlovákiában több mint 12 ezer gazda részesült dotációban.
Lengyelországban a begyűjtött kérelmek alapján a 2004. évi kifizetéseket október 16-án indították el - mondta Németh György, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) varsói irodájának vezetője. A gazdák 88 százaléka már megkapta a pénzt a kifizető ügynökségtől. 2004-ben a hektáronkénti alaptámogatás összesen - a nemzeti támogatással együtt - 503 zlotyra rúgott (1 zloty körülbelül 61 forintnak felel meg). Ezen túlmenően további kiegészítést kaphat a termelő, ha hátrányos helyzetű területen gazdálkodik. Az e címen felvehető támogatást sík területen hektáronként 179-264, hegyes vidéken 320 zlotyban állapították meg. Ennek 75 százalékát az EU finanszírozza. Idén a támogatási összegek módosulnak, és összességében az EU régi tagországai 60 százalékának megfelelő szintre emelkednek (csakúgy, mint Magyarországon).
Franciaországban az összes mezőgazdasági uniós támogatás évente 10 milliárd eurót tesz ki. Ebből a közvetlen kifizetések 7-8 milliárd euróra tehetők - tájékoztatta lapunkat Yanco Bouton, Franciaország budapesti nagykövetségének mezőgazdasági attaséja. Az elmúlt évben a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra jutó nemzeti támogatás összege elérte a 18 milliárd eurót. A tavalyi uniós dotációk 98 százalékát még december elseje előtt átutalták a gazdáknak. A francia gazdálkodók már hosszú ideje az EU mezőgazdasági politikája nyerteseinek számítanak. http://www.hetivalasz.hu/showcontent.php?chid=10761"
Ja!
Csak nálunk csinálják fordítva! Az MSZP-s elvtársak megforgatják, befektetik mások pénzét.
Mit is akarnak a gazdák? Kamattámogatást, amire a kormány kötelezettséget vállalt. Állatjóléti támogatást, amire szintén létezik kormányzati kötelezettségvállalás. A tavalyi nemzeti kiegészítést, amit a szlovák és a lengyel gazdák már régen megkaptak, és ami miatt az ő termékeiket lehet Magyarországon is kapni. A gazdák ezen túl a jogtalanul visszatartott Áfa visszafizetését, valamint a területalapú támogatások kifizetését várja el a kormánytól – olvasható a fideszfrakcio.hu-n. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=271131&rvt=5
Ennek több jelentése is van. Gyújtsál rá, szívd el. Mérgezd magad, a közéletet, ez maga a Gyurcsány, egy gátlástalan mocsok, egy fertő, stb. Medgyessy ki, Gyurcsánny rá! Aztán még lehet cifrázni.
Áder: a kormány fizesse ki a gazdáknak járó támogatásokat 2005. március 7. 11:11
A Fidesz-frakció felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul fizesse ki a gazdáknak járó támogatásokat, fejezze be a gazdák sértegetését és a magyar választók félrevezetését - jelentette ki Áder János a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője a párt frakcióülésén. A kormány azzal riogatja a választókat, hogy a gazdák igényeinek kielégítése adóemelést, a minimálbér adómentességének megszűnését és a gyógyszerárak duplájára emelkedését jelentené - mondta Áder.
A politikus hangsúlyozta: a gazdák nem kérnek mást, mint a jogosan nekik járó kamattámogatások, állatjóléti támogatások, a jogtalanul visszatartott áfa, a nemzeti kiegészítés és a területalapú alapú támogatások kifizetését. Ezek a támogatások benne vannak a költségvetésben, azokra a kormány korábban kötelezettséget vállalt - tette hozzá. "Minden más olyan megjegyzés Gyurcsány Ferenctől, vagy bárki mástól a kormány részéről, hogy ez többletet jelentene az adófizetőknek, egyszerűen hazugság" - jelentette ki az ellenzéki politikus.
Áder János hozzátette: a riogató kijelentések a "nagytudású kormányszóvivőtől, a még nagyobb tudású miniszterelnöktől és a legnagyobb tudású mezőgazdasági minisztertől származnak".
A frakcióvezető kiemelte: a magyar költségvetésnek, a magyar adófizetőknek 70 milliárd forinttal kevesebbe kerül a magyar gazdák támogatása ma, mint 2002-ben, ugyanis az Orbán-kormány utolsó évében 208 milliárd forintot fordítottak erre a célra, jelenleg viszont ez az összeg csupán 140 milliárd forint. Ha a Gyurcsány-kormány csak annyit fordítana a magyar gazdák támogatására, mint három évvel korábban a polgári kormány, akkor a demonstrációra nem került volna sor - jegyezte meg.
Kedvesem ki kell fizetni a gazdákat, nem kell velük szórakozni. A Gyurcsányt senki nem hatalmazta fel, hogy elvonja, késleltesse a támogatásokat, a kifizetéseket. Te, ezekre szavaztál, ezt akartad?
Medgyessy ki, Gyurcsánny rá!
Hol van, a semmire felvett 3500 milliárd forint hitel? A most készülgető autópályák jelentős része további hitelekből épül. Hol a lé?
Gyurcsány megint lendületesen hazudik, sikkaszt! Ez most a főnökötök.
"Míg 2002-ben 200 milliárd forintot költöttünk agrártámogatásra, az idén 320 milliárdot, s ez 60 százalékkal több" - hívta fel a fórum résztvevőinek figyelmét Gyurcsány Ferenc."
„A miniszter tájékoztatott arról: 2004-ben a magyar mezőgazdaság az uniótól közvetlen támogatásként 305 millió eurót kapott, míg az idén ez az összeg 375 millió euró lesz. Németh Imre utalt arra: az idei uniós közvetlen támogatások összege csaknem megegyezik a nemzeti kiegészítés forrásának összegével. Így az idén a magyar gazdák elérik a korábbi uniós tagok támogatási szintjének 60 százalékát.” http://www.fvm.gov.hu/main.php?folderID=831&articleID=6196&ctag=articlelist&iid=1
Megint ugrott 55 milliárd, igaz, a 60% támogatás megmaradt???
Néhány unalmas adat, a kőccségvetés XII. fejezete a földművelésügyi tárca teljes kőccségvetése Orbántól napjainkig:
Dagad a Leisztinger-birodalom A gazdáknak semmit, másoknak mindent - Jóval áron alul jutott az agrárcéghez a baloldali milliárdos
Ember legyen a talpán, aki meg tudja mondani, hogy most akkor jó üzlet-e az agrárium, meg lehet-e belőle élni, vagy sem. Amíg ugyanis a gazdákat a mezőgazdasági kormányzat magatartása miatt csődhullám fenyegeti, addig néhány szocialista kötődésű kapitalista mindent megtesz azért, hogy a privatizálandó állami agrárcégek közül önmagának minél zsírosabb falatot tudjon szerezni
Az MSZP-közeli nagyvállalkozóként emlegetett, milliárdos vagyonnal rendelkező Leisztinger Tamás érdekeltségi körébe például a minap került a korábban állami gazdaságként üzemelő Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt., amely 2002-ig még stabilan nyereséges vállalkozás volt, hiszen az adózás előtt 40 millió forint körüli eredményt produkált. A kormányváltás után azonban pénzügyi mutatója hirtelen átfordult és mínusz 260 milliót mutatott.
Érdekes egybeesésnek tűnik, hogy a szocialista kötődésű vállalkozók tulajdonába az utóbbi két esztendő során csupa olyan agrárcég került, amely a Fidesz-éra alatt nyereségesen üzemelt, de 2002 után veszteséges lett. Korábban beszámoltunk a Bácsalmási Agráripari Rt. hasonló történetéről, de a Bólyi MG Rt. esetében is ez következett be. A cég 2002-ben 4,38 milliárd forintos adózás előtti nyereséget produkált, ám egy évvel később már 8,39 milliárd forintos veszteséget ért el.
Az alcsiszigeti magánosítás egyébként vargabetűvel zajlott le. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. két eredménytelen nyílt pályázat után versenyeztetés nélkül, jóval az értéke alatt adta el mégpedig 640 millió forintért az egymilliárdos áron nyilvántartott céget a Konfarm Mezőgazdasági Kft.-nek, amely ezt követően a Forrás Rt. százszázalékos tulajdonába került. A részvénytársaságot 48,8 százalékban a Leisztinger Tamáshoz köthető Arago Rt. jegyzi...
