Veres András püspök szerint a beépített papokról a paptársak zöme tudta, hogy ügynök. Veres szerint egyiküknek se kell a nyilvánosság elé állnia, mert "nem a társadalom, csak esetleg néhány társuk ellen vétettek." Más teológusok, egyháztörténészek, papok és hívek ezt másként látják. Ti mit gondoltok?
A kommunista titkosszolgálat ügynöke volt Sawa metropolita, a lengyel ortodox egyház feje - írta a Rzeczpospolita című lengyel napilap a Nemzeti Emlékezet Intézetében (IPN) őrzött aktákra hivatkozva.
A Kádár-rendszer politikai rendőrségének, a III/III-as ügyosztálynak a titkos megbízottja volt egy pápai katolikus plébános; Molnár Zsigmond 1963 és 1984 között "Pápai" fedőnévvel adott jelentéseket, írta Veszprém megye napilapja, a Napló szombati számában.
A ma már 80 éves plébános jó barátjáról, az azóta már elhunyt dr. Markó József pápai középiskolai tanárról adott jelentéseket, akit politikai nézetei miatt állandóan zaklatott a rendőrség, olvasható a lapban.
Az újság közlése szerint a papot nem zsarolással vagy bizonyos kedvezmények nyújtásával vették rá a jelentésekre, hanem "a nyilvántartó kartonja szerint önszántából, elvi meggyőződésből lett tagja a hálózatnak".
A cikk szerzője hangsúlyozta, hogy Molnár Zsigmond "igazából egy percig sem tagadta, hogy a Markó Józsefről szóló jelentések tőle származnak, csupán a tett jelentőségét próbálta csökkenteni".
Az idős plébános cáfolta, hogy ő lenne a "Pápai" fedőnevű besúgó, mert – mint az újságírónak mondta – nem tud arról, hogy ügynöknek szervezték volna be, ő csak rendőrökkel folytatott beszélgetésekre emlékszik, melyek során kérdezgették és ő felelt.
A megyei lap kitér arra is, miszerint a pápai plébános a "tettét azért sem érzi rendkívülinek, mert egyházi elöljáróitól azt hallotta, több mint száz pap jár hasonló cipőben, mint ő".
A Napló újságírója az üggyel kapcsolatban telefonon megkereste Márfi Gyula, veszprémi érseket, aki azzal hárította el a nyilatkozatot, hogy még tájékozódnia kell az ügy részleteiről, de később készséggel áll rendelkezésre.
A Szent Korona Rádió legújabb értesülése szerint egy besúgó katolikus papot lepleztek le Pápán, aki „Pápai” fedőnéven politikailag kompromittáló jelentéseket írt a titkosszolgálati hálózatnak 1963 és 1984 között a köztiszteletben álló pápai tanárról, a néhai Markó Józsefről (1913-1984), aki ezek miatt állandó zaklatásnak volt kitéve.
Súlyosbító körülmény, hogy a bizonyítékok szerint „Pápai" nem egyszerű ügynök, akit zsarolással vagy kedvezményezéssel szervezett be a kommunista titkosszolgálat, hanem úgynevezett „titkos megbízott”, aki önszántából, elvi meggyőződésből jelentett.
A „mellékállásban” hivatásos besúgó pap neve: M. Zsigmond, aki jelenleg is a pápai tókerti plébánia vezetője.
Miért? Megmondják...Csak nem félsz tőlük? Akkor az öreg, vén, megtaposott, agyon vert papokkal akarod az ÁVH-t revolverezni?
Azért egy nagy farok ez az Ungvári Krisztián is... Más farkával a csalánt verni.....menjen a 3,14- csába. Szerencsétlen aggastyánokat ilyen helyzetbe hozni....örülnek, hogy élnek.
Már maga az, hogy az Egyházban lévő ügynököket vadássza....és aztán nem is azt keresi, hanem akik a Miniszterelnöki hivatalban vannak...de akkor miért az Egyházat b...gatja.
És csodálkozik, hogy mindenki bezátja elötte az ajtót..... Szamárfejűűűűű!
Nem tudom, a kat. egyháznál hogy mentek a dolgok, de a protestánsoknál Roszíkot is, Hegedűs püspököt is akkor távolították el egyházukból, amikor az átvilágítást kezdték forszírozni.
Elolvastam, és? Mit akarsz 2006, márciusi cikktől)
Ha nagyon érdekel, most volt Pécsett, egy konferencia a pöspöki kar részére...(Magyar Kurír) ebben a témakörben. Várszegi Asztrik előadást tartott a Pannonhalmi apátságot érintő dokumentumokból.
Magyar országon nem ez a helyzet. A Magyar egyház vezetői börtönbe voltak, a papokanak, csak nagyon kis része volt ügynök. A Magyar egyház a mártírok egyháza...Mindszenty, Grősz, Szennay. Tompa Nándor, Rózsavölgyi László, Keglevich István, Emőd László.Tessék elolvasni Hetényi Varga Károly munkáit:
Böcsvölgyi emlékei:
Egyenesen a Fő utcába vitték. Levetkőztették és egy gyenge szerkezetű, fából tákolt székre ültették. Két ávós állt mellé. Egyikük bemutatkozott:"Barta őrnagy vagyok." Ezután a háta mögé ment, és csizmájával akkorát rúgott a szék alá, hogy az menten összeroppant...........stb stb.
Miért nem a Barta őrnagyot keresitek?......Már nehogy az ádozatokkal kererstessétek meg a vallatókat...
Ján Sokol pozsony-nagyszombat megyei érsek mai közleményében először ismerte be, hogy a letűnt rezsimben többször találkozott a kommunista titkosrendőrség
(StB) tisztjeivel. Eddig több alkalommal cáfolta ezt a tényt.
Néhány napja azonban az egykori csehszlovákiai belügyminisztérium levéltárából olyan dokumentumok kerültek elő, amelyek egyértelművé tették, hogy a főpap az elmúlt század nyolcvanas éveiben jelentéseket írt a Rómában tevékenykedő Ján Korec szlovák püspökről, más emigráns és odahaza tevékenykedő papokról. Valószínűleg Duray Miklósról, a Szlovákiai Magyar Jogvédő Bizottság akkori vezetőjéről is.
Mai közleménye szerint a titkosrendőrség tagjai kényszerítették ki, ezeket a találkozókat, amelyeken állítása alapján sosem közölt tudatosan a római katolikus egyháznak, a papságnak és más polgároknak ártó tényeket.
– Minden esetben igyekeztem elterelni a tartótisztek figyelmét a lényeges dolgokról – közölte az érsek, aki néhány napja azt állította, hogy nem ismerte Duray Miklóst, ezért róla sem jelenthetett.
Ján Sokol mai közleményét azzal zárja, hogy tiszta a lelkiismerete, mert a kommunista üldöztetés nehéz éveiben is mindig hű volt az egyházhoz, a szentatyához, sosem ártott sem oltártestvéreinek sem más polgároknak. Bejelentette azt is, hogy a mai állásfoglalásával válaszolt minden olyan dokumentumra és kételyre, amelyek a kommunista rezsimben kifejtett tevékenységével kapcsolatosak.
Az érsekről eddig csak annyit tudtak a szlovákiai Nemzeti Emlékezet Intézetében (UPN), hogy 1972-től a titkosrendőrség jelöltként tartotta őt nyilván, majd 1989 elején ügynökként szervezte be. Pozsonyi dossziéja a rendszerváltás után eltűnt.
Sakkot kapott főpapok: első fokon közszereplők az egyházi vezetők
Pert nyert a Fővárosi Bíróságon a főpapok ügynökmúltját firtató újságíró
Gavra Gábor, Kósa András 2007. február 8. 16:45
Elsőfokú ítéletében közszereplőnek nyilvánított hat egyházfőt a Főváros Bíróság (FB) abban a perben, amelyet egy újságíró indított az állambiztonsági levéltárral szemben a főpapok közszereplői minősítésének megállapítása és esetleges ügynökaktáik nyilvánosságra hozása érdekében.
A per tárgya
Az ítélet értelmében az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának ki kell szolgáltatnia a kért dokumentumokat. A per előzménye, hogy 2005-ben Kozák Dániel újságíró, az Origo munkatársa megkeresésére az egyházi vezetők közölték: nem tartják magukat közszereplőnek. Így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nem adhatta ki azokat a dokumentumokat, melyekből kiderülhetett volna, hogy együttműködtek-e a pártállam titkosszolgálataival.
Ezután fordult az FB-hez az újságíró felperesként, annak megállapítását kérve: közszereplőnek minősülnek-e az egyházak élén álló személyek.
Az állambiztonsági levéltárról szóló, három évvel ezelőtt elfogadott törvény kötelező rendelkezése értelmében ilyen esetekben az alperes a levéltár. Ám a szabályozás szerint a bírósági döntés ellen fellebbezési jogot kell biztosítani az érintetteknek, ezért látta szükségesnek az FB-nek az ügyben eljáró bírája, hogy az egyházi vezetőket is bevonják az eljárásba.
A lelkészek és világi hívek által alapított Református Egyházi Megújulási Mozgalom (REMM) 1990. szeptember 6-ai levelében, nem sokkal a választások előtt, azt kérte a hivatalban lévő püspököktől, hogy ne jelöltessék magukat újólag. Ellenkező esetben ugyanis "kénytelenek leszünk az Önök tevékenységére vonatkozó valamennyi ÁEH-, BM- és pártdokumentációt (...) a legszélesebb nyilvánosságra hozni". Bár a püspökök nem mindegyike fogadott szót (Kocsist újra is választották), mégsem kerültek elő a leleplező iratok.
HVG
Kocsis Elemér, Kovách Attila, Kürti László és Tóth Károly....
Egyházi személyek, akik "mint ördög, menekülnek" állambiztonsági múltjuk megismerése elől. Fülledt papi társaságok szigorúan egymás közti vallomásai. Szent Pál és Horn Gyula. Izgalmas gondolatok az egyházak és a kommunista múlt viszonyáról a Wesley János Lelkészképző Főiskolán.
- Az egyházi közönség saját állambiztonsági érintettsége esetén soha nem mutatta magát érdekeltnek abban, hogy kövesse a próféták a bűnt néven nevező hagyományát – kezdte előadását Majsai Tamás. A református teológus, egyháztörténész szerint még a legkritikusabb ügyek felbukkanásakor is rendre magyarázatot találtak arra, miért kell tényfeltárás helyett elkendőzni a tényeket.
- E magyarázatok lényege, hogy ha az egyházak őszintén feltárnák állambiztonsági érintettségüket, akkor mások (a sokkal érintettebbek) megúsznák. Majsai szerint mindez több kérdést vet fel: van-e joguk az egyházaknak mások bűneire utalva felmenteni magukat? Nem azzal tették volna-e a legjobbat, ha „a bűnbánat mentoraivá” léptek volna elő, és a saját házuk táján megkezdték volna „a félresandítás nélküli tiszta beszédet”?
- Amennyiben az egyházak nem rettegnének bázisuk elvesztéstől, akkor eszükbe sem jutna menekülni a bűn- és önismeret nyomán járó kegyelem elől. A bűnről vallott páli logika szerint amilyen mértékben megvallják a bűnt, olyan mértékben nő meg a kegyelem. Azaz: annál többet profitál belőle az egyházi közösség.
Kit érdekel az Alkotmánybíróság?
Majsai szerint a híveknek joggal megfordul a fejükben, hogy milyen alapon írassák be egyházi iskolába gyermekeiket, ha az egyházi prominensek „mint ördög menekülnek saját tagjaik erkölcsi súlyú ügyeinek megismerése elől”? Emellett pedig „zárt férfitársaságok fülledt világában tett bűnvallomással intézik el az olyan ügyeket, melyekért másokat, pl. Horn Gyulát szakmányban szidnak”?
Eörsi István emlékének adózva Majsai felidézte az író ötletét: egy olyan alapítvány létrehozásának gondolatát, amely az Alkotmánybíróság legutóbbi, az iratok megismerhetőségét jelentősen szűkítő ítélete után a felmerülő perköltségeket fedezné.
- Nem ismerek olyan etikai szempontot, amely a kutatás leállítása mellett szólna – jelentette ki Majsai, aki szerint vannak viszont olyan etikai és közérdekű szempontok, amelyek a határozat figyelmen kívül hagyása mellett szólnak.
Hülyét csináltak belőlünk
- A két diktatúra megítélése között feltűnő hasonlóság a végtelen leegyszerűsítés: ’44-ben a nyilasok, ’89 előtt pedig a kommunisták felelnek mindenért. Ott is, itt is néhány tízezer bűnös, de mi, a hallgatag mélység csak ártatlan, szenvedő alanya voltunk a hatalmaknak – kezdte előadását Varga László. A történész szerint a magyar átvilágítás elhibázott, céljaiban is megtévesztő volt: mindössze mintegy száz személy akadt fenn a rostán.
Ehhez képest 1945 és 1990 között mintegy 160 ezer hálózati személyt foglalkoztattak a szolgálatok, az aktívak száma még 1989-ben is 8479 fő volt. Az átvilágítás – szerény becslések szerint is – az együttműködőknek még egy ezrelékét sem érte el. Varga szerint az átvilágítás eleve zsákutca volt, „célja a közvélemény tudatos megtévesztése”. De ha már ez nem jött össze, legalább az állambiztonsági iratok váltak volna megismerhetővé. „Másfél évtized sem volt elég ennek tisztességes rendezéséhez”.
Retteg az elit
Medgyessy Péter kémelhárítói múltjának kiderülésével kapcsolatban Varga figyelemreméltónak nevezte, hogy máig nem tudni, ki juttatta el az iratokat a politikai ellenfélhez. –
Ma már tudjuk, hogy a múltját kezdetben tagadó, majd szerepét elbagatellizáló miniszterelnök végül mégis szt-tiszti múltjába bukott bele – véli a történész.
Szerinte a rendszerváltás nem termelt ki új elitet, a meglévő viszont nagyon is a régi rendszer foglya, és „ma már attól is retteg, ha valahonnan előkerül egykoron "kötelezően" megírt útijelentése, miszerint Barcelonába érkezve sütött a nap. Ha tetszik, ez a kádárizmus bosszúja, s valahol lényege is. A valóban puha diktatúra.”
Jaj hat nem erted te ezt. Az orok-Dajcs mint mindig: csak a mas ugynoke vetett a tarsadalom ellen, az enyem az nem.
Ha a pap jelentett akkor csak "vedekezett" (a 'la Boross P). Kulonben is a papok "nem a társadalom, hanem esetleg csak néhány társuk ellen vétettek" (a 'la Veres puspok)
Persze mindenki mas rohadt mocskos ugynok az egesz tarsadalomnak artott...
....kiveve ha epp focista, mert ugye szeretjuk a focit, akkor csak Novakra meg a besugottakra tartozik. Ha nem focista akkor mar mindenkire tartozik.
