Antall Péter, az egykori miniszterelnök fia beszámol a Népszavának arról az ügynöklistáról, amelyet Németh Miklós adott át apjának. Kérdésem: honnan tudja?
Nem igazolódott a valódisága azoknak a listáknak, amelyekkel Boross Péter találkozott a '90-es évek elején. A volt miniszterelnök kétségbe vonta annak a listának a hitelességét is, amelyről lapunknak adott interjújában Antall Péter, Antall József fia beszélt. Szerinte hiába keresik ma ezeket a listákat a különböző hivatalokban, mivel nem hivatalos iratokról van szó, ezeket nem is iktatták.
Legalább hat-nyolc különféle ügynök-listára emlékszik a rendszerváltás időszakából Boross Péter, az Antall-kormány egykori titkosszolgálati államtitkára, majd belügyminisztere. A később miniszterelnökké választott politikus lapunknak elmondta, több különféle listával találkozott, amelyek aláírás nélküli, hivatalos iratnak nem minősülő papírok voltak - valódiságuk így kétséges. Boross felidézte, hogy az egyik ilyen lista például az "X minisztérium téglái" címet viselte, de elmondta azt is, hogy névtelen levelek áradata foglalkozott a különféle ügynökökkel. Kérdésünkre, hogy találkozott-e azzal a listával, amelyet Németh Miklós adott át Antall Józsefnek, és amelyről Antall Péter beszélt lapunknak, Boross közölte, valószínű, hogy látta ezt is, de ezen olyan nevek szerepeltek, melyek esetében a vizsgálat nem igazolta a lista hitelességét.
Antall Péter egy olyan ügynök-listáról beszélt lapunknak, amely körülbelül száz nevet tartalmazott, s amelyen fel voltak sorolva a különböző pártokhoz tartozó személyek, továbbá ki voltak gyűjtve a szolgálatokkal együttműködő újságírók és főpapok nevei. Mint Antall József fia elmondta, édesapja mindent megmutatott neki.
Boross minderről azt mondta: "Antall József hivatalos ügyeit nem családi körben végezte". Megerősítette ugyanakkor, hogy olyan listával ő is találkozott, amelyen csak nevek voltak, az, hogy hány per hányas, nem volt feltüntetve. Hozzátette, tudomása szerint az első parlamentben körülbelül húsz III/III-as személy volt. A volt kormányfő szerint ugyanakkor a nevekkel, a személyekkel nem szabad játszani, s utalt a Political Capital listájára, amelyről nem sokkal megjelenése után három név lekerült. Ezután ezekre az emberekre úgy fognak emlékezni, mint ügynökök, annak ellenére, hogy nem voltak azok. Szerinte a legtöbb lista esetében hasonló megbízhatatlansági aránnyal kell számolni. Azt is elmondta, hogy Demeter Ervin fideszes képviselő hiába keresi ezeket a listákat a kancellárián vagy más hivatalban; mivel nem hivatalos iratokról van szó, ezeket nem is iktatták - tette hozzá. Boross Péter nem hiszi azt sem, hogy Horváth Balázs, egykori MDF-es belügyminiszternél valóságos lista lenne. A volt kormányfő nem érti, hogy mi okozza a mai hevületet az ügynökügy körül. Mint mondta, a Horn-kormány idején megvolt a többsége a mai kormányzó erőknek az alkotmány módosításához is, de mégsem tették meg.
Aszonták a híradóban, hogy Antall hazavitte a listát és ott látta a fia is... Antallt megdöbbentette, hogy őt is megfigyelték, ráadásul egyközeli barátja volt a megfigyelő...napokig nem tudott rendesen aludni a csalódottságtól... ...hát lehet engem is megfigyeltek? ...:)
"Ja és ha már itt tartunk, mi van,ha egy szavazó veseleverő 3/3ast vél felfedezni egy politikusban? Azaz tudja róla. Aztán elmondja barátnak/fiának. Akkor államtitkot sért?"
Nem.
"Illetve egy halottat kötnek azok a bizonyos "titokvédelmi szabályok" ?"
"Egyébként még nam hallottam Stoppermuttertől és tőled sem,hogy,akkor mit is kellett volna tennie Antall Józsfnek,halála előti pillanataiban a listával..."
1. Ha a lista valamifajta "mezitlábas" lista volt (amit nehezen tudok elképzelni), akkor - ha már nyilvánoságra nem hozta általa ismert okból - meg kellett volna semmisíteni.
2. Ha a lista hivtalos ügyirat volt, akkor meg a vonatkozó és hatályos jogszabályok szerint kellett eljárni: - fel lehetett oldatni a minősítését és meg lehetett volna jegyzőkönyvileg semmisíttetni; - átadás-átvétel tárgyát képező iratként tovább kellett adni az utódnak.
Egyébként még nam hallottam Stoppermuttertől és tőled sem,hogy,akkor mit is kellett volna tennie Antall Józsfnek,halála előti pillanataiban a listával...
Nem tom, hogy államtitkot sértett-e, de Antall József biztos nem azért mondott ilyeneket fiának mondjuk egy családi vacsorán, hogy az az utódpárt napilapjának hencegjen vele. Annak oka, hogy ő miért nem hozta a listát nyilvánosságra ismert: nem akarta, hogy mondjuk megzsarolt, alárírásra kötelezett személyek múltjának napvilágra kerülése elterelje a figyelmet az MSz(M)P felelősségéről. Jól tette-e, igaza volt-e vagy sem, azon lehet vitatkozni.
"Elvileg halála után arra hagyhatta a listát,akire csak akarta,l..."
Ugye ezzel most nem azt akarod mondani, hogy a "lista" átadása az valahogy így tértént: - Üdvözlöm Józsi bátyám, van itt egy listám Önnek. - Köszönöm fiam, az Iaten fizesse meg - majd zsebre vágta a vonalas füzetből kitépett lapra, kézzel írt listát :-)))
Elvileg halála után arra hagyhatta a listát,akire csak akarta,lehet így került fia kezébe,akkor viszont nem Antall József sértett államtitkot(mivel már nem élt,amikor fia kezébe került),hanem Antall Péter,amikor Népszavának interjút adott.
Ugyanakkor a Népszava szintén államtitkot sértett most,hogy megírta az interjút...
A titok lényege az, hogy nem mondod el olyannak, aki nincs felhatalmazva a titok ismeretére.
A miniszterelnök fia nem tartozik a titokgazdák körébe, úgy tudom.
Különösen bizarr, hogy most utólag elmondja, mintegy denunciálva saját apját... vagy csak hülye? Ugyanis azt nagyon nehéz elképzelni, hogy azt mondja az öreg: 50-60 érintett van a parlamentben, aztán vannak még papok és újságírók, de nem mond egyetlen nevet sem.
Habár szerintem név nélkül is titoksértés, mert a vélelem nyilván az volt, hogy nincs egy sem.
Újságírók, főpapok az első ügynöklistán 2005.02.18. 06:47
Mintegy száz nevet tartalmazott az az ügynöklista, amelyet Németh Miklós adott át az 1990-es kormányváltás idején Antall Józsefnek.
Minderről Antall Péter, az egykori miniszterelnök fia beszél a Népszavának adott interjújában, hozzátéve, a listán nemcsak az akkori pártok politikusai szerepeltek, hanem újságírók és főpapok is.
Antall Péter emlékezete szerint az első szabadon választott parlamentnek összesen mintegy 50-60 képviselője lehetett érintett. (1., 4. és 9. oldal)
----------------------
Mivel ezek az adatok államtitkot képeznek, Antall nem beszélhetett volna erről a fiának.
