Látjátok feleim szem'tekkel, mik vagyunk.
Por és hamu vagyunk.
Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.
Össze tudod még rakni a Margit-szigetet? ...
Már minden csak dirib-darab, szilánk, avítt kacat.
A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat.
Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak
Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt.
A 'pillangó, a 'gyöngy', a 'szív' - már nem az, ami volt,
Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt
És megértették, ahogy a dajkaéneket
A szunnyadó, nyűgös gyerek álmában érti meg.
Szívverésünk titkos beszéd, álmunk zsiványoké,
A gyereknek Toldi-t olvasod és azt feleli: oké.
Márai Sándor: Halotti beszéd
(1-14. sor)
Más ne vegye magára, ha nem hiányzik a "vörösinge"!:)
Szerényen javaslom köztük (is) minden legalább felebarátomnak: vegyék elő a magyar költők súlyos köteteit, és nézzenek benne alaposabban körül, tantervmentes függetlenséggel!
És megtalálják benne csodák-csodája - mindazt, amitől az elmult rendszer vérmes hagyományőrzői oly nagy gondoskodással óvták a vérveres nómenklatúrát.
Szánalmasan buta dolog ezekre a versekre ma rálegyinteni, és és azt mondani: rossz versek.
Mert milyen fura is, mindig és mindegyikőjüknél tömegével és szisztematikusan a hazafias versek között volt szorgalmas, és kényes (is) a rosta.
Kedves felebarátaim. A kommunizmus és ittragadt teremőrei fél költőkként mutatta (mutatja) be nektek irodalmi nagyjainkat (is), mérhetetlenül kisajátítva gonosz "kultúr"politikájuknak, pedig a költők nem féltek... és nem voltak félemberek! Egyetemes gondolataikat büszke magyarsággal tárták a közönség elé, mert tudták, hogy nincsen oldala a hazafiságnak!!!
olvassátok a "beste vérmagyar nacionalista" oldalukat is. Hátha megmoccan valami szív - egy büszke baloldali hazafi, - elődeit tekintve "vérkommunista" kebelében (is), és lelkiismeretében (is)
A vörösök vére nehogy vízzé válljon, bár a rózsaszín nagyon baba:)...
Kedves felebarátaim, bocsássátok meg iróniámat- csak épülésetekre szolgál és
Igazad van. És a nevük eredetéről is igazad lehet. Nem tudok ebben dönteni... bár a magyarázatod szimpatikus és megyőző. Nekem így es jó!;) Sok székely tartja őket elcsámborgóknak, bár nekik sok különös magyarázatuk van, és igazuk is a saját szemszögükből a világ dolgaira...:) a kedvencem egy székely barátom szava járása, miközben huncutul mosolyog: "Hogy mik vannak! És hogy kell vigyázni!!!"
A tanár ismerősöm, aki egy magyarországi román faluból származó román leány, és a t.gerendási tót gyerekeket tanítja magyar irodalomra, a saját könyveit cipeli be órára, hogy a videójátékok után olvasásra vegyen rá bukott 6-os fiúkat, és délután ott marad szabadidejében, hogy megtanítsa olvasni a 7-es!!diszlexiás gyereket, na ő tényleg magyar. Mert többet tesz sokunknál.
amikor jött a vihar, szaladtak harangozni, a jégverés ellen, és azt mondták:
Megyünk csángatni!!
Nem gondoljátok, hogy a csángó szélső védelmi vonalról csángatót jelent inkább?
Mivel mindik ők őriztek Keletről, azért lettek odaküldve, tudtommal.
És szokás volt falutól faluig riasztani a haranggal, még jelnyelve is volt!
Ott senki nem ismeri a csámbórog szót
még a csányni (csinálni) is közelebb van.
Ez olyan, mint olvasom az utónévkönyvben, h a Piroska latin eredetű név, valaki magyarnak feltételezte, de semmivel sem utalt rá, miért, igy nem valószínű, hogy igaz. Pfhh.
igen. A csángók gyönyörűen beszélnek.
És éppen olyan lágy, de mégis erőt rejtő a nyelvük, mint a táncuk, vagy a zenéjük.
Ilyen hajlításokkal,teljes, lenn hangsúlyos 7edes
mint a zenéjük. vagyis a ritmus.
Nincs igazad. A csángók nagyon érdekes archaikus magyar tájnyelvet beszélnek, csak a XX. századi (főként ipari-technikai) szakkifejezések kerültek be jövevényszóként a románból. Nem minden szó román, amit nem értünk a nyelvükből, van jónéhány, ami még a XII. században bizonyíthatóan kétnyelvű magyarság „másik anyanyelvéből” maradtak ott fenn. Ez főként a moldvai csángókra igaz, a gyimesiek nyelve még annyira sem románosodott, mint az övék, ők ugyanis nem élnek olyan elzártságban.
Kaptam egy levelet a villanypostán. Közzéteszem, hátha érdekel valakit.************************************************Pesti Központi Kerületi Bíróság
0101-3.Vh.18.148/1999/5.
Mónus Áron (6800 Hódmezővásárhely, Zrínyi utca 27.) végrehajtást kérőnek,
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Budapest 1075, Síp u. 12.)
kötelezett ellen indult végrehajtási eljárásban a bíróság meghozta az alábbi
VÉGZÉST
A BÍRÓSÁG A KÖTELEZETTET, A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGÉT 100.000
- EGYSZÁZEZER - FT PÉNZBÍRSÁG KISZABÁSÁVAL KÉNYSZERÍTI KÖTELEZETTSÉGE - JELEN
VÉGZÉS KÉZBESÍTÉSÉTŐL SZÁMÍTOTT 15 NAPON BELÜLI TELJESÍTÉSÉRE.
A VÉGZÉS ELLEN A KÉZBESÍTÉSTŐL SZÁMÍTOTT 15 NAPON BELÜL VAN HELYE
FELLEBBEZÉSNEK, MELYET E BÍRÓSÁGON 3 PÉLDÁNYBAN KELL BENYÚJTANI A FŐVÁROSI
BÍRÓSÁGHOZ CÍMEZVE.
INDOKOLÁS
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 9.P.91.059/1995/14. számú határozata alapján
rendelt el végrehajtást a kötelezettel szemben, melynek értelmében kötelezett
köteles a jogsértést megállapító részt a Népszabadság című országos napilapban,
elnézést kérve, saját költségén megjelentetni.
Végrehajtást kérő bejelentette az ügyben eljáró végrehajtónak, hogy a kötelezett
a kitűzött határidő alatt nem tett eleget kötelezettségének és pénzbírság
kiszabását kérte.
Az ügyben eljáró végrehajtó az eljárás további módjának meghatározása végett az
iratokat beterjesztette bírósághoz.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII.Tv.174.§ c. pontja alkalmazásával
a bíróság a kötelezettel szemben pénzbírságot szabott ki.
A bíróság felhívja a kötelezett figyelmét, hogy amennyiben továbbra sem hajlandó
eleget tenni a jogerős határozatban foglaltaknak, a bíróság több ízben is
kiszabhat akár 500.000 Ft-ig terjedő pénzbírságot mindaddig, amíg
kötelezettségének eleget nem tesz.
Budapest, 2004.XII.8.
Dr. P. É. Bíró s. k.
(A Pesti Központi Kerületi Bíróság pecsétjének lenyomata)
*
2004. december 8-án ugyancsak a Pesti Központi Kerületi Bíróság sújtotta
bírsággal Zoltai Gusztávot, a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatóját azonos indokok
alapján, de csak 50.000 Ft erejéig (a végzés száma: 0101-3.Vh.6609/2000/5.).<!---->
Békesség most tinéktek, emberek. Örvendezzél, derék világ, Hangozzatok, jámbor legendák, Zsolozsmák, bibliák, imák. Kicsi gyertyák, lobogjatok föl, Bóduljunk tömjénnek szagán!... Szép dolog ez!... Így kell csinálni Minden karácsony-éjszakán... Hejh, szép az istenes legenda, A csillag, a jászol, az élet, Ki lehetne még vele húzni Talán még néhány ezer évet... Békesség hát néktek, emberek, Örvendezzék a vak, a béna: A jászol benne van a legendában S a jászolban benne a széna... Különben is az élet csupa vígság, Útvesztõkbõl csillag vezet ki, A pásztorok és bölcs királyok Szinte futnak -- egymást szeretni S a betlehemi félhivatalosban Miként egykor meg vala írva: Mindenkit jászolánál várja Az arany, a tömjén, a mirrha... Örvendezzél, derék világ, Harsogjatok, jó, égi villik, Örvendezzél, derék világ, Te meg vagy váltva tudniillik. Lobogj, kis gyertya! Meg nem árthat Ennyi kis fény tán a világnak. Odakint szörnyû nagy a kétség, Odakint szörnyû a sötétség. Odakint szörnyû vaksötétben Sirály sikoltoz, vércse vijjog, Bagoly huhog, kóbor eb szûköl... Odakint valami nagy titkot Rejteget a sötét világ, Jó lesz mormolni szaporábban A szent zsolozsmát, bibliát. A föld könnyektõl terhesült meg S a terhesült föld ing, remeg, A vajudó kínnak gyümölcse Nem lehet más, csak szörnyeteg... Ami sóhaj, nyögés, kín, szenny volt És rettentett a földgolyón, Vad orkánban kitörni készül, Világot törve, rombolón, Évezredes tragédiának Bosszuló vége fenyeget, Vad-éhesen, vad harcra készen Állnak iszonyú seregek... A Messiást nem várják immár, Nem kell többé a Messiás, Hazug a megváltás meséje, Szentségtelen a szentirás, Hazug minden, amit az ember Évezredekkel istenné tett, Csak egy igazság -- közös jussú S egyenlõ végû -- ez az: élet... Ám ne nézz ki az éjszakába, Örvendezzél, derék világ, Hangozzatok, jámbor legendák, Zsolozsmák, bibliák, imák, Ne halljátok a föld-dübörgést, Menjen tovább a szürke élet, Közelg a földi végitélet... Addig lobogj csak, kicsi gyertya, Harsogjatok csak, égi villik, Örvendezzél, derék világ, Te meg vagy váltva tudniillik.
El van románosodva igaz! Ha a XX. század elején dicsőbb sors elé néztünk volna, ma ők Kárpátokon túli- bár szorványban élő, de erősödő magyar közösségé lehettek volna. A magyar tudat és Istentisztelet mára már csak álom, iskola, templom és pap híján. De még vannak akik emlékeznek ezekre az időkre. A fórumot én nyitottam, és ennek szellemében a legkisebb közös többszöröst, vagy egy közös nevezőt keresek.
Megátalkodott idealista vagyok, de ha mégsem jutnánk eredményre, az baj.
Mert amit itt meg kellene fogalmazni, az a magyarságunk, Kárpátoktúl le az AlDunáig, az óperenciás tengeren innen és túl.
Amibe belefér az is ahogy egy baloldali liberális megnyilvánul.
azokról a csángókról beszélsz, akiknek a nyelve (h.k:magyar) úgy el van románosodva, mint a fene? :)
sejtésem szerint téged becsaptak. Éppezért (nem mintha késztetést éreznék álkérdéskeidre válaszokat adni) azt hiszem, hgy amit te keresel másokban és magyarságnak képzelsz - meg nem leled.
de isten kegyelméből itten egy szép nagy fórum, elférsz te is.:)
Örülök hogy én sem csalódtam benned drága magyar testvérem.
A szitkozódásokon túl örülök hogy még magyarnak vallod magad, és remélhetőleg gyermekeidnek is átadod ezt az érzést. Amég így érzed, tetszik vagy nem, rokonok vagyunk. Bár cívódó magyar rokonok.
Tényleg aludj jól, és tudd: a legoptimistább számítások szerint Harmincmillió szem látja hasonlóan a világot, vagy álmodik szépet magyarul.
Semmi, te nagyon idült! A csángó elcsámborgót, elkószálót jelent... Ha csak annyi nem, hogy szegények egyre kevéssé tudják őrizni a sajnálatos körülmények közepette identításukat, amely még így is sokkal pozitívabb mint a tiéd! Ők a magyarságuk még őrzik. De a folyamat tényleg idült, és nem sok jóval kecsegtet. A Csángókat a Kárpátokon túl üdvözlöm, a Kárpátokon innen levő elcsámborgókat "elcsángósodottakat" pedig megvetem.
Hogy ragya verjen, marjon mindenütt, Hogy jõjjön a döghullák varja Mindenkire, aki vén, savanyú Akaratát most piszkosan akarja Lelkünkön és a szennyes Hunnián.
Hogy tébolyodva lelje meg eszét, Hogy lásson egy rövidke órát, Melyben halkulnak a gondolatok, De hozzák már a vétkek megszabóját: Fráter, gyermekeidben bûnhödöl.
Kilángol ez a sokszor lecsöpült Ország: vegyes, vad bánatával És hogyha volna Isten, számitó, Ki kicsiny bosszút állani nem átall, Latrainkra tûzzel lesujtana.
Hogy fussanak rá minden nyavalyák, Hogy a törés jó kedvvel törje, Akarásunkat durván az, aki Bánatokig és átkokig gyötörte: Ez a gazember még lakolni fog.
Ady hitéről beszéltek, a magyar fajta hál' Istennek még ugyanúgy létezik mint bármely más tisztességes nemzet vérvonala. A vérvonalat, természetesen eszmeileg kell érteni, történelmi azonusulásként, sorsközösségként- mielőtt még perverz és ostoba szófacsarásotok fertelmes náci és kommunista frazeologiákig repít benneteket!!!
A méltatlan hozzászólások igen beszédesek! Pontosan fogalmazok, minden ordas ideologiát elutasítok, tiltakozom ellene, ahogyan az istentelen és gyalázatos elcsángósodott belmagyarok förtelmei ellen is!
Magyarságomra büszke vagyok és nem érnek föl hozzám ezek a megnyilvánulások.
"aki megtagadja vagy belerúg a magyarba, bünhődni fog érte. Aki viszont sorsközösséget vállal [...], ahhoz sok-sok türelem kell... [...] eszetekben sincs [...]POZITÍVAN nyilatkozni -nem nekem- hanem nekünk!!!"
Hogy mi van, te lobotomizált mangalica ártány :-)))?
