Normális emberek között ez "vért kíván", de vajon mit lép a magyar kormány erre a bayeri kirohanásra: "Jó, ha kimondjuk és megjegyezzük: ma a Magyar Köztársaság kormánya nemzet- és hazaáruló gazemberek gyülekezete". ?
A köznapi jogérzéked azért annyit biztosan megsúg neked, hogy nem a rágalmazottnak kell bizonyítania jó hírnevét, hanem a rágalmazónak azt, hogy az illető méltatlan a jó hírnév viselésére.
Ezt nevezik a valóság bizonyításának. A bíróság ezt vagy elrendeli, vagy nem. Nem köteles elrendelni vagy engedélyezni.
A helyzet az, hogy a "gazemberség" fogalma jogilag nehezen értékelhető. Egy épeszű bíró nyilván azt követelné meg a vádlottól (a rágalmazótól), hogy bizonyítsa be: a kormány bűncselekményeket követ el. Méghozzá nem csak egyet, hanem többet, hiszen a gazemberek nem csak egyszer botlanak meg, hanem gazemberi mivoltuk miatt rendszeresen vétkeznek.
Én úgy gondolom - sokakkal itt ellentétben - hogy egy jogsértés az jogsértés, és meg kell torolni. A Fidesz és Orbán is rendre beperli - sokkal enyhébb ügyekben is - ellenfeleit, ezek egy részét elveszti, de meglepően nagy részét megnyeri, mint a minap is. A Fidesz elérte, hogy legalább a jelzők és minősítések tekintetében sokkal finomabb elbánásban részesül a sajtóban, mint az MSZP, amelyik viszont hagyja, hogy naponta belé töröljék a lábukat. Ennek bizony vannak politikai következményei.
A rágalom ugyanis nagyon veszélyes dolog, mert tapad-ragad, mint a szar. Ha valaki rendszeresen megengedi, hogy a méltóságát megtiporják, akkor egy idő után nagyon nehéz helyzetbe kerülhet, ha komoly ügyekben kell fellépnie. Ha viszont alkalmanként visszavág és határozottságot mutat, akkor növeli tekintélyét.
Jólneveltségre utaló jeleket eddigi írói munkásságodban nem sikerült felfedeznem, de reménykedem abban, hogy előbb, vagy utóbb alkotsz valami szalonképeset is.
Az említett szónak van egy pejorativ jelentése is, nem akartam tahót, vagy hasonlót írni, de ha már kikényszeríted kénytelen vagyok.
A kétkezi munkást részemről nagy tisztelet illeti. Én őt nem nevezném prolinak, hanem munkásnak, esztergályosnak, asztalosnak, és így tovább.
Ha nem lenne ez az topik tele otrombaságokkal, nem merült volna fel a proli szó használata. Gondolhatod, hogy nem azokra használtam, akik két kezükkel keresik a kenyerüket, hanem azokra az alpári stílusban írókra, akik itt balról felvonultak. Sajnálom őket is persze.
Régebben minden királyi udvarban tartottak bohócot, akinek kutya kötelessége volt mókázni, akár ura kárára is, persze minden negatív következmény nélkül.
Miért gondoljátok, hogy ez másképpen lenne napjainkban is?
(Gondolom a személyeket mindenki be tudja helyettesíteni.)
A nagyobb kérdés azonban az, hogy a királynak van bohóca, vagy a bohócnak királya?
Egy toll alakú, lőszer kilövésére alkalmas fegyverrel lőtte fejbe magát egy mezőberényi férfi a nyílt utcán. Az ismeretlen eredetű és gyártmányú tollat fegyverszakértők vizsgálják. Nem hivatalos forrásból megtudtuk, hogy ilyen eszköz a volt Jugoszláviában volt használatos, s ezek a tollfegyverek magánemberektől illegálisan kerültek a piacokra, egy kis otthoni átalakítás után pedig életek kioltására is alkalmassá váltak.
Egy demokratikus párt vezető személyisége nem hagyhatja szó nélkül, ha politikai vetélytársait lehazaárulózzák... Különösen akkor, ha aki teszi, közel áll - benne van - abban a pártban...
Ha jól emlékszem, Harrach is nyomban elhatárolódott az elhibbant Semjéntől, amikor az az SZDSZ vezetőit, tagjait és szavazóit lebuzizta, lenarkománozta...
A karizmatikus sekrestyés a vitára siet.
