Jó napot.Az ügyben szeretném kedves segítségüket kérni miszerint.Van egy családi házam ahol családommal élek.Kb fél hektár terület tartozik hozzá mely fel nyúlik egy erdő felé.Az én területem is erdős.Van rajta több külön kis konyhakert s gyógynövényeket is termesztünk a területen,amolyan erdőkert módon.Szeretnék rá építeni egy kisebb házat-épületet amelyre nem kell engedély,tervező.Az épület a gyógynövények és az eszközök tárolására szolgálna,nem emberi tartózkodásra. Zárt volna,ajtóval,ablakkal,födémmel,tetővel.Az volna a kérdésem tisztelettel hogy mekkora a maximális mérete amelyre még semmilyen engedély nem szükséges.Illetve hogy van e valamilyen plusz kikötés amivel el kerülhető a tervezés hercehurcája.(gondolok itt,lábazat megléte,típusa,falazat típusa stb)Az épület mindenképpen vert vályog falazatú lesz mert én már valamelyest jártas vagyok a vályog építésben,kezdő ként. Köszönöm előre is megtisztelő válaszokat.
Lakás felújítás közepében vagyunk egy társas házban. A pára elszívót az ablakon vezettük ki, amit egy belső építész tervezett meg. A kedves szomszédok fel jelentettek, hogy ezt nem lehet. Tudja esetleg valaki, hogy ez szabályos e? Hozzáteszem, hog már van ilyen módon ki építve pár enelettel feljebb is.
Egy olyan kérdésem lenne, hogy halott már valaki arról, hogy országosan érvényes előírás van arra vonatkozóan, miszerint nem lehet nyaralót építeni egy olyan külterületi telekre, amin nincs meg minden egyes közmű??
A konkrét hely egy folyó/csatornaparti nyaralóövezet lenne, 30 éve telis-tele hétvégi házakkal, áram van, vizet mindenki fúrott kúttal oldja meg, a szennyvizet telken belüli szennyvízaknával.
Az ügy érdekessége még, hogy az ominózus csatornának több ilyen üdülőházas partszakasza is van, ami 3 környező városhoz tartozik építésügyileg. Az első város HÉSZ-e engedi az építést, meg is adják a beépíthetőségi százalék/zöldfelület arányt. A második város építési tilalmat rendelt el, a harmadik város meg nemes egyszerűséggel beleírta a HÉSZ-be, hogy azt az övezetet nem szabályozza az ő HÉSZ-ük, telefonon pedig annyit mondtak, hogy "nem kell engedély, lehet építkezni, de a többi házhoz és az övezetben kialakult gyakorlathoz érdemes igazodni az építkezésnél..."
Nyilván kitalálhattátok, hogy én a "második" városban lennék érintett, ami nem ad ki engedélyt és ott a HÉSZ az Étv. 28.§. (1) bekezdése részre hivatkozik, mint okra, amiből nekem nem egyértelmű az ügy, csak a tippem az, hogy a teljes közművesítés hiánya miatt van mindez.
Szerintem teljesen mindegy, hogy folyamatos emberi használatra alkalmas építmény készül-e. Ha az engedélyező Hatóság azt mondja, hogy nem kell engedély, akkor nem kell.
Manapság már új építésű családi házra sem kell engedély, valamint csak CSOK esetén kell enapló.
Szerintem el van aszva ez az az egész szabályozási rendszer, de sztem rájöttek, hogy az engedélyező hatóság nem tervfelülvizsgáló, ami több tervnél nagyonis jól jönne, döbbenet, hogy milyen vagy a szakmai oktatás színvonala, vagy némely tervező hanyagsága.
Van valakinek tapasztalata abban, hogy egyszerűsített bejelentéssel épülő háznál a "használatbavétel" során beleköt-e a hatóság abba, hogy szennyvíz tárolónak egy használt acéltartályt teszek le. Van nyomáspróba jegyzőkönyve, de ÉMI minősítése természetesen nincs.
Van egy 30 éve építési engedéllyel épült 17 négyzetméteres garázsunk, amire nem kértünk annak idején használatbavételi engedélyt. Most eladás előtt fennmaradási engedélyt kellene kérni, de nem tudjuk hogy ennek nagyjából mennyi költsége lesz. Tudna valaki segíteni?
Olvasgattam egy kis jogszabályt és aszerint birtokháborítás rendezését egy éven belül lehet kérni a jegyzőtől, azt követően bíróság😬...azért holnap mindenképpen utánajárok a jegyzőnél vagy az építésügyön. Bár kétlem, hogy ilyen egyszerű lenne, de jò lenne ha érdemben tudnának segíteni és rövidre lehetne zárni a dolgot.
Szóvá tettük, de azóta sem kerestek meg, hogy bocsi és mégis hogyan állapodhatnánk meg, sőt....most is a garázsajtókat csinàlják éppen....
A helyi önkormányzattól lehet ebben segítséget kérni-mivel egyébként engedély nélkül épült vagy menjek egyenesen ügyvédhez ?
Ha perre mennénk, lehet az lenne a végkifejlet, hogy el vagy ki !!!kell!!! adnom neki azt a területet? Még ha így a fennmaradó telekszélesség elégtelensége miatt örökre meghiúsul a saját garázsom saját telken történő bővítése?
Bár nem engedélyezéssel kapcsolatos, mégis ebbe a topikba illik a leginkább a kérdésem( és akár “engedély nélküli építkezés a szomszéd telekre” alcímmel mégis beleférhet).
Üdülő övezetben , folyóparton, domboldalon lakunk. A házak itt a dombtetőre épültek , a telek ( 10x25 m) aljában, utcafronton nekünk van egy kétállásos garázsunk, melynek a tetejét terasznak használjuk. A telekhatárokat javarészt sövények jelölik.
Három éve költöztünk ki ebbe a családi nyaralóba. Ugyanabban az évben megvették a szomszédos telket , s míg mi nyaraltunk, felhúztak egy garázst közvetlenül a miénk mellé. Így azonban már utcáról is látszik, hogy a garázsuk a házunk elé került. Szerettem volna szóvá tenni, de párommal végül úgy egyeztünk , hagyjuk , mert már úgyis áll, lebontatni nem akarjuk velük, na meg lehet a mi ezeréves , kézzel készült telekrajzunk már nem helytálló...”csaknem építenének ránk”...végül a kerítésünket srégan építettük, így még pár négyzetmétert veszítettünk.
Aztán engem csak nem hagyott nyugodni a dolog, kimérettük a telkünket és bebizonyosodott, hogy majd’ 1,5 méterre “átlóg” hozzánk a garázsuk, ránk építettek.
Ritkán járnak ki, de tegnap a jó idő kihozta őket (a garázsajtókat csinálták éppen), rákérdeztünk miért oda építették. válasz: nem tudják, így adta magát, így még jó kis virágágyásra is jutott hely. Rajzuk nincs, “fingjuk nincs” a határokról, így esett...
Nem tudom lehet-e valaki ilyen süsü vagy csak tetteti !? Feltételezem , engedélyük sincs, mindjuk ez errefelé amúgy is megszokott dolog.
Engem mostmár tényleg bosszant a dolog, mert 1.ami az enyém, az az enyém, 2. elvették a panorámámat a folyóra, 3. nemcsak én látom őket a hálómból, de ők is engem😬, meg így egészében zavarja az intimitasunkat, így sokkal nagyobb rálátásuk van a mi kertünkre, 4. nagyobb autóink vannak, mint korábban és a régi, szűkös, alacsony garázs bővítésének gondolkodunk, az a 1,5 méter pont kellene, mivel a telkek 10 m szélesek, minden centi számít, nemhogy méterek.
Kérdés: mit lehet a dologból kihozni. Legkényelmesebb lenne eladni nekik azt a területet, de én nem szeretném az ízléstelen építményüket és őket a házam előtt. Szívem szerint arrébb rakatnám velük az egészet, de kérhetek tőlük ilyet? Egyáltalàn lehetséges egy ilyen garázst egyik oldalt elbontani, másikon kibővíteni? Az egész félig földbe vájt, betontéglákból készült, a teteje is betonozva, járólapozva van...
Mik a lehetőségek? Merre , hova induljak el?
Minden véleményt, tanácsot szívesen veszek! Köszönöm !
Nem most hanem 18 éve egy bp.-i külső kerületeben lett volna egy un. fűtéskorszerűsítés. Lényege, hogy villany és cs. kályhás fűtésről gázkazános radiátoros fűtés lett volna. Ennek része lett volna egy szerelt kémény, mivel a meglévőbe be volt kötve a cs. kályha. Elkészült a terv, de a kéményről külön kellett volna akkoriban még építészterv is.
Az illetékes önkori éposztályán az előadó azt mondta, ők különösebben nem foglalkoznak a szerelt kéményekkel, de ha a szomszéd jelenti, indul az eljárás akta lesz belőle, tehát kényszer pálya.
Gondoltam ennek ellenére megteszem a lépést... igen ám, de a kéményseprők csak engedélyezett kéménnyel voltak hajlandók foglalkozni, így a tulaj, azaz én gondoltam egyet és konvektoros fűtést készíttetem.
Az óta viszont már nem kell engedély a szerelt kéményre.
Egyszerű házfelújításról beszélünk, nem arról, hogy valaki egy családi házból felújítás címszóval 16 apartmanos panzióházat kíván létrehozni.
Volt a telkünkön a ház és az utca között lévő 3 méter széles sávban egy kb. 10 méter magas fenyőfa. A baj az volt vele, hogy szubjektíven utálom a fenyőfát, objektíven pedig kezdte a gyökere felnyomni a kerítést, meg az ágai is kezdték nyomni a ház oldalát, azért úgy döntöttünk, hogy kivágjuk. A kerítés utca felöli oldalán pedig volt egy szilvafa, de sosem volt rajta termés, ezért egy füst alatt attól is meg akartunk szabadulni.
Önkormányzattól kérdeztük, hogy milyen engedély kell a fák kivágásához, de egy atomrakéta kilövő bunker létesítését egyszerűbb lett volna engedélyeztetni, mint a fakivágását, ezért úgy döntöttünk, hogy (a megfelelő mennyiségű pénz bírságra való félrerakása mellett) engedély nélkül kivágatjuk a fákat.
Ez lassan egy éve történt, azóta is várjuk a büntit, de a pici kutya nem akar megbüntetni bennünket, pedig csak az nem veszi észre a fák hiányát, aki nem akarja :-))
Természetesen senkit sem biztatok az előírások megszegésére, csak azt mondom, hogy mindenki a saját körülményei, tapasztalatai, habitusa alapján döntsön a saját jogkövető magatartásának a szigorúságáról.
Nálunk is volt tetőátrakás (jó, az új csak 20-20 cm-el lett nagyobb a réginél), volt tetőablak beépítés, volt kéménybontás, volt ablak és ajtó áthelyezés (ahol ajtó volt, ott ablak lett, ahol ablak volt, ott ajtó lett), de mi a "könnyebb bocsánatot nyerni, mint engedélyt" alapon semmiféle bejelentéssel, engedélykérelemmel sem terheltük az amúgy is túlterhelt önkormányzatot :-))
Az új kémény telepítéséhez természetesen megvan az engedélyes terv, de azzal sem az önkormányzat foglalkozik, hanem a gázszolgáltató.
Az önkormányzat nem foglalkozik azzal, hogy egy ablak kisebb, vagy nagyobb lett, nincs nekik olyan nyilvántartásuk, hogy ingatlanonként hol és mekkora ablak van (vagy miből van a tető és mekkora, van-e a tetősíkban ablak, meg stb., stb.).
Ha van egy kiemelten gonosz szomszédod, aki lépésről lépésre dokumentálja a változásokat és feljelent téged a jegyzőnél, akkor bajban lehetsz (de akkor se biztosan), amúgy meg most eléggé szabadosak az építésügyi előírások, nem valószínű, hogy bármit is számon kérnek majd rajtad.
Segítséget kérnék. Budapest IV.kerületben önálló családi házat szeretnék kívülről felújítani.
Ma voltam bent az önkormányzatnál, engedély nem kell, és elvileg bejelentés sem (tehát kivitelező és e-napló sem), településkép, meg ilyeneket megnézték, szóval részükről okés a dolog, DE. Azt mondták nézzem meg 191/2009. kormányrendelet 22.§-át, ha abban szerepel az általunk végzendő munka, akkor lehet mégis kell bejelentés (és tervezés és e-napló).
Szóval én ehhez nagyon nem értek, hátha ti már jobban benne vagytok:
- lesz tetőcsere. Régi palát szedünk le (veszélyeshulladék, hivatalosan lesz elszállítva) és a gerendák maradnak, csak a cseréplécezés lesz új, meg 1-2 helyen jobban ki kell nyúlnia a tető végének, aljának, nem tudom hogy hívják, mert jelenleg nem lóg ki pár helyen, ezért ott a szigetelés miatt bővítik majd. De ez pár négyzetmétert jelent csak, nem nagy részen lesz, viszont az önkormányzat szerint ez bizony már bővítés, amire lehet mégiscsak kell bejelentés. Jajj, nekem, most pár nm miatt komolyan fogadjak tervezőt (nincs is ismerősöm, tehát mi alapján válasszak, meg gondolom nem két fillér, nincs betervezve a költségekbe, tetős ember nem is mondott ilyet, hogy kéne). A pala helyett könnyű tető lesz, tehát statikailag nincs gond.
- lesz ablakcsere. itt van ahol kisebb lesz az ablak és van ahol megszünik, mert kis helyiségben túl sok és túl nagy ablakok vannak. Ez az önkormányzat szerint nem lesz bejelentés köteles sem, de az ablakos szerint meg nem lehet csak úgy méretet változtatni, befalazni... na okés, most akkor mi van??? Egy helyen lehet lesz áthidaló, na ez már az önkormányzat szerint is megfontolandó, mert ha bizonyos anyagból készül, akkor már kell a hatóság...
-lesz hőszigetelés 20 cm. Erre egyértelműen azt mondta az önkormányzat, hogy nem lesz semmi dolgom a hatóságokkal. Ez így okés?
- és elbontanak egy kéményt, erre meg rá kell kérdeznem a kéményeseknél, bár ellenőrzéskor sosem kérdezik azzal mi van, lehet az már használaton kívüli náluk is
Köszi, ha bármiben tudtok segíteni
Akár ajánlani valakit, aki tisztába teszi mire kell figyelni.
Amúgy az önkormányzat azt mondta ilyen munkálatok, amiket én tervezek jobbára a tudomásukra sem jut, csak akkor, ha valaki feljelent. Na én ettől félek, elég rosszindulatúak a szomszédaim, inkább megelőzném a bajt.
Meg tudnátok mondani, hogy egy bruttó 21 nm-es könnyűszerkezetes melléképület a kert végébe építhető -e bejelentés nélkül? (Szerszámtároló, biciklitároló, ilyesmi lenne a célja)
Tud valaki segíteni abban (az építésügyi hatóságon kívűl :), kicsit sürgősebb lenne egy iránymutatás mint az ő normaidejük ), hogy Érden ha két beállásos garázst plusz tárolóval építenénk, ahhoz milyen engedélyt kell beszerezni? Kell építési tervdokumentáció, stb?
Nyilván 100m3 felett lenne, de a beépíthetőségnek, meg mindennek megfelel amúgy. Régi egy beállásos lebont új két beállásos felépít.
Tulajdonképpen a kérdéseim összefoglalva:
- lehet-e OSB-ből, faszerkezettel építeni? Ha igen milyen tűzvédelmi előírásnak kell megfelelni, hol tudok utána nézni?
- ha így engedélyköteles, mi történik ha a garázst és a tárolórészt külön szedem? Azaz két külön álló 100m3-t el nem érő melléképület lesz belőle?
- ha utóbbi nem járható, akkor miket kell beszerezni az építési engedélyhez?
Édesapám naívan megrendelte az anyagokat, mire eljutottunk a szabályokig. :( Fordítva a lovon.
Épitkezünk. Szeretnénk felvonulási épületet kB 30 négyzetméteres de viszont lenne benne wc tusoló mivel ott is aludnánk ételek pár hetet ott töltenénk felügyelő a munkálatokat. Párom megépítené 10 és ytong téglából persze ablaka is lenne. Több kérdésem lenne felvonulási épület lehet e 30 négyzetméteres? ill készülhet e ytongból? Bútorainkat is tárolnánk benne. Esetleg ha nem bontanánk EL, hanem megtartanánk nyári laknak engedélyezhető e később mikor lezárul az épitkezésünk. Tudtommal felvonulási épületre nem kell építési engedély, de a leirt paraméterekkel esetleg kell? Ha megépül bejelentés nélkül az említett építmény megbirságolhatnak? Válaszokat megköszönöm!