... mi keszen allunk? ;)
erdekes hirek jonnek Kijevbol:
Ma több, Ukrajna kettészakadásával fenyegető eseményre került sor: Donyeck rendkívüli állapotot hirdetett, Luganszk elszakadna. Ungváron az Ukrán Belügyminisztérium kárpátaljai főosztályának speciális alegysége letartóztatott több mint 30 fegyverest, akik a demonstrációt akarták megzavarni.
...
mi van itt, megiscsak lesz mit irjni a tortenelmkonyvekben? csak nekunk (magyaroknak) mondjak/tak azt, hogy fuggony le ...
Pláne hogy ruszinok laknak itt többségében, akik egyszerűen csak ukránnak lettek minősítve államilag. De lassan a magyarság is így járhat, ha nem vigyázunk.
szvsz az EU-nak még egy nagy-Oroszország(benne Fehéroroszo. és Ukrajna nagy része) sem állna ellenében, ha az politikailag és energetikailag kiszámítható és segítőkész partner lenne.
Más kérdés hogy az amcsik nem vernék a térdüket a nevetéstől.
Kezdem azt gyanítani, hogy Európa valójában egy oroszbarát ukrán kormány megalakulásában érdekelt. Az legalábbis biztos, hogy egy oroszellenes kijevi kormányban nem. Egyszerű a képlet: ha a két ország kapcsolata gázos, akkor nincs gáz. Szóval az amerikaiakon kívül itt Európában senki sem érdekelt Oroszország bekerítésében. Talán azt akarta Putyin elérni, amellett, hogy üzent az ukrán választóknak, hogy ezt az EU illetékesei tudassák a jenkikkel és azok ne avatkozzanak bele az ukrán belpolitikába.
Erről a Mitterrand-féle kijelentésről mit lehet még tudni, hol hangzott el és mikor is?
Kárpátalja meg csak egy igen extrém esetben lehetne magyar terület megint. Ez az extrém eset pedig az lenne, ha kitörne egy "polgárháború" Ukrajnában, aminek az eredményeként az oroszok lakta területek egy része leszakadna, másik részéről meg elűzik az ukránok a ruszkikat és hirtelen szükségük lenne, pár millió mozgosítható ukrán telepesre, akik birtokba veszik az új területeket. Ekkor mi megemlítjük, hogy ha némi zöldhasú ellenében átengedik nekünk Kárpátalját, akkor az ott található cirka másfél milla ukránt is vihetik. Ők meg belemennek, gazdaságilag és politikailag fontosabb, hogy minnél nagyobb keleti területeket tartsanak meg. Kárpátalja úgyis kiesik az ország vérkeringéséből földrajzi okokból, eléggé lepukkant térség és történelmileg sincs olyan sok köze az ukránokhoz.
Persze ez egy eléggé vad forgatókönyv, de kituggya.
Igen. Csak az a gond, hogy a jelenlegi kormány inkább a belpolitikai kérdésekre koncentrál. Mel lennék lepve, ha ezt bármelyik kormánypolitikus felvetné.
Erről semmit nem hallottam, pedig Nyugat-Ukrajnában is voltak nemzetközi megfigyelők, oroszok is. Galádság, hogy ezeket a világ összes hírcsatornája elhallgatja, csak néked mondják el. Oszd meg velünk titkos információidat!
Összegezve a kárpátaljai magyar autonómiát vagy annak a résznek tárgyalásos alapon Mo-hoz csatlakozásának lehetőségét:
1. A legfőbb akadály, hogy a jelenlegi Moi vezető politikai erő nem akarja, elképzelni sem, tudja, zsigerileg alkalmatlan egy ilyen feladatra. Nem így lett szocializálva, hogy ezzel foglalkozni kell, hogy adott esetben bármilyen magyar érdek érdekében a racionalitás határain belül konfrontálódni kell, hogy ezért esetleg gazdasági-politikai áldozatot kell hozni
2. A magyar állam gazdaságilag annyira önállótlan, eladósodott, függvény, hogy egy ilyen lépésre alkalmatlan
3. A polgárok, választók jelentős részét nem érdekli, nem érti, nem akarja ezt, mert nem így lettek szociali.....
Amúgy minden lehetséges lenne.
Mint tudjuk a határok virtuálisak. Önállósultaktak a balti államok, megszületett Horvátország, Szlovénia, Grúzia, Örményország. Kosovo megállíthatatlanul csatlakozik Albániához (valószínüleg kettéosztják Kosovót).
Antall idején az idelátogató akkori francia elnök François Mitterrand tett kijelentéseket Mo határainak revíziójával kapcsolatosan. Antall bár 15 M magyar miniszterelnöke akart lenni, nem élt a lehetőségekkel, és nem használta ki, a balkáni centrifugális erőt, akár tárgyalásos alapon lehetett volna határkorrekció a vajdaságban - AKKOR, csak akkor - !. Bár a leszállított sok ezer géppíisztoly Horvátországnak mutattta, voltak bizonyos szándékok.... de az erre alkalmatlan és gyenge Jeszenszky meg a téglával és szaros gatyával teli MDF-es adminisztráció az ellenzék bárgyú és eszetlen (és jogi alapot nélkülöző) számonkérésének kezelésére is alkalmatlan volt...
Egy szónak is száz a vége nem a körülmények, hanem mi vagyunk alkalmatlanok erre a feladatra. Dec 5 után kiderül, az ország lekossága ideológiailag fejlődött e ezekben a dolgokban?
Nem ismerem én annyira mélyen Ukrajnát, hogy a közvélemény struktúrájának trendjeiről jóslatokat merjek mondani. Csak felmerült bennem, hogy a Janukovicsnak nincs szüksége új szövegre, elég ha a régit ismétli, és a szavazók magugtól rájönnek, hogy a méz is komolyan van gondolva + a kancsuka is.
Neked is igazad van, de mindezek fennálltak az nov. 21 előtt is és az eredmény mindezek tudatában született.
Janukovics minden csalása ellenére csak hajszállal nyert. Ha megnézed a részletes eredményeket, az általa ellenőrzött körzetekben (ahol tudott csalni) nem nagyon tudta volna még feljebb tornászni a részvételt és a támogatottságát. Majdnem sikerült akkorát vesztenie, hogy már nem tudták volna győztesnek kihozni.
Mivel az új fordulóban az általa ellenőrzött körzetek száma valószínüleg csökken, a csalásokra pedig jobban odafigyelnek, minden egyéb feltétel változatlansága esetén Juscsenko legalább 7-8%pontos győzelmet arat. A 69-es hozzászólásomban olyan érveket próbáltam összeszedni, amelyek az előző választás óta merültek fel, és arra jutottam, hogy ezek mind Juscsenko-t erősítik. Lehet, hogy elfogultságomban nem látom a Janukovicsot erősítő folyamatokat, de írj ezekről, ha szerinted vannak.
Viszont. Janukovics mögött van az ukrán gazdasági potenciált ellenőrzők két harmada + Putyin. Lehet, hogy elbaltázták, mert nagyon durván csaltak, de azért a vízummentesség, az adóságelengedés, olajvezeték építésének ígérete -- ezek konkrét dolgok. A nyugati orientáció előnyei meg, hát azok meg felhőkakukvári kalkulációk.
1. Ő a vesztes pozíciót cserélte fel az elnökjelöltire.
2. A sematizált gondolkodás alapján Janukovics azzal, hogy beleegyezett az új választásba, elismerte, hogy csalt, márpedig a szavazók többsége sematikusan gondolkodik.
3. Az, hogy Donyeckben is az ukrán zászlót lengetik, éppen azt jelenti, még Janukovics fellegvárában is visszás az oroszok elszakadási törekvése. Ez sok ukrán fejében beindítja a gondolkodásláncot:
- Az orosz szeparatisták szét akarják verni az országot, tehát az ellenségeim.
- Az orosz szeparatisták legfőbb ellensge Juscsenko.
- Az ellenségem ellensége a barátom, tehát Juscsenkora szavazok.
Minden azon múlik, mekkorát mer csalni Janukovics másodszorra? Ha megint nagyot csal, kitör a forradalom! Ha nem csal elég nagyot, biztosan veszít. Szerintem csak a csodában reménykedik, én sem tennék mást a helyében.
"Ukrajnában történelmileg a Dnyipro a fő választóvonal. Évszázdok óta mindig létezett egy pal parti Ukrajna és egy jobb parti Ukrajna. Az egyik lengyel (litván), a másik főleg orosz befolyás alatt állt."
Ez így nem elég pontos. A litván állam - ami később fokozatosan beolvadt a lengyelbe - a XIV. sz elején hódította meg a mai Ukrajna és Belarusz csaknem teljes területét és stabilan be is rendezkedett ott háromszázötven évre. Ezen a területen korábban állammá nem szerveződött szláv törzstöredékek és jelentéktelen fejedelemségek voltak. A Fekete-tenger északi partján az ókor óta görög városok voltak, melyek a török körban elnéptelenedtek, török-tatár népek költöztek ide. Államuk a Krimi tatár Kánság, ami hol török, hol lengyel hűbér volt, de gyakorlatilag független. Tőlük északkeletre a se nem ukrán, se nem orosz kozákok laktak a Kaukázusig és az Urál folyóig. Ezek szintén a Lengyel Királyságot védték a tatároktól és az oroszoktól. A XVII. sz. második felére az évszázados egyensúly felborult. A lengyelek meggyengültek, az oroszok megerősödtek. A kozákok 1654-ben átálltak az oroszokhoz (a szovjet időkben ez volt Oroszország és Ukrajna hivatalos egyesülésének évfordulója). Ez után néhány évtized alatt a határ a Dnyeperig (Dnyipro) csúszott nyugatra, majd egy évszázadig itt is maradt. Erre utaltál te is. De a korábbi, háromszázötven éves határ is megmaradt sok gazdasági, társadalmi és kulturális tényezőt tekintve. Az oroszokra jellemző földközösség pl. Szmolenszktől és Harkovtól nyugatra sehol sem volt jellemző, ott a nyugati feudális földmagántulajdon dívott. Ne feledjük, hogy ekkor a társadalom kilencvenvalahány százaléka paraszt volt.
Lembergtől a Volgáig nem egy, hanem három kulturális választóvonal is van:
1. A Monarchia és Oroszország határa 1795-1918-ig, ill. a Szovetunió és Lengyelország határa 1920-39-ig (a kettő Ukrajna tekintetében egybeesik).
2. A Dnyeper-menti orosz-lengyel határ a XVII. sz. végétől a XVIII. sz végéig.
3. A mai orosz-ukrán határ, ami kb. egybeesik a XIV-XVI. sz-i lengyel-"kozák" határral.
A Janukovics-Juscsenko határ a meghamisított eredmények szerint is a 2. és 3. határvonal közt van, tiszta választásokon pedig nem hiszem, hogy Janukovics egyetlen ukrán többségű körzetben is többségbe tudna kerülni. Az 1. határtól nyugatra, a volt Monarchia-területeken Janukovics csak Kárpátalján tudott számottevő szavazatot kapni, de itt is az ukrán nacionalizmustól némileg tartó magyar, ruszin és szlovák szavazók támogatták jobb hijján.
Huntington a Kravcsuk-Kucsma eredmények alapján vizionál, így a legfőbb határt a 2. határvonalra teszi. Munkájával kapcsolatos véleményeddel, és általában a többi mondanivalóddal egyetértek.
"van egy olyan erős érzésem, hogy a nyugati-, keleti- és déli-száv nyelvekre való felosztás meglehetősen mesterkélt, és azért eröltették a XX. században, mert ez szolgálta az orosz és szerb birodalmi érdekeket"
Nem, nem. Vannak szisztematikus különbségek a különböző csoportokba tartozó szláv nyelvek között. Nem igazán emlékszem már ezekre a dolgokra, de pl van egy halom szó, amelyek a keleti szláv nyelvekben három szótagúak mint pl moloko, és ezek a nyugati szláv nyelvekben rendre kétszótagúak: mléko vagy valami hasonlók. És sok ilyesmi van. Persze az összes szláv nyelv annyira közel áll egymáshoz, hogy amikor a politikai körülmények olyanok voltak, a lengyel bőven hatást tudott gyakorolni az ukránra és a beloruszra.
"Az meg nemcsak közkeletű feltételezés, hogy az ukrán keleti szláv nyelv az orosszal együtt és a lengyellel ellentétben."
Nem vagyok nyelvész és szláv nyelveket csak néhány szóerejéig beszélek, de van egy olyan erős érzésem, hogy a nyugati-, keleti- és déli-száv nyelvekre való felosztás meglehetősen mesterkélt, és azért eröltették a XX. században, mert ez szolgálta az orosz és szerb birodalmi érdekeket. Azóta a szlovénről és szolvákról kiderült, hogy sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint a kötelező rokon szerbhorváthoz és csehhez, az ukrán pedig inkább lengyel, mint orosz, Ha belegondolunk a történelembe, mindez nem is csoda.
