Elég nagy késéssel, de talán még aktuális. Nagyon rosszul lárszik, jobb lenne egy jobb fotó, de úgy tűnik, hogy az első kiadás dátumai, 1951 és 1952 szerepnek a képeken.
Jól tudod, ez Mao válogatott írásainak első és második kötete. Kiváncsi vagyok, hogy mikori kiadás lehet ami a birtokodban van. A Mao Zedong Xuanji sorozatban amúgy összesen 5 kötetet adtak ki. http://www.baike.com/wiki/毛泽东选集
Mivel én nem tudok kínaiul, de van a birtokomban egy két kötetes valószínű Mao Ce-Tung írásait tarlamazó írásmű, felvilágosítana, hogy mik ezek a könyvek. Mellékeletem három képet. Köszönettel
Csak azért vagyok itt, hogy megkérdezzem, hogy valaki tud e egy könyvről, amit nagyon rég, kb 15-20 éve olvastam. Kínai írőnö műve, de sajnos sem az ő nevére, sem a könyv címére nem emlékszem. A könyv a kulturális forradalom alatti életét mutatja be. Egyetemista koru volt a nő, amikor a forradalom elkezdődött, és a meghurcoltatásárol szól, és nagyon jól bemutatja, hogy hogyan is zajlott le a kulturális forradalom kínában. Ha valaki esetleg tudja, h melyik könyvről lehet szó, kérem írja meg nekem. Köszönöm, Jeney Tamás
Nekem egy kérdésem volna, bízom benne, hogy tudtok segíteni. Megjelent vajon magyarul az a XIV. századi kínai regény, amely a Han dinasztia bukását követő trónviszályról szól? Úgy tudom a Három királyság története, vagy ilyesmi a címe. Azt olvastam, nagy klasszikusnak számít. Ha elérhető magyarul, milyen címen az?
Szeretnék hozzászólni a témához. Az említett könyvek közül ismerem a Vörös szoba álmát, a Nyugati utazást (nagy kedvencem, szerintem a fantasy egyik elődje), a Vízparti történet-et, és a régiekből még a Virágos gyertyák-at, azt hiszem, ezt nem említette senki. Ritkaság a kínai irodalomban, mert egy szerelmi házasságról szól.
A modernebbek közül nagyon szeretem a Vadhattyúk-at, ez szintén családregény, egy háromgenerációs történet., éspedig a család női tagjainak a története.
Lin Yu-tang egyik másikl könyvét is olvastam, de nem nagyon kedvelem, persze lehet, hogy ez az én hibám.
Magyarország kis ország, de kultúrája annál nagyobb. Tudjuk, hogy Európa a világ kultúrájának bölcsője, és Magyarország meghatározó része az európai kultúrának. A történelemben sok magyar nagy hatást gyakorolt a világ fejlődésére. A kínaiak nagy megbecsüléssel gondolnak több magyarra is.
Kodály Zoltán a negyedik legismertebb magyar Kínában. Kodály Zoltán neves zenetanár és zeneszerző, akinek tanítási módszerét világszerte ismerik. -----------------------a gyerekek énekelnek---------------------- Huszonkét kilenc és tizenhat év közötti kínai gyerek Kodály-műveket énekelt nem csak kínaiul, hanem magyarul is! Egy kicsit foglalkoztak is a magyar nyelvvel. ----------------------a gyerekek dalszöveget olvasnak-------------- Nagyon szép kiejtéssel olvastak a kórus tagjai. A gyerekek számára Kodály az egyik legkedvesebb tanáruk. Kínában 80 millió ember tanult, és tanul ennek a módszernek a segítségével. A pekingi Haidian kerület zenetanárnői Bai és Hu is nyilatkozott Kodályról. ---------------------------zenetanárok----------------------------- A Kodály-módszer nagyon népszerű a kínai zeneoktatásban és megfelel a gyerekek tanításának. 1991-ben a Kodály Társaság alakult ki és az eltelt több mint húsz évben a kodályi neveléstan Kínában történő népszerűsítésére és elterjesztésére törekszik. Yang Limei professzor, a társaság vezetője elmonda: --------------------------Yang Limei------------------------- „Most már sok kínai iskola ismeri az úgynevezett Kodály-módszert, s a kínai Tanárképző Egyetemen külön Kodályról szóló tanfolyam is van. Ma már majdnem minden kínai zenetanár ismeri Kodály zenei neveléstanait.” Nem véletlen, hogy Kodály-fotókiállítással indult a Magyar Évad. Szeptember 2-án a Pekingi Tanárképző Egyetem előadó termében nyílt meg a Kodály Zoltánról rendezett fotókiállítás
Sisi a harmadik legismertebb “magyar” Kínában. Kínában Sisi neve – pontosan a róla készült film miatt - ismert, az osztrák császár és király és a felesége közötti őszinte és forró szerelem, a szép és elegáns királyné személyisége számtalan kínai nézőt meghatott. -------------------------------- Film -------------------------------- Az imént a Kínában többször vetített néhány részes „Sisi” című filmből hallottak hangrészletet. 1988-ban a filmet Shang Hai filmgyár fordította és mutatta a kínaiaknak. Erről egy kínai egyetemi hallgató elmondta -------------------------------- hallgató-------------------------------- „Gyermekkoromban már láthattam a „Sisi” című filmsorozatot. Nagyon megszerettem a királynét. Erzsébet királyné azért népszerű mindmáig, mert szerette a Magyar népet.” Sisi királyné nemcsak meghódította a 20. században élő európaiakat, hanem időben és helyben távol – a kínaiakra is nagy hatással volt és van. A Magyar Évad nyitó gáláján a kínai közönség élvezhette az „Álom, édes álom” című operettben gyönyörködtek, amely a Sisi királyné életét tükrözi. Ez felidézte azt az érzést, amellyel a magyarok és a kínaiak egy része is érez Erzsébet királyné iránt. ---------------------------------opera-------------------------------------- Az előadók kosztümös előadása elénk varázsolta a 20. évszázad Európáját, a cifra a palotát, az elegáns a ruhákat, szép a zenét. A nézők között ott volt Liu Jiaqing professzor, aki több mint negyven évvel ezelőtt Magyarországon tanult és emlékszik arra, mit hallott és látott Sisiről. --------------------------------------Liu------------------------------- “Az ELTÉs tanumányaim során egy tanárom sokat mesélt Erzsébet királynéről. 1998-ban Budapesten én és feleségem megnéztük a királyné szobrát az Erzsébet híd budai oldalán és gödöllői kastélyát.” Erzsébet királyné 1898. szeptember 10-én 61 éves korában halt meg, de hála a három részes tévé-sorozatnak és az emlékét ápolóknak – Kínában is újra és újra hallunk róla.
Liszt Ferenc a második legismertebb “magyar” Kínában. Liszt Ferenc a 19. század zeneművészetének egyik vezéralakja volt, a romantikus zenei élet legsokoldalúbb irányító egyénisége, a kor egyik szellemi vezére, és minden idők egyik legkiválóbb zongoraművésze. ---------------------------------- koncert---------------------------------- Szeptember 4-én a Magyar Évad első sanghaji rendezvényén Sun Yingdi a világhírű Kocsis Zoltán irányításával játszott a Liszt szülőhazájának köszöntése című hangversenyen. A nagy sikerű koncert szép példává vált a két ország művészei közötti együttműködésnek. ---------------------------Sun Yingdi------------------- „Nagy élményt jelentett a közös fellépés Kocsis Zoltánnal, továbbá a felkészülés és az előadás jó kutatási, tanulási lehetőség volt. ”2005-ben Sun Yingdi első kínaiként megnyerte a Nemzetközi Liszt Zongoraverseny első díját. A Kínai Központi Zenei Főiskola és a Sanghaji Zeneművészeti Főiskola felvételi vizsgáin Liszt Ferenc elmaradhatatlan téma. ---------------------------diák--------------------------------- „Zongora-szakos diák vagyok és gyerekkoromban már ismerem a neves magyar zeneszerzőt, Liszt Ferencet, aki sok klasszikus alkotást komponált.”Liszt Ferenc munkássága jól ismert a kínai klasszikus zene-rajongók körében, sokan gyűjtik a művész lemezeit. A komolyzene kedvelő kínaiak otthonból nem hiányozhatnak a Liszt művek hanglemezei. --------------------------- CD bolt főnöke--------------------------- „A boltunkban havonta jó néhány Liszt lemez kel el, a klasszikus zenerajongók számára Liszt örökké érdekes és élvezetes marad” – mondta egy CD-bolt vezetője.
A legismertebb magyar Kínában: Petőfi Sándor
------------------ Petőfi verse kínaiul---------------------- Kínában sokak számára ismerős Petőfi Sándor neve. Nemcsak az idősek, de még a gyerekek is legalább egy Petőfi-vers címét tudják. Talán vannak olyan magyarok, akiket meglep, hogy Petőfi ennyire népszerű Kínában. ------------------ a kínaiak nyilatkozata---------------------- „Ismerem Petőfit.” „Szeretem Petőfi verseit.” „Nagyon híres az egyik költeménye, a Szabadság, szerelem!” Kínában az idősek jól ismerik Petőfit, hiszen a háború idején az ő költeményeiből merítettek erőt. De vajon a fiatalabb korosztály hogyan ismerte meg Petőfit? ----- diákok olvassák a Szabadság, szerelem! című verset ------ A kínai általános iskola tananyagának része Petőfi Szabadság, szerelem! című verse, amit több mint 70 évvel ezelőtt Bai Mang író fordított le. Később Lu Xun kiemelkedő kínai író, aki az elmúlt évszázad kezdetén élt, ültette át Petőfi több versét kínai nyelvre. Ma őt tekintik az új kínai irodalom atyjának. Petőfi hatása nagyon is érezhető Kínában, ezért talán nem meglepő, hogy a magyar kormány arról határozott, hogy a Magyar Évad részeként Petőfivel kapcsolatos programot is rendeznek. 2007. szeptember 5-én Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök Sanghajba látogatott, ahol részt vett a Petőfi-szobor avatásán. -----------------------szignál az avatásról--------------------------- Lu Xun kiemelkedő kínai író. Vajon hogyan talált rá a csaknem 100 évvel korábban élt Petőfire? Telefonon hívtam fel Liu Yongot, a Pekingi Tanárképző Egyetem újkori kínai szépirodalmi professzorát, a kínai Lu Xun kutatóközpont szakmai bizottságának tagját. ---------------------------Liu Yong professzor------------------------ „Lu Xun külön figyelmet szentelt Petőfi Sándor munkásságának. 1908-ban, amikor Lu Xun ösztöndíjasként Japánban tanult, az európai forradalmi költőkről írt. Ebben külön fejezetet szentelt Petőfinek - az életpályáját, és később öt Petőfi-művet is lefordított kínai nyelvre. Lu Xun érdeklődését azért keltette fel Petőfi, mert műveit forradalmi hangulat járja át. Lu Xun nagyra becsülte az ilyen szellemiséget. Lu Xun és Petőfi Sándor eszmeileg, ideológiailag sok vonatkozásban hasonló volt.” Kedves hallgatóink! Köszönjük figyelmüket. 2007 szeptembere és 2008 áprilisa között a magyar kormány Magyar Évadot rendez Kínában. Kérjük, kísérjék figyelemmel adásunkat. A viszonthalásra.
Pedig a Kínai irodalom többet érdemel annál, hogy csak így elfelejtsük!
Az említett könyvek közül én a Szép asszonyok egy gazdag házban-t, A Szerelem imaszőnyegét, A Vörös szoba álmát és a Vízparti történetet olvastam (ez utóbbi nem volt még említve, ha jól látom).
A Szerelem imaszőnyegét sajnos már '89-ben megbélyegezték, mikor hatalmas betűkkel ráírták a magyar kiadás elejére hogy erotikus regény, pedig ennél sokkal többről van szó. A Szerelem imaszőnyege szerintem egy mesterien szerkesztett buddhista tanmese, és nagyon nagy irodalmi értékkel bír.
Nekem egyébként a legérdekesebb a regényekben a feudális kínai társadalom rajza volt. Hihetetlen az a különbözőség, ami fennál köztünk és köztük.
Én Li Yutangot még évekkel ezelőtt vettem meg, mikor senki nem tudta, kicsoda...jó volt, mert nevetségesen olcsón adták. Most újra kiadták, átfűzték, divatos címlapot adtak neki és nagyon drága lett:(
Olvastam még tőle a Múló pillanatot, de szvsz másolta benne a Vörös szobát (pl. Kék Drágakő-Vörösjáspis)...és egy kicsit hiteltelen (pl. mikor Mulan megtudja, hogy a férjének szeretője van, erre elmegy hozzá és kedvesen felajánlja, legyen a férje ágyasa, mert ő attól csak jobban érezné magát...Lin Yutang kissé soviniszta, vagy tévedek?)
A Vízparti történet engem annyira nem kötött le. Így vagyok még az Írástudókkal:(
Eh, mit, Vörös szoba álma!!:)
Múltkor láttam egy könyvesboltban a Szép asszonyok egy gazdag házban-t. Már régóta megvan, olvastam, ezért nem vettem meg, de elkeseítő volt, hogy a borító is úgy hirdette a könyvet, mint valami szexregényt, holott szerintem az irodalmi értéke annál jóval több. Remélem, a Szerelem Imaszőnyege nem jut erre a sorsa...:)
Mostanában mindig látom a kedvenc antikváriumomban Mao Tun Éjfél c. könyvét, ismeri valaki, milyen?
Nem igazán. Ha van is benne erőszak, az is stilizált. Rengeteg aprólékos leírást tartalmaz, pl. hogy jobb megszabadulni az elhervadt virágoktól ősszel, eltemetni vagy a folyóba dobni:) És aztán erről verset írnak:)
Már elég régóta vannak fordítások kínai regényekről, de még mindig elég kevesen ismerik őket. Engem nagyon megfogott, évekkel ezelőtt olvastam a Vörös szoba álmát, de még most is a kedvencem. A legtöbb lefordított kínai könyvet igyekeztem beszerezni.Lin Yutang Mi, kínaiak c. könyve is élvezetes olvasmány volt, közelebb viszi az embert egy valóban más kultúrához, gondolkodásmódhoz.
