Mi az amivel akár naponta találkozol, és nem tetszik Neked? Amit szívesen megváltoztatnál, amire azt mondod, de jó lenne másképp. ÉS FŐLEG mit teszel azért, hogy Te ne légy olyan?
Igen, én is kíváncsi vagyok. Köszönöm jókívánságaidat. Nem szeretnék túl magasan szállni, nem okoska szeretnék lenni, hanem kicsit jó felé mozdítani, mozdulni.
Hát kiváncsi vagyok. Én úgy vettem észre, hogy ilyen téma csak a vallfil-ben él meg, de ott meg túl sok az überokosch.:-) Ami pl. itt a Fórumon nem tetszik, az az, hogy hányan "anyázzák" a másikat ill. egymást. Meg kötekednek, helyesíráson meg ilyesmin. Na mindegy. Az akciófilmes nézeted 1 álláspont.. de nem az enyém. :-) De csak azért, mert mindenki magából indul ki, én tinédzserkoromban kifejezetten a horrorfilmeket szerettem, és halomra néztem őket, de ettől még egy szálat sem lettem agresszívebb, sőt. Öregedve, bölcsesedve:-) pont hogy szelídebb és megértőbb lettem. Csak akkor vadulok be, ha valakit bántanak.. akármilyen értelemben. Az nekem nagyon nem tetszik! Sőt, nem bírom elviselni. Emberek nem szoktak arra gondolni, hogy mit érez a másik? Hát sok sikert a topichoz, nem tom, hogy írok-e még, ha túl magasan szálltok, akkor inkább nem, mert én élni szeretem az elveimet/álmaimat, nem ragozni..:-) Sorry az ömlesztett mondanivalómért, de itthon még sort váltani sem tudok a hozzászólásaimnál. Gondolom magasabb IE-verzió kellene, de lusta vagyok letölteni.
Jó, annak nagyon örülök ha tetszik, és estleg van igény erre a topikra! Én magam is támogatom! :)
Kell - úgy érzem - nem elmenni ilyen dolgok mellett! Hiszen ezek a dolgok és jelenségek nem csak mindennapjaink részei, hanem nagyon súlyos irányba visznek!!!
Hihetetlen micsoda veszélyekkel fenyeget! A társas lénynek mondott ember simán kiírtaná bármelyik embert, ha valami baja van vele. Minden ebbe az irányba visz!
Nekem pl nem tetszenek emiatt az akciófilmek. Simán magával ragadja a nézőt, kialakítva egy nagyon torz értékítéletet, szimpatikussá téve emberek megölését, a kegyetlenséget, valamilyen "nemes" cél érdekében. Úgy vélem, a filmek sugallta módszer ritkán mondható elfogadhatónak. És NAGYON nem tetszik nekem, hogy ha hétvégén reggel bekapcsolom a TV-t akkor hasonló akciófilmet nézhetek, csak rajzolva, mivel ez mese gyerekeknek. Mondjátok, mi lesz ezekből a gyerekekből ha erőszakon nőnek fel? Mi neveljük így fel őket, ilyen forrásokon, ugyan mire számíthatunk majd akkor, ha a segítségükre szorulunk?
Ezért is tartom fontosnak, ha kell akár a sorból kilógva is, tenni a nem tetsző dolgok ellen!
Vallásos én sem vagyok, de hiszek és bízok Istenben. Ez a magánügyem, nem ezért nyílt a topik, ez ettől független, és annyiban függő hogy ez is én vagyok. Ha Te is voltál olyan kedves megosztani magadat velem, és sem titkolhatom el magamat, bármilyen is vagyok, de nem is akarom. (már kezdem én is túlragozni!)
Szóval várom megtisztelő hozzászólásaitokat, nézeteitekkel a nemtetsző dolgokról, megoldásokról, akár konkrét példákkal is.
Ej, ne menj el, ha már ilyen jó topicot nyitottál..:-) És ne haragudj, de a múltkori hozzászólásom óta nem jártam itt, és ezért nem reagáltam. (Ha nem teszek be a kedvencek közé valamit, akkor elfelejtem.. Alzheimer..) Örülök, hogy elgondolkoztál.. ezek olyan dolgok, amiken van is mit.. Szörnyű, ha egy embert, aki csak meg akar szabadulni egyfajta (érzelmi) rabság alól, elítéli a fél világ. A jobbá-tétellel kapcsolatban szerintem, bármiről is van szó, a bibliai gondolat játszik: ne tegyél olyat mással, amit nem akarsz, hogy veled megtegyenek. Vagy valahogy így. Nem mintha vallásos lennék.. azazhogy igen, olyan értelemben, hogy hiszek valamiben.. de ennek nincs neve, és nem is akarnám megnevezni. Nahát, mit össze szófosok itt -de nem baj, így hagyom..:-) Mer ez vagyok én..:-)
Én szeretném ha nem halna ki, szeretném, ha mindenki épülésére szolgálna, ezért gondoltam e mélyen szántó témára. Nem csak virtuális panaszkönyvre, hanem megoldásokat célzó ötletekre, lehetőségekre. Hogy egy kicsit - vagy akár nagyon - jobb legyen ez a világ ez által, s általunk.
De döntse el életben maradását az igény, s ha kell hát pusztuljon. ( Majd megsiratom és sajnálom.)
Viszont mindenkinek megköszönöm eddigi megtisztelő és értékes hozzászólását!
Nekem most az idő nem tetszik, de nagyon nem!!! Inkább a hó esne! Az olyan nagyon szép!!! Azt viszont nagyon szeretem. És az esőt is szeretem, de nyáron, vagy tavasszal. Az ilyen csontig-hatoló hideg, szutykot útálom. Főleg, hogy az utcánkban csatornáznak (legalábbis csatornázásnak látszó dolgot művelnek, de nagyon ritkán), és hatalmas a sár. Ezt nagyon nem szeretem!!!
Itt eleve nem a vitatkozás a cél! :-) Hanem hogy megoszd mindenkivel, ami benned van, ami vagy. Amit leírsz az úgy igaz, ahogy mondod! De azt hiszem mindannyiunkat megáldott az ég annyi igazságérzettel, hogy tudjuk mi az igaz, mi a hamis. Persze vannak olyan helyzetek, mint azok is amiket leírtál, amikben nem nagyon van mit tenni, ezektől pedig Isten őrizzen! Illetve egyet lehet tenni. Eltenni a tapasztalatok közé, és kínosan ügyelni arra hogy én ne legyek ilyen.
De igen, - ahogy gondolkozom rajta - nagyon érdekes dolgokat írsz.
Szerintem eleve sokat lehetne vitatkozni azon, hogy mi az önzés, mi az egoizmus. Gondolj csak bele azokba az emberekbe (pld. a mártír családanya), akik látszólag más(ok)ért tesznek mindent, de cserébe szinte uralkodnak/uralkodni akarnak azokon a másokon, és érzelmileg zsarolják őket azzal, kimondva vagy kimondatlanul, hogy "én mennyi mindent tettem érted". Az átlagvélemény szerint itt a jótevő az önzetlen, és ha az, akivel jót tettek, nemet mond valamire vagy hátat fordít, akkor ő az önző. Vagy a nők, aki teherbe esnek azért, hogy elvetessék magukat.. ha a hapsi nem megy bele, ő az önző! A nő meg a szegény áldozat. (Megjegyzem, nő vagyok.. de ez az eljárás nagyon nem teccik nekem..:-)))
Feltételezhető az, hogy azok az emberek akik önzők, maguk is szerető és szerethető emberek, és van is olyan közeg, ahol ezt gyakorolják, ill. gyakorolhatják. Egyébként pedig hétköznapi helyzetekbe keveredve idegenekkel szemben előveszik a módszeresen kialakult és kialakított elvárásokat, felteszik a "nemérdekelsenkicsakénvagyokajani" álarcot.
Akkor feltételezhető-e az hogy minket is tartanak, tarthatnak olykor vagy gyakran ilyennek? Esetleg teszünk-e érte, hogy ilyennek tarthasson valaki minket? Ugye szokták mondani érdemes a az embernek először a saját házatáján szétnézni. Akárcsak feltétlen reflexből is elkövethető olyan reakció, ami után egy másik ember olyan önzőnek tarthat, mint én őt. De lehet, hogy csak az ő mércéjével tűnök annak?
És feltételezhető-e, hogy lerobbantható-e ez az álarc a többiekről? Lehet-e kibillenteni őket a jól megalapozott, tudatosan kiépített önzésvárukból?
Jó hogy ilyen sokan szóltok hozzá, talán lesz valami jó is ebből az egészből.
Egyrészt örömmel mondhatom, nagyon jó napom volt - eddíg. Remélem nem különben folytatódik! ( Hiszen itt a kedves társaságotok!!! )
Másrészt azért nem maradtak el ma sem az önző emberek. De nem hagytam magam, mégis jó lett ez a nap! Hehe!
Ja, egyébként teljesen igazatok van, ezek a dolgok sajnos egyre inkább jelenségek.
Azért leírom ami nekem nem tetszik, ahogy ígértem. Én sem szeretem az önzést, a hűdeénvagyokavilágközepe stílust. Nagyon nem tetszik pl a közlekedés. Itt talán jobban elszabadulnak az indulatok, a karosszéria nyújtotta vélt vagy valós védelmét élvezve. Nem tetszik a "tiszta, rendes" autóból kiröppenő McDonalds zacskó, az útszélére és erdőkbe leborogatott sittkupacok - a "busás haszon" reményében (konténerdíj megspórolva). Nagyon nem tetszik, hogy egy ember simán fegyvert fog a másikra, és simán lelőheti. Nemde akár a televízió is inspirálhatja ezeket? Elég megnézni a gyerekeket, ők már kitanulták a szakmát rendesen.
És ahogy írtátok: valóban az ÖNZÉS, az ÉN a mozgatórugó.
Mondod próbáltál mosolyogni, és hülyének néztek? Én naponta járok így, nem csak mosolygás miatt, igyekszem minden szinten nem beállni a sorba. De nem kell csodálkozni ha különbözőséged miatt kinéznek, hiszen kilógsz a sorból. És a sok lúd disznót győz alapon az tűnik jónak, amit mindenki csinál. Ha mersz más lenni, mást gondolni, rögtön kilógsz a sorból.
Nem tetszik, hogy nincs idő gondolkodni. Minden arról szól hogy ne is legyen. A munkaidő az igénytelen tv műsorok, mind személyiségformáló hatásúak.
Olyan érzés, mintha egy elszabadult és megvadult ménes vágtázik a hátad mögött, és menekülés helyett megállsz és szembefordulsz velük. Eltipornak.
De mégis érdemes nem felvenni a kesztyűt! Nem nagyon van ember, aki merné szembesíteni az önzésükkel őket, aki érdemben és tartósan "lázadna". De pedig érdemes.
Gondolkoztatok már azon hogy az a sok önző és útálatos ember szintén fontos valakinek, és hogy szeretik őket is? S hogy ők is szeretnek? Csak van egyfajta viselkedésmód, amit egyre inkább alkalmazni kell bizonyos helyzetekben. Ezeknek készséges szolgáik.
Olvastam egy taxisokról szóló könyvet, de tapasztaltam is, mert én is taxiztam régebben, hogy azok a nyikhaj fiatalok, akik csapatban nem túl bizalomgerjesztőek, ahogy egyesével kiszállnak az autóból, úgy értelmesednek. Végül az utolsóval értelmesen lehet beszélgetni, és mint kiderül: jó fej!
Szerintem - főleg meghökkentő módon - érdemes más pályára állítani az egóbajnokokat. Egy ismerősöm mesélte, ment egy hozzátartozójával az utcán, mígnem az nemes egyszerűséggel eldobott egy csokipapírt. Erre ismerősöm fogat és felvette, majd módszertanilag bedobta a kukába. Hozzátartozó égett, és - az ő társaságában legalábbis - nem tett ilyet többé.
Nem rossz módszer! De nagyon hatásos a mosoly!!! Főleg, ha nem az az elvárás!
Igen ez a metrós helyátadásos téma ismerös nekem is...Négy gyermekem van és párszor mi is átéltük ezt..A kislányom csori ezerrel kapaszkodot ki sem látszott szinte a kapaszkodó mögül,mégis sikerült elbórulnia a sok ülö birka tátott szájjal végignézte,és egyik sem adta át a helyet.Egyedül csak egy 92-éves járókeretes nénike akarta átadni ahelyét.Nem akartuk elfogadni de ö nagyon eröszakos volt így hát kiegyeztünk abban ,hogy az ölébe vette a gyereket...
Hát igen ez a mostani emberiség már teljessen elromlott ,ha mosolyogsz akkor hülyének néznek vagy azt hiszik be vagy löve.....
Ha segiteni probálsz embertársaidon akkor megköveznek ,hogy mit is akarsz te tölünk címszón.Vagy elfogadják segitségedet annak reményében,hogy önzö modon jól kihasználjanak és lehúzzanak aztán mint egy hasznavehetetlen rongyot arréb rugjanak.....A mostani emberiséget Az ÖNZŐSÉG jellemzi....Sajnos.....
Na és most ezen kéne változtatni...HAJRÁ.......MINDENTBELE..........
Hát ami nekem nagyon, nagyon nem tetszik... az a tolerancia hiánya. Az irigy emberek (akik maguk két szalmaszálat se tesznek keresztbe). Az állandó anyázás, fröcskölődés.
Hogy mit teszek ellene? Nem viselkedem így, ami nem esik nehezemre, mert nem is érzek így. És nem olvasok napilapot, nem nézek híreket. Nyugodtan bunkózzatok le..
Tudod, ez engem nagyon tud néha bosszantani, hát elkezdtem jólérezni magam az emberek közt, mosolyogtam. És megdöbbentő volt az eredmény: hülyének néztek!!!!! De komolyan!
Egyébként mindegy, úgy vagyok vele, hogy nem érdekel a többi ember véleménye, csak az számít, hogy én jól érzem-e magam, nem érdekel mások véleménye. Ahogy vagyok, úgy vagyok jó. Nem hagyom, hogy ebben a hitemben bárki is megingasson.
Lehet hogy naív vagyok, de talán lehetne valamit tenni!
Majd holnap leírom hogy mi nem tetszik nekem!
Most alvósdi, holnap dolgozósdi. :)
Szívből kívánok mindenkinek holnapra egy nagyon kellemes napot, sok mosollyal, harag és gyűlölet, és rosszkedv, és kilátástalanság nélkül! Hanem tolongjon az öröm!
Ha azt írod alig-alig, akkor azért néha-néha igen. De ez nagyon is tény! Sajnos! De ugye elgondolkodtató, hogy mi is ennek az oka? Mitől ilyen ez az egész? Mert ilyen!!! Biztos hogy az emberek tették ilyenné! De szerintem sokan csak az árral sodródnak! Vajon lehet-e tenni ez ellen?
Kell-e, lehet-e kitörni belőle, s ha igen hogyan? Csinál-e egy fecske nyarat? De az első fecske ugye kell a nyárhoz?
Egyébként nagyon profik vagytok, pont ilyen témákra gondoltam, mikor ezt a topicot nyitottam!
Én az embereket nem szeretem. Vagyis azt, hogy rohanunk, nem figyelünk egymásra. És sosem mosolygunk. Az utcán járva kelve alig-alig lehet mosolygós emberbe botlani.
Hűha! Nagyon nem lehetsz elégedett az élettel! Persze igazad van, nagyon sok rossz dolog van benne, talán több mint jó. De az ember olyan - szerintem - hogy a kicsike jóért, hajlandó elviselni egy csomó rosszat is. Aztán tudatosan, vagy tudattalanul vannak búfelejtő módszerek, amikor nem kell gondolkodni (pl. Lagzilajcsi - bocs mindenkitől aki szereti). Márpedig a gondolkodás sok mindenre fényt derít, elkerülhetetlen a szükségessége, legfeljebb csak elódázható, vagy kihagyható.
