Az ausztráliai magyarok kezdeményezést indítottak: a világ minden részén felvonulásokkal tiltakozzanak a magyarok 2005 június 4-én az ország szétdarabolása ellen.
A szokott túljátszott pátoszos ömlengés, próbáld tükör előtt, tuti elsírod magad.
Dec.5. nem erről szólt. AZ emberek nagy része már nem is él, aki akkor sérelmet szenvedhetett. Ez a fenntartott műhiszti pedig semmire nem jó, persze másotok nincs.
Rengeteg köze van hozzá. Gondoljunk csak tavaly december 5-re. Nem volt az olyan rég. Vagy a mostani EU alkotmány elutasítására, Románia csatlakozásának elmaradására.
Magyarország mai létére is rányomja bélyegét Trianon.
Hogy ezt a vérkomcsik és szavazóik soha nem akarták belátni, az szomorú.
Dehát nekik mi közük Magyarországhoz? Ők élhetnének akár Grúziában, Peruban vagy Izraelben is. Olyan mindegy nekik.
Meg kell emlékezni Trianonról, ugyanúgy, ahogy más nemzeti sorsfordulóról, de túljátszani hót felesleges, a mai magyar valóságnak pedig semmi köze már hozzá.
A mai magyar valóság nem érthető meg a 85 év előtti döntés nélkül. És külföldön ezt nem is értik. Ezenkívül sok ideíró (leginkább baloldali) sem érti, illetve érti, csak gúnyolja.
Én őket alja embernek tartom, akiknek nincs sok közük a magyar nemzethez.
Jól van magyargyűlölők! Gyűlölködjetek Trianon emléknapja alkalmából is....
Atlantisz harangoz
Mint Atlantisz, a régelsüllyedt ország, Halljátok? Erdély harangoz a mélyben. Elmerült székely faluk harangja szól Halkan, halkan a tengerfenéken. Magyar hajósok, hallgatózzatok. Ha jártok ott fenn förgeteges éjben: Erdély harangoz, harangoz a mélyben. (Reményik Sándor)
Horvátország, Csehország, Szlovákia, Románia valóban remek példa. Ezeket az országokat 1917-1993 között többször is megszállták és felosztották vagy maguk is államtöredékek.
Június 4-én és 5-én megemlékezést és tüntetést szervez több szervezet Trianon 85. évfordulója alkalmából.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a Jobbik Magyarországért Mozgalom fáklyás nagygyűlésén az elszakított magyarság védelmében vonul a tömeg a felelős francia, majd a szerb, a román, végül a szlovák nagykövetséghez, ahol átadjuk Toroczkai László, a HVIM elnöke, Kovács Dávid, a Jobbik elnöke és Körömi Attila országgyűlési képviselő, a Jobbik pécsi elnöke közös petícióját. A HVIM és a Jobbik tiltakozó felvonulása június 4-én 18 órakor kezdődik a Felvonulási téren a Regnum Marianum emlékkeresztjénél.
Június 5-én a Magyarok Világszövetsége, a Trianon Társaság, a HVIM, a Hun Szövetség, a Jobbik Magyarországért Mozgalom Párt, az EMI, a Lelkiismeret 88 és a Magyar Nemzeti Front Trianon 85. évfordulójára koszorúzást és felvonulást tart. A megemlékezés 14 órakor koszorúzással kezdődik, egy időben két helyszínen: A Szabadság téren Bandholz tábornok szobránál és a Szabó Ervin könyvtár előtt a Rothermere kútnál. Az Erzsébet téren gyülekezőkkel tovább vonulnak a Hősök terére, ahol a 16:30-kor kezdődő rendezvény vezérszónoka Rácz Sándor lesz.
Külföld: 5943 Gates Avenue, Ridgewood New York Ideje: May 27, Friday, 19:07:44 Szerző: admin
Vendég írta: "Tüntetés New York-ban az ENSZ palota előtt AKI MAGYAR VELÜNK TART!
Hagyaték Örzői Egyesület és a New York Polgári Kör felhívást intéz minden nemzetben gondolkodó, igaz szívű honfitársunkhoz.
A UN/ ENSZ PALOTA ELŐTT DEMONSTRÁCIÓT
rendezünk a Trianoni Békediktátum 85. évfordulójára emlékezve az elcsatolt területeken élő magyar testvéreink alapvető emberi jogainak tiszteletbentartásáért. TILTAKOZUNK!
-a felfokozott magyar verések ellen, Délvidéken -az egyházi javak visszaszolgáltatásának akadozása, késése ellen Erdélyben -a moldvai csángók erőszakos asszimilációja ellen -Felvidéken, szlovák szélsőséges erők gyűlölet keltése -történelmünk hamisítása ellen Helyszín, dőpont:
Az ENSZ székház előtti park: Dag Hammarskjold Plaza Park (South side 47th Street between 1st = 2nd Avenues), 2005. június 5-én délután 1:00-4:00 óráig.
“Szeretem a hazámat és szeretem az emberiséget, és meg akarom védeni azt, aki védelemre szorul, és fel akarom szabadítani azt, aki rabságban él” (Wass Albert)
További megemlékezések a világon többek között: Melbourne, Győr, Budapest
Bővebb információért kérem hívja: Szilágyi Ákos, New York Polgári Kör: 1917/597-1765 www.NewYorkPolgariKor.com Pápai Szabolcs, Hagyaték Őrzői Egyesület: 1917/627-0082
AKI MAGYAR VELÜNK TART!
Hagyaték Örzői Egyesület és a New York Polgári Kör felhívást intéz minden nemzetben gondolkodó, igaz szívű honfitársunkhoz.
A UN/ ENSZ PALOTA ELŐTT DEMONSTRÁCIÓT
rendezünk a Trianoni Békediktátum 85. évfordulójára emlékezve az elcsatolt területeken élő magyar testvéreink alapvető emberi jogainak tiszteletbentartásáért. TILTAKOZUNK!
-a felfokozott magyar verések ellen, Délvidéken -az egyházi javak visszaszolgáltatásának akadozása, késése ellen Erdélyben -a moldvai csángók erőszakos asszimilációja ellen -Felvidéken, szlovák szélsőséges erők gyűlölet keltése -történelmünk hamisítása ellen Helyszín, dőpont:
Az ENSZ székház előtti park: Dag Hammarskjold Plaza Park (South side 47th Street between 1st = 2nd Avenues), 2005. június 5-én délután 1:00-4:00 óráig.
“Szeretem a hazámat és szeretem az emberiséget, és meg akarom védeni azt, aki védelemre szorul, és fel akarom szabadítani azt, aki rabságban él” (Wass Albert)
További megemlékezések a világon többek között: Melbourne, Győr, Budapest
Bővebb információért kérem hívja: Szilágyi Ákos, New York Polgári Kör: 1917/597-1765 www.NewYorkPolgariKor.com Pápai Szabolcs, Hagyaték Őrzői Egyesület: 1917/627-0082
- Az ön elsődleges szakterülete az első világháborút megelőző évektől az ötvenes évekig terjedő periódus, amely sok okból még ma is olyan erős hatással van a közgondolkodásra, hogy egy-egy újabb politikai kérdéskörben szabályosan felborzolja a kedélyeket az akkor történtek említése. Vegyük sorra, hogy miféle változásokon ment keresztül az említett kor megítélése a politikai környezet hatására!
- Vannak makacs beidegződések, amelyek nemigen változnak. A hamis megítélésekre gondolok, olyanokra, mint amilyen például a trianoni tragédia körül alakult ki. Természetesen nem vitatja senki, hogy Trianon a magyar történelmi tragédiák és traumák egyike, olyan emberrel még nem találkoztam, aki ne ezt gondolta volna. Ugyanakkor nem kis körben máig élő felfogás, amely szerint Trianon valójában történelmi véletlen volt, és ha sikerül győzni vagy időben abbahagyni a háborút, akkor Nagy-Magyarország ma is meglenne, úgy, ahogy az az aluljárókban kitett térképeken látható. Csak kevesen fogadják el azt az elméletet, amely szerint Mohács után már nem sikerült többé a régi nagy magyar birodalmat helyreállítani, legfeljebb formálisan, azon az áron, hogy feladtuk a függetlenségünket. Egy igazán független Magyarország csak egy sokkal kisebb területen létezhetett, így még ha az első világháborút sikerült volna megnyerni, Magyarország akkor sem tarthatta volna meg történelmi határait. Ennek bevallása nagyon nehéz, ezért kell bűnbakot keresni az első világháború elvesztésére és a trianoni békekötés következményeire. Vannak olyan nézetek, hogy Clemenceau, a francia miniszterelnök utálta a magyarokat, ami lehetséges, de ennek semmi jelentősége nem volt a Trianonban hozott döntés szempontjából.
- Érdemes-e megvizsgálni azt az eredendően történelmietlen kérdést, hogy ha Magyarország nem vett volna részt az első világháborúban, milyen módon alakulhatott volna az ország sorsa?
- Attól kezdve, hogy a balkáni népekre és Romániára nem nehezedett olyan szörnyű nyomás az agresszív Török Birodalom részéről, mint korábban, lassan sikerült felszabadulniuk, és mivel a törökök visszavonultak Ázsia irányába, ezért az új kis balkáni hatalmak Magyarország ellen fordultak, Oroszország támogatásával. Tehát az, hogy a Délvidék vagy Horvátország hosszú távon Magyarország része maradjon, teljesen elképzelhetetlen lett volna háború nélkül is. Talán valamivel előnyösebb határokat el lehetett volna érni, de biztos, hogy az eredeti határok nem maradhattak volna meg. Tulajdonképpen már 1848-ban kiderült, hogy a horvátok, a szerbek, a románok egész biztos nem akarnak Magyarországhoz tartozni, tehát a magyar politikának hetven év adatott arra, hogy ezt a nagyon nehéz helyzetet megoldja, sajnos azonban nem volt képes rá.
- A tények ismeretében hogyan látja a Trianonnal kapcsolatos történelemszemlélet alakulását a mindenkori politikai viszonyoktól függően?
- Az egyik - már említett - domináns irányzat, amely sokakban máig él, hogy Trianon egy történelmi véletlennek köszönhető. Ez vezet el a bűnbakkereséshez. Azt tudni kell, hogy Jászi Oszkár és Károlyi Mihály voltak az első magyar politikusok, akik - egyébként már csak az emigrációban - ki merték mondani, hogy úgy látszik, ezek az új határok sajnos tartósak lesznek. Ezzel nagy gyűlöletet szabadítottak a saját fejükre. Aki, ugye, előre látja és ki is mondja az igazságot, mint Kasszandra, az könnyen abban a színben tűnhet fel, hogy ő ezt tulajdonképpen maga is akarja. Holott erről szó sem volt, ők csak józanul végiggondolták a realitásokat.
A másik, a Horthy-rendszer politikai alaphangulatára igen jellemző felfogás kétértelmű állásfoglalást képviselt Trianonnal, illetve a magyar határokkal kapcsolatban. Ennek oka, hogy maguk a politikusok sem tudtak egyértelmű elhatározásra jutni: Nagy-Magyarország visszaszerzésére törekedjenek-e, vagy valamiféle lehetséges kompromisszumra. Kifelé ez utóbbit képviselték, ezért aztán voltak is ígéretkezdemények például Masaryk részéről a Csallóköz esetleges visszaadásával kapcsolatban. De mivel a magyar politikusok szeme előtt, tudatuk legmélyén Nagy-Magyarország képe állt - amit persze meg lehet érteni -, a valódi kompromisszumokat akkor sem vállalták volna, ha erre igazi lehetőség nyílik. A köztudatba azonban sikerült elültetni ennek a kérdésnek az állandó lebegtetését. Emlékszem a gyerekkoromból, 1940-41-ből arra a mondásra: "Hogy jár a magyar óra? Természetesen az óramutató irányában, vagyis először a Felvidék felé mutat, aztán Kárpátalja felé, majd Erdélyre, onnan a Délvidék felé." Azt nem mondták ki, hogy végül Burgenland következne, mert akkor a németek dühösek lettek volna, úgyhogy háromnegyed kilencnél megállt a mutató. De ez a kérdés állandóan ott szerepelt a mindennapokban.
Bár lenne a hangom tiszta és éles, mint intő csengőké! A tiétek zavaros, mint mocsarak habja! ti leborultatok az Ércbálvány előtt! döntsön az erőszak! s döntött az Erőszak... mi jogotok beszélni többé? Nekem van rá jogom! ti elhánytátok a Kiáltást: mint bolond a fegyverét! nem kiálthattok már: én elkiálthatom: Óh Igazság, te egyetlen kiáltás! egyetlen fegyver! Jerikó trombitája! szólj! falak, omoljatok hangjaitól! gerincek, borzadjatok! Európában! és Amerikában! mert borzasztó az Igazság a gerincekben! mit érnek a ma-épített falak körülöttem? ott borzad az Igazság a kövekben! ott ég a hegyekben! árad a vizekben! Óh tiszta, éles trombita, zengj! ne hallgass sohase! egy napig se! egy óráig se! egy pillanatig se! mint ahogy nem hallgat a fájás az idegben, míg megvan a betegség... nem hallgat a vonzás a kőben, hogy természetes irányában essék... nem hallgat a madár, míg fészkébe nem tér... nem hallgat a folyó, míg tengerbe nem ér... nem hallgat a szél, míg él...
Nekem van rá jogom! Én elkiálthatom: "Igazság!" Ti eldobtátok ezt a szót, mint bolond a fegyverét, szegény testvéreim! s csak gyenge izmotok maradt, csak puszta kezetek, meztelen mely bilincsekbe verve, ha üt, csak önmagát ütheti esztelen sem lázadni nem tud, sem meghajolni az Ércbálvány előtt igazán - de hát az Ércbálvány hazája lettél-e, hazám? Van-e reményed abban? a sötét utakban? Nem! - Csak a napban! mely éget a kövön és ragyog a patakban. Ti azt mondtátok: Döntsön az erőszak! s hangotok zavart most, mint mocsarak habja. De én azt mondom: dönt majd az erős Nap! Kitárom tiszta szavamat a Napra.
Ti eldobtátok a trombitát de a trombita zeng tovább, zeng, nem a ti kezetekben, hanem a vízben, a hegyekben, Erdélyben, Felvidéken, az égen, s bennem! Én sohse mondtam: "Dönt majd az erőszak!" - most mondhatom: "Nem! Nem!"
Itt valahol, ott valahol Esett, szép, szomorú fejekkel Négy-öt magyar összehajol S kicsordul gúnyos fájdalmukból Egy ifjú-ősi könny, magyar könny: Miért is?
És utána, mint a zápor Jön a többi könny: Miért is, miért is, miért is? S nincs vége könnynek és miértnek. Fölöttük hahota köszön, Hahotája, akik nem értnek S akik sohase kérdik s kérdték: Miért is?
És csöpög a könny: Miért is, miért is, miért is? És hömpölyög fönt a hahota, Hogy soha, soha, soha.
Ennyi búsulással fényesen Nyílnék meg az Ég, Ahol csak Ég és okos üdvösség van S itt nem elég. Itt nem kell csak a könny S itt valahol, ott valahol Esett, szép, szomorú fejekkel Négy-öt magyar összehajol. Miért is, miért is, miért is?
Miért ne öltöznének? Az USA hány állampolgárának vetették eddig a szemére, hogy amerikai zászlós pólót hord? Sőt! Nekem is előbb vetnék szememre a magyar nemzeti színeket, és most nem a "nagy Magyarországról" beszélek, ami tényleg anakronizmus.
A "támogasd vagy hallgas" jelszó nekem is tetszik, de ez ennek a nemzetnek az életében soha nem működött. Aki a saját korának mércéi szerint is értelmesen törekedett az ország javaiért, valamilyen oknál fogva azt is mindig lehúzták. Az e felett érzett kiábrándult, de inkább passzív mint destruktív hozzáállásom azt mondatja velem, hogy akiben még van bármiféle lelkesedés a magyarságért, ha nem árt vele másnak, engedjen teret neki! Ha szégyellem is magam esetleg helyette is gyerekes megnyilvánulásáért, mire jó az, ha én is egyik tagja leszek a hatalmas, negatív hozzáállású tömegnek? Hagyjátok, hadd lelkesedjenek egyesek, mert nem biztos, hogy rossz!
remélem sokan részt vesznek a felvonulásokon és a médiában megfelelő súllyal szerepelnek majd a tudósítások. rengeteg ember egyszerűen nincs tudatában mi történt 85 évvel ezelőtt, remélhetőleg a megemlékezések hozzájárulnak a kíváncsiság felkeltéséhez.
A HVIM idén is megtartja a trianoni békediktátum aláírásának 85-ik évfordulóján tiltakozó fáklyás felvonulását Budapesten az elszakított magyarság védelmében a Jobbik Magyarországért Mozgalommal közösen.
Idöpont: június 4, szombat, 17.00 Találkozó: Budapest, Felvonulási tér, Regnum Marianum emlékkereszt. A fáklyás nagygyűlésen autonómiát és emberi jogokat követelve vonulunk a francia, majd a szerb, a román, végül a szlovák nagykövetséghez, ahol átadjuk Toroczkai László, a HVIM elnöke, Kovács Dávid, a Jobbik elnöke és Körömi Attila országgyűlési képviselő, a Jobbik pécsi elnöke közös petícióját. Felszólal a két nemzeti szervezet elnöke és más közéleti vezetők, művészek. Mindenki hozzon magával fáklyát.
A Magyar Igazság és Élet Pártja 2005. június 4-én 18 órai kezdettel a trianoni békediktátum 85. évfordulója alkalmából nagygyűlést tart a budapesti Hősök terén . A megemlékezésnek szomorú aktualitást ad a 2004. december 5-én, az elszakított területeken élő magyarok állampolgárságának ügyében megtartott népszavazás sikertelensége. Éppen ezért a MIÉP, Budapesten a Hősök terén összmagyar tüntetést tart a Kárpát-medencében élő minden magyar részére. A június 4-i összejövetel fő célja a magyarság testi és szellemi egységének kifejezésre juttatása mellett, a kormány lemondásának követelése, amely a nemzet folyamatos megosztásával és megalázásával tartja fent a hatalmát.
