Ledöbbentett, mikor először láttam 2004. október 22-én. Ismereteim ugyan megfelelőnek voltak mondhatóak mindig is arról a korszakról, de nem hittem volna, hogy mindaz, amit a filmvászonra vetítettek, valóban megtörténhet. A fizikainál is nagyobb megpróbáltatás, lelki gyötrelem, a mindhalálig a hazába vetett hit és elköteleződés az Egy Elv mellett....–számomra ezt jelenti Mészáros Márta alkotása, ami azóta a kedvenc filmem lett és 2007 koratavaszán sikerült is megszereznem DVD-n.
"Mészáros Márta Nagy Imre-filmje kapcsán reméltem, hogy szórványos médiaszerepléseim alkalmával sikerül komoly, lényeget érintõ kérdéseket kapnom, s azokra igaz és mély válaszokat adnom, mintegy az igazság más és több arcát hozzáadnom a film igazságához. Csalódnom kellett."
Kicsit zavart a tudatlanságom és keveseket tudtam azonosítani ,kérlek segítsetek.
Ki ki volt a filmben:
A Snagovban a "frissen " kapott Népszabadság cikket .ahol avégszó így hangzott "pusztulniuk kell " úgy hiszem Marosán írta (igaz?) Kit játszott Andorrai Péter?
Miért nem szerepelt a nevén Losonczy Géza ,Gimes Miklós,?
A film megható volt,érdekes még a sokat emlegetett szülővárosában - amelynek becsomagolt földjét ejtette ki a kezéből a bitó alatt- sincs róla elnevezett utca(van: Pete lajos,Apponyi,Betlen Kontrássy,Biczó,Frankel,Kaposvári,Tallián és sok egyéb fontos nevü utca). Alapvetően nem szeretem ha egy utcát emberrről neveznek el, de nagy gáz ha egy sokemberutcanevűváros mint KAPOSVÁR nem viseli egyetlen utcájában sem a legnagyobbja nevét.
Jó, hogy elkészült ez a film, mert azért elég szégyen, hogy eddig még csak meg sem jelent Nagy Imre a filmvásznon (leszámítva a már említett Napló részletet). A főszereplőnek valóban voltak néha túlzottan teátrális mozdulatai viszont szerintem senki nem tudta volna nála jobban eljátszani, abszolút azonosult a szereppel le a kalappal. A társait játszó színészekkel már nem vagyok annyira megelégedve egyrészt M.M nem akart vagy nem mert belemenni abba, hogy őket azért rendesen megkínozták, Csujánál ugyan volt próbálkozás de nekem kicsit hiteltelen volt két év börtön után 100 kilósan, akárcsak Csányi, hiszen legjobb tudomásom szerint az ötvenes években még nem volt annyira elterjedt a szolárium, különösen a fegyházban. Cserhalmi és Mácsai zseniálisak voltak, örülök, hogy azért az én generációmnak is jutott néhány ilyen kivételes tehetségű színész, kár hogy ritkán van lehetőségem filmen látni őket.
Én is kifelejtettem valakit: Mácsait. Lehet, hogy csak azért, mert tőle természetes a jó alakítás. Olyan, mint Latinovits: csak egy arca van, de az annyira markáns, hogy többre nincs is szüksége.
Nos... délelőtt megnéztem a filmet, hogy ne csak a Mozinet alapján ítélkezzem... :p (tkp. eddig sem tettem így)
Összessgében rendkívül hatásos, szépen fényképezett; szvsz. magasan kiemelkedik az elmúlt évek magyar "történelmi" mozijai közül... Számomra is a börténjelenetek voltak a jegemlékezetesebb részek (bár igen hatásos volt - az amúgy csendes- Rakparton végigvonuló tankok sora, és lett volna a Hősök terén áramló harcjárművek tömege - ha ez utóbbiról nem ordított volna, hogy számítógéppel készült)
A színészi játék kapcsán csatlakozom az előttem szólóhoz, hogy egyszer-egyszer bizony igen teátrálisra sikeredett egy egy gesztus, mozdulatsor (pl. mikor Nagy Imre "Kegyelmet nem kérek!" mondatára a társai felugranak és megölelik) Emellett sokszor elsikkadt, hogy tkp. ki kicsoda is a filmvásznon (Nagy Imrét és családját leszámítva)...
Jah, és gratulálok a nol-os filmkritikához, nagyon szép írás...
Ha a Honfoglalást vagy a Sacra Coronát tekintem mércének, akkor hihetetlenül színvonalas ez a film. Akkor is, ha MM korábbi munkáit nézem. Történelmileg is nyílván hiteles, ha már egy kurrens történész, Rainer M. szakértette. A helyszínekkel se lehet semmi baj, ha az eredetiekkel megegyeznek. De. Mint film sajnos nem m
űködik.
Kezdjük ott, hogy nincs egységes képi világa. A jelenben játszódó kerettörténet, a stilizált flashback vagy a digitális tankok látványa nem passzol egymáshoz; jobban elidegeníti a néz
őt az ilyesmi, mint bármelyik brechti effektus. Dokumentumfilmben ez még elmenne, játékfilmben viszont baromi zavaró. Másrészt tele van olyan sutaságokkal a mozi, ami ezt az elidegenítő hatást fokozza. A színészek majd mindegyikén érzek némi modorosságot, mintha nem filmben, hanem színpadon játszanának. Annyira magasztosak próbálnak lenni (talán Cserhalmit kivéve), hogy az már a hitelesség rovására megy. Ez csak súlyosbítja, hogy a két kulcsszereplő (NI és a kihallgató tiszt) agyonhasznált szinkronhangokon szólalnak meg. Ugyanilyem zavaró, hogy nincsenek jól megkomponálva a jelentek. A szereplők sután integetnek (reptér, tópart), sután ülnek egymással szemben (karácsonyi jelenet) és sután mozognak a díszletekben.
Igazából a film céljait se nagyon értem. A forradalmat nem akarja és nem is tudja (gondolom pénzhiány miatt) bemutatni. Nagy Imre igazi személyiségét viszont nem nagyon ismerjük meg, csak sablonokat kapunk: szerette a családját, kiállt a politikai elveiért és szarul érezte magát a börtönben. Ez utóbbi van egyébként a filmben a legjobban megjelenítve, de pont ez a része a történetnek az, ami az általános emberi kategóriájába tartozik. Magyarán: a legtöbb ember valószín
űleg pont így rokkanna bele a börtönmagányba, ehhez nem kell Nagy Imre. A magánember szenvedései helyett sokkal érdekesebb lenne feltárni a történelmi személyiség motivációit, de az pont annyira megy MM-nak, mint a színészvezetés: semennyire.
Az szerintem is telitalálat. Én '90-ig nem is Magyarországon éltem, meg nem is vagyok túl idős, úgyhogy Kádárról semmi emlékem nincs, de az a néhány részlet, különösen a gyónós rész, nagyon ütős.
Az se semmi, ha az ember jegyzőkönyv részleteket olvas, de így, élőben, még durvább.
Épp most olvastam szép írásodat. Még a hagyományos módon, zörgős újságpapíron, nem online változatban. Leballagtam a postaládához és a lakásba bejövet rögtön a kultúra rovathoz lapoztam.
"Nem érnek fel Nagy Imre cvikkeréig sem, ezért nem is békülhetnek példájával." Milyen igaz.
Sajnos nem vagyok elég tájékozott történelmileg, hogy kövessem a vitákat Nagy Imréről. Nekem csak megérzéseim vannak. A fazon azthiszem a másik topikban csak az akarta logikailag levezetni a jobboldalnak, hogyha tiszteli Nagy Imrét, hát tisztelje Horn Gyulát is, hiszen, s akkor jönnek a hasonlóságok.
Mi volt az a KGB-s dolog? Ezzel próbálkoztak a szovjetek, amikor mi éppen újratemettük Nagy Imrét? Nem lepne meg ha hamisítvány lenne. De akkor már lehet hogy tényleg el kellene olvasni azt a Rainer M. könyvet. KisPiramis, te olvastad már?
De fura, tényleg nincs semmilyen utca/tér elnevezve pesten Nagy Imréről?
A Moszkva teret akkor már inkább róla, mint Atall Józsefről...
A filmmel kapcsolatban: nem nem vártam dokumentum-jellegű filmet, teljesen OK, hogy itt Nagy Imréről, mint emberről van szó, csak mint mondtam róla sem tudunk meg eleget (szerintem). Például a jelenet ahol elhatározzák, hogy a jugoszláv követségre mennek, vagy a másik amikor onnan távoznak, jelentéktelen. Nagy Imrének nincs bennük jellege. Szóval a jellemábrázoláshoz ismerni kell az embert, s így a tetteit is, és ehhez a film túl híg.
Ahhoz hogy értékelni tudjam (vagy a "fiatalság" akinek a film ajánlva van) szóval ahhoz valamennyire rá kellett volna világítani Nagy Imre szerepére, tetteire a legfontosabb időszakban, hogy aztán a kiállását a történtek mellett, a saját igazságának védését - szóval tudjuk mihez kötni.
Az általad leírtakkal kapcsolatban olvasd el a mindig pontos és fontos Báron György kritikáját a legfissebb ÉS-ben "... cvikkeres öregember..." címmel.
Azt hiszem ez a film inkább elgondolkodtató mintsem dokumentum jellegű.
Ha valaki azt kérdezi tőlem, hogy mit gondolok a filmről ill. '56-ról és Nagy Imréről azt mondanám neki Nézd meg a filmet és ha magyar vagy és rendelkezel némi történelmi tudással akkor bizonyon nagyon is jól tudod milyenek voltak az akkori politikai viszonyok melynek következtében ezt a kort ill. filmet ennél jobban átélni csak a film részletes elemzése után tudod!
Viszont egy kérdéssel fordulnék azokhoz akik ezt a filmet dokumentum jellegűnek várták: Hát nem elég arányaiban a film töltöttsége dokumentum és bemutató, elmesélő jellegű eseményekkel?
Én azt gondolom, hogy te egy történelmi dokumentumfilmre vágytál, vagy számítottál. De ez nem az. Ez egy jellemábrázolás, és abban nagyon jó.
Én kimondottan sokra értékeltem, hogy nem az események bogozgatásán majd szájbacsócsálásán megy el a 2 óra. És pont ezért értékeltem, hogy nincsenek konkrét szereplők. Én még kádárt is kihagytam volna "as himself".
Nagyon is kidolgozottnak érzem,hogyan maradt ő ember az embertelenségben, és milyen rettentetes nehéz dolog volt ez.
Ez egy személyes dráma. Nem oktatófilm. Én fiatal vagyok, és találva éreztem magam.
Szerintem meg a Mészáros Márta kicsit elszállt ezzel a filmmel. A "fiataloknak ajánlom" feliratú film nagyon szegényesen mesél az eseményekről, egyáltalán Nagy Imréről. Az hogy ő szereti és tiszteli a volt miniszterelnököt kevés. Ha nem vagyok alapvetően képben, igazán keveset mond '56-ról, és keveset mond Nagy Imréről is - a mellettem ülő idősebb úr talán ezért is magyarázott ezt-azt meg kissé idegesen.
Túlságosan is vázlatosan néz a történtekre. Sok "izgalmas" részlet kimarad, ami jól ábrázolhatta volna, hogy milyen bonyolult dolog is volt a forradalom, annak megélése, meg minden...
Túl költőiek az utalások. A hitelesen lelkes kommunista és a hitelesen kiábrándult mártír között teljesebb képre lett volna szükség. A névnélküli szereplők is csak halványabbá teszik a képet. Tudom a rendezőnő aztmondta, a történet, a többieké is annyira bonyolult, hogy nem lehetett belesűríteni egy filmbe. Ez, a már említett híg-sággal kombinálva viszont lebegővé teszi a filmet, megfoghatatlanná. Másrész ez részben gyávaság is szerintem.
Az archív felvételek használata szerintem viszont pont jó, kissé a Napló sorozatot idézi, és a fekete-fehér is jobban illik a történelemhez. Csányi Sándort viszont kihagytam volna, túl modern és ismert a filmhez. Egyáltalán egy ilyen fontos film jobb ha kihagyja az ismert arcokat - igaz egy a színész-lét egy alapproblémája lehet. Ez tényleg csak magán-érzés.
