A HVGben megjelent egy cikk evvel a címmel.
"RASSZISTA GYÓGYSZEREK?
Pirul a pirula
Nem kis etikai vihart keltett nemrég, amikor amerikai kutatók bejelentették: a világon elsőként egy etnikum számára fejlesztenek gyógyszert. A tudományos rasszizmust kiáltóknak viszont szembe kell nézniük azzal a problémával, hogy az emberiség egyes csoportjai nem egyformán reagálnak bizonyos hatóanyagokra. "
Talán nem szólt senki ezeknek a rasszista , kirekesztő gyógyszereknek a liberálisok lózungjáról, hogy minden ember egyformának születik? :O
ha jól értem, azt állítod, hogy mégis lehet, hogy különböző rasszok más adottságokkal bírnak, példának okául a bűnőzési hajlam is eltérő lehet egyes rasszoknál? :O
A cigány és a magyar csecsemők átlagos születési súlya, valamint testsúly-magasság görbéje eltérő. Saját szememmel láttam a diagrammot a szülőszoba falán.
"Az Egyesült Államokban bejegyezték az első rasszista gyógyszert. Illetve. Engedélyezték egy olyan szívgyógyszer forgalomba hozatalát, amely bizonyíthatóan a fek…, a nég…, a színes…, illetve – jaj, hogy is mondjuk? – a nem fehér bőrű emberek szívpanaszaira jelent gyógyírt, mégpedig nem is akármilyent, hiszen az előzetes vizsgálatok statisztikai adatai szerint e gyógyszer szedése 43 (negyvenhárom!) százalékkal csökkenti a halálozási arányszámot a…, na, szóval azok között az emberek között, akik szedik. Szedik, mert bizonyítottan jó. És nekik jó, nem is csak elsősorban, de szinte kizárólagosan. Nafene!
Ez eddig tudományos hír. A rádióban lehetett hallani, és egyelőre még senkit sem jelentettek fel, tüntetést sem szerveztek a Moszkva térre. Csodálkozunk.
Csodálkozunk. Hogy vannak bátor emberek. Ilyen csak Amerikában fordulhat elő, és nem csak azért, mert ott vannak jelentős számban fek…, szín…, vannak olyan emberek, akiknek egészségügyi adatai (vérminta, sejtviselkedés, reakció…, főleg reakció) alapul szolgálhatnak. Kinek jut ilyesmi az eszébe? És miért? Eleve vérlázító. (Vér-lazító?) Szeretnénk utólag meghallgatni annak az orvoscsoportnak (csoportosan elkövetett, előre megfontolt gyógyító tevékenyég!) kutatási projekt-tervezetét, amely feltételezte, hogy van különbség ember és ember között, a bőrszíne alapján. Pontosabban a genetikai jellemzői alapján. Hol volt ilyenkor a Legfelsőbb Bíróság, aludtak a Rágalomellenes Liga szakemberei?! Lám, elég egy kis lazaság, figyelmetlenség, és máris negyvenhárom százalékkal több ember marad(hat) életben, akinek különben – a papírforma szerint – meg kellene halnia.
Joggal vetődik fel az emberben, hogy vajon politikailag korrekt-e ez az eljárás? A gyógyszer? Illetve az engedélyezése? (Várjuk TGM állásfoglalását.)
Miközben sok egyéb, furcsa dolog is gyötri a gyanútlan újságolvasót ezen a téren. Olaszországból érkezett például a hír, hogy az illegális bevándorlási hullám idején napjainkban (nem mondanánk, hogy ennek következtében!) ugrásszerűen megnövekedett az erőszakos cselekmények száma Itáliában, különösen a nemi erőszak és ilyen indíttatású gyilkosságok száma szaporodott el. Bizonyos körök emiatt felvetették azt a gondolatot, hogy az ilyen bűncselekmények miatt elítélt férfiembereket esetleg kasztráltatni kellene. Szerencsére az olasz igazságügyi miniszter időben felemelte a szavát, mondván: aki ilyet még csak gondolni is merészel, az nem európai ember. No most, mert vajon az (illegális) bevándorló idegenek gondolnak ilyent? Vagy mert esetleg főként őket – az ő köreiket – érintené egy ilyen ítélkezési gyakorlat?
Nem akarunk állást foglalni egy ilyen súlyú kérdésben. Nem ismerjük az idevágó (olasz) bűnügyi statisztikákat. Csak éppen belehelyezkedünk egy futó pillanatra egy (olasz) édesapa helyzetébe, akinek tizenkét éves lányát… momentán. Nem relevánsan. De azért mégis. És most siratja. Mindenféléket gondol, és érez. Szeretné, ha volna védelem (noha gyermekének már nincs, sajnos).
Mást most nem is akarnánk ennél többet mondani.
Szögezzük le, hogy minden ember egyforma!
Apróbb-nagyobb gondok abból adódnak, hogy nem teljesen.
"alán nem szólt senki ezeknek a rasszista , kirekesztő gyógyszereknek a liberálisok lózungjáról, hogy minden ember egyformának születik? :O"
ezeknek a kutatóknak sem szólt senki:
"INTELLIGENCIAMÉRÉS HATÁROKKAL Akiért a haranggörbe szól
Vajon összehasonlíthatóak-e az eltérő kultúrákban élők IQ-tesztjei? A válasz egyelőre nem egyértelmű, ám ez néhány neves tudóst nem akadályoz meg abban, hogy az adatok alapján kimondja: az egyik népcsoport intelligensebb, mint a másik.
HVG Mi az intelligencia? Az, amit az intelligenciateszt mér. Bár e tudományterület kutatói már két nemzetközi konferenciát is összehívtak pusztán azzal a céllal, hogy definiálják az intelligenciát, azóta sem jutottak tovább az előbbi, a fogalmat önmagával magyarázó meghatározásnál, legfeljebb abban értenek egyet, hogy néhány dolog, például az elvont gondolkodás képessége bizonyosan része az intelligenciának. Az intelligenciatesztek mégis népszerűek, olyannyira, hogy a finn Tatu Vanhanen (HVG, 2005. január 15.) és a brit Richard Lynn professzorok a világ országainak intelligenciahányadosait (IQ) is táblázatba foglalták, és kimutatták, hogy az országok IQ-ja összefügg az illető nemzetgazdaságok teljesítményével.
Ám a szakemberek véleménye megoszlik arról, összehasonlítható-e az eltérő kultúrákba tartozók intelligenciateszt-eredménye. A kétkedők egyike Rigó Péter, a magas IQ-jú magyarokat tömörítő Mensa HungarIQa Egyesület felügyelő pszichológusa. Mint mondja, az IQ csak a nagyjából homogén embercsoportok körében értelmezhető, mégpedig úgy, hogy előbb megállapítják a csoporton belüli mércét, és a teszt csak ez után, mondhatni a második körben értékelhető. Amikor ezeket az eredményeket grafikonon ábrázolják, kialakul a jellegzetes, a 100-as középérték körül púposodó, a fogyatékosok és a zsenik alacsony létszámánál jobbra-balra lelapuló haranggörbe. Ami az országok összehasonlítását illeti, a finn-brit tudóspáros a brit átlag-IQ-t veszi 100-nak, és azt vizsgálja, hogy a teszt hány kérdésére tudtak válaszolni az egyes országok haranggörbéjének középértékéhez tartozók, majd az ezért járó "nyers" pontszámot viszonyítja a brit átlagpolgár eredményéhez.
Lynn professzor a HVG kérdésére a következő hasonlattal igyekezett megmagyarázni a lényeget: "Az egyes nemzetek tagjainak átlagos testmagasságát mérőszalaggal megmérhetjük, a szabványos méterrúd Párizsban van. Hasonlóképpen, a nemzeti IQ-kat Nagy-Britannia adatához viszonyítjuk, amit 100-nak veszünk." Kovács Kristóf, a Cambridge-i Egyetem kísérleti pszichológia tanszékének munkatársa viszont a következőt írta: "Ha Lynn szó szerint érti, hogy ugyanolyan egyszerű a kultúrák közötti IQ-mérés, ahogy egy mérőszalagot magammal vihetek Kenyába, akkor ezzel kicsit lebecsüli bírálóit." Márpedig utóbbiak közé tartozik e cambridge-i tanszék volt vezetője, Nicholas J. Mackintosh, az intelligenciatesztekről szóló talán legelfogadottabb tankönyv szerzője is.
Elvben megkönnyítheti az összehasonlítást, hogy a vizsgált országok közül sok helyről olyan tesztek adatai álltak rendelkezésre, amelyek elvben felülemelkednek a kulturális különbségeken. A verbális tesztek elsősorban a szóbeli képességeket mérik, például a szövegértést vagy a szókincset, a nem verbális tesztek minden országban egyformák. Ez utóbbiak közül a legelterjedtebb az induktív gondolkodást mérő Raven-féle progresszív mátrixos teszt. Ezzel szemben a "kulturálisan torzított" tesztek azoknak kedveznek, akik az adott kultúrában nevelkedtek. Önmagában a nem verbális teszt sem szükségszerűen kultúrasemleges, hiszen például a fejszámolási feladatok megoldási készsége is függ az iskolázottságtól. Sőt Kovács Kristóf szerint a nem verbális teszteknek egyszersmind hátrányuk is, ami az előnyük: mivel kiküszöbölik a szóbeliséget, nem mérik az intelligencia e fontos összetevőjét. Kovács szerint tehát az IQ-adatok összehasonlítása végső soron csak a nagyjából hasonló kultúrájú régiókon belül lehetséges, világméretekben már vitatható. Sőt ez a korlát Rigó Péter példájával élve még egyik-másik országon belül is fennáll: legalább részben másképp alakulna az amerikai feketék sokat idézett, 15 pont körüli lemaradása a fehérektől, ha az Egyesült Államokban a feketék intelligenciáját nemcsak a fehérek beállítottsága szerint kidolgozott és ennek megfelelő logikai, szóbeli és számolási készségeket igénylő feladatokkal mérnék, hanem például olyanokkal is, hogy "dobolja utánam ezt a ritmust".
És bár tényként kezelhető, hogy a gyerekkorban teszttel mért intelligencia és a felnőttkori jövedelem között összefüggés van, a tyúk-tojás kérdést a Vanhanen-Lynn-féle nemzetközi IQ-GDP felmérésben ugyanolyan nehéz eldönteni, mint az Egyesült Államok fehér és fekete lakossága közötti összehasonlításban. Azért élnek-e rosszabbul, mert kevésbé intelligensek, vagy azért nem bontakozhatnak ki szellemi képességeik, mert hátrányos körülmények közé születtek? Rigó Péter szerint a korábbi felmérések tévútra vezették azokat, akik úgy következtettek, hogy az intelligencia nagyrészt genetikai adottság. A most terjedőben lévő szakmai vélemény szerint inkább fele-fele a környezeti és a genetikai hatások szerepe, de valójában a két tényezőt nem is lehet elválasztani egymástól. A pszichológus hasonlatával élve: e két tényezőt rangsorolni ugyanolyan képtelenség, mint arra válaszolni, hogy a téglalap területét elsősorban az alapja vagy a magassága határozza-e meg.
Az amerikai gyarmatosítás idején - én úgy tudom - az indiánok nagy része abba halt bele, mert elkapta a fehérektől a náthát. Nekünk az egy hét (gyógyszerrel 7 nap) , nekik meg halálos.
Végtelenül ostoba és tájékozatlan cikk.
A cikkíró nem tud olyan alapvető dolgokról mondjuk, hogy a Gillette más összetételű borotvazselét és -habot gyárt az európai és a karibi piacra. Pár éve Barbadoson voltunk. Az ottani Gillette borotvazselét, ha használtam volna, húsig lemarta volna a bőrömet. Mert egész egyszerűen fekáknak készült. Semmi rasszizmus, csak egy kicsit tájékozódni kellene.
"elég csak az ázsiaiak specifikus laktózérzékenységét példának felhozni -'
A laktoz intolerancia a termeszetes, nem azsiai specifikum.A laktoz tolerancia nem tul regi mutacio eredmenye, foleg a german torzsek oseinel,masreszt egy afrikai populacional jelent meg.
ketfele van egyik a veleszuletett ez genetikai hiba,mert regen az ilyen csecsemok elpusztultak,hiszen nem tudtak szoptatni .a masik a termeszetes ami kiskamasz korban alakul ki.Vegul is ez egy vedekezesi modszer volt ,egy elvalasztasi rendszer,hiszen vannak termeszeri torzsek,aho 7-8 eves korig szoptatjak a gyereket. Perszew van akinel itt sem alakul ki, hiszen kinaban is a lakossag egy kisebb resze laktoz tolerans.
A laktoz tolerancia foleg az eszakabbi teruleteken eloknel alakul ki, hiszen a laktoznak D vitamin hatasa is van.
Még szerencse, hogy az ázsiai hölgyek a laktózérzékenységen és az alacsony alkoholtolerancián túl még LEGALÁBB EGY igen lényeges pontban is eltérnek tőlönk európai féefiaktól!
Főleg, hogy egy szuperorganizmus elmélet is kezd terjedni... de ez mindegy is... régóta ismert az egyes rasszok eltérő adottságai - elég csak az ázsiaiak specifikus laktózérzékenységét példának felhozni - hülyeséget meg bárki tud beszélni.
Nem EGYFORMÁNAK születtek. Kezdve azzal a nem elhanyagolható aprósággal, hogy nekem pl. nem ugyanaz található a lábam között, mint kiskegyednek (hasonlóképpen az emberiség feléhez) ezért én pl. sose fogok menstruációs görcsök elleni tablettát szedni és hidegen hagynak a kféle szárnyas és szárnyatlan betétek árengedményei is.
nem is beszélve arról, hogy hogy mernek a négerek statisztikailag nagyobb szerszámot növeszteni, he?
egy igazi liberális ezen fel kell hogy háborodjék... PC néger fasza nem lehet nagyobb mint mondjuk a norvég halászoké... najó, a japánokat nem említem, mert az kicseszés lenne (juj, de már megint inkorrekt vagyok)
hát igen, ez mongyuk tök gáz, amikor kiderül, hogy különböző rasszhoz tartozóknak más és más problemáik lehetnek
például az is rasszizmus, hogyaz eszkimók és a japánok nem hajlandók szívrohamban elpusztulni mert nyakló nélkül zabálják az omega 3-at, mi kaukázusiak meg hullunk mint az őszi légy... betalockot a fránya eszkimóknak és a ferdeszeműeknek, nem kell a rasszista megkülönböztetés, tulajdonképpen a gyógyszergyárak alaszkába vagy grönlandra biztosan sokkal kevesebb pirulát küldenek mint ide, és ez is megkülönböztetés, ami mint tuggyuk csúnya dolog
Nem kis etikai vihart keltett nemrég, amikor amerikai kutatók bejelentették: a világon elsőként egy etnikum számára fejlesztenek gyógyszert. A tudományos rasszizmust kiáltóknak viszont szembe kell nézniük azzal a problémával, hogy az emberiség egyes csoportjai nem egyformán reagálnak bizonyos hatóanyagokra. "
Talán nem szólt senki ezeknek a rasszista , kirekesztő gyógyszereknek a liberálisok lózungjáról, hogy minden ember egyformának születik? :O
