Jacques Chirac menesztette túl népszerűvé vált miniszterét, Nicolas Sarkozyt. Chirac a magyar származású pénzügyminisztert a pártelnöki tisztségért indítja, remélve, hogy így a politikus háttérbe szorul ...
Nicolas Sarkozy köztársasági elnök egymás után ajánlja a jobbnál jobb pozíciókat baloldali politikusoknak, most éppen a népszerű szociáldemokrata Dominique Strauss-Kahnt jelölte a Nemzetközi Valutaalap élére. A szocialisták nem találják a taktika ellenszerét, helyette szokás szerint egymásnak esnek.
Lengyelországba készül a közeljövőben Nicolas Sarkozy francia elnök, hogy az Európai Unió új alkotmányos szerződéséről tárgyaljon - közölte szerdán Brüsszelben Jean-Pierre Jouyet, a francia külügyminisztérium Európa-ügyi államtitkára.
"Iránnak el kell döntenie, hogy együtt akar-e működni a nemzetek közösségével nukleáris programja ügyében, vagy pedig vállalja az eddiginél keményebb szankciókat - jelentette ki Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök"
Nocsak. A csendes smúzolás-bizniszelés után ez bezony jelentős fordulatnak tűnik. G
Az új francia elnök, a konzervatív Nicolas Sarkozy - aki a szocialisták jelöltjével vívott nagy csatát az államfői posztért - meglepetésre szocialista politikusnak adná a külügyminiszteri posztot.
Eszerint Sarkozy a francia diplomácia irányítását Bernard Kouchner orvosból lett politikusnak és segélyszervezeti vezetőnek adná. Kouchner alapította az Orvosok Határok Nélkül elnevezésű humanitárius szervezetet, 1999 közepétől másfél éven át ő volt az ENSZ-protektorátus alatt álló Koszovóban a világszervezet képviselője.
Ha Sarkozy megnyeri külügyminiszternek Kouchnert, annak az lesz a pikantériája, hogy ő volt az egyik vezetője az 1968-as francia baloldali diáklázadásnak, amelynek erkölcsi hagyatékát Sarkozy igyekezett fölbe taposni.
Sarkozyt szerdán iktatják be hivatalába. Kormánya várhatóan a hét végére áll fel, és a júniusi parlamenti választásokig marad hivatalban. Közvélemény-kutatások azt jósolják, hogy a következő parlamentben is Sarkozy pártja, az UMP marad a legnagyobb párt, és akkor a miniszterek többsége várhatóan marad a posztján.
Tévévita: Sarkozy higgadtan oktatta Royalt 2007. május 3. 7:15
MNO A francia elnökválasztás második fordulója előtt négy nappal elsősorban gazdasági és belpolitikai kérdésekről folytatott feszült tévévitát a két jelölt, melynek során a szocialista Ségolene Royal harciasan támadta a nyugalmát végig megőrző konzervatív Nicolas Sarkozyt.
A 2 óra 40 perces vita során Ségolene Royal támadó stratégiával próbálta megfordítani a felmérések által május 6-ra jelzett eredményt, amely alapján konzervatív vetélytársa esélyesebb az államfői poszt elnyerésére. A szocialista jelölt elsősorban belügyminiszteri tevékenységéért támadta Sarkozyt, aki viszont Royal gazdasági programját kritizálta a gyakran heves és személyeskedésig fajuló szócsatákban.
A legélesebb és leghosszabb szóváltásra a mozgássérült gyerekek iskolai elhelyezése kapcsán került sor. Royal a „politikai immoralitás csúcsával" vádolta Sarkozyt, aki minden mozgássérült gyermeknek iskolai elhelyezést ígért. A felháborodott szocialista jelölt szerint a jelenlegi kormány – melynek Sarkozy is tagja volt – szüntette meg azokat a kisegítő nevelői posztokat, amelyeket Royal iskolaügyi miniszterként hozott létre. Amikor Sarkozy nyugalomra intette riválisát, mert a „köztársasági elnöknek nyugodtnak kell lennie", Royal közölte: „Nem vesztettem el a nyugalmamat, ez más, dühös vagyok ... Ahol igazságtalanság van, ott egészséges düh is van, és köztársasági elnökként is leszek majd dühös".
A biztonságpolitikai kérdések területén a szocialista jelölt azzal vádolta Sarkozyt, hogy belügyminisztersége alatt a magánszemélyek elleni erőszak növekedett Franciaországban. A liberális reformokat sürgető konzervatív jelölt viszont az öt évvel ezelőtti szocialista kormány által bevezetett 35 órás munkahetet a gazdaság számára katasztrófának minősítette. Royal szerint a 35 órás munkahét a „szociális fejlődés" része, de annak alkalmazásában rugalmasnak mutatkozott: „Hagyni kell az embereket szabadon eldönteni, hogy többet akarnak-e dolgozni több pénzért".
Nemzetközi kérdéseket érintve Sarkozy Törökország európai uniós csatlakozása ellen foglalt állást, míg Royal szerint „nem lenne helyes politika becsapni az ajtót egy ilyen nagy ország előtt". Véleménye szerint ugyanakkor egy időre fel kellene függeszteni az uniós bővítés folytatását. A szocialista jelölt újra népszavazást írna ki az európai uniós alkotmányról, amelyet két évvel ezelőtt elvetetettek a franciák. Konzervatív vetélytársa viszont az intézményrendszert szabályozó „egyszerűsített szerződést" ratifikáltatna a parlamenttel.
A konzervatív jelölt elsősorban a „francia erkölcsi krízist és a munka válságát" kívánja megoldani. Royal a választókhoz, és azon belül is a még bizonytalanokhoz fordulva azt kérte, hogy „a jövőre és a leleményességre" szavazzanak először választva nőt, egy „négygyermekes családanyát" Franciaország államfőjének.
Az ellentábor által általában arrogáns és ideges vezetőnek minősített Sarkozy – aki saját szavai szerint felelősségteljes köztársasági elnök szeretne lenni – a vita során végig megőrizte nyugalmát a támadó Royallal szemben, aki gyakran megszakította mondandójában.
Mindkét jelöltnek egyik fő célja volt annak a 6,8 millió választónak a megnyerése, akik az első fordulóban 18,57 százalékkal a harmadik helyen végzett centrista Francois Bayroura adták szavazatukat.
Politikai elemzők szerint egyik jelölt sem nyerte meg igazán a tévévitát. „Egyik sem esett bele a csapdába" - vélekedett Christophe Barbier, a L,Express című hetilap főszerkesztője. Szerinte Sarkozynek sikerült "nem felhúznia magát", míg Royal "nem találtatott könnyűnek". Philippe Braud politológus szerint a szocialista jelölt nem tűnt hozzá nem értőnek, konzervatív vetélytársát pedig nem ragadta el a hév.
A végleges eredmények szerint Nicolas Sarkozy, a francia jobboldal elnökjelöltje a szavazatok 31,18 százalékát kapta az elnökválasztás vasárnap megtartott első fordulójában, míg fő vetélytársa, a szocialista Ségolene Royal 25,87 százalékhoz jutott.
Sárközynek a nevén kívül nem sok köze van a magyarokhoz.
Az apja négyéves korában otthagyta az anyját, újra megnősült, s még tartásdíjat sem fizetett. Sárközyt tulajdonképpen a nagyapja nevelte fel, egy szót sem tud magyarul.
Mösziö Szarközi..... A magyarok bosszuja Trianonért. Már volt egy francia politikus aki útálta a magyarokat., Klemaszó... kel nekünk mégegy?.... aljas képmutató, itt zabálta a csirkepaprikást nokedlival az apjável együtt... és most letagadja az apját, és a magyar gyökereit. Szarközi, szarközi......
nem lesz magyar, kábelbúvár. Te is tudod, hogy milyen származású lesz. Az anya számít. Azért drukkoltok itt mind, ballibek, egy jobbos elnöknek, aki nemzeti identitás minisztériumot akar létrehozni. Amolyan csurkista minisztériumot. geszthikém.
The 28-year-old is the third generation of his family to tend the valuable family vineyards, which produce up to 100,000 bottles a year.
But, he says with a sigh, doing business in France is getting harder every year, amid a tangle of bureaucracy, red tape and high taxes.
Baptiste Grangeon believes the Socialists' 35-hour working week has made the French lazy, as well as creating ever more complex rules for working out payments and social security for his labourers.
"Nicolas Sarkozy is the only man who can save France," he says. "Many in France have forgotten what it means to work, and we need someone to remind us."
Gratula!!
