A viszonylag elérhető áruk miatt elsősorban a CRT TV-k..
A 72 cm-es sikképernyősökből találtam 60eFt-ért és 300eFt-ért is.
Mi lehet ez a nagy árkülömbség.
Meg merjem e venni a 60-100eFt közöttiekből valamelyiket, vagy éredemesebb egy kicsit drágábbat. (Tudásban a 60ezres is megfelelne, de tartok a minőségétől, bár a boltban a képminőség ok-nak tünt.)
Milyen márka az a SEG? Én csak annyit tudok, hogy valami kínai, de a jobbik fajtából.
Van esetleg tapasztalata valakinek ilyen TV-kkel.
A nagy árkülönbség sok mindenből adódhat, de - különösebb magyarázat nélkül -: a 100Hz-es technológia gyakorlati megvalósítása szokott komoly árnövelő tényező lenni, hogy milyen minőségű megoldást választanak a félképek összerakásánál. A gyors mozgásokra kell figyelni (aki azt írta, hogy nincs különbség, annak _jó_ TV-je volt, azért nem tud erről a problematikáról...), és ha összehasonlítasz egy olcsóbb és egy drágább készüléket, rögtön meglátod, mire gondolok, mert tud nagyon rossz is lenni. Elmagyarázni nehezebb. Ki kell választanod a minimumot, ami még tetszik. Aztán a képcső kialakításán is múlik az ár, aztán a hangrendszeren, és egyéb szolgáltatásokon (pl. kép a képben).
A "képcső kialakításáról" még annyit, hogy nem is az élettartamra gondolok, hanem előfordult velem, hogy az új, márkás készülék konvergenciahibás volt a sarkain (az összes, amit a boltban kiállítottak), vagyis zajt nézve rajta (nem adót) homályos, színekre bomló foltokat láttam, és az egész felületen jóval átlag alatti volt. Egyből kiszúrtam, hogy szörnyű a képcsöve, de nagyon meglepett. Azt hiszem, egy Panasonic-kal történt... Márkás készüléket akartam, aztán végül egy általam addig kevésbé becsült Samsungot vettem [amúgy Nagymamámnak]).
Még a tuner egy kényes rész: az érzékenység, zajosság (hangyák, ugyebár), szelektivitás, zavarérzékenység eléggé változó lehet, de a fentiekről vásárláskor, ránézésre nem tudsz információt szerezni, csak ha szerencséd van, és látod, melyik nagyon gyík... melyiken vannak esetleg interferencia-csíkok, mármint zavarok stb.
Hosszabb távon érdekes lehet, hogy alvó állapotban mennyit fogyaszt - munkacsoportról már olvastam, akik foglalkoznak vele (hasonló ügy, mint a green PC-k bevezetése annak idején), de szabvány, ilyesmi azt hiszem, még nincs a maximumára az EU-ban.
Értem én, értem, bár akkor elég rossz szakmát választottál... :-) Ezen a helyen alig tudom elmondani neked, miért nem vagyok kicsit sem megengedő - per pillanat off-topic.
Éppen csak megemlítem, ha már mondtad, hogy a híradó sem megfelelő forrás - szintén tömegcikk, a legközönségesebb cselekedetek, történések gyűjtőhelye. A viszályok, háborúk nem elkerülhetetlen történések - döntő többségében emberi butaság, kisszerűség következménye, így a puszta tényen kívül, hogy léteznek, hatással lehetnek az életemre, nem érdekelnek. Nyomorúságot addig nézek, hallgatok, amíg át tudom érezni, esetleg tenni tudok ellene. Azon felül minek? Persze, hogy sok rossz van a világban, és persze, hogy egészen másként cselekednék ugyanabban a helyzetben (ki sem alakulna, legalábbis nem úgy - pl. igen ritka az erőforrások olyan mérvű hiánya, hogy egymást kell értük ölni, a többi csak agyatlan meggyőződésesség, funkciótlan rítus, egyéb gyarlóságok...), így nem érzek felelősséget értük. Nekem nincs szenzációéhségem, adrenalin-függőségem, és viszolygok a pusztítástól. Az ún. sport (mert a profi sport nem az) sem érdekel, a technikai sport ugyan kicsit más kategória, de ha más csinálja, az sem izgat túlságosan.
Annyi jó dolog van, amiről soha szó sem esik. Tudomány, művészet, alkotótevékenységek. Információk gyűjtése, rendszerezése, új létrehozása. Ja, és közben magasszintű örömérzés. :-) Az ilyesmit művelőkkel szemben végtelen igazságtalanság, hogy a nép által maga fölé emelt senkik folyamatosan szerepelnek, ők meg tehetnek akármit, nem tudni róluk, sőt, a kollektív hülyeség sok oldalról korlátozza őket. Szóval a slágercikkeken (vér, halál, háború, pletyka) kívüleső információk a többségnek "nem hírek", így, igény híján nem jelennek meg a képernyőn. A többit, szerencsére, ma már az Indexen (vagy akárhol) pár perc alatt kivégzem, tudok mindenről, amiről "illik", megőrzöm a társadalomban a képességem, hogy velem kapcsolatot tudjon más teremteni (bár minek), és nem kell még a buta, vagy éppen intelligens, csak éppen nem okos (megfelelő ízlésnek, tartásnak híján lévő) riporterek hülyeségeit is hallgatnom, és csesznem el vele az időmet. (A cikkekben kevésbé kell pózolni, általában kevesebb a körítés.)
Mondjam még, mennyire le van szarva a "médiaértelmiség"? ... Inkább nem.
A digit Tv és ktv irányába nagy az igény a műsorszolgáltatók részéről. Pl. a Viasat szeretne "air" frekit kapni, mert úgy nagyobb lehetne a nézettsége. Rengeteg magyar nyelvű csatorna van, és még sokat terveznek indítani, viszont ennyi csatornát a kábelszolgáltatók már analóg módon nem tudnak közvetíteni.
Csak az a gond, hogy a ktv-k nem akarnak fejleszteni, mert nem volna, aki nézni tudja, mi -nézők- meg nem veszünk digit készüléket, mert nincs mit nézni rajta.
Szóval, ez tipikus 22-es csapdája.
Valamelyik európai országban ezt úgy oldották meg, hogy az állam támogatást adott a dekóderekhez.
(Nem hallottam semmit, de 2005-ben a Sulinet véget ér, és 2006-ban vagy 2007-ben talán a set top boxok és a digit TV-k után lehet majd adókedvezményt igénybe venni...)
Ha felülértékeled a tömegmédiát az baj. De ha értékén kezeled, és arra használod amire való, az nem baj szerintem.
A tévézés nekem maximum 20-25% kereskedelemi tévé, annak is jelentős része híradó és f1 közvetítés.
Én spec. tematikus csatornákat nézek és DVDzek. Bár a napi átlag tévé előtt töltött időm így is jóval az átlag alatt van (ez mondjuk nem nehéz).
Elutasítani a tömegmédiát lehet, de azzal is kizársz egy elemet az életedből, ami pedig része a mindennapoknak. Változnak az értékek, és például nekem ezt követnem kell, ha jó akarok lenni a szakmámban - függetlenül attól, úgy egyébként mit gondolok róla...
Tévedés - ha információra, szaktudásra, netán szórakozásra van szükségem, megkeresem mindenből a megfelelő színvonalú forrást, mert a tömegtermék, a tömegek számára készült áruféleség fogyasztásából jó nem származhat. Nemhogy vesztek, nyerek vele, ha nem nézem a kereskedelmi TV-ket - ahogy teszem is, egyébként. Ha bekapcsolom őket, már a hangulatuk is nyomasztó számomra. Az ember élete sokkal értékesebb annál, hogy a felét lehúzza a klotyón a szemét, a nulla mindennapos bámulásával. Mellesleg tapasztalatból beszélek - én is átestem rajta. És sokkal lassabban, mint kellett volna.
Én, ha lenne elég pénzem, speciel a kereskedelmi csatornákat venném meg, élükön az RTL-klubbal és a TV2-vel, feldarabolnám, eladnám tűzifának, a mögöttük álló pénzemberekkel együtt, felszántanám, bevetném sóval a helyüket, de akár atombomba is szóba jöhet. Vagy félreértettem valamit? :-)
Szóval ne nézz TV-t, jobban jársz. Annyi nagyszerű, izgalmas és hasznosabb dolog van a világon, amiből ONNAN semmit sem fogsz látni.
Azt a földfelszíni digitális sugárzást és a digitális kábeltévét tedd egy kicsit messzebbre. Lehet hogy már 3-4 év mulva megjelennek, de a teljes átállás optimistán saccolva is legaláb 10 év. (Nézd meg például, hogy mióta van digitális mühold adás, és azért még mindig bőven akad analóg csatorna is bőven)
Nekem SONY 100 Hz-es van, igaz egy kicsit régebbi sorozatból (4 éves), de maximálisan elégedett vagyok.
Különben az 50 Hz - 100 Hz különbséget nem is elsősorban a látványban lehet tapasztalni, szerintem. Mondjuk az vicces, hogy a 100 Hz-es tévét gond nélkül lehet videozni, nincs benne szaladó fekete csík :-)
Szerintem erre a 2-3 évre kár drága TV-t venni. (Jön a földfelszíni digitális sugárzás és a digitális kábeltévé. A most megvásárolandó TV-hez majd kell egy "fekete doboz", és vele még egy távirányító. Szerintem ez elég kényelmetlen, ezért én a jelenlegi TV-mmel megpróbálni kibekkelni addig, aztán majd veszek egy beépített digit dekóderest.)
"még nem találkoztam olyan problémával, hogy a gyors mozgások elmosódnának"
Pedig a 100Hz-es TV-knél ez elő szokott fordulni. (Ilyenkor vissza kell tenni 50Hz-re)
Mi a gond a János Viktor Cilikével ? Egy ilyen is a listámon van, a boltban néhány perc nézegetés nyomkodás során én nem láttam különösebb problémát vele. (bár én a 100 meg az 50hz-es TV között is csak akkor látom a külömbséget ha egymás mellett vannak)
Én is mindenképpen valami tehertaxis hazaszállításra gondoltam.
Esetleg tud valaki olyan boltot ahol ingyenes vagy nagyon olcsón vállalnak hazaszállítást.
Nem lenne baj ha némi plusz pénzért felhoznák a lakásba is. (3. emelet és nincs lift, egy ilyen 72cm-es meg úgy 50 kg.)
Én elsősorban a hagyományos képcsöves TV-ben (CRT) gondolkodom. Az LCD-k árai nem az én világom.
A hagyományos tévéknél én még nem találkoztam olyan problémával, hogy a gyors mozgások elmosódnának. Inkább a szinekkel néha a pontos fókusszal szokott gond lenni.
Nagyon csábítóak ezek a SEG márkályú készülékek. 60-ért van a 72cm-es 100hz-esből hagyományos és szélesevásznú változat is, külsejükben a logón kívül nem külömböznek márkásabb társaiktól. A felsorolt funkcióik is szinte azonosak. De kicsit félek tőlük. Valakinek van e ezekkel tapasztalata.
Arra figyelj, hogy a tv-knek is lehet olyan hibája, mint a sík monitornak, egyszerűen lassúak, a sportközvetítéseknél szabályosan elmosódnak a gyorsan mozgó alakok. Tartok tőle, hogy csak a drágább verzióban küszöbölik ki...
A viszonylag elérhető áruk miatt elsősorban a CRT TV-k..
A 72 cm-es sikképernyősökből találtam 60eFt-ért és 300eFt-ért is.
Mi ez a nagy árkülömbség.
Meg merjem e venni a 60-100eFt közöttiekből valamelyiket, vagy éredemesebb egy kicsit drágábbat. (Tudásban a 60ezres is megfelelne, de tartok a minőségétől, bár a boltban a képminőség ok-nak tünt.)
Milyen márka az a SEG? Én csak annyit tudok, hogy valami kínai, de a jobbik fajtából.
Van esetleg tapasztalata valakinek ilyen TV-kkel.
