Ez a megközelítés a sajtóra vonatkozik. Én viszont azt gondolom, és nagy valószínűséggel igazam van, hogy egy korrupciós, vagy csalási ügyben t6öbb hasznot hozna bármelyik pártnak, ha a nyilvánosság előtt feltárnák, megneveznék azt a tagjukat, vezetőjüket, aki bűnt követett el. Ez támogatókat hozna. Ha viszont minden eszközt (titkos módszerek, íratmegsemmisítés, kikényszerített vallomások, psychológiai nyomás), vagy éppen a "betyárbecsület" a motiváció, akkor támogatókat és hitelt vesztenek. Ez a körülmény szedi most ízekre az MSZP-t, fel fognak tárni kölcsönösen bűnöket és veszítik el az éppeszű támogatóikat. Mert nagyon fontos, hogy az a buta politika, melyet Kovács László neve fémjelez nem vált be. Nem lesz a társadalom szemében szimpatikus egy párt, ha mindíg az ellenzékre mutogat, rágalmaz és végül minden pert elveszít. Viszont nem dobja ki soraiból azokat, akik közpénzekkel visszaélnek. Vagy nem szeretnének kis párt lenni...Luby, aki Gábor
Jelenleg a sajtó politikai véleményformáló része erõteljes pártbefolyás alatt van. Igaz az a Magyar Nemzet-re és a Népszabadságra egyaránt. A kereskedelmi TV-k régebben bal/liberális befolyás alatt áltak (különösen a TV2) ez mára már kevésbé feltûnõ. A kereskedelmi rádiók között is van ami MSZP/SZDSZ befolyás alatt van (Pl. sLáger rádió), de a többséget szintén igazán a profit érdekli. A "közszolgálati" magyar TV mindig az aktuális kormányt szolgálja ki, a Duna TV enyhén jobboldali de szvsz ezt a határon innen nemigen nézi senki. A Kossuth rádió nagyjából semleges, vannak jobboldali (Pl. Vasárnapi Újság) és ballib mûsorai (Pl. 16 óra) de a hírmûsorai pártsemlegesek.
Szóval a baloldali média túlsúlya szvsz ma is megvan de már közel sem akkora mint régen. Tény hogy jó lenne ha lenne egy teljesen független hírújság, olyan mint a Népszabadság vagy a Magyar Nemzet de garantáltan pártsemleges és korrekt. Persze ez bizonyos szempontból utópia, Pl. egy korrupciógyanús ügy nagy valószínûséggel csak az ellenzék újságjában fog megjelenni és nem biztos hogy 100%-ban bizonyítható (a korrupció az a dolog aminél mindkét félnek érdeke hogy titokban maradjon és ha ki is pattan a botrány akkor sem teljesen korrekt és bizonyítható módon /ahhoz hogy bizonyíthasd legalábbis üzleti vagy állam titoknak számító papíroknak kell kikerülniük és a drótot leadó emberke is jobban szeret az árnyékban maradni/). Úgy hogy egy 100%-ban korrekt hírforrás a hírek nagy részét nem tudná lehozni akkor sem ha igazak.
micu!
Jó körképet rajzoltál fel. Bár engem igazán az érdekel, hogy milyen módon tud úgy választani a polgár, hogy érdekeit, és meghatározó értékeit (nem dologi!) képviselje az a képviselő, illetve párt, melyre leadja a voksát. Van e lehetősége a tájékozódásra, elvégzi e a feladatát a sajtó, a média? Hiteles e a tájékoztatás? tehát tudunk e választani. Üdv.: Luby, aki Gábor
Alapvetõen abból tudsz választani ami rendelkezésedre áll. Persze elvben egy ismeretlen kis párt is befuthatna de erre nincs igazán esélye. A nagyok (és ismert kicsik) már egytõl egyig lejáratták magukat többé-kevésbé. Kezdve az MSZP-vel ami mondjuk már szvsz eleve szalonképtelen, kb. olyan mint ha a nyilaskeresztes párt jogutódja akarna fellépni mint liberális párt. Ez nem mûxik. De ettõl függetlenül is az a 6 év amit hatalomban töltöttek bizonyítja hogy rendesen ragad a kezük és hogy a tocsikoláson kívül nem igazán érdekli õket semmi. Nagyjából ugyanez a helyzet az SZDSZ-szel is, elõször is azzal nullázták magukat erkölcsileg amikor 4 év után lefeküdtek az ex-vörös fasiszta pártnak aki ellen ugye 40 éven át harcoltak, másrészt pedig utána kis malmozás után lazán belementek az összes ocsmány kompromisszumba, lásd Pl. D209-es megválasztása. Aztán ott a Fidesz aki szintén elkövetett dolgokat amikre nem lehet büszke (orbánybányák, tûzijáték, stb amiket a balos elftársak a szemükre hánynak). Más kérdés hogy minden ügyletük együtt messze nem tett ki annyit amit az elftársak csináltak és legalább nem mûködtettek egy Keller elftársat csak azért hogy az ellenfelet befeketítsék miközben õk gõzerõvel tocsikolnak. Lásd Pl. az egy milkás számítógép az óvodásoknak ami szvsz még akkor is túlzás lenne ha doom3-mat futtatnának az ovisok, persze egy csak egy szilánk a jéghegybõl de szép színes, ha ugyanezt az FIDESZ csinálta volna ez is ott lenne az Orbánbányák mellett... Aztán ott az MDF aki már az elsõ ciklus alatt szétesett, az amit ma produkálnak viccnek is rossz. Csakúgy mint Csurka elvtárs a nagy antikommunista akit szvsz az MSZP fizet hogy legyen mivel riogatni a gyerekeket. Hasonló a helyzet Torgyán elvtárssal, õ azóta eszik a komcsik tenyerébõl amióta támadható lett a villájával. Aztán ott van az MSZMP, õk ugyan idióták és persze mögöttük a vörös fasiszta múlt, de õk legalább felvállalják. Kik is maradtak még ? KDNP - már akkor sem igazán csináltak semmit amikor hatalmon voltak. Hirtelen más nemigen jut eszembe akirõl tudnám hogy léteznek még. Így aztán nagyjából úgy néz ki a helyzet hogy két kismalac között választhatsz, mind a kettõ piszkos kissé. Nekem speciel a FIDESZ malacka kevésbé tûnik piszkosnak de ez az én nézõpontom, más másként láthatja a dolgokat, nekem Pl. az MSZMP-rõl Sztálin elvtás kifutófiúi jutnak eszembe míg másoknak esetleg a barakk vidámabb részei, ettõl aztán az elftársak megítélése is változhat.
iratmegsemmisítő!
Végre egy olyan irás, amelyik keres egyfajta választ. Köszönöm, mert most tovább lehet lépni. Mondtad, hogy a foglalkozás és házasság ügyében tapasztalat kérése a válasz. Rendben, akkor foglalkozzunk a politikával, te is a legbővebben erről írtál.
Információ kérdése szerinted is fontos. Mennyi és milyen információ szerezhető meg? A politikusok és pártjaik ebben aversenyben sokszor elrugaszkodnak a valóságtól, vagy a megvalósítható jövőképtől Ez a dolguk, nem is kárhoztatom őket. De a média. Az újságok, rádiók és a televiziók? Mi is a dolguk?: Egyik lehfontosabb a tényszerű, elfogulatlan téjéjkoztatás. És mit tapasztalunk? Olyanok, mint egy zenegép: valamelyik párt dobálja beléjük a pénzt, hogy azt muzsikálják, amiről a poltikusopk azt vélik, hogy hasznos a számukra. Tehát a pártok, vagy a kormány által fizetett és lefizetett sajtó, média nem láthatja el legfőbb feladatát.
Nagyon súlyos megállapítást teszek, tudom hogy sokan csóválják a fejüket, de úgy vélem a rendszerváltoztatás óta eltelt időszakban a média többet ártott az ország-
nak, mint a politikai pártok összesen. Ma már úgy tűnik, hogy az emberiség tovább lépése két ágra szakad: egyik ág fejlődik, a nagyobbik pedig ül a tv előtt.
Ezek a dolgok mind közrejátszanak abban, hogy az információk, amiket te nagyon helyesen a választás feltételeként nevezel meg, az esetek többségében hamisak.
Ha a kampány (ami megelőzi a választását az egyénnek, befolyásolja) olyan versenyhelyzetet teret, hogy ki tud nagyobbat hazudni, ki tud több rosszat kitalálni az ellenfeléről, ki tud több sört, vagy apró összegeket a választók szegényeinek adni a voksukért, akkor avalós információnak nincs szerepe. Így élünk Pannóniában. Luby, aki Gábor
A döntés minősége két dologtól függ: 1) képes-e a logikus, koherens gondolkodásra a döntéshozó; 2) rendelkezésre állnak-e a szükséges információk. Az elsővel szerintem nem érdemes foglalkozni akkor, amikor arról beszélünki, hogy az emberek úgy általában tudnak, vagy nem tudnak választani.
Az informáltságnál az a nagy kérdés, hogy a döntéshozó meg tudja, ill. meg akarja-e szerezni a szükséges információkat. Ez az információszerzés költségeitől függ (ezek általában jelentősek), ill. attól, hogy mennyire tartja fontosnak az adott választást a döntéshozó. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a választás minősége általában attól függ, hogy mennyire tudatosodik a döntéshozóban a választás fontossága. A politikai választásokat, például, az emberek általában fontosnak, de nem nagyon fontosnak tartják. Így aztán igyekeznek informálódni, de nem viszik túlzásba a dolgot. Ezért tudják a politikai pártok olyan jól manipulálni a szavazót: a szavazóknak általában kényelmesebb a pártoktól szerzett információkra alapozni, mert annak jóval alacsonyabb a költsége.
Ami a többi felvetett döntéshelyzetet illeti, csak magamból tudok kiindulni, mert nem ismerek erre vonatkozó eszmefuttatásokat. A foglalkozás megválasztásánál bennem kezdetben egyáltalán nem tudatosodott, hogy ez mennyire fontos döntés, később viszont, amikor már megvolt a papír, az adott területen belül persze igyekeztem olyat választani, ami nekem a leginkább tetszik. A házasságot meg inkább hagyjuk, ebben egyelőre semmi tapasztalatom nincs..
Alpári Gnác!
A te üzenetedben legalább felfedeztem a szembenállás elfogadható csíráját. Nem az én választásom a jó választás. Egyébként derek felsorolása ezer sebből vérzik, mert a túlnyomó többsége propaganda szöveg és nincs mögötte semmi. De ez nem lényeges.Nagyon komolyan mondom, hogy még sohasem szavaztam a FIDESZre. Igaz, az MSZPre sem. Viszont az elmúlt évek alatt szavaztam az SZDSZre, az MDF-re a KDNP_ra. Mikor kit tartottam képesnek arra, hogy az én értékrendemet és érdekeimet képviselje. mert ne feledjétek ez egy képviseleti demokrácia.
Azt sem tudom, hogy az általam felvetett problémát miért egyszerűsítették le politikai választásra. Mert csak ezen a területen lehet "kinyilatkoztatni"?
Én általában a választás átgondolatlanságáról beszéltem. Ha visszaolvasod, megtudod. (házasság, párválasztás, foglalkozás és szakmaválasztás, lakhely választás, a baráti kör elfogadása, majdnem minden olyan esemény, amikor lehetősége van az egyénnek dönteni.) Ha valami ilyen általános, akkor miért gyanúsítotok azzal, hogy a jelenleg regnáló hatalom választását kifogásolom (csak).
Ezek után azt hiszem, meg kell fogadnom itt valamelyik főokos tanácsát és nem kell kezdeményezni valódi vitát, hanem pártállás szerint anyázni kell a másik oldalt.
Üdvözöl: Luby, aki Gábor
Ugye nagyjából ismer téged mindenki, tudjuk a meglehetősen elkötelezett pártszimpátiádat is.
Ha ezek után azt veted fel, hogy tudnak-e az emberek választani, akkor abból én azt a következtetést vonom le, hogy szerinted nem.
Merthogy most nyilván rosszul választottak.
Nade tudsz-e te választani?
Vajon jól választottál-e a Torgyános, Pepós, Homokis, Toi-Toi-os, koronás, tűzijátékos, állami gazdaságos, Budapest Arénás, szarvasgombás Környezetgazdálkodási Intézetes, olimpiás, polgári félrekefélős, nemértekafocihozos, köteles, megfigyelős, Simicskás-Kövérszilárdos-Schlettcsabás, stb, stb, stb kormány idején? Mert tudod, minden kormány idejéből ezerszámra lehet szállítani az ilyen-olyan ügyeket.
Szerintem az emberek tudnak választani, még ha ez nem is esik egybe mindenkor a te választásoddal. Hiába, avilág nem olyan, amilyennek szeretnénk:)
úgy tűnik, Derek is azt tartja, amit rajta kívül még tán sokan, hogy te (egy sajátos nyálas takony stílusban) tucat toi-toi szövetség dumát nyomsz állandóan. Ha úgy gondolod, hogy nem, akkor nem ismered a saját pártállásod. Ha meg nem gondolod úgy, de ravaszul álcázottnak gondolod a mondókádat, akkor buta vagy.
Derek!
Ne haragudj, de valószínűnek tartom, hogy beteg vagy. Valami mánia, vagy fixaidea gátol az észszerű tisztánlátásban. Nem tudom, hogy az én szövegemre reagálva hogyan kerülnek ide a pártok? Honnan veszed azt az égbekiáltó marhaságot, hogy besorolsz engem a FIDESZ-fanok közé? Te tényleg ilyen egyszerű neylon-ember vagy, hogy azt zakatolja a csip a fejedben, hogy aki nem MSZP-SZDSZ-es, az már biztos, hogy FIDESZ-imádó?
Pártok nélkül, csak és kizárólag arról beszéltem, hogy nem tudunk választani. Mert elszoktunk a döntéstől. Nem ismerjük fel a saját érdekeinket. Elfelejtettük a saját értékeinket. (nagyobb baj, hogy nincsenek újak helyettük!)
Arról beszéltem, hogy a képviselők (pártsemlegesen, okos fiú!)nem erőszakkal mentek be a parlamentbe. A választói felelőségről beszéltem. Miért nem erre reagálsz. Miért durrantod el már századszor a gyülöletkeltő, ostoba egyenszövegedet? Hagyd a fenébe ezt a politikai topicot, aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul. Gyógyulást kíván őszintén: Luby, aki Gábor
"Tehát nem tudunk választani. Hiszékenyek, dühödtek vagyunk-büntető szavazás-, belénpréselt előítéletek mozdítják a tollat a kezünkben. Ha majd tudunk választani, felelősen, érték és saját érdekeink szeri"
Dehogynem tudnak az emberek valasztani.az mas kerdes ,hogy ezen valasztasok eredmenye a te szajizednek vagy izlesednek nem felel meg attol meg tudnak.
Kulonben is emelyito ,amikor masok akarjak meghatarozni,mi a helyes valasztas az embereknek, ha a szocikra akkor birkanep, ha a szadira akkor nemzetellenes, ha a miepre akkor idiota,bezzeg ha a fideszre akkor bolcs es megvilagosult, vagy eppen naci,es lehetne ragozni tovabb..
Sokan szídják a politikusokat. Tehetetlen dühvel, fogcsikorgatva. Általánosítva, egy kalap alá söprik mindegyikőjüket. Ez nagy baj. Mert annak a politikai csoportnak érdeke rájátszani erre a minősítésra, amelyik szereti lehúzni a saját szintjére a környezetét. Loptam? ők még többet loptak! Igértem? Ők még többet igértek. Sajnos Magyarországon a politikusi pálya megbecsülése a köztudatban talán az utolsó a foglalkozások listáján.
Nézzük csak, ki a hibás, kik a hibásak?
A mai képviselők és egyéb politikusok nem tankkal mentek be a parlamentbe, hanem demokratikus választások alapján! Mi mindannyian megbízólevelet adtunk nekik.
Tehát nem tudunk választani. Hiszékenyek, dühödtek vagyunk-büntető szavazás-,
belénpréselt előítéletek mozdítják a tollat a kezünkben.
Ha majd tudunk választani, felelősen, érték és saját érdekeink szerint. Akkor más lesz a helyzet. De addig? Luby, aki Gábor
Az EU-t lehet szeretni vagy nem szeretni (mondjuk ez utóbbit könnyebb) de a mai helyzetben szükségszerû. Egy multi egy országot úgy zsarol ahogy akar, egyes helyeken egy autó összeszerelõ üzemért cserébe a politikusok jó része akár a rabszolgatartás alkotmányba emelésébe is belemenne, pláne ha egy kis morzsa neki is leesik valahonnan az asztalról. Ezzel szemben egy EU már hatékonyan fel tud(na) lépni a multikkal szemben, az tagországok lakosainak érdekében. A feltételes mód persze adott: az EU-ban is a tagországok finoman szólva nem mindig teljesen feddhetetlen politikusai ülnek.
WTC: azért kis képzelõerõvel az embereket is lehet látni. Pl ahogy a titkárnéni másoja az egyik szerzdõdéstervezetet és elgondolkodik hogy a jövõ hét végén hova mennek kirándulni a gyerekekkel és egyszer csak berobban az épületbe a repülõgép. Vagy ahogy omlik össze az épület és az emberek próbálnak menekülni. A Pokoli Torony, csak épp nem filmvásznon... A repülõk utasairól már nem is beszélve.
Viszont megyünk Amerika után. Más kérdés hogy közben már az amcsik is kezdik látni hogy mégsem volt ez a dolog annyira jó ötlet.
Most leginkább sodródunk, nincs _igazi_ alternatíva, deficit viszont van mind szellemi, mind gazdasági szinten. Így igaz. Megyóékban épp ezt szeretem: Doktor úr, én olyan határozatlan vagyok! Vagy mégsem ?
A klasszikus állami funkciókat a magyar állam a rendszerváltás óta egyre kevésbé látja el. Mert a rendszerváltás elõtt hû de jól ellátta...
A mai magyar kisiskolás alultáplált, idegbeteg, csenevész, nem engedik eleget aludni, nulladik óráról lohol reggel hétre a húszkilós táskájával a gyengye, ferülő, csonthiányos gerincén, cipeli a táskáját és bolyong az osztálytermek között, ezután egy pocsék közétkeztetést követően fejfájósan, gyomorfájósan megy haza leckét írni. Nem olvas, a tanév túlnyomó részében hullafáradt, max. arra van ereje, hogy a tévé elé lerogyva nézze a hülyébbnél hülyébb sorozatokat...
Rég volt gyermekkoromra visszaemlékezve nagyjából mintha akkortájt is tök ugyanez lett volna a helyzet, csak akkor nem voltak sorozatok. Ez mondjuk pozitívuma volt a rendszernek, de ezzel nagyjából ki is merült a pozitívumok sora...
A tanárokat újabb és újabb központi továbbképzésekre taszigálják, így egy minisztériumi tisztviselő a fizetését újításaival megszolgálja, emiatt órák maradnak el, a tanároknak nincs idejük felkészülni... Na ez sem ami találmány. Emléxem hogy kis fatornyos falucskámban elsõ, második osztály körül mi kísérleti matekot tanultunk, halmazelmélettel, kettes, nyolcas, tizenhatos számrendszerrel... Szó se róla, nekem késõbb nem jött ez rosszul, hogy a többiek mihez kezdtek vele az már érdekesebb kérdés...
ahol az _ember_ mint olyan szart nem ér...:-( Mindig így volt e világi élet. Más kérdés hogy néha voltak idõszakok amikor az Átlag Polgár azt hihette (ha elég hülye volt) hogy fontos, persze akkor is nagy átverés show volt a dolog.
<i>Az emberek nagy tömegei rosszul választanak szakmát, vagy foglalkozást, hiszen a többség csak a pénzkeresés kényszer miatt végzi a munkáját.</i>
Na ja, én is sokat gondolkodtam már azon hogy el kellene menni indiánnak. Az ember csak felül a lovára, meglátogatja a legközelebbi bölénycsordát, lenyilaz egyet és megvan egy hétre a kaja. A gond csak ott van hogy errefelé a bölények lélekszáma igen alacsony, sõt ha az állatkertet kihagyjuk a számításból szinte 0. Így aztán kénytelen vagyok a kaját a boltból beszerezni amihez viszont elõzõleg programozással kell pénzt keresnem. Ez nem annyira jó választás, de ez van meg aztán nemigen tudok sem lovagolni sem nyilazni, a bölényt is sajnálnám, a programozásban meg elég jó vagyok, így kénytelen vagyok ennél maradni... hát igen, ez a pénzkeresési kényszer. De nem ez az egyetlen, ha túl sokáig távol vagyok a géptõl erõs hiányérzetem van, de akkor sem érzem jól magam ha sokáig nem programozhatok...
<i>A parlamenti választás után érdekes módon nagyon sokan letagadják, hogy a győztesekre szavaztak; sőt többen úgy gondolják, hogy hibáztak.</i>
Én speciel soha nem tagadtam le hogy kire szavaztam, pedig elõfordult már hogy csalódnom kellett a pártban amire voksoltam. De úgy gondolom hogy ezért nem feltétlenül nekem kell szégyenkeznem...
Ez tényleg így van. Nem lehet önmagában vizsgálni, a probléma összetett és a politika, az országot jó, vagy rossz irányba viszi. Most leginkább sodródunk, nincs _igazi_ alternatíva, deficit viszont van mind szellemi, mind gazdasági szinten.
A klasszikus állami funkciókat a magyar állam a rendszerváltás óta egyre kevésbé látja el. Ami a magyarság testi, lelki, szellemi újratermelését illeti, a helyzet siralmas.
Magasból, vagy oldalról megvolna az ország, "csak" az emberek hevernek romokban. Miért?
Kályha. Legjobb befektetés a gyerek, mondják. Errefel???
A mai magyar kisiskolás alultáplált, idegbeteg, csenevész, nem engedik eleget aludni, nulladik óráról lohol reggel hétre a húszkilós táskájával a gyengye, ferülő, csonthiányos gerincén, cipeli a táskáját és bolyong az osztálytermek között, ezután egy pocsék közétkeztetést követően fejfájósan, gyomorfájósan megy haza leckét írni. Nem olvas, a tanév túlnyomó részében hullafáradt, max. arra van ereje, hogy a tévé elé lerogyva nézze a hülyébbnél hülyébb sorozatokat...
A tanárokat újabb és újabb központi továbbképzésekre taszigálják, így egy minisztériumi tisztviselő a fizetését újításaival megszolgálja, emiatt órák maradnak el, a tanároknak nincs idejük felkészülni...
Újabb és újabb látszatmércék, hogy teljesítsük az európai normákat.
A szülők hajtanak látástól vakulásig, fáradtak, nyomorultak ők is, a gyerek csak "púp a hátukon", nevelje az iskola, mondják hárítólag.
A konformizmus és szolgalelkűség iskolája...
Aztán a történelmi tragédiák, amelyekben végzetesen megrendült a társadalom összetartó ereje, megrendült az egymás iránt érzett bizalom.
És ha eddig nem érezted itthon magad, már meg is érkeztünk mai magyar valóságunkba, ahol a kettéosztott társadalom egyik fele nem bírja nézni a szétbombázott gazdaságot, ezt a fajta gazdaság és egyéb politikát, a rengeteg hazugságot, az ígérethegyek szöges ellentétét(tényekkel és tettekkel alátámasztva!), a megszorító csomagok kormányát, ahol az _ember_ mint olyan szart nem ér...:-(
Sztem, ha van igazi alternatíva, az emberek tudnak választani. Ez azonban ritkán adódik. A párválasztást és a szakmaválasztást is ide sorolhatnánk, mert ott sem nagy a választék. Hány szakmát ismer meg mondjuk egy srác 14 éves koráig, és hány nőt 25-ig? És hány párt létezik a magyar palettán? Abban viszont, hogy legyen-e szuemétégető vagy cementgyár a falunkban, már inkább tudunk dönteni.
Szerintem a probléma, amiről írsz tényleg adott és súlyos probléma.
Hogy megértsd, hogy én hogyan látom az egészet, egy mókuskereket kell elképzelni.
A gond az, hogy nincs összefogás az emberekben, nincs közös cél, nem érdekel senkit a másik sorsa. Pedig más emberek segítésével, magunkat is előrejuttatjuk. De hogy a gyökerekig eljussuk rá kell jönni, hogy sok ember bizony még magával se elégedett illetve nagyon rossz élete van és amíg nem jön rendbe, addig mások sorsával se tud foglalkozni, így igazából visszakerültünk az eszmefuttatás legelejére.
Ez egy igazi ördögi kör és bizony a politikusok azok, akik ezen változtatni tudnának az élet minőség növelésével, a nyomor és a szegénység megszüntetésével. Akkor és csak akkor talán el tudnánk kezdeni foglalkozni másokkal is.
"Az emberek nagy tömegei rosszul választanak szakmát, vagy foglalkozást, hiszen a többség csak a pénzkeresés kényszer miatt végzi a munkáját."
A legnagyobb baj, hogy ezzel Magyarországon a politikusok is így vannak. :( Pont ők, akiknek a mintát, az utat kellene mutatniuk a jólét/boldogság fele.
A legtöbb ismerősöm a kisebbik rossz elve alapján dönt választások alkalmával.
A jóbarátaim protest szavazók.
Az ádáz vitapartnereimnek nincsenek kételyeik, és mindenre van válaszuk.
Jómagam az első és második csoportba tartozónak vallom magam... OFF:felvilágosítana vki, hogyan lehet új bekezdést generálni?...köszi!
Nem azért sajnálom, hogy elszállhat, mert az én ötletem, hanem azért,mert ez valós és össztársadalmi problémával foglalkozó topic.
Ha mi magyarok megtanuljuk a z egymástól eltérő és az egymást külnöböző oldalról erősítő érték-, és érdekrendünket szavazatainkkal képviselni, akkor megszűnik a kibékíthetetlen ellentét. mert rá kell döbbennünk, hogy több közös érdekünk van, mint ellentétes. Mert az életszínvonal kérdése, az adók kérdése, az ország biztonsága balról és jobbról egyaránnt érdek. Mert szokásaink, hagyományaink, sajátos művészetünk, egyedi humorunk közös értékünk. Az igazi ellentétek és azok fenntartása a megélhetési politikusok érdeke. És ezt úgy tudják a médiapincsik segitségével kommunikálni, hogy eltűnik mindkét oldalról az érték, az érdek és pusztán a gyűlölet marad. Egy tudatosan atomizált, de legalább is több részre szakított nemzetnek nem sok esélye van az egyre erősödő nemzeti identitással rendelkező Uniós országok között.
Mindez, amit leírtam nem egy párt tevékenységéről szól. Szeretném, ha ezt elhinnétek. Luby, aki Gábor
Azon tünődtem, hogy mi magyar polgárok mennyire tudunk az élet kresztútjain dönteni, választani.
Magyarországon a házasságok többsége (pedig önként választottak) tönkremegy.
Az emberek nagy tömegei rosszul választanak szakmát, vagy foglalkozást, hiszen a többség csak a pénzkeresés kényszer miatt végzi a munkáját.
A parlamenti választás után érdekes módon nagyon sokan letagadják, hogy a győztesekre szavaztak; sőt többen úgy gondolják, hogy hibáztak. 8ez nem napi aktualitás!) A következőt hallottam: az ember 5 másodpercig hülye a fülkében, utána négy évig szív.
De ez a rossz választási tünetegyütes az élet minden területére jellemző. Valószínű ti is tudtok példákat. Üdvözlettel: Luby, aki Gábor
