Keresés

Részletes keresés

takacsi Creative Commons License 2009.05.31 0 0 65
A magyar hősökre emlékeztek országszerte

Országszerte megemlékezéseket tartottak a Magyar Hősök Emléknapján. Az Országgyűlés 2001-ben nyilvánította május utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepének. 1925 és 1944 között nemzeti ünnep volt ez a nap, de a kommunizmus évtizedei alatt üzenete és eszmeisége miatt betiltották...

(HÍR TV)
takacsi Creative Commons License 2009.05.31 0 0 64
Origo

Ma emlékezünk meg a frontokon elesett hõsökrõl

A Magyar Hõsök Emlékünnepe alkalmával megemlékezéseket és koszorúzásokat tartanak szerte az országban vasárnap. Budapesten az Új Köztemetõben és a Hõsök terén, Székesfehérváron, Nyíregyházán és a fõbb emlékhelyeken lesz ünnepség.

Vasárnap országszerte megemlékezéseket tartanak a Magyar Hõsök Emlékünnepe alkalmából, amelyet 1925 óta május utolsó vasárnapján tartanak.

Ezen a napon megemlékezések, koszorúzások lesznek az ország több pontján, így tisztelegve azok elõtt a magyar katonák elõtt, akik az Árpád-kortól kezdve az 1848-49-es szabadságharc, az elsõ és a második világháború, valamint az 1956-os forradalom idején és egészen napjainkig megvédték és védik az országot a külsõ ellenségtõl.

Az Országgyûlés 2001-ben iktatta törvénybe a Magyar Hõsök Emlékünnepét. 1925 és 1944 között nemzeti ünnep volt ez nap, ám a II. világháború után politikai üzenete és eszmeisége miatt tilalommal sújtották.

Budapesten vasárnap délelõtt a Honvédelmi Minisztérium valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság rendez koszorúzást a Rákoskeresztúri Újköztemetõben a Magyar Katonahõsök Emlékmûvénél, illetve Hõsök terén, ahol ünnepi beszédet mond Szekeres Imre honvédelmi miniszter.

Székesfehérváron az önkormányzat, a Székesfehérvári Egyházmegye és az Összhaderõnemi Parancsnokság közös koszorúzást tart. Nyíregyházán szintén koszorúzási ünnepség és megemlékezés lesz a helyi Hõsök-, illetve Északi-temetõben.

További megemlékezések és ünnepi szentmisék lesznek Miskolcon, Kaposváron, Egerben és Pákozdon.
....

(Az Index 2009-ben sem emlékezett meg a magyar hősi halottakról)
takacsi Creative Commons License 2009.05.31 0 0 63

A Magyar Hősök Emlékünnepe - megemlékezések, koszorúzások országszerte

2009. május 31. 14:09

Hosszú szünet után lehet újra emlékezni a hősökre, a hazáért életüket áldozó katonákra

Megemlékezéseket, koszorúzásokat tartanak az ország több pontján, tisztelegve a magyar katonák előtt, akik a történelem során védték és védik a hazát a külső ellenségtől, ideértve az Árpád-kortól kezdve egészen napjainkig mindazokat, akik fegyvert fogtak a hazáért, az 1848-49-es szabadságharc, az első és a második világháború, valamint az 1956-os forradalom idejéből egyaránt.

Az Országgyűlés 2001-ben iktatta törvénybe a Magyar Hősök Emlékünnepét. 1925 és 1944 között nemzeti ünnep volt ez nap, ám a II. világháború után politikai üzenete és eszmeisége miatt a megemlékezést tiltották.

Szekeres Imre: mi nem a halál, hanem az élet hősei akarunk lenni

Mi nem a halál, hanem az élet hősei akarunk lenni; olyan országot és világot akarunk építeni, amely fennmaradása nem követel több hőst, amelynek nincsen szüksége további áldozatokra - hangoztatta Szekeres Imre honvédelmi miniszter a Magyar Hősök Emlékünnepén tartott koszorúzáson, vasárnap Budapesten a Hősök terén.

A miniszter a magyar történelem hőseit méltatva úgy folytatta: "de tudjuk, hogy elhatározásunk sikerét múltunk áldozatainak és mártírjainak köszönhetjük".

Népünk és hazánk fennmaradása nem a csoda műve volt, hanem az itt élők, egykori honfitársaink százezreinek cselekedetén múlott - hangsúlyozta a tárcavezető a Nemzeti Hősök Emlékművénél elmondott beszédében.

A beszéd elhangzása után az emlékkőnél koszorút helyezett el Mandur László, az Országgyűlés alelnöke, Szekeres Imre és Tömböl László vezérkari főnök, Varga Zoltán önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a parlamenti pártok képviselői, katonai attasék és civil szervezetek képviselői.

Boros Péter: egy nemzet fájdalmából fakad az emlékezés

Egy nemzet fájdalmából fakad az emlékezés, de kegyelettel kell adóznunk azon hősök előtt, akik ezer éven át védték a hazát hangozatta Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke a magyar hősök emlékünnepén vasárnap a rákoskeresztúri Újköztemetőben, a Magyar Katonahősök Emlékművénél mondott beszédében.

A magyar nemzet azért létezik még, mert valamikor, valakik nem féltették életüket adni a megmaradásárért, és a haza érdekében bátrak voltak, amikor annak kellett lenni mondta Boross Péter, hozzátéve: mai katonáink a hazáért fegyvert fogók méltó örökösei.

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke felidézte, hogy hosszú szünet után lehet újra emlékezni a hősökre, a hazáért életüket áldozó katonákra.

Boross Péter hangsúlyozta: nemzetek sokasodtak, mi pedig egye fogyunk, mára megváltozott a világ, mások az erények, a követelmények, de hőseink példája kötelez minket. Katonára, katonaságra mindig szükség van egy országban jelentette ki.

Az egykori miniszterelnök beszédében úgy fogalmazott: a legutolsó háború, amiben részt vettünk, iszonyatos pusztítást végzett, de nemcsak a frontkatonák haltak hősi halált, hanem azok az emberek is, akiket vagonokban hurcoltak el, fogolytáborokban vesztették életüket, akiket az utcán fogdostak össze. "Ők is a mi katona halottaink" jelentette ki.

Tömböl László vezérkari főnök arról szólt, hogy a honvédelemre nevelés nem ünnepnapi kötelezettség. A vezérezredes úgy fogalmazott: a háborúk indítását a hatalom birtokosai döntik el, a hadműveleteket stratégák tervezik, de a harcokat katonák vívták és vívják meg, akik közül sokan nem érik meg a békét. Utánuk csak fejfák, jeltelen sírok és az emlékezés marad meg. Emlékezni kell, mert a nemzetet történelméből él, abból merít erkölcsi erőt fűzte hozzá.

A magyar honvédség vezérkari főnöke rámutatott: a Magyar Köztársaság környezetében most béke van, azonban napjainkban is léteznek a biztonságot veszélyeztető körülmények. Megjegyezte, a magyar katonák másfél évtizede vesznek részt külföldi kiküldtetésekben, és a magyar honvédség legújabb kori küldetésének is vannak áldozatai. Irakban Nagy Richárd szakaszvezető, Afganisztánban Kovács Gyula főtörzsőrmester, és Nemes Krisztián százados halt hősi halált kötelességteljesítés közben emlékezett a vezérezredes.

A rákoskeresztúri Újköztemetőben katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzták a Magyar Katonahősök Emlékművét. Elhelyezték Sólyom László államfő és Szili Katalin házelnök koszorúját, és lerótta tiszteletét Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke is.

Forrás: hirado.hu / MTI
takacsi Creative Commons License 2009.05.31 0 0 62
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=169260

Átvágtáztatott emlékvasárnap

Megállapítható a központi emlékmű gondolatának állami szintű elutasítása
Egy 2001-es törvény értelmében május utolsó vasárnapja a magyar hősök emlékünnepe, s az ünnepség fő helyszíne a Budapesten a Hősök tere lehetne. Ott azonban inkább Nemzeti Vágtát rendeznek.

Egy 2001-es törvény értelmében május utolsó vasárnapja a magyar hősök emlékünnepe, s az ünnepség fő helyszíne a Budapesten a Hősök tere lehetne. Ott azonban inkább Nemzeti Vágtát rendeznek.

"Felkérek minden polgárt, minden magyart, hogy a Hősök terére érve szenteljen egy megértéssel teli pillanatot a világháború magyar harcosainak és a Névtelen hősök emlékműve előtt, mint a nemzeti kegyelet megszentelt helyén. A tiszteletadás külső jelével, kalaplevéve tegyen bizonyságot a hősök emlékművének megbecsüléséről és vallja magát együvé tartozónak azokkal, akik habozás és kétség nélkül állottak sorba a nemzet életéért, a nemzet jövőjéért!" – olvasható Liber Endre, korábbi budapesti polgármester 1932. október 3-án kelt felhívásában.

Az első világháború áldozatainak emlékére az Országgyűlés pedig már 1924-ben május utolsó hétvégéjét a Hősök Emlékünnepe néven nemzeti ünneppé nyilvánította.

Ezt a hagyományt kívánta felújítani vitéz Bősze József nyugállományú alezredes, amikor kezdeményezésére 2001-ben a parlament törvényben rendelte el, hogy "a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről" május utolsó vasárnapján állami szintű megemlékezéseket tartsanak. Ezek után kissé furcsa, hogy ezen a napon az idén a Nemzeti Vágta elnevezésű programnak ad helyet a Hősök tere, noha a jogszabály arról is rendelkezett, hogy a Fővárosi Közgyűlés szabályozza: a tér köznapi, idegenforgalmi és protokolláris használati módja álljon összhangban "a tér műemléki védettségével, a nemzeti emlékhely szellemével, továbbá kifejezésre juttassa a nemzet kegyeletét hősei iránt" – hívta fel a figyelmet az alezredes. Bősze lapunknak nyilatkozva hozzátette: a nyolc évvel ezelőtti állampolgári kezdeményezés másik javaslata is elfelejtődött, ami szerint központi emlékművet kellene állítani a második világháború magyar áldozatainak.
Tamerlán Creative Commons License 2008.05.25 0 0 61
Sajnos, ez nem hír az Indexen...
(:–(
Előzmény: Tamerlán (59)
takacsi Creative Commons License 2008.05.25 0 0 60
A magyar katonák előtt tisztelegnek a hősök napján
2008. május 25. 15:46


MNO
Országszerte koszorúzásokat, megemlékezéseket tartanak a hősök napján. Május utolsó vasárnapja 1925 óta a Magyar Hősök Emléknapja, azok előtt a magyar katonák előtt tisztelegnek, akik az Árpád-kortól kezdve az 1848–49-es szabadságharc, az első és a második világháború, valamint az 1956-os forradalom idején megvédték az országot a külső ellenségtől.

Az emléknapot 2001-ben iktatta törvénybe a parlament. 1925 és 1944 között nemzeti ünnep volt, ám a II. világháború után politikai üzenete és eszmeisége miatt betiltották.

(hírTV)
Tamerlán Creative Commons License 2008.05.25 0 0 59
2008.05.25.
(inforadio.hu)
"Országszerte megemlékezéseket tartanak a Magyar Hősök Emléknapján, így tisztelegnek azok előtt a magyar katonák előtt, akik az Árpád-kortól kezdve az 1848-49-es szabadságharc, az első és a második világháború, valamint az 1956-os forradalom idején keresztül egészen napjainkig megvédték az országot a külső ellenségtől.

Az Országgyűlés 2001-ben iktatta törvénybe a Magyar Hősök Emlékünnepét. Budapesten a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság rendez koszorúzást a Rákoskeresztúri Újköztemetőben a Magyar Katonahősök Emlékművénél, illetve Hősök terén."

(MTI)
"Azok előtt az ismeretlen hősök előtt tisztelgünk a Magyar Hősök Emlékünnepén, akik életüket adták a hazáért - mondta Szekeres Imre honvédelmi miniszter vasárnap Budapesten, a Hősök terén.
A megemlékezésen részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Lázár János, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának elnöke, Havril András, a Honvéd Vezérkar főnöke, Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke, valamint a Budapestre akkreditált katonai attasék testületének képviselői. Az ünnepségen koszorúzott az 1945-56 közötti Magyar Politikai Elítéltek Közössége, a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Történelmi Igazságtétel Bizottság katonai szervezete, továbbá a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége."

"Szent kötelességünk emlékezni azokra a magyarokra és más nemzetek fiaira, akik az elmúlt ezredévben vérüket ontották a hazáért, a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, akik elestek az emberiség történelmét végigkísérő értelmetlenül pusztító háborúkban – mondta Holló József altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója a Rákoskeresztúri Újköztemetőben a Magyar Hősök Emlékparkjában.

A Magyar Hősök Emléknapján Holló József felidézte, hogy egykor az emlékparkban 25 ezer magyar katona nyugodott, de az 1960-as években elpusztították a temetőt, majd a rendszerváltozás után újságírói kezdeményezésre a kegyeleti bizottság és a honvédség állított emlékhelyet. Holló József a katonai tiszteletadással zajló ünnepségen azokról is megemlékezett, akiknek már nincsenek hozzátartozóik, a hajdani kalandozó magyarokról, a vértesekről, a törökök ellen harcoló végvári vitézekről, a kuruc felkelések bocskoros katonáiról, illetve az 1848-as honvédekről."
takacsi Creative Commons License 2007.05.27 0 0 58
Én is világháborús veteránokat láttam Londonban, Párizsban...
Előzmény: Derek (57)
Derek Creative Commons License 2007.05.27 0 0 57
Hat nekem semmi kedvem lenne felhuzni a 65 mintaju gyakorlot es besorolni a MN 4228 gepesitett loveszezredehez Vasarhelyen
Előzmény: takacsi (56)
takacsi Creative Commons License 2007.05.27 0 0 56
Nyilván nem láttál még külföldön hősök napi megemlékezést....

A veteránok büszkén felveszik katonaruháikat, eredeti csapatukba sorakozva.....

Minek mesélek annak, aki kirekeszti a Magyar Hősöket.

Ma Hősök Napja van és gyermek nap is. Egyszerre.
Előzmény: itymeg (55)
itymeg Creative Commons License 2007.05.27 0 0 55
május utolsó vasárnapja Gyermeknap
Törölt nick Creative Commons License 2007.05.27 0 0 54
És akkor a Nyomorultak -cimü regény Gavrosa mi volt? Vagy az 56.-os Pesti srácok, igy Mannsfeld Péter is?
Előzmény: Vitéz Misi (48)
Törölt nick Creative Commons License 2007.05.27 0 0 53
Azért én nem altalánositanék,egyáltalan.Inkább ,egyre többen vannak sajnos akik a nemzet höseit nem tisztelik.-Ez igy reákisabb.
Előzmény: takacsi (51)
Derek Creative Commons License 2007.05.27 0 0 52
Dehogynem az amerikai Memorial Day 1868 ota unnep es erdekees modon eppen ugyanugy majus utolso hetvegeje,meg pontosabban hetfoje vagyis holnap lesz .
Előzmény: takacsi (38)
takacsi Creative Commons License 2007.05.27 0 0 51
A Magyar Hősök áldozatát nem becsüli az utókor.
Illetve ez a szétbomlasztott ország.
Bár Szekeres elvtárs hivatalból emlékezett:

"Emlékünnep a magyar hősök tiszteletére Kedvencekhez ad
2007. május 27.
Azok előtt az ismeretlen hősök előtt tisztelgünk a Magyar Hősök Emlékünnepén, akik életüket adták a hazáért - mondta Szekeres Imre honvédelmi miniszter vasárnap Budapesten a Hősök terén. A megemlékezésen részt vett többek között Sólyom László köztársasági elnök, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Havril András, a Honvéd Vezérkar főnöke.

"Emlékezni gyűltünk ma össze, emlékezni azokról - és emlékeztetni azokra -, akiknek a haza a legtöbbet köszönheti. Mert ők is a legtöbbet, az életüket adták érte" - fogalmazott Szekeres Imre, hozzáfűzve, hogy a hősök többségéről semmit nem tudunk: sem nevüket, sem élettörténeteiket nem őrizte meg írott forrás, vagy a történelmi emlékezet.

Az Országgyűlés által 2001. június 19-én, a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről elfogadott LXIII. számú törvény értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján emlékezünk "az elmúlt ezredév magyar hőseire".
Előzmény: takacsi (46)
Lúdas Matyi Creative Commons License 2007.05.27 0 0 50

Hősök napja 2007

 

Az elmúlt ezredév magyar hőseire emlékezik az ország
2007. május 27. 11:53
MNO
Vasárnap tartják országszerte a Magyar Hősök Emlékünnepét. Az Országgyűlés által 2001. június 19-én, a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről elfogadott LXIII. számú törvény értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján emlékezünk "az elmúlt ezredév magyar hőseire".

 

"emlékezik az ország"  ??

 

Meglepő (?) módon pl. a MNO oldalain erről nem találtam cikket. De meg lehetne nézni a többi médiát is.


 


Vitéz Misi Creative Commons License 2006.06.25 0 0 49

Doberdonál stb. ugye?  Hazánkért?

 

Hazánkért. A történelmi tények szerint.

Előzmény: zi_laj (40)
Vitéz Misi Creative Commons License 2006.06.25 0 0 48
A gyerekek nem hősök. Marhaságot beszélsz és tudatlan vagy.
Előzmény: Törölt nick (37)
Vitéz Misi Creative Commons License 2006.06.25 0 0 47

Ki találta ki ezt a Hősök Napját? Én nem is hallottam róla!

 

Pedig az első vh óta létezik.

 

Előzmény: apple48 (32)
takacsi Creative Commons License 2006.05.28 0 0 46
A Magyar Hősök Emlékünnepén emlékeztek.
Igaz, egyetlen hír nem látott napvilágot előtte....

A világháborúkban elesett magyar katonákra emlékeztek
Szili Katalin szerint hősöknek kell tekinteni az anyákat, az építőket is
2006. május 28. 11:42


MNO
Hőseinkre emlékezünk szeretetből, megbecsülésből, hálából – mondta Szili Katalin Budapesten a Hősök terén, ahol a két világháború magyar áldozataira emlékeztek. Az eseményen részt vett Sólyom László köztársasági elnök is. A magyar hősök napja alkalmából ma országszerte megemlékezéseket tartanak.

Budapesten a Hősök terén emlékeztek a két világháború magyar áldozataira. Az eseményen részt vett Sólyom László államfő, Szili Katalin az Országgyűlés elnöke, Juhász Ferenc honvédelmi miniszter és Havril András vezérkari főnök is.

– Hőseinkre emlékezünk szeretetből, megbecsülésből, hálából –mondta Szili Katalin a koszorúzási ünnepségen. Bár a zajos, véráztatta huszadik század viharaiban hosszú időre feledésbe merült e nap, a politikai rendszerváltozás a múlt újragondolását, újraértékelését is lehetővé tette – fogalmazott a házelnök.

Mint mondta, volt úgy, hogy "kegyetlenül üldözték nyelvünket, kultúránkat, de megóvták e kincset a névtelen hősök: az anyák, a tanítók, a prédikátorok. Ők együtt mentették meg a magyarságot attól, hogy ne osztozzon az előttünk járó nagy népek sorsában – tette hozzá. – Nemzetfenntartó hősöknek kell tekintenünk nagyszüleink generációjából az özvegyen maradt, gyermekeiket mégis emberséggel felnevelő anyákat, az építőket, akik a múlt században gyakran igen nehéz körülmények között többször is újjáteremtették ezt az országot – hangsúlyozta Szili Katalin, majd méltatásában úgy fogalmazott: tisztelet és becsület övezze azokat, akik hitet tettek arra, hogy akár még az életüket is feláldoznák hazájukért, honfitársaikért.

Magyarországon egy 1917-es törvény alapján nyilvánították nemzeti ünneppé május utolsó vasárnapját, de 1945-től a rendszerváltozásig hivatalosan nem emlékeztek meg a háborúkban elesett magyar katonákról.
takacsi Creative Commons License 2006.05.26 0 0 45
"A Magyar Hősök Emlékünnepe - Május utolsó vasárnapja

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a ma élő és a jövő nemzedékek okulására, a hősök dicsőségére a 2001. évi LXIII. törvény alapján minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánította."
takacsi Creative Commons License 2006.05.26 0 0 44
A Magyar Hősök Emlékünnepe, május utolsó vasárnapján, 28.-án.

Legutóbb így szólt az egyik meghívó:

"Május 29. (vasárnap)

2005.05.20.

A Honvédelmi Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal a magyar hősök napja alkalmából koszorúzással egybekötött megemlékezést tart. Az esemény programja az alábbiak szerint alakul:
11.50–12.30 óra között központi megemlékezés katonai tiszteletadással a közjogi méltóságok jelenlétében a Hősök terén. Az ünnepségen részt vesz Juhász Ferenc honvédelmi miniszter."
.....


2004-ben:

"A magyar történelem neves és névtelen hőseire emlékeztek
A magyar történelem nagyjai mellett azok az emberek is hősök, akik a XX. század háborúiban és diktatúráiban vesztették életüket - mondta a belügyminiszter a hősök napja alkalmából rendezett ünnepségen, melyen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök is.
A múlt tisztességes, becsületes vállalására és feldolgozására nagy szükség van - hangsúlyozta Lamperth Mónika belügyminiszter vasárnap a magyar hősök emléknapja alkalmából rendezett ünnepségen, a budapesti Hősök terén"
takacsi Creative Commons License 2005.05.29 0 0 43
Legyél alaposabb! Jó?

Meg az a lijaj:-) is!

Ez volt a rovatnyitó 2004-ben!:

"takacsi 2004.05.30 14:41:16 (topiknyitó)
A Magyar Hősök Napja van ma.
Május utolsó vasárnapja a Haza védelmében, szolgálatában hősi halált haltak (magyarok és nem magyarok) napja.
Ma, Pünkösd szent ünnepén hajtunk fejet előttük.
Ma emlékezünk azokra, akiknek életünket és megmaradt Hazánkat köszönhetjük.
Tisztelet emlékük előtt!"

Csak gyalázni mindig, mindent, ami magyar.
Mégha Hős volt, életét adta a Hazáért, akkor is.

Előzmény: zazike (41)
zi_laj Creative Commons License 2005.05.29 0 0 42
A tények ritkán szokták zavarni!
Előzmény: zazike (41)
zazike Creative Commons License 2005.05.29 0 0 41

Te diszpinty!

Nem zavar, hogy ma nem Pünkösd van, hanem Úrnapja?

Szólj a többi balféknek is :-)))))

Előzmény: takacsi (-)
zi_laj Creative Commons License 2005.05.29 0 0 40

Doberdonál stb. ugye?  Hazánkért? Nem kellene néha gondolkozni is?

 

Nem akarom kisebbíteni érdemeiket, de bizony inkább áldozatok voltak!

Előzmény: takacsi (34)
takacsi Creative Commons License 2005.05.29 0 0 39
Tájékozódj, mielőtt a magyarokat cikized!
Tiszteld a magyar Hősöket!

Gondola

Sose kérdezd, kiért szól a harang - érted szól
Rendhagyó gondolatok a Hősök Napjáról, a Hősök Napján


A Hősök Napja – vagy ahogy még nevezték a Hősök Vasárnapja, a Hősök Emlékünnepe – múlt századi gondolat: ünnepélyes megemlékezés a hősi halott honvédekről. Az első világháború, a „Nagy Háború” minden addiginál több áldozatot szedett. 1914 őszére „készen volt” a Monarchia hivatásos hadserege, elesett a tisztikar és a legénység nagy része, és bizony „be kellett rántani” a seregbe mindent és mindenkit, aki csak fegyverbíró állapotban volt. Az addig csak elbeszélésekből, regényekből ismert háború, amely a derék hadfiak „kvázi” magánügyének számított, most szépen lassan belopózott minden család otthonába: elragadott férjet, testvért, gyermeket. Szenvedést, mérhetetlen, kimondhatatlan fájdalmat hozott magával.

1915. július 19-én báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy levelet írt a Magyar Királyság miniszterelnökéhez, gróf Tisza Istvánhoz: „Az országgyűlés már most hozzon egy törvényt, amellyel az állam minden községben (...) kőemléket állít, amelyre (...) elesett hőseit névszerint bevési...” A kor, amelyben élt pontosan értette ennek a gesztusnak a jelentőségét. Ennek a közös ügyért meghalt rengeteg embernek az emlékét szerette volna megőrizni a közös emlékezet számára.

Ám a hivatal malmai kivált háború idején lassan őrölnek. A levél eltűnt a hivatal útvesztőiben. A háború pedig folyt, egyre folyt tovább, egyre nagyobb, és nagyobb lett az ár és az áldozat, amit honvédeink megfizettek és meghoztak. Derék arisztokratánk nem hagyta magát lerázni. Tervével 1916 végén Kállay Erzsébet udvarhölgyön keresztül Zita királynét célozta meg, aki aztán megnyerte férjét, IV. Károly királyt is az ügynek. Így aztán végül a miniszterelnök benyújtotta a törvényjavaslatot, a parlament pedig – amint az már a miniszterelnöki előterjesztésekkel sűrűn meg szokott esni – megszavazta azt. Az 1917:VIII.törvénycikk elrendelte, hogy „Minden község (város) (...) méltó emléken örökítse meg mindazoknak nevét, akik lakói közül (...) a hazáért életüket áldozzák fel.”

Még tartott a háború, amikor megkezdődött a hősi emlékművek felállítása. Akár merre megyünk a Monarchia területén, találkozhatunk velük. Jártam olyan erdélyi román településen, amelyben már a nagy háború idején sem laktak magyarok, s a Doberdónál, az Isonzónál, Gorlice mezején vagy éppen a Strypa partján elesett fiúknak állít emléket a sasos emlékmű, amelyet igen nagy becsben, s a lehetőségeikhez képest jó karban tartanak mind a mai napig. Átutazóban érdemes egy pillanatra megállnunk ezeknél a monumentumoknál. Egy-egy település emlékműve sok mindent elmond a bennük lakókról – az akkoriakról és a mostaniakról is. Megtaláljuk benne az egykori Kovács vagy Szabó családok tragédiáját éppúgy mint a Hofferekét vagy a Popovicsokét. Láthatjuk azt is, mennyire veszik komolyan a településük múltját, apáink és nagyszüleik sorsát azok, akikre most jutott az élet sora.

De vissza a történethez! 1925-ben a törvényt kibővítették, s ekkor született meg a tulajdonképpeni Hősök Napja. Május 1-én jelent meg a Honvédelmi Minisztérium 1924: XIV. törvénycikkelyére hivatkozó körrendelete, amely Hősök Emlékünnepe néven (március 15. és augusztus 20. mellett) nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját.

Aztán megjött az újabb háború, s megszaporodott újra a hősi halottak száma. 1942. április 17-én a belügyminiszter, 25-én a honvédelmi miniszter rendelte el, hogy a II. világháború hősi halottainak nevét is véssék fel az emlékművekre, illetve, hogy emléküknek is adózzanak az ünnepségeken.

Az 1945. május 27-i megemlékezés már nem számított nemzeti ünnepnek és 1946-tól elmaradt a hivatalos ünneplés. Az emlékműveket többnyire nem döntötték le, csak hagyták pusztulni, romlani. Ugyanakkor nem egy hősi temetővel megesett, hogy felszántották vagy beépítették! Figyelem! De csak a magyar temetőkkel! A szovjet és a szövetségesek hősi temetőihez nem nyúlt senki, a németekről pedig maguk gondoskodtak. A magyar bakának nem volt becsülete. Ő nem áldozat volt, hanem az utolsó csatlós, és mint ilyen nem érdemelt végtisztességet.

Aztán elérkezett a rendszerváltoztatás, s annak egyik (első) látható jeleként az ünnep is lassan de biztosan a helyére került. 1945 után 1989. május 29-én rendeztek először hivatalos megemlékezést hazánkban, Szekszárdon, Erdős László ezredes kezdeményezésére. Az első állami rendezvényre 1990.május 27-én került sor. Azóta sorra avatják a II. világháborús magyar hősi emlékműveket, hol különállót, hol az I. világháborús nevek mellé vésik fel a II. világháborúban elesetteket. Sok helyen külön táblán, de ugyanúgy az emlékműveken örökítik meg a deportálásokban elhurcolt polgárok emlékét is. 1990 óta a Hősök Napja a megemlékezést szolgáló ünnep, a polgári kormány nyilvánította ismét nemzeti ünneppé.

***

Mi is lenne ez ünnep igazi tartalma? Talán Pilinszky János „Háromszínű lobogó” című verse adja vissza legjobban a hangulatát:

Első színe? Akár a rab
Ítélethírdetéskor.
A második? Mint katonák,
Kik eltévedve, most nagy és puha
Csomókban hullanak alá.
S a harmadik? A harmadik szine –
Te vagy.

Gyönyörűséges, háromszínű lobogóm!

***

Mégis sok kérdésre kellene felelnünk gondolatban a mai napon. Ünnepeljük a Hősök Napját? „Azt ünnepeljük, amiben hiszünk” – mondta Dr. Barsi Balázs egyik konferencia beszédében. Hiszünk a közösségben, amelyben élünk? Hiszünk a községünkben és a városunkban? Hiszünk a nemzetben? Hiszünk a békés emberi élet lehetőségében, s hiszünk abban, hogy eljön a kor, amikor egyetlen embernek sem kell soha többet háborúba mennie? Ismerjük az előttünk járók sorsát, emlékezünk rájuk, és elkerülni igyekszünk mindazt, ami az ő életüket embertelenül nehézzé tette?

És vajon, ha úgy hozza a sors, vajon mi is készek leszünk követni a példájukat?
Előzmény: Derek (36)
takacsi Creative Commons License 2005.05.29 0 0 38
Nem.

Az első világháború magyar hőseire, halottjaira emlékezett a nemzet e nappal elsősorban és a történelmünk során hazánkért haltakra, küzdőkre..
Hivatalos, állami megemlékezésekkel, miután a törvényhozás törvénybe iktatta a MAGYAR HŐSÖK NAPJÁT.

Tehát a magyarok sajátjaiknak állítottak e nappal emléket.

Nem utánoztak senkit.
Előzmény: Derek (36)
Törölt nick Creative Commons License 2005.05.29 0 0 37
A gyerekek mind hősök. Gyereknap van!!!!
Derek Creative Commons License 2005.05.29 0 0 36
Gondolom az amerikai Memorial Day mintajara otlotte ki valami nagyokos.Az most van es nemhivatalosan nyar kezdetet is jelenti egyben ahogy szeptemberben a Labor Day a nyar veget.Se elotte se utana nem illik feher cipot hordani egyregi szokas szerint.
Előzmény: apple48 (32)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!